Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-30 / 225. szám, szerda
16 Karrier - hirdetés ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 30. www.ujszo.com Hogy ne nézzenek karrierista menedzsermacának Sok esetben túlzott magabiztosság jellemzi a fiatalokat, hiányzik belőlük a munkához szükséges alázat Nőként a férfiak világában OSSZEFGOGLALO Aki irodaházi környezetben, női közép- vagy felsővezetőként dolgozik, az nincs könnyű helyzetben. Az üzleti protokoll előírja, hogy jelenjen meg, milyen telefonja, laptopja, tolla és kosztümje legyen - és a végeredmény: ráfogják, hogy karrierista, törtető, érzékeden menedzsermaca. Pedig egyszerűen csak egy okos nőről van szó, aki jól dolgozik. Ha az irodaházban csak a belépőkártya lóg a nyakadban, nem egy elegáns gyöngysor, vagy nyakék, ha körülnézel az értekezleten, és csupa fickó vesz körül, ha a mobiltelefonod okosabb, mint a szomszédod, ha az autód szigorú protokoll színek szerint került kiválasztásra, akkor bizony rád fér egy kis nőiesítő taktika, ugyanis a férfiak világában könnyű uniformizálódni. Nem térhetsz el jelentősen - hiszen akkor nem tartod be az üzleti világban elvárt szabályokat. Viszont olyan egyéni stílust kialakíthatsz, amiben hangsúlyos marad a nőiességed: Elegánsan - selyemsállal! A hernyóselyem minőségi. A kézzel festett selyem nem csupán egyedi, de olyan elegáns, ugyanakkor nőies hatást kelt, amire bátran büszke lehetsz. A selyemsállal kiemelheted ruháidat, s még a visszafogott színek is különlegesek. Ha megengedheted, hogy egy-egy erősebb színű kendőt is viselj néha, esetíeg brossal feltűzve, akkor pedig igazán nőies hatást érhetsz el. A ruhákhoz viselt különleges óra, aranylánc, vagy egyéb, visszafogott kiegészítő, szintén erősíti a nőies hatást. Tedd egyénivé az autódat! A céges kocsikban mindig steril minden. Bőr, vagy textil, unalmas tucat szín - ha beülnek melléd, egyáltalán nem nőies hatást kelt. Ha a hátsó ülésre egy dizájnos, kisebb párnát raksz, s ha a kocsidban mindig nagyon különleges, jó illat van, ha a műszerfalon egy apró kabala tárgy kelleti magát, máris nőiesebb, elegánsabb az autód belseje. Ha a hátsó ablakban egy elegáns, színes esernyőt tartasz, nem csak praktikus, de színt és életet visz az autódba. Használj nőies notebookot! Ha a cég vásárol, jelezd, hogy ha lehet, akkor nem a tucat szürke-fekete, hanem mondjuk egy vajszínű, vagy egyéb, kellemes árnyalatú gép kéne. Ha pedig már adott, hogy milyen gép a kötelező, tedd legalább egy kicsit nőiessé, egyedivé. Használj a laptopot is védő, visszafogott mintájú, mégis nőies laptop bőrtokot, amit akár váltogathatsz is időnként. Nem csak kamaszos minták vannak! A nőies apróságok, az elegáns, de nőies vonalú toll, a szép kidolgozású, nőies színű telefon, vagy telefontartó, a szépen megválasztott körömlakk, vagy köröm minta, mind-mind olyan apróságok, amikkel egy nő sokat javíthat a férfias vüágban saját nőies imázsán! (HarmNet, ú) (Képarchívum) ÁLLÁSAJÁNLAT ♦ Diószeg Városa a diószegi körzet részére keres általános körzeti orvost és gyermekorvost. Közelebbi felvüágosítást a 0903-457 542- es telefonszámon kaphatnak. GA-192 ♦ Új irodánk irányításához vezetői képzést indítunk. Kreatív, sikerorientált, jó szervezőkészségű egyén jelentkezését várjuk. 