Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-30 / 225. szám, szerda
12 Európai unió - nyugdíjpénztrárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 30. www.ujszo.com Szabadon dönthetnének a tagállamok arról, részt kívánnak-e venni a programban - a dél-európai országokra az átlagosnál jóval nagyobb teher hárul Nem mindenkinek tetszik a közös letelepítési program Illegális afrikai menekültek a spanyolországi Tenerife szigetén (TASR/AP-felvétel Brüsszel. Széles körű - de nem teljes - támogatást kapott az uniós tagállamoktól az Európai Bizottság azon javaslata, hogy alkossanak közös európai letelepítési programot a leginkább rászorult harmadik országbeli menekül- tekjavára. ÖSSZEFOGLALÓ Jelenleg évi rendszerességgel tíz uniós tagállam végez letelepítéseket, néhány további tagország pedig eseti alapon telepít le menekülteket. E tevékenységet a tagállamok közötti összehangolás nélkül végzik, s ezen szeretne az EB változtatni. Tobias Billström svéd tárcavezető beszámolója szerint a tagországok belügyminiszterei nemrégiben a bevándorlás és a menedékjog kérdéseiről folytattak eszmecserét, és az EB elképzelése „egyértelműen többségi” támogatást kapott. A program célja: szorosabbá tenni a tagállamok közötti politikai és gyakorlati együttműködést a harmadik országokból az uniós tagállamokba érkező menekültek letelepítésében. A menekülteket az úgynevezett „első menedék” unión kívüli országából egy uniós ország területére szállítanák, ahol új életet kezdhetnének, és állandó védelemben részesülhetnének. Unión belüli szolidaritás? Az EU-tagállamok a javaslat szerint továbbra is szabadon dönthetnének arról, hogy egyáltalán részt akarnak-e venni a letelepítésben, és ha igen, hány menekültet kívánnak befogadni. Jacques Barrot igazságügyi biztos közölte, a most megnyilvánult támogatás nyomán még az idén megszövegezik a határozati javaslatot, amelynek elfogadtatását jövőre prioritásként kezelné az unió, és 2011-ben a szabályozás akár életbe is léphetne. A harmadik országokban tartózkodó menekülteknek az unióba való áttelepítése mellett szóba került a miniszterek tanácskozásán az a terv is, hogy az unión belüli szolidaritás jegyében egyes uniós tagállamokból más tagállamokba telepítenének át menekülteket. (A két program között különbséget kell tenni.) Az Európai Bizottság kezdeményezi például a nemzetközi védelemben részesülő személyek Máltáról más tagállamokba történő átszállítását. A dél-európai tagországokra ugyanis az átlagosnál jóval nagyobb teher hárul, hiszen zömmel hozzájuk érkeznek az Európán kívüli mediterrán térség felől a menekültek. Athén és Róma pellengéren E tekintetben több szolidaritást kért minisztertársaitól a ciprusi és a görög belügyminiszter. Osztrák kollégájuk azonban arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az ülésen éles bírálatot kapott Görögország és Olaszország menekültügyi gyakorlata. A német belügyminiszter is arról beszélt a menekültek görögországi helyezte kapcsán, hogy „az emberi jogi normáknak minden kétséget kizáróan érvényesülniük kell az egész EU- ban”. Magyarán: Görögországban nagyon rossz körülmények között tartják a menekülteket. Felhívta a figyelmet az úgynevezett dublini előírásokra, amelyek kimondják, hogy a menekültügyi eljárást alapvetően abban a tagállamban kell lefolytatni, ahová a menekült először érkezett. Szerinte az EU-nak segítenie kellene Görögországot a helyzet javításában. Olasz vonatkozásban a Líbiából érkezett, de oda visszaküldött menekültek helyzete ad okot aggodalomra. António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa arról tájékoztatta a minisztereket - majd tartott erről sajtótájékoztatót is -, hogy az Afrika szarváról származó menekültek nem kapják meg a szükséges védelmet Líbiában. Guterres felszólította az olasz hatóságokat, hogy hagyjanak fel a menekültek Líbiába való visszatolon- colásának a gyakorlatával. Berlusconi nem enged E tanácskozás után egy nappal meg is érkezett a Rómát ért bírálatokra a hivatalos válasz. Alfredo Mantovano belügyminisztériumi államtitkár közölte, az olasz kormány nem változtat szigorú bevándorlási politikáján, és továbbra is azonnal visszatoloncolja Líbiába az Észak-Afrikából csónakkal érkező menekülteket. „Valamennyi közvetlen visszatoloncolás az olasz és a nemzetközi normáknak megfelelően zajlott le. Az átszállítás minden esetben több mint tíz órán át tartott, így minden menekültnek megvolt a lehetősége, hogy üldözött voltát vagy a mene-, kültstátusra való jogosultságát jelezze” - állította Mantovano. Az elmúlt négy hónapban ugyanis az olasz hatóságok 8 alkalommal összesen 757 embert to- loncoltak vissza Líbiába. Róma szerint „a csónakos menekültek száma 94 százalékkal esett vissza azóta, hogy májusban hatályba lépett a közvetlen kitoloncolást lehetővé tevő különmegállapodás Olaszország és Líbia között”. A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberjogi szervezet és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) is állítja: Líbiában nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, s a közvetlen kitoloncolások egyébként is megsértik a menekültek jogairól szóló genfi konvenciót. Mantovano ezzel szemben azt állította, hogy a közvetlen kitoloncolások „életmen- tőek”, tekintettel arra, hogy az illegális bevándorlók legtöbbször tengeri hajózásra alkalmatlan, túlzsúfolt csónakokkal vágnak neki a Földközi-tengernek. Ausztria mossa kezeit Ausztria egyetért azzal, hogy erősítsék