Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)

2009-09-30 / 225. szám, szerda

16 Karrier - hirdetés ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 30. www.ujszo.com Hogy ne nézzenek karrierista menedzsermacának Sok esetben túlzott magabiztosság jellemzi a fiatalokat, hiányzik belőlük a munkához szükséges alázat Nőként a férfiak világában OSSZEFGOGLALO Aki irodaházi környezetben, női közép- vagy felsővezetőként dol­gozik, az nincs könnyű helyzet­ben. Az üzleti protokoll előírja, hogy jelenjen meg, milyen telefon­ja, laptopja, tolla és kosztümje le­gyen - és a végeredmény: ráfog­ják, hogy karrierista, törtető, érzé­keden menedzsermaca. Pedig egy­szerűen csak egy okos nőről van szó, aki jól dolgozik. Ha az irodaházban csak a belé­pőkártya lóg a nyakadban, nem egy elegáns gyöngysor, vagy nyak­ék, ha körülnézel az értekezleten, és csupa fickó vesz körül, ha a mo­biltelefonod okosabb, mint a szomszédod, ha az autód szigorú protokoll színek szerint került ki­választásra, akkor bizony rád fér egy kis nőiesítő taktika, ugyanis a férfiak világában könnyű unifor­mizálódni. Nem térhetsz el je­lentősen - hiszen akkor nem tar­tod be az üzleti világban elvárt szabályokat. Viszont olyan egyéni stílust kialakíthatsz, amiben hang­súlyos marad a nőiességed: Elegánsan - selyemsállal! A her­nyóselyem minőségi. A kézzel fes­tett selyem nem csupán egyedi, de olyan elegáns, ugyanakkor nőies hatást kelt, amire bátran büszke lehetsz. A selyemsállal kiemelhe­ted ruháidat, s még a visszafogott színek is különlegesek. Ha megen­gedheted, hogy egy-egy erősebb színű kendőt is viselj néha, esetíeg brossal feltűzve, akkor pedig iga­zán nőies hatást érhetsz el. A ru­hákhoz viselt különleges óra, aranylánc, vagy egyéb, visszafo­gott kiegészítő, szintén erősíti a nőies hatást. Tedd egyénivé az autódat! A cé­ges kocsikban mindig steril min­den. Bőr, vagy textil, unalmas tu­cat szín - ha beülnek melléd, egy­általán nem nőies hatást kelt. Ha a hátsó ülésre egy dizájnos, kisebb párnát raksz, s ha a kocsidban mindig nagyon különleges, jó illat van, ha a műszerfalon egy apró ka­bala tárgy kelleti magát, máris nőiesebb, elegánsabb az autód belseje. Ha a hátsó ablakban egy elegáns, színes esernyőt tartasz, nem csak praktikus, de színt és életet visz az autódba. Használj nőies notebookot! Ha a cég vásárol, jelezd, hogy ha lehet, akkor nem a tucat szürke-fekete, hanem mondjuk egy vajszínű, vagy egyéb, kellemes árnyalatú gép ké­ne. Ha pedig már adott, hogy mi­lyen gép a kötelező, tedd legalább egy kicsit nőiessé, egyedivé. Hasz­nálj a laptopot is védő, visszafogott mintájú, mégis nőies laptop bőrto­kot, amit akár váltogathatsz is időnként. Nem csak kamaszos minták vannak! A nőies aprósá­gok, az elegáns, de nőies vonalú toll, a szép kidolgozású, nőies színű telefon, vagy telefontartó, a szépen megválasztott körömlakk, vagy köröm minta, mind-mind olyan apróságok, amikkel egy nő sokat javíthat a férfias vüágban sa­ját nőies imázsán! (HarmNet, ú) (Képarchívum) ÁLLÁSAJÁNLAT ♦ Diószeg Városa a diószegi kör­zet részére keres általános körzeti orvost és gyermekorvost. Közeleb­bi felvüágosítást a 0903-457 542- es telefonszámon kaphatnak. GA-192 ♦ Új irodánk irányításához veze­tői képzést indítunk. Kreatív, sike­rorientált, jó szervezőkészségű egyén jelentkezését várjuk. 