Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-28 / 223. szám, hétfő
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 28. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Keresztbe tettek a szélerőműveknek Pozsony. A gazdasági minisztérium mellett az árszabályozási hivatal is keresztbe tett a hazai szélerőműveknek. A hivatal a legújabb árszabásában a szélerőművekből származó villanyenergia megawattórányi árát az eddigi 84 euróról 81 eu- róra csökkentette. Matej Hlôška, a Szlovák Szélenergia Szövetség elnöke szerint az erőművek megtérülési ideje emiatt az eddigi 13 évről 15 évre nő. A hivatal döntéséből kitűnik, hogy nem a világszerte tapasztalható trendeket követik, hanem politikai megrendelésre cselekszenek - állítja Hlôška. A gazdasági tárca az elmúlt négy évben egyetlen olyan engedélyt sem adott ki, amellyel igazolta volna, hogy a szélerőmű építése összhangban van az ország energiapolitikájával. Az ilyen engedélyek nélkül ugyanakkor a befektetők nem láthatnak hozzá a szélerőművek építéséhez. (SITA) Istrobanka: új kód az ügyfeleknek Pozsony. A nemrég a ČSOB bankkal fuzionált Istrobanka kódja (4900) október elsején szűnik meg - nyilatkozta Zuzana Francúzová, a ČSOB szóvivője. Ezzel véget ér az a három hónapos időszak, amikor még a régi kódot is igénybe vehették a pénzintézet ügyfelei. Ha október elseje után is a 4900-as kódot használjuk, az átutalásunkat már nem végzik el. Ettől az időponttól kezdve így már a ČSOB kódját (7500) kell igénybe vennünk. (TASR) Egyre többen képtelenek fizetni Prága. Csehországban az elmúlt egy évben csaknem megduplázódott azon cégeknek a száma, amelyek képtelenek időben fizetni a számláikat. Az adósságok visszafizetésével háromszor annyi cégnek vannak gondjai, mint tavaly ilyenkor - derül ki a legnagyobb cseh hitelregiszterek adataiból. A 27 cseh pénzintézetet tömörítő Solus rendszer adatai szerint a cégek tartozásai augusztus végén elérték az 1,7 milliárd cseh koronát, ami 90 százalékkal haladja meg az egy évvel korábban mértet. A magánszemélyek 18,5 milliárd koronával tartoznak. (ČTK) Már a biztosításon is spórolunk Pozsony. A gazdasági válság miatt a biztosításon is egyre többen próbálnak meg takarékoskodni, így nem csoda, hogy a biztosítóknak befizetett összeg az idei első félévben 5,2 százalékkal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest, alig haladva meg az 1 milliárd eurót. A jegybank szerint ez az elmúlt tíz év legnagyobb visszaesésének számít. Jelentős különbség van azonban az egyes biztosítási formák között. Míg az életbiztosítások piacán 7,1 százalékos visszaesést regisztráltak, a vagyonbiztosítás esetében csak 3,2 százalékosat. (SITA) Jövőre 73 dolláros olajat várnak London. Jövőre 73,46 dollár lesz a nyersolaj átlagára a Reuters által megkérdezett szakértők véleménye szerint. Tavaly decemberben az olajár még 33 dolláron állt, azóta több mint a duplájára nőtt azokra a jelekre, hogy az elkövetkező időszakban élénkül a kereslet. A múlt héten azonban közel 8 százalékkal esett a nyersolaj ára elsősorban arra a szerdán ismertetett adatra, hogy a lanyha kereslet miatt nőtt az amerikai olaj- tartalék. (MTI) Ezreket bocsát el a Lada gyártója Moszkva. Oroszország legnagyobb autógyártó cége, a többek között a Ladát gyártó AvtoVaz 27 600 fővel csökkenti dolgozóinak, számát a válság következtében. A létszámleépítés a gyár 102 ezer fős létszámának több mint a negyedét érinti. Az értékesítés idén több mint 40 százalékkal csökkent, mert a pénzügyi válság miatt a fogyasztók kevesebb autót vásárolnak. A vállalat korábban már hónapokra leállította a termelést - augusztusban egyetlen autó sem hagyta el a futószalagokat, szeptembertől februárig pedig havonta mindössze két hétig működik majd a gyár. (MTI) MAI VALUTAARF0LYAM0K AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,9187 Lengyel zloty 4,1960 Cseh korona 25,180 Magyar forint 270,00 Horvát kuna 7,2950 Román lei 4,2008 Japán ien 132,59 Svájci frank 1,5118 Kanadai dollár 1,6035 USA-dollár 1,4670 VÉTEL - ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,52-1,43 25,93-24,42 282,76-258,40 OTP Bank 1,52-1,43 25,92-24,44 278,09-262,06 Postabank 1,52-1,42 