meg az EU határvédelmi ügynökségét, a Frontexet, de a francia elképzelésektől eltérően nem a Földközi-tengeren érkező menekültek hatékonyabb feltartóztatására, hanem az unió keleti határainak jobb őrzésére kívánna összpontosítani. Maria Fekter osztrák belügyminiszter kollégái előtt határozottan kijelentette: Ausztria nem kíván részt venni sem a Máltára nehezedő menekültnyomás enyhítésében, sem az Európai Bizottság által indítványozott menekültletelepítési programban. Fekter ezzel Eric Besson francia bevándorlásügyi miniszternek is válaszolt, aki a találkozó előtt levélben fordult minisztertársaihoz. Arra hívta fel a figyelmüket, hogy egyre több illegális menekült törekszik az EU-ba a Földközi-tenger felől, ezért a Frontexet meg kell erősíteni. Olyan külön parancsnokság létrehozását javasolta, amely az uniós partok felé tartó, illegális bevándorlókkal zsúfolt tengeri szállító járművek felderítését és feltartóztatását irányítaná. A francia miniszter is szorosabb együttműködést indítványozott azokkal az unión kívüli országokkal, ahonnan az illegális bevándorlók nagy számban kelnek útra, és ezen együttműködés jegyében az elfogottakat visszatoloncolnák. Éppen erre példa Olaszországnak az UNHCR által bírált együttműködése Líbiával. Európai statisztika Az eddig elhangzottak azt való- sínűsítik, hogy még sokáig nem lesz egyetértés az ügyben érintett és kevésbé érintett tagállamok között. Jó eligazítást ad a hétvégén ismertetett EU-statisztika is. Az uniós adatbank (EURODAC) szerint 2008-ban az EU területére érkezett illegális bevándorlóknak több mint a felét Olaszországban vettéknyilvántartásba. Tavaly 61945 személy lépett illegális módon valamelyik tagország területére. Közülük32 052 fő Olaszországban került a hatóságok látókörébe, a második helyen Görögország áll 20 012, a harmadikon pedig Spanyolország 7068 illegális bevándorlóval. Olaszországba és Görögországba csaknem kétszer annyi törvénytelen bevándorló érkezett tavaly, mint 2007-ben. A menedékkérők számát tekintve isltáliavezetiasort30157 kérelemmel. Utána Franciaország (28 205), Nagy-Britannia (27 542), Németország (19 766), Svédország (19 700) és Görögország (19 061) következik. (mti,-nák) Athént agyonbírálják az ottani menekülttáborokban uralkodó állapotok miatt. Felvételünk a patraszi táborban készült. (Reuters-felvétel) A klímaváltozás növeli a menekültek számát London. Az árvizek, a viharok, az aszály és a különböző klímaváltozással kapcsolatos természeti katasztrófák tavaly világszerte 20 millió embert kényszerítettek otthona elhagyására, ez négyszer több, mint azoknak a száma, akik valamilyen konfliktus miatt változtattak otthont. Ez áll az ENSZ legfrissebb jelentésében, s ez az első olyan tanulmány, amely azoknak a számát próbálja meghatározni, akik a klímaváltozás miatt menekültek el otthonukból. A jelentés szerint 36 millió ember kényszerült elköltözni váratlan természeti katasztrófák miatt. Közülük 15 millió embert érintett a kínai Szecsuan tartományban történt földrengés, a további 21 millió ember 90 százalékát azonban kizárólag a klímaváltozással kapcsolatos katasztrófák sújtották. A tanulmány szerint sokkal többen lehetnek azok, akik a lassabban kialakuló negatív hatások, mint például az aszályok miatt hagyták el lakóhelyüket. De például Indiában tavaly az áradások miatt kellett több mint 5 millió embert áttelepíteni - az utóbbi időben megváltozott a monszunok ciklusa. (MTI) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke (euró) A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) Anetté vagyon (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%) AEGON Magánnyugdíjpénztár 0,038746 12 293 179,65 0,025 0,035228 65 661 453,82 0,025 0,033700 198 504 735,57 0,025 Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 0,038367 40 559 335,60 0,025 0,035799 257 373 277,08 0,025 0,035161 546 006 466,50 0,025 AXA Magánnyugdíjpénztár 0,038001 23 898 905,10 0,025 0,035270 180 082 555,70 0,025 0,034722 532 433 125,32 0,025 ČSOB Magánnyugdíjpénztár 0,038725 7 102 846,76 0,025 0,034625 43 019 149,09 0,025 0,034172 101 051 739,23 0,025 ING Magánnyugdíjpénztár 0,038467 10 452 955,13 0,025 0,034953 86 117 642,26 0,025 0,034270 201 507 351,15 0,025 VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 0,038045 22 548 694,26 0,025 0,035385 140 741 612,28 0,025 0,034785 227 756 021,04 0,025 ' az a!ap nettó havi vagyonából számítva Forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2009. szeptember 25-i adatok A ior amrata aktuális értéké: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéké 1,0000 Sk, vagyis 0.033194 euró volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan íj válro.'ott időközben ennek a mutatónak az értéké márciustól, vagyis mikortól az első összegeket atutalta a Szociális Biztosrto a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 0.037713 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezesere álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett euro időközben már 0.037713 eurót ér. Ha a hozamráta 0,033194 alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A ny gdijalap vagyonának netto értéké: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annal nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok netto vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió euro, a kisebbekben is több mint százmillió euro, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd eurós vagyont kezelnek majd.