0908/494 965, 0911/316 629. MR911548 ♦ Albári cég felvesz kőműveseket, segédmunkásokat, UN 053-asra gépészt. Tel: 0905/486 577. MR911429 Munkavállalás külföldön! Lu­xushajókon, szálloda- és ven­déglátóiparban. A jelentke­zőknek az elhelyezkedéshez intenzív nyelvi és szakmai felkészítést biztosítunk. Ok­tóberben ismét indul tanfo­lyamunk Komáromban. www.kulfoldimunka.sk 0949/135 705. MR911551 ♦ Angliába keresünk gyári mun­kára és szállodatakarításra mun­kavállalókat. Nyelvtudás nem feltétel! Utazás csoportosan, tel­jes körű szervezés. Érd.: 0036-20-487-48-08, www.szizodo.com MR911511 Hiánycikk a tudatos karrierépítés (Képarchívum) A munkapiacra újoncként lépők körében irreális am­bíciók vannak, a tudatos karrierépítés viszont ritka jelenség a fiataloknál - vall­ja Koczó Ildikó, akinek nemrégiben jelent meg Kar­rierklinika című könyve. A szerző vall a fiatalok és a karrier témakörében szer­zett tapasztalatairól. ÖSSZEFOGLALÓ Mi alapján döntenek egy szak mellett a fiatalok? Számít még a szülői példa? A fiataloknak érdekes motiváci­ói vannak, hogy mi alapján dönte­nek pályaválasztáskor egy-egy egyetemi vagy főiskolai szak mel­lett. Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet nemrég például ké­szített egy felmérést, hogy vajon a környezet, a család, a barátok véle­ménye, a média, illetve maga a felsőoktatási intézmény mennyire befolyásolta a hallgatók szakvá­lasztását. Kiderült, hogy az ez utóbbiak által adott információk voltak rájuk leginkább hatással. A második helyen a család vélemé­nye áll, vagyis valamilyen mérték­ben igenis befolyásolják a pályavá­lasztást a szülők, még akkor is, ha a fiatalok többsége állítja, maga döntött a továbbtanulásáról. A ku­tatásból egyébként az is kiderült, hogy a szülők nagy többsége ezt el­fogadta, közel egytizedük azonban nagyon szerette volna, ha a gyerek olyan pályát választ, mint az övé. Beszélhetünk tudatos karrie­répítésről? Mennyivel tudatosab­bak a mai fiatalok? Azt tapasztalom, hogy még a 30 évesek közül is kevesen építenek tudatosan karriert, bár egyre töb­ben kutatják és térképezik fel, mi­lyen lehetőségek adódnak az állás­piacon, amely nemcsak - a sokszor irreális - ambícióiknak, hanem a személyiségüknek, képességeik­nek is megfelel. A munkakeresés komoly feladat, a karrierépítés pe­dig ugyanolyan kihívás, mint egy nagy projektet sikeresen véghez­vinni. Pályakezdőként nagyszerű, ha egy fiatal tudatosan gondolko­dik, ám az elsődleges feladata sok­kal inkább az, hogy munkatapasz­talatot szerezzen, csakis ez segíthe­ti ugyanis a továbblépést. Igaz-e, hogy kitolódik a pá­lyaválasztás, a munkába állás életkora? Érezhetően kitolódik, hisz jóval több diplomaszerző fiatal van, mint 10-15 évvel ezelőtt, így a pályakez­dés nem a középiskola, hanem a felsőfokú tanulmányok befejezése után kezdődik. Sőt, a kreditrend­szer miatt többen 7-8, vagy akár 10 év alatt végzik el az egyébként 5 éves egyetemet... Vagyis egyre több fiatal 25 éves kora után kezd el „termeim”, és csak utána szocia­lizálódik a munka világába. Mi a fiatalok legnagyobb hibá­ja álláskereséskor, pályaválasz­táskor? Sok esetben irreális ambíciók, túlzott magabiztosság jellemzi a fi­atalokat, és hiányzik belőlük a pá­lyakezdéshez, a munkához szüksé­ges nemes alázat. Akadnak azon­ban olyanok is, akik az önmarke­ting hiánya miatt képtelenek érvé­nyesülni, nem tudják értékesíteni magukat az álláspiacon, holott