26,06-24,30Szí. Takarékpénztár 1,53-1,42 25,86-24,42 2-2,33-258,02 Tatra banka 1,51-1,44 25,83-24,52 280,96-259,60 Dexia banka 1,52-1,44 25,81-24,51 277,17-263,13 Általános Hitelbank 1,51-1,44 25,90-24,46 282,76-258,40 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az ügynökségek kénytelenek árengedményeket tenni, ha meg kívánnak szabadulni az ingatlanoktól Bajban az ingatlanügynökségek Az ingatlanügynököknek a korábbiaknál jóval több trükköt kell bevetniük, ha túl akarnak adni az üresen álló lakásokon (ČTK-felvétel) Pozsony. A gazdasági válság miatt az idei év első felében befagyott az ingatlanpiac. A nagy többség későbbre halasztotta a lakásvásárlást, a hazai ingatlanügynökségek egy része így kénytelen volt lehúzni a rolót, a számuk ennek ellenére az elmúlt egy évben nőtt. Mivel magyarázható mindez, és hogyan adhatjuk el ingatlanunkat az ügynökségek kikerülésével? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A gyengébb ingatlanügynökségek egy részének az év elején egyetlen üzletet sem sikerült kötniük, így nem maradt más hátra számukra, mint lehúzni a rolót. Ennek ellenére az ügynökségek száma az elmúlt egy évben 11 százalékkal nőt. Míg tavaly szeptemberben 1167 volt a piacon, ma már több mint 1300. A magyarázat egyszerű. Azoknak az ügynököknek az egy része ugyanis, akik a válság miatt elveszítették a munkájukat, úgy döntött, hogy saját vállalkozásba kezd, és a nehéz időket így próbálja meg átvészelni. Azok az ügynökségek, amelyeknek 8-10 ügynökük is volt, kénytelenek voltak az alkalmazottak egy részének felmondani, az élelmesebbek most önálló irodát nyitottak - nyilatkozta Martin Lazík, az Ingatlanügynökségek Nemzeti Szövetségének a főtitkára. Szerinte az elmúlt időszakban nem sok ügynökség számolta fel a vállalkozását teljes mértékben, hiszen többen egyéb tevékenységekkel bővítették a vállalkozásukat. A piacon maradt ügynökségeknek többet kell költeniük reklámra, hogy új ügyfeleket találjanak, jó hír azonban az ügyfeleknek, hogy a csökkent kereslet miatt az ügynökök több időt szánhatnak egy-egy ingatlan értékesítésére. Az első féléves visszaesést követően, a nyár eleje már az ügynökségek számára is felcsillantott egy halvány reménysugarat. Az árak csökkenése miatt egyre többen kezdenek el ugyanis érdeklődni az ingadanok iránt, a megkötött üzletek száma így újra a tavalyi szint 70-75 százalékára nőtt. Több ügynökség is megerősítette, hogy júliusban és augusztusban nőtt az üzletek száma, a családok egy része ugyanis az új iskolaévet már az új lakásban szerette volna elkezdeni. Az ügynökségek ennek ellenére még mindig kénytelenek jelentős árengedményeket tenni, ha meg kívánnak szabadulni a lakástól. Nem egy esetben akár 15-20 százalékos különbség is lehet a meghirdetett és a valós ár között. Az elmúlt évekhez képest jelentős mértékben csökkent azok száma, akik az ingadant befektetési céllal vásárolják, vagyis a nagy többség saját magának vesz lakást. Az árak csökkenésével és a válság enyhülésével persze egyre többen lesznek azok, akik újra jó befektetési lehetőséget látnak majd az ingatíanokban. Az elmúlt időszakban azonban egyre többen igyekeznek kikerülni az ingatlanügynökségeket, hiszen a válság miatt csökkenő lakásárak mellett nem akarnak még az ügynökségnek is fizetni az értékesítésért. Hogyan adhatjuk el ingatlanunkat az ügynökség kikerülésével? Feladhatunk egy hirdetést természetesen a helyi lapokban is, és várhatjuk, hogy valaki jelentkezik, ma már azonban az interneten is több olyan szolgáltatást találunk, amelyek segítenek az értékesítésben. A piacon az első ilyen szolgáltató a www.vlastnici.sk, amelynek köszönhetően közvetítő nélkül, a különdíjat megspórolva adhatunk túl az ingatlanunkon. Természetesen az alapot ennél is az ingyenes hirdetés jelenti, amit aztán az internetes portál adminisztrátorán keresztül több címre is elküldhetünk. A portál segít a profi szórólapok elkészítésében, és a járulékos szolgáltatásokhoz tartozik az e-shop is, amely az ingatlan meghirdetéséhez szükséges cikkeket árul. A honlapon pontos útmutató található az ingatlan eladásához és vételéhez is. Innen tölthetjük le azonban az üzlet megkötéséhez szükséges