Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-23 / 219. szám, szerda
10 Európai unió -nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 23. www.ujszo.com Nagy kérdés, hogy lesz-e bátorsága szembeszállni Angela Merkellel, Gordon Brownnal vagy Nicolas Sarkozyvel Európa csúcsán az egykori maoista diák Gyakran tűnt szélkakasnak és soknyelvű kaméleonnak (Reuters-felvétel) EB-rendezvénysorozat Nyelvtanulásra buzdítanak Brüsszelben Brüsszel. Csaknem egy teljes héten át ünnepli az idén az Európai Bizottság szeptember 26-át, a Nyelvek Európai Napj át. Tegnap elindították az Üzleti platform a többnyelvűségért című kezdeményezést, amelynek keretében nyilvános vitára ösztönöznek. A platform olyan fórumot biztosít, ahol az üzleti közösség tagjai - a szociális partnerek, a kereskedelmi szervezetek, a kereskedelmi kamarák - az iskolák és az oktatásügyi hatóságok bevonásával megoszthatják egymással a bevált nyelvoktatásimódszereket. A bizottság tolmácsolási főigazgatósága, amely már most észleli, hogyaránylagkevesenjelentkeznek és vesznek részt sikerrel a tolmácsoknak kiírt versenyvizsgákon, ma Párizsban bemutatja az Európa számára tolmácsolni című videofilmét, hogy a francia anyanyelvű fiatalokat a tolmácsolás szakismereteinek elsajátítására ösztönözze. Holnap és pénteken konferenciát rendeznek a korai nyelvtanulásról. A bizottság Piccolingo elnevezéssel a 2-6 éves gyermekek szüleit célzó kampányt indít, amelynek középpontjában az áll, hogy a gyermekek milyen előnyöket élvezhetnek a korai életkorban megkezdett nyelvtanulás révén, illetve a szülők miként juthatnak információkhoz és támogatáshoz. A konferencia célközönségét az e területen működő szakértők, valamint oktatók és szülők alkotják. A legfontosabb témák: a korai gyermekkorban történő nyelvtanulásról folyó kutatás állása, a korai nyelvtanulás terén bevált gyakorlatok, valamint a sajátos nevelési igényű nyelvtanulók. Luxembourgban holnap Miben nyújthat segítséget a technika a fordítóknak? címmel konferenciát és vitát tartanak arról, hogy a különféle médiumok miként birkóznak meg a többnyelvű híranyagokközlésével. Pénteken Brüsszelben Leonard Orbán többnyelvűségi EU-biztos sajtótájékoztatója után bemutatják az EuropaGO weboldalon elérhető, nyelvekkel kapcsolatos Lin- guaGo számítógépes játékot. Ugyanazon a napon a médiában uralkodó többnyelvűségről tervezett vitában nemzetközi televíziós csatornák, egész Európában működő rádióhálózatok és többnyelvű weboldalak képviselői mutatják be, hogyan igyekeznek megbirkózni a többnyelvű tartalmakkal és újságírással. Eközben a brüsszeli Jourdan téren egész nap zajlanak a gyermekeknek szervezett foglalkozások: mesemondás különböző nyelveken, zene és tánc a Menuhin Alapítvány szervezésében, valamint egy többnyelvű képregénykészítő műhely. (MTI) Brüsszel. Ragyogó politikai karriert futott be az Európai Bizottság múlt héten öt évre újraválasztott elnöke. Az azért nem semmi, ha egy, a maoizmusért lelkesedő diákból pár évvel később, 29 éves korára belügyminisztériumi államtitkár lesz. ÖSSZEFOGLALÓ „Nem éppen látnok, de jó az állóképessége.” így jellemezte egy uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli újságíró az 53 éves portugál jobbközép politikust. Ezt még azok az európai képviselők is elismerik, akik a múlt héten ellene szavaztak azEP-ben. Barroso elérte azt, ami előtte csak két embernek sikerült: másodszor is mandátumot kapott az Európai Unió legfőbb végrehajtó testületének, úgymond kormányának irányítására. Az 1958 és 1967 között elnökösködő német Walter Hallstein, a brüsszeli bizottság első vezetője hatékony igazgatási apparátust hívott életre az európai intézmények élén, az 1985-től 1995-ig „uralkodó” francia Jacques Delors pedig lerakta a közösség egységes piacának az alapjait. Barroso 2004 óta nyújtott teljesítményének értékelése saját pártcsaládján