te­hetségesek, szorgalmasak. A ta­pasztalt és a pályakezdő álláske­resőknek sem árt tisztában lenniük azzal, hogy a munkakörökhöz kap­csolódó elvárások szakmánként, sőt, akár cégenként is változhat­nak. A gazdasági területen végzet­tekkel szemben gyakori igény, hogy a jelölt legyen jó problémamegol­dó, kifogástalan szakmai tudású. A műszaki végzettségűektől az elmé­leti és a gyakorlati tudás kiválósá­gát is elvárják, sőt a tanulékonyság és a terhelhetőség is fontos a kivá­lasztásukkor. Egy mondás szerint „mélyen hiszek a szerencsében, mi­nél keményebben dolgozom, annál szerencsésebb vagyok. Én azt hi­szem, ez az a gondolat, amit min­den pályakezdőnek meg kell szív­lelnie. Az ismeretek megszerzésé­nek gyorsasága, a tudás mélysége még IQ-függő, ám később már sok­kal inkább az érzelmi intelligencia (EQ) lesz a meghatározóbb a karri­erépítéshez. Vagyis, hogyan kezel­jük a munkahelyünkön az érzésein­ket, mekkora az önkontrollunk, mi­lyen az együttműködési készsé­günk, hogyan kezeljük a konfliktu­sainkat, és kitartóak vagyunk-e. A kilencvenes évek elején ma­gas posztra juthattak azok, akik jó időben jó helyen voltak, mert az óriáscégek nem akartak a régi rendszerben szocializálódott ve­zetőket. Az akkori fiataloknak sokkal nagyobb lehetőségeik vol­tak, mint a maiaknak - okoz ez valamiféle elégedetlenséget? A karrierutakat egész más tem­póban lehet most járni, mint 10-15 évvel ezelőtt. Ez ugyan frusztrál­hatja a mai fiatalokat, a jövő ve­zetőit, de önsajnálat helyett érde­mes inkább a lehetőségeket kutat­niuk, hol érvényesíthetik legjobban a tudásukat. A kilencvenes évek so­kak szerint valóban karrier-kánaán volt, az érkező multinacionális cé­gek vadászták a nyelvet beszélő, ambiciózus fiatalokat. Franciata­nárból így lett marketingvezető, né­mettanárból pedig minőségbiztosí­tási szakember. Most az ilyen típu­sú lehetőségek nagyon ritkák, a vál­lalkozások már nem érik be azzal, hogy valaki jól beszél egy nyelvet, és ügyesen adja el magát. Több kell, szakmai tudás, tehetség, innovatív gondolkodásmód, lelkesedés, bizo­nyítási vágy, munkabírás, terhel­hetőség. .. Felelősek-e a hazai vállalatok a pályakezdők támogatásában? Csak olyan mértékben kérhető számon rajtuk a felelősség, amely még nem veszélyezteti a versenyké­pességüket. Egyetlen cégtől sem várható el, hogy csak szimpátiából vegyen fel fiatalt, ha a tevékenységi kör megköveteli, hogy több éves munkatapasztalattal bíró profikkal dolgoztasson - igaz, utánpótlásról nekik is gondoskodniuk kell előbb- utóbb. Az mindenképp jó, hogy több kedvezmény „kedvet csinál” a munkaadóknak ahhoz, hogy alkal­mazzák a frissen végzetteket, hi­szen többféle járulékkedvezményt is kapnak. (FN, ú) A nehézségeket a vezetők bő 80%-a a piaci helyzet és a gazdasági környezet romlásának számlájára írta A tartós válság jó alkalom a minőségi cserére ÖSSZEFOGLALÓ A nehezén még nem vagyunk túl, sok jó a közeljövőben sem vár az alkalmazottakra. A cégek ötödé még mindig dolgozói létszámá­nak csökkentését tervezi, harma­da pedig a munkaidő rövidítésé­vel mérsékelné költségeit - derül ki a DGS tanácsadó cég és a Fi­gyelő magyar gazdasági szaklap közös kutatásából. A cégek zömét súlyosan érinti a válság: a felmérésében mindössze tíz százalék volt azok aránya, ame­lyek sértetlennek mondták piaci pozícióikat. A kutatás több mint 300 cég első számú vezetőjének