forma- nyomtatványokat is. (mi, s) Nőtt a gazdasági szereplők optimizmusa, és valami már megmozdult a reálgazdaságban is Lassan olvad a jég az európai hitelpiacon ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Frankfurt. Óvatos jelét adta az európai vállalati hitelezés, hogy ideje már lezárni a február óta tartó negatív folyamatot: augusztusban fél éve először ismét több hitelt vettek fel az eurózóna cégei, mint amennyit törlesztettek, így hosszú idő után először ismét növekedett a vállalati hitelállomány, mégpedig három milliárd euróval. A változás törékeny, de talán azt jelzi: nőtt a gazdasági szereplők optimizmusa. Júliusban még 22 milliárd eu- róval több hitelt törlesztettek a vállalatok, mint amennyit felvettek. A február óta tartó hitelállomány-csökkenés azonban augusztusban megállt. A Financial Times szerint ugyanakkor még nagyon- nagyon szerény ez a hárommilliárdos növekmény. Mindenesetre megnőtt az esélye, hogy ismét fellendülhet a hitelezés az eurózó- nában, amire három hónappal az Európai Központi Bank 442 milliárd eurós hitelcsomagjának bejelentése után immár azt mondhatjuk, épp itt volt az ideje. A jegybanknál mégis úgy gondolják, a beruházási hitelkereslet felfütásá- ra egyelőre nem kell számítani. Az EKB mindent megtett, a bankokon és a vállalkozásokon lenne a sor, ám a gazdaság gyenge állapota miatt nem indulhatott még el az intenzív hitelezés. Úgy tűnik tehát, mind a céltartalékokkal bajlódó bankok, mind a hitelszűkét érző vállalkozások kivárnak: előbbiek azért, mert félnek egyelőre növelni kitettségüket a reálgazdasági kockázatok miatt is, utóbbiak pedig azért, mert egyelőre halogatják beruházásaikat. (m, p) A bankok és spekulánsok mellett néhány állam rendkívül rossz gazdálkodása is fokozta a krízist Hol kell keresnünk a jelenlegi válság gyökereit? HORBULÁK ZSOLT Pozsony. A jelenlegi gazdasági válság kezdetét hivatalosan a Lehman Brothers befektetési bank bedőlésétől számítjuk. A vészjósló folyamatok azonban már korábban elkezdődtek. Hogy hol vannak a válság gyökerei, arról megoszlanak a vélemények. Az egyik fő oknak az amerikai jegybank kamatpolitikáját tartják. A nemrég még mesterként emlegetett Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között vezette az amerikaijegybankot, a 2000-es, úgynevezett dotcom válság után 1%-ra csökkentette a kamatot. Akkor a mostanihoz hasonló tőzsdei visszaesés történt, ami úgyszintén globális gazdasági recesszióval fenyegetett. Ezt akkor sikerült elkerülni. Az olcsó pénz viszont helyet keresett magának, és ezt az ingatlanszektorban találta meg. A lakások rendkívüli mértékben drágultak. Többek szerint ebben a folyamatban az amerikai kormány is ludas volt. A Clinton-éra alatt az állami lakástakarékok számára (Fanny Mae, Freddie Mac) kötelezővé tették a szegényebbek hitelezését is. Ebbe a bizniszbe aztán a többi bank is beszállt. Az igazi fenyegetést azonban az okozta, hogy az így kibocsátott hitelek fedezetét átcsomagolták, és továbbadták más befektetőknek. A bizonytalan adósok kockázatát áthárították. A fedezetet jelentő ingatlanok értéke azonban zuhanni kezdett. Az olcsó pénz másik útja az olajpiacra vezetett. A határidős piacon két éve 150 dollár/hordó magasságba emelkedett a nyersolaj ára. Nem arról volt szó, hogy az olajkészletek kifogyóban vannak, és ezért nő az ár, hanem csak spekulációról, amit a modem, származtatott értékpapírokkal való kereskedés lehetővé tesz. A drága olaj természetesen negatívan hatott a gazdasági növekedésre. A bankok és spekulánsok mellett néhány állam rossz gazdálkodása is fokozta a krízist. Mindenekelőtt Izlandot kell megemlíteni. Az ottani bankok nagyon magas betéti kamatokkal csábították el az Egyesült Királyság és a Benelux államok betéteseit, akárcsak nálunk néhány bank, tíz évvel ezelőtt. Ez se Szlovákiában, se Izlandon nem működött sokáig. Az Izlandi korona megroggyant, a tőzsde a tizedére esett vissza. Az izlandi valuta- válság hívta fel a figyelmet aztán más, rosszul gazdálkodó országokra, például Magyarországra vagy a balti államokra. Míg az előbbinél az eladósodottság, a baltiaknál a túl gyors gazdasági növekedés okozta egyensúlytalanság váltotta ki a krízist.