belül is enyhén szólva vegyes, de szintén az igazsághoz tartozik, hogy akkor vette át a kormányrudat, amikor az unió történetében végrehajtották az eddigi legnagyobb mértékű bővítést, s ennek okán is korábban nem tapasztalt kihívásokkal kellett szembenéznie a brüsszeli kormányzatnak. Kétdiplomás tehetség Politikai pályafutásának kezdetén még maoista volt. Közvetlenül az 1974-es portugáliai szekfűk forradalma előtt csatlakozott egy szélsőbalos csoportosuláshoz, igaz, a következő évben már szakított is ezzel az irányzattal, és jó diák vált belőle. Lisszabonban 1978-banjogi diplomát, majd pedig Genfben 1981-ben politikatudományi diplomát szerzett. Politikai gondolkodásának igazi fordulata 1980-ban következett be, amikor belépett a portugál liberális konzervatívok táborába. Senkit ne tévesszen meg, hogy az a párt (PSD) paradox módon szociáldemokratának nevezi magát. Angolai béketeremtő Jósé Manuel Barroso 29 évesen már belügyi államtitkár, 36 évesen pedig külügyminiszter lett. Ügyes tárgyalónak bizonyult, 1990-ben sikerült tető alá hoznia az angolai polgárháborút lezáró megállapodást. Hazájának miniszterelnöki székét - a PSD vezetőjeként-2002- ben foglalhatta el. Ebbéli minőségében nem sokkal az iraki háború előtt az Azori-szigeteken tartott találkozó házigazdájaként látványosan a háborúpárti George Bush amerikai elnök mellett sorakozott fel, a brit Tony Blairrel és a spanyol Jósé María Aznarral együtt. Gazsulál a nagyoknak Az EB-t 2004 óta vezeti. Számos bíráló elemző azt veti a szemére, hogy ennek a testületnek az élén - ahelyett, hogy az egyes tagállami szempontokkal szemben a közösségi szempontokat igyekezne érvényesíteni - úgy cselekszik, mintha a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanács „titkárság- vezetője” lenne. Hiányolják belőle az európai víziót, túlságosan a nagy tagállamok érdekeinek kiszolgáló- jakéntjellemzik. E bíráló megállapításokkal az- elemzők szembeállítják azt, hogy hatalmas a munkabírása, kiváló menedzser, ügyesen lavírozik az eltérő érdekű és nézetű felek között, és ezzel a képességével valamilyen szintű egyetértést szinte mindig ki tud munkálni a sokszor 27 felé húzó unióban. Erre a legutóbbi nagy példa a klímavédelmi kötelezettségvál- lalásokügyébenmutatkozott. Bizottsági elnöki ténykedésének első ciklusában Barroso nyakába zúdult az unió intézményes válsága: a francia és a holland népszavazáson megbukott az európai alkotmány tervezete. Annak „light” változatát, a Lisszaboni Szerződést az ír népszavazás siklatta ki tavaly. Ehhez jött az elmúlt évtizedek legsúlyosabb gazdasági válsága. Mindkét probléma átnyúlik Barroso első ciklusán. Fény az alagút végén A gazdaság helyzetét illetően ugyan már sokan látni vélik a fényt az alagút végén, de ehhez többen hozzáteszik: ha kijutnak a sötétből, nem a megszokott táj fogadja majd az utasokat, hanem teljesen új világban kell eligazodni, és garanciákat kell teremteni arra, hogy még egy hasonló válságnak ne legyen esélye. Ha szerencséje lesz Barro- sónak, az intézményi válság gyorsabban megoldódhat. Október 2-án tartják a megismételt ír népszavazást. Ha ott igent mondanak a Lisszaboni Szerződésre, akkor rohammunkával létre lehet hozni az új intézményes keretek közt az új összetételű Európai Bizottságot is - talán alig kicsúszva a november elsejei határidőből, amikor is a mostani testület mandátuma lejár. Gerincpróba következik Az újraválasztott Barroso természetesen csak azt ígérhette az Európai Parlamentnek, hogy tisztségében megerősítve nagyobb tekintéllyel fog harcolni Európáért, megvédve egységes piacát a gazdasági nacionalizmustól. Ennek kapcsán a brit hírügynökség kolumnis- tája fanyarul megjegyezte: a nagy tagállamoknál végzett ötévi talpnyalás után Barrosónak sokkal keményebb gerincre lesz szüksége ahhoz, hogy Németországgal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal