Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)

2009-09-30 / 225. szám, szerda

14 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 30. www.ujszo.com Már nincsenek a városi hivatalban az aláírt ívek Félnek a nyilvánosságtól a petíció kezdeményezői? ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Rozsnyó. A legutóbbi képvise­lő-testületi ülésen az egyik fon­tos, és a lakosság részéről is fe­szült várakozást megelőző dön­tés az autóbusz-pályaudvar terü­letének eladásáról szólt. A képvi­selők többsége ugyan nemmel szavazott, amely döntés megho­zatalára talán a 900 lakossági aláírást tartalmazó, az eladást el­lenző petíció is hatással volt. Ugyanakkor az ülésen újabb, a képviselők döntését esetleg befo­lyásoló tények is napvilágra ke­rültek. Az ülést megelőző napon pos­tai úton érkezett a városi hivatal­ba egy felhívás, amely a Kaufland építését támogatja, és amely 279 aláírást tartalmazott. Hogy kik ír­ták alá a felhívást, azt senki sem tudja, mivel a polgármester utasí­tására a főellenőr nem engedte annak nyilvánosságra hozatalát. Tette ezt azzal az indokkal, hogy a felhívást aláírók nem szeretnék, ha nyilvánosságra kerülne a ne­vük. Csak a felhívás szövege ol­vasható a nyilvánosság számára. Katarína Balážová főellenőr el­mondta, a felhívást a képviselők­höz intézték, levél formájában vette át a városi hivatal, a képvi­selők pedig megkapták a másola­tot. Hasonlóképpen jártak el a petíció esetében is, amelyben el­lenezték a terület eladását, és amelyet szintén a képviselőknek címeztek. Az aláírt ívek azonban pénte­ken, egy nappal a testületi ülés után már nem voltak a városi hi­vatalban. „25-én megjelent egy személy, aki szerepelt az aláírók között, és kérte az ívek vissza­szolgáltatását, mivel a képvise­lők nem vették figyelembe felhí­vásukat a döntés meghozatalá­nál. Ezeket a lapokat visszaad­tuk neki” - tájékoztatott a főel­lenőr. A levél teljes tartalmát az Infonoviny.sk honlap közli. Egyebek között azzal érvelnek az aláírók, hogy az új szuper­market 100 új munkahelyet je­lentene a városban. A levél a Kaufland üzletláncot építő Hri- vis társaság és a város vezetésé­nek álláspontját tükrözi, (kov) Évek óta félig üresen áll a kórházi pavilon Egyelőre nem költöznek a gyermekorvosok ÚJ SZÓ-HÍR Galánta. Még mindig nem szü­letett megegyezés a galántai Szent Lukács kórház és a gyer­mekorvosok között, így továbbra is a gyermekpavüonban marad­nak a rendelők. A pavilonban rendelőt bérlő orvosok viszont a múlt héten még nem tudták, hogy a szeptember 30-ig érvényes bér­leti szerződésüket meghosszab­bítja-e a kórház. Az eredeti tervek szerint a kór­ház már februárban kiürítette volna az évekkel ezelőtt félig megüresedett épületet, amelyben a jelenleg rendelő öt gyermekor­voson kívül néhány szakorvos fo­gadja még a betegeket. Az orvo­sok a kórház fő épületének föld­szintjére, az egykori rehabilitáci­ós rendelők helyére költözhetné­nek, ahol a kórház rendbe rakta az üresen álló helyiségeket, vi­szont az ablakokat nem cserélték ki. Júniusban a lapunk által meg­szólított orvosok egyöntetűen ál­lították, hogy a rendelők fa abla­kai rendkívül rossz állapotban vannak, pár éven belül elkerülhe­tetlen a csere. Rynaldo Šimanský igazgató szerint a költözködés elhúzódása mögött az orvosok feltételeinek állandó változtatása A városban nyitottak rendelőt Az épület második és har­madik emeletéről a gyer­mekosztályt korábban a fő épület kilencedik emeletére költöztették. A fekvőrészleg áthelyezését követően több szakorvos is kiköltöztette rendelőjét az épületből, és a városban nyitott újat - töb­bek között a gyermekneuro­lógus, a gyermekallergoló- gus. (jéem) áll, szerinte a helyzet már úgy néz ki, mintha az időt húznák. Tegnap az igazgatótól megtud­tuk, a gyermekpavilonban rende­lő orvosok bérleti szerződését két hónappal meghosszabbítják. A kórház az orvosok kérelme alapján kérvényezte az ablakcse­rét a Nagyszombat Megyei Ön- kormányzatnál, az intézmény fenntartójánál, amely a vázolt fi­nanszírozási feltételek mellett beleegyezett a