0908/494 965, 0911/316 629. MR911548 ♦ Albári cég felvesz kőműveseket, segédmunkásokat, UN 053-asra gépészt. Tel: 0905/486 577. MR911429 Munkavállalás külföldön! Luxushajókon, szálloda- és vendéglátóiparban. A jelentkezőknek az elhelyezkedéshez intenzív nyelvi és szakmai felkészítést biztosítunk. Októberben ismét indul tanfolyamunk Komáromban. www.kulfoldimunka.sk 0949/135 705. MR911551 ♦ Angliába keresünk gyári munkára és szállodatakarításra munkavállalókat. Nyelvtudás nem feltétel! Utazás csoportosan, teljes körű szervezés. Érd.: 0036-20-487-48-08, www.szizodo.com MR911511 Hiánycikk a tudatos karrierépítés (Képarchívum) A munkapiacra újoncként lépők körében irreális ambíciók vannak, a tudatos karrierépítés viszont ritka jelenség a fiataloknál - vallja Koczó Ildikó, akinek nemrégiben jelent meg Karrierklinika című könyve. A szerző vall a fiatalok és a karrier témakörében szerzett tapasztalatairól. ÖSSZEFOGLALÓ Mi alapján döntenek egy szak mellett a fiatalok? Számít még a szülői példa? A fiataloknak érdekes motivációi vannak, hogy mi alapján döntenek pályaválasztáskor egy-egy egyetemi vagy főiskolai szak mellett. Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet nemrég például készített egy felmérést, hogy vajon a környezet, a család, a barátok véleménye, a média, illetve maga a felsőoktatási intézmény mennyire befolyásolta a hallgatók szakválasztását. Kiderült, hogy az ez utóbbiak által adott információk voltak rájuk leginkább hatással. A második helyen a család véleménye áll, vagyis valamilyen mértékben igenis befolyásolják a pályaválasztást a szülők, még akkor is, ha a fiatalok többsége állítja, maga döntött a továbbtanulásáról. A kutatásból egyébként az is kiderült, hogy a szülők nagy többsége ezt elfogadta, közel egytizedük azonban nagyon szerette volna, ha a gyerek olyan pályát választ, mint az övé. Beszélhetünk tudatos karrierépítésről? Mennyivel tudatosabbak a mai fiatalok? Azt tapasztalom, hogy még a 30 évesek közül is kevesen építenek tudatosan karriert, bár egyre többen kutatják és térképezik fel, milyen lehetőségek adódnak az álláspiacon, amely nemcsak - a sokszor irreális - ambícióiknak, hanem a személyiségüknek, képességeiknek is megfelel. A munkakeresés komoly feladat, a karrierépítés pedig ugyanolyan kihívás, mint egy nagy projektet sikeresen véghezvinni. Pályakezdőként nagyszerű, ha egy fiatal tudatosan gondolkodik, ám az elsődleges feladata sokkal inkább az, hogy munkatapasztalatot szerezzen, csakis ez segítheti ugyanis a továbblépést. Igaz-e, hogy kitolódik a pályaválasztás, a munkába állás életkora? Érezhetően kitolódik, hisz jóval több diplomaszerző fiatal van, mint 10-15 évvel ezelőtt, így a pályakezdés nem a középiskola, hanem a felsőfokú tanulmányok befejezése után kezdődik. Sőt, a kreditrendszer miatt többen 7-8, vagy akár 10 év alatt végzik el az egyébként 5 éves egyetemet... Vagyis egyre több fiatal 25 éves kora után kezd el „termeim”, és csak utána szocializálódik a munka világába. Mi a fiatalok legnagyobb hibája álláskereséskor, pályaválasztáskor? Sok esetben irreális ambíciók, túlzott magabiztosság jellemzi a fiatalokat, és hiányzik belőlük a pályakezdéshez, a munkához szükséges nemes alázat. Akadnak azonban olyanok is, akik az önmarketing hiánya miatt képtelenek érvényesülni, nem tudják értékesíteni magukat az