szemben érvényt szerezzen az állami támogatásra és a piaci versenyre vonatkozó szabályoknak, fölvéve a harcot a kőkemény nemzeti pénzügyi vagy kereskedelmiérdekekkel. Egyelőre nyitott kérdés, hogy Barroso - miután nincs többé szüksége a támogatásukra az újraválasztása érdekében - elég erős jellem-e ahhoz, hogy kényes politikai kérdésekben szembeszálljon Angela Merkellel, Gordon Brownnal vagy Nicolas Sarkozyvel. Első elnöki megbízatása idején mindenesetre - a Reuters kommentátota szerint - „gyakran tűnt szélkakasnak és soknyelvű kaméleonnak”. Posztosztozkodás Most a legfontosabb: erős biztosok kinevezése a versenyügyi, illetve a pénzügyi szabályozási posztra. Azt nem választhatja meg, hogy az egyes EU-tagállamok kit jelöljenek a nekikjáró biztosi tisztségekre, ám azt ő döntheti el, hogy a nemzeti jelöltek mely hatáskört kapják. Jó volna, ha jelenlegi csapatának leghatékonyabb túlélőit, a spanyol Joaquin Almuniát és a finn Olli Rehnt kulcsfontosságú posztokra állítaná az üzleti szféra esélyegyenlőségén őrködő, illetve a pénzügyi szabályozás hatékonyságát javító biztosi hivatal élére. Kizárva ezzel a különleges érdekeknek, és az antikapitalista túlszabályozásnak tett engedményeket. (mti, -nák) Igazi versenyhelyzetet kell teremteni Berlin.A német Financial Times Deutschland emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi uniós jogi helyzetből fakadóan az Európai Parlament csak mellékszerepet tölthetett be a bizottsági elnök jelölésében. Ha a közelgő írországi népszavazás jóváhagyásával a jövő év elején életbe lép a Lisszaboni Szerződés, annak eredményeként növekedni fog az Európai Parlament súlya, és lehetővé válik a jelöltek közötti igazi versengés. Egy olyan európaiválasztást ugyanis, amelynek során nem legalább két jelölt áll egymással szemben, többé semmi nem igazolhat. A lap fontosnak nevezte azt is, hogy a jövőben olyan személyt válasszanak az EB élére, aki erős tartalmi profillal és ugyancsak erős politikai vezetői képességekkel rendelkezik. Ehhez azonban elengedhetetlen annak az íratlan szabálynak az eltörlése, amely szerint csak volt kormányfők tölthetik be a hivatalt. Hiszen az EB korábbi legsikeresebb elnökei - például a német Walter Hallstein és a francia Jacques Delors - soha nem álltak egyetlen kormány élén sem. (mti) A MAGANNYUGDÍJPÉNZTARAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap A hozamráta aktuális értéke (euró) A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) Anetté vagyon (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%) AEGON Magán nyugdíj pénztár 0,038700 12 187 787,03 0,025 0,035187 65 095 397,66 0,025 0,033665 197 024 555,38 0,025 Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 0,038358 40 264 937,12 0,025 0,035788 255 398 389,62 0,025 0,035151 542 135 367,66 0,025 AXA Magánnyugdíjpénztár 0,037996 23 745 279,27 0,025 0,035267 178 862 081,38 0,025 0,034720 528 847 519,54 0,025 ČSOB Magánnyugdíjpénztár 0,038712 7 044 624,36 0,025 0,034612 42 696 425,24 0,025 0,034161 100 295 339,80 0,025 ING Magánnyugdíjpénztár 0,038427 10 346 535,95 0,025 0,034921 85 329 508,26 0,025 0,034241 200 055 486,63 0,025 VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 0,038016 22 383 930,26 0,025 0,035360 139 686 855,43 0,025 0,034763 226 304 357,93 0,025 * az alap nettó havi vagyonából számítva Forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2009. szeptember 18-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 Sk, vagyis 0.033194 euró volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 0.037713 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett euró időközben már 0.037713 eurót ér. Ha a hozamráta 0,033194 alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió euró, a kisebbekben is több mint százmillió euró, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd eurós vagyont kezelnek majd.