cserébe. „Ennek értelmében az orvosok fizették volna a költségeket, az összeg fe­lét leszámították volna a bérleti díjból a másik felét pedig a kór­ház utólag fizette volna ki” - tá­jékoztatott az igazgató, aki sze­rint emiatt léptek vissza az orvo­sok. Véleménye szerint viszont ez a felújítás egy folyamatot in­díthat el, a többi magánorvos szintén ablakcserét követelhet majd a kórháztól. Értesüléseink szerint az érintett orvosok fel­ajánlották a kórháznak, hogy előre kifizetik a háromhavi bért, és ebből finanszírozhatná a kór­ház az ablakok cseréjét. Šimanský szerint az orvosok vi­szont magasnak találták azt az összeget, amit a kórház fizetett volna az ablakokért, és találtak olcsóbb kivitelezőt. Az igazgató elmondta, az elkövetkező két hónapban várhatóan sor kerül a cserére, és ezzel arányosan eme­lik a bérleti díjakat is. Hozzátet­te, jelentkeztek máshonnan is gyermekorvosok, akik bérbe vennék a felújított rendelőket, viszont mivel előnyt élveznek a gyermekpavilon bérlői, nem kap­ták meg azokak. A Nagyszombat Megyei Ön- kormányzatnak eddig nem sike­rült vevőt találnia a gyermekpa­vilonra, az igazgató szerint azonban mielőbb költözni kell, az épület fenntartása ugyanis - amelynek két emelete szinte tel­jesen üresen áll - óriási összege­ket emészt fel. (jéem) Kálnay Enikőnek két szakmája van - az aranyművesség a szerelem, az órásmesterség a megélhetés Türelem, nyugalom, figyelem Léva. Kálnay Enikőnek két kitanult szakmája van. Az aranyművesség és az óra­javítás. Az egyiket szereti, a másikból megél. FORGÁCS MIKLÓS Az egyik mesterség fortélyait jól ismeri, nagy a szakmai tapasztala­ta, a másikkal hosszú kihagyás után ismerkedik újra, de itthon le­hetetlen a szakmai továbbképzés. A faliórából vizsgázott, aranyművesnek áll Egészségi problémái miatt mindenképpen ülőmunkát kellett találnia. A család úgy döntött, le­gyen órás. A képzés akkor még a mechanikus órákra összpontosí­Jövő héten Kelecsényi Zoltán drogistát mutatjuk be. Kálnay Enikő az aranyművességet szereti igazán, de Léván most órásra van szükség (A szerző felvétele) tott. Enikő a záróvizsgán a faliórát húzta. Ezután egy aranyműves műhelyében kezdett dolgozni, ott adódott lehetőség. A munka mel­lett elvégezte ezt az iskolát is. Több mint tíz évig foglalkozott ékszerekkel, úgy érezte, azt csi­nálja, amit szeret, amihez tényleg ért. A nagyköves gyűrűk, ékszerek készítése, a foglalat kialakítása volt a dolga. Ha órás kell, órás lesz A szülési szabadság letelte után nem vették vissza a műhelybe, önállósodni ezen a területen pe­dig nehéznek tűnt. „Ez már nem olyan, mint a nyolcvanas, kilenc­venes években, amikor nagyon jól ment. Sok az üzlet, a műhely, megszaporodtak a zálogházak. Nagy a konkurencia, kisebb a ke­reslet. Sok a mester, kevés a mun­ka. Órásra viszont nagyon nagy szükség lenne, nemcsak a város­ban, a tágabb régióban sincs ilyen vállalkozó” - fejtegette Enikő. A régi mesterek itt-ott vállalnak még munkákat, de az új, elektro­mos, elemes órákkal már nem fog­lalkoznak. Félig-meddig kény­szerből, a piac törvényeinek szorí­tásában ismét órás lett az aranyművesből. Egy eltűnőben lévő mesterséget igyekszik fel­éleszteni, szinte a semmiből kel­lettújrakezdenie. Az unalmas elemcsere is lehet egynapos munka Az órásmesterség halódik, utánpótlás nincs, a szakiskolák megszűntek. Enikő igényelné a szakmai továbbképzést, de leg­közelebb Svájcban folyik ilyen oktatás. Ezt viszont az anyagiak és a nyelvi akadályok miatt nem tudná vállalni. Marad az önkép­zés. A szerszámok nagyon drá­gák, rengetegfélére lenne szük­ség. A jó minőségű csipeszek, fogók, reszelők, elemmérők, bo­nyolultabb berendezések egy kezdő számára szinte megfizet­hetetlenek. Viszonylag gyorsan tönkremennek, elkopnak, gyak­ran kell pótolni őket. Egy órás­nak leleményesnek kell lennie. „Ha nehezen nyűik egy óra hát­lapja, tudom, hogy kemény munka lesz becsukni is, akár egy napig is el lehet játszani, pisz­mogni egy ilyen engedetlen szerkezettel” - mondta Kálnay Enikő. Az elemcserék, az óraszíj lerövidítése, cseréje, tisztítása, az