álláspiacon, holott tehetségesek, szorgalmasak. A tapasztalt és a pályakezdő álláskeresőknek sem árt tisztában lenniük azzal, hogy a munkakörökhöz kapcsolódó elvárások szakmánként, sőt, akár cégenként is változhatnak. A gazdasági területen végzettekkel szemben gyakori igény, hogy a jelölt legyen jó problémamegoldó, kifogástalan szakmai tudású. A műszaki végzettségűektől az elméleti és a gyakorlati tudás kiválóságát is elvárják, sőt a tanulékonyság és a terhelhetőség is fontos a kiválasztásukkor. Egy mondás szerint „mélyen hiszek a szerencsében, minél keményebben dolgozom, annál szerencsésebb vagyok. Én azt hiszem, ez az a gondolat, amit minden pályakezdőnek meg kell szívlelnie. Az ismeretek megszerzésének gyorsasága, a tudás mélysége még IQ-függő, ám később már sokkal inkább az érzelmi intelligencia (EQ) lesz a meghatározóbb a karrierépítéshez. Vagyis, hogyan kezeljük a munkahelyünkön az érzéseinket, mekkora az önkontrollunk, milyen az együttműködési készségünk, hogyan kezeljük a konfliktusainkat, és kitartóak vagyunk-e. A kilencvenes évek elején magas posztra juthattak azok, akik jó időben jó helyen voltak, mert az óriáscégek nem akartak a régi rendszerben szocializálódott vezetőket. Az akkori fiataloknak sokkal nagyobb lehetőségeik voltak, mint a maiaknak - okoz ez valamiféle elégedetlenséget? A karrierutakat egész más tempóban lehet most járni, mint 10-15 évvel ezelőtt. Ez ugyan frusztrálhatja a mai fiatalokat, a jövő vezetőit, de önsajnálat helyett érdemes inkább a lehetőségeket kutatniuk, hol érvényesíthetik legjobban a tudásukat. A kilencvenes évek sokak szerint valóban karrier-kánaán volt, az érkező multinacionális cégek vadászták a nyelvet beszélő, ambiciózus fiatalokat. Franciatanárból így lett marketingvezető, némettanárból pedig minőségbiztosítási szakember. Most az ilyen típusú lehetőségek nagyon ritkák, a vállalkozások már nem érik be azzal, hogy valaki jól beszél egy nyelvet, és ügyesen adja el magát. Több kell, szakmai tudás, tehetség, innovatív gondolkodásmód, lelkesedés, bizonyítási vágy, munkabírás, terhelhetőség. .. Felelősek-e a hazai vállalatok a pályakezdők támogatásában? Csak olyan mértékben kérhető számon rajtuk a felelősség, amely még nem veszélyezteti a versenyképességüket. Egyetlen cégtől sem várható el, hogy csak szimpátiából vegyen fel fiatalt, ha a tevékenységi kör megköveteli, hogy több éves munkatapasztalattal bíró profikkal dolgoztasson - igaz, utánpótlásról nekik is gondoskodniuk kell előbb- utóbb. Az mindenképp jó, hogy több kedvezmény „kedvet csinál” a munkaadóknak ahhoz, hogy alkalmazzák a frissen végzetteket, hiszen többféle járulékkedvezményt is kapnak. (FN, ú) A nehézségeket a vezetők bő 80%-a a piaci helyzet és a gazdasági környezet romlásának számlájára írta A tartós válság jó alkalom a minőségi cserére ÖSSZEFOGLALÓ A nehezén még nem vagyunk túl, sok jó a közeljövőben sem vár az alkalmazottakra. A cégek ötödé még mindig dolgozói létszámának csökkentését tervezi, harmada pedig a munkaidő rövidítésével mérsékelné költségeit - derül ki a DGS tanácsadó cég és a Figyelő magyar gazdasági szaklap közös kutatásából. A cégek zömét súlyosan érinti a válság: a felmérésében mindössze tíz százalék volt azok aránya, amelyek sértetlennek mondták piaci pozícióikat. A kutatás több mint 300 cég első