vá­laszait szűri le. Dara Pétert, a DGS ügyvezetőjét elsősorban az lepte meg, hogy az emberierőforrás-me- nedzserek (az ún. HR-esek) egy- harmada nem hisz abban, hogy szerepe lehet a kilábalásban, mi­közben az általuk említett gyógy­módok mindegyike a munkatársak teljesítményének javításához kötő­dik. Lehet, hogy saját lehetőségei­ket azért is becsülik le, mert valami­fajta sorscsapásként élik meg a vál­ságot. A válaszolók több mint har­mada úgy gondolta, hogy cégük te­vékenységének semmiféle szerepe nincs az eredményesség romlásá­ban. A nehézségeket a vezetők több mint nyolctizede - a külső okokat sorolva - a piaci helyzet, illetve a gazdasági környezet romlásának számlájára írta, és alig ötödük gon­dolta úgy, hogy az új versenytársak, illetve új termékek megjelenése veszélyezteti pozíciójukat. Tegyük hozzá, a vállalkozások zöme azért jó néhány intézkedést bevetett már a túlélés érdekében: alig 2% mond­ta, hogy eddig nem tett semmit, és 7 százalékuk tart még csak a válság felismerésénél. A kilábalásra tett intézkedések­nél pedig valóban az eszközök szé­les skáláját sorolták fel a felmérés­ben résztvevők. A leghatékonyabb­nak remélt módszer a költségcsök­kentés, ezzel a cégek háromnegye­de él, és a „racionalizálástól” 60%- uk vár eredményt. Üzleti terveinek átdolgozására a vállalatok négyti­zede kényszerült és ötödük készí­tett válságtervet, míg a fejlesztések felgyorsításával is több, mint ötö­dük számol. A vezetők a jelek sze­rint biztosak abban, hogy végül is a legrosszabbtól megmenekülnek. A válság kimenetelét firtató kérdésre ugyanis mindössze egy százalék vá­laszolta: várhatóan megszűnik a cég, és öt százalék, hogy zsugoro­dik. A viszonylagos többség (42%) gondolta, hogy a vállalkozás új pá­lyára áll, és negyedük szerint egy alapos átszervezés követi a nehéz időket. A menedzserek fele úgy vél­te, biztos a pozíciója, míg harma­duk állította, bármelyik nap ő is la­pátra kerülhet. Az elmúlt egy évben a cégek jó részénél a munkatársak minőségi cseréje lezajlott - az elbocsátások mellett folyamatosan vettek fel új embereket is -, és e téren el­kezdődik a stabüizáció időszaka. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az alkalmazottak túl vannak a szűk esztendőkön. Bár a vállalkozások háromnegyede a közeljövőben már sem a felsőfokú végzettségűek, sem a fizikai munkavállalók létszámá­ban nem tervez változást, még min­dig ötödük jelezte, hogy várhatóak elbocsátások, és tizedük készül cso­portos leépítésre. A cégek majd fe­lénél szándékoznak a következő hat hónapban a munkaidőt csök­kenteni, illetve rövidített munkahe­tet bevezetni, míg több vállalkozás­nál egyszerűen csökkentik a fizeté­seket vagy fizetés nélküli szabad­ságra küldik az embereket. Pedig a válság átvészelésére aligha kínálkozik más erőforrás, mint az ott dolgozók képességei­nek jobb kihasználása - legalábbis ez derül ki azokból a válaszokból, amelyek a hatékonyság, a verseny- képesség javítására vonatkoznak. A vezetők jó része ugyanis abból indul ki, hogy a teljesítmény-me­nedzsment szisztémájának átalakí­tása, a munkakörök újragondolása a válságkezelés sarkalatos kérdése. Hasonló hangsúllyal jelenik a kész­ségfejlesztés, a karriertervezés vagy éppen a költségtudatosság fo­kozása. Mindez pedig elkötelezett és jól motivált munkatársak nélkül aligha érhető el. (HáSz, NSZ)

Next

/
Thumbnails
Contents