üvegcsere, a kapocs- és zárja­vítás, illetve csere, a többfunkci­ós szerkezetek beállítása nem várt problémákkal járhat. Egy- egy régi vekker is fejtörést okoz­hat, főleg a márkás, nagyon drá­ga órák. Néha egy rutinfeladat­nak tűnő munka okozhatja a legnagyobb fennakadást. Új idők, új órái „Volt vevő, aki szerkezet nélkül hozta be az órát. Volt, aki elveszí­tette az órája hátsó részét, és azt akarta, gyártsak egyet. Nehezen értette meg, hogy ehhez egy üzem­re, gyártósorra, mintára, sorozat- gyártásra lenne szükség, nem egy apró műhelyre. Ráadásul értékte­len, tucattermékről volt szó” - em­lékszik vissza a szakember. Sok­szor előfordul, hogy a javítás drá­gább lenne, mint egy új óra. Régen az óra rengeteg apró alkatrészből állt, sokak kellett pepecselni a fi­nom szerkezettel. Manapság a ja­vítás néha annyiból áll, hogy az ember kiemeli, és újra cseréli a bel­ső részt. Sok a rossz minőségű, préselt műanyag szerkezet. Ren­geteg időt felemészt az alkatrészek beszerzése, az anyag után futko- sás. De azért akadnak igényes, szép feladatok is. Az órásság és az aranyművesség is nyugodt légkört igényel, türelmet, precizitást, fi­gyelmet. Enikő megrendeléseinek mintegy kétharmada az órás szakmát érinti, egyharmada az ék­szereket. ,A műhely aprócska, az aranyműves munkát ezért otthon végzem - mondja Kálnay Enikő. Egy évvel ezelőtt gömbvillám rombolta le az épületet, a tető rendbehozatala után a torony is sorra került Folytatódik az ipolypásztói templom helyreállítása Év végén remélhetőleg ismét teljes pompájában várja a híveket a templom • (Aszerzőfelvétele) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Több mint egy esztendőnek kel­lett eltelnie az ipolypásztói temp­lomot ért katasztrófa után, hogy el­kezdődhessenek a helyreállítási munkálatok. Tavaly július negye­dikén, hajnali fél kettő körül egy gömbvülám okozott hatalmas kár­okat az 540 lelket számláló Ipoly menti község 12. században épült templomában. Az épület a 120 fős református közösséget szolgálja. A mintegy két órán át tartó viharban leom­lott a 22,5 méter magas torony közel negyede, a tetőzet jó egy­harmada is tönkrement. A torony részei és a helyükről kizuhanó harangok a tetőn át a karzatra zuhantak és szinte porrá zúzták az egyházközség egyik büszkesé­gét, a környék legrégebbi és leg­nagyobb orgonáját. A 150 éves szerkezetet lehetetlen megjaví­tani és soha nem lesz annyi pénze az egyháznak, hogy újat építtet­hessen. Megfelelő hangszer híján jelenleg a hívek közös éneke az egyedüli kíséret az istentisztele­teken. Az 1820-ban öntött 180 ki­lós nagyharang és az 1910-ben készített 90 kilós pátja nem sérült meg komolyabban, csak a tartó­füleket, az állványt és a tartó- szerkezetet kellett pótolni. Ta­valy októberben és novemberben 83 ezer euróból (2,5 millió koro­na) sikerült helyreállítani a teljes tetőzetet. Ezután nyolc hónapra leálltak a munkák és csak augusz­tusra sikerült ismét elég pénzt összegyűjteni a folytatásra. A tragédia után a kultúrházban tartották az istentiszteleteket, de decembertől a hívek visszatérhet­tek a templomba. Bugár András lel­kész elmondta, a kulturális minisz­tériumtól a munkák második sza­kaszára 35 ezer eurót (egymillió korona) kaptak, a Nyitra Megyei Önkormányzattól pedig 2500 eu­rót (75 ezer korona). A biztosítás­ból hozzávetőleg 20 ezer euróra (600 ezer korona) számítanak. Emellett számtalan egyházközség­től, szervezettől és magánszemély­től kaptak adományokat. A torony rekonstruálása mintegy 50 ezer eu­róba (1,5 millió korona) kerül majd. A helyreállítást megnehezíti, hogy mindent pontosan az eredeti állapotba kell hozni. A feladatot az első és a második fázisban is a lévai székhelyű Zlatner Kft. végzi. Eddig a torony belsejét renoválták, a bolt­ív elkészült, most a külső falazás következik, majd a sisak kialakítá­sa. A tervek szerint az év végéig be­fejeződhetnek a munkák. Zab- renszky Gabriella gondnok el­mondta, október végére felújítják a harangot is. Ezután következhet a templom belsejénekkifestése. (fm)

Next

/
Thumbnails
Contents