számú vezetőjének válaszait szűri le. Dara Pétert, a DGS ügyvezetőjét elsősorban az lepte meg, hogy az emberierőforrás-me- nedzserek (az ún. HR-esek) egy- harmada nem hisz abban, hogy szerepe lehet a kilábalásban, miközben az általuk említett gyógymódok mindegyike a munkatársak teljesítményének javításához kötődik. Lehet, hogy saját lehetőségeiket azért is becsülik le, mert valamifajta sorscsapásként élik meg a válságot. A válaszolók több mint harmada úgy gondolta, hogy cégük tevékenységének semmiféle szerepe nincs az eredményesség romlásában. A nehézségeket a vezetők több mint nyolctizede - a külső okokat sorolva - a piaci helyzet, illetve a gazdasági környezet romlásának számlájára írta, és alig ötödük gondolta úgy, hogy az új versenytársak, illetve új termékek megjelenése veszélyezteti pozíciójukat. Tegyük hozzá, a vállalkozások zöme azért jó néhány intézkedést bevetett már a túlélés érdekében: alig 2% mondta, hogy eddig nem tett semmit, és 7 százalékuk tart még csak a válság felismerésénél. A kilábalásra tett intézkedéseknél pedig valóban az eszközök széles skáláját sorolták fel a felmérésben résztvevők. A leghatékonyabbnak remélt módszer a költségcsökkentés, ezzel a cégek háromnegyede él, és a „racionalizálástól” 60%- uk vár eredményt. Üzleti terveinek átdolgozására a vállalatok négytizede kényszerült és ötödük készített válságtervet, míg a fejlesztések felgyorsításával is több, mint ötödük számol. A vezetők a jelek szerint biztosak abban, hogy végül is a legrosszabbtól megmenekülnek. A válság kimenetelét firtató kérdésre ugyanis mindössze egy százalék válaszolta: várhatóan megszűnik a cég, és öt százalék, hogy zsugorodik. A viszonylagos többség (42%) gondolta, hogy a vállalkozás új pályára áll, és negyedük szerint egy alapos átszervezés követi a nehéz időket. A menedzserek fele úgy vélte, biztos a pozíciója, míg harmaduk állította, bármelyik nap ő is lapátra kerülhet. Az elmúlt egy évben a cégek jó részénél a munkatársak minőségi cseréje lezajlott - az elbocsátások mellett folyamatosan vettek fel új embereket is -, és e téren elkezdődik a stabüizáció időszaka. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az alkalmazottak túl vannak a szűk esztendőkön. Bár a vállalkozások háromnegyede a közeljövőben már sem a felsőfokú végzettségűek, sem a fizikai munkavállalók létszámában nem tervez változást, még mindig ötödük jelezte, hogy várhatóak elbocsátások, és tizedük készül csoportos leépítésre. A cégek majd felénél szándékoznak a következő hat hónapban a munkaidőt csökkenteni, illetve rövidített munkahetet bevezetni, míg több vállalkozásnál egyszerűen csökkentik a fizetéseket vagy fizetés nélküli szabadságra küldik az embereket. Pedig a válság átvészelésére aligha kínálkozik más erőforrás, mint az ott dolgozók képességeinek jobb kihasználása - legalábbis ez derül ki azokból a válaszokból, amelyek a hatékonyság, a verseny- képesség javítására vonatkoznak. A vezetők jó része ugyanis abból indul ki, hogy a teljesítmény-menedzsment szisztémájának átalakítása, a munkakörök újragondolása a válságkezelés sarkalatos kérdése. Hasonló hangsúllyal jelenik a készségfejlesztés, a karriertervezés vagy éppen a költségtudatosság fokozása. Mindez pedig elkötelezett és jól motivált munkatársak nélkül aligha érhető el. (HáSz, NSZ)
