Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-21 / 217. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 21. www.ujszo.com RÖVIDEN ____________________ Ma van a magyar dráma napja A magyar dráma napján, ma számos a drámaíráshoz, illetve a színházhoz kapcsolódó programmal várják az érdeklődőket Budapesten és vidéken. Amagyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-iki ősbemutatójára emlékezve 1984 óta rendezik meg, hogy ráirányítsák a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire, s új művek születését ösztönözzék, (mti) Kálmán Roland kiállítása Dunaszerdahely. Szeptember 23-án 17 órakor nyitják meg a Csallóközi Népművelési Központ Gallery Nova kiállítótermét, egyben Kálmán Roland fotókiállítását. A tárlat október 23-áig tekinthető meg. (ú) Leonard Cohen elhagyta a kórházat Madrid. Elhagyta a kórházat szombaton Leonard Cohen folk- énekes, aki előző este valenciai fellépése közben elájult. A művész, aki ma ünnepli 75. születésnapját, a koncerten, egyik legismertebb száma, a Bird on the Wire éneklése közben lett rosszul. Szemtanúk szerint először elvesztette az egyensúlyát, de zenekarának tagjai még időben elkapták, így nem esett el. Néhány pillanattal később azonban ismét megtántorodott, majd elvágódott a színpadon. A turné szervezői szerint a rosszullétet „ételmérgezés” okozta, (mti) Vadonatúj kortárs művészeti múzeum Zágrábban Gyűjtemény mozgásban MTl-HÍR Zágráb. Horvátország legnagyobb Modern Művészeti Múzeumát (MSU) nyitják meg december 11-én Új-Zágrábban, az első ilyen kulturális intézményt a Száva folyó másik oldalán. Az új-zágrábi ultramodern múzeum gyűjteménye mintegy 14 ezer műtárgy. Az első kiállítás a Gyűjtemény mozgásban címet kapta, és 600 műalkotást mutatnak be az 1950-es évektől napjainkig. A gyűjtemény alapját a XX. század első felének horvát kortárs művészete és az 50-es évektől horvát és külföldi munkák adják - olvasható a www.monitor.hr honlapon. A modem épületet Igor Frank 46 éves, nemzetközileg is ismert zágrábi építész tervezte. A kulturális minisztérium és a zágrábi önkormányzat 2001-ben írta alá a szerződést a kortárs művészeti múzeum megépítéséről, 2003-ban kezdték a földmunkákat. Zágráb adta a területet, 14500 négyzetméteren észak-dél irányba tájolt geometrikus épületet tervezett Frank, ebből 4800 négyzet- méter a kiállítótér. Az öt emeleten a technikai helységeken kívül kisebb, nagyobb és közepes méretű termeket alakított ki, s ezeket önállóan, párhuzamosan, vagy kombináltan lehet használni. Az építész arra törekedett, hogy sok természetes fényt kapjanak a kiállítóterek. Ezek mellett könyvtár, olvasóterem, gyermekfoglalkoztató, multimédiás termek és étterem áll majd a látogató rendelkezésére a Modem Művészetek Múzeumában - írta a www.culturenet.hr honlap. A (New) Music At Home koncertsorozat keretében szombaton este nagy sikerű koncertet adott Presser Gábor, a magyar könnyűzene élő legendája Somorján, a Művészetek Háza melletti szabadtéri színpadon (Somogyi Tibor felvétele) A legnagyobb érdeklődés a holland, a román, valamint a magyar Fédra Fitness című előadás iránt van Emlékezik a Színházi Nyitra Forward: memory-Visszatekinteni és emlékezni. Ez a tizennyolcadik, vagyis az idei Színházi Nyitra elnevezésű nemzetközi színházi fesztivál vezérmotívu- ma. A visszatekintésről és az emlékezésről, főként a történelmi emlékezés szükségességéről szól majd a találkozó, amelynek fő programjába tizenkét előadást válogattak be a rendezők. A találkozó szeptember 25. és 30. között zajlik majd, természetesen Nyitrán. TALLÓSl BÉLA A Forward: memory a Színházi Nyitrára vonatkoztatva annyit jelent - miként a rendezők megfogalmazták -, hogy: „Szeretnénk a tekintetünket a múltba vetni, ahogy az idén meghívott legtöbb előadás szerzője és szereplője teszi. Szeretnénk kísérletet tenni a gyökerek és a származás kutatására, szembesíteni a ma emberét az archetípussal. Keresni a múlt és jelen összefüggéseit.” Vagyis az idei találkozó szellemiségével szeretnék felhívni a figyelmet a múlttal való kiegyezés szükségességére, rávilágítani az előítéletekre, feltenni a fellelősség kérdését, elgondolkozni a bűn és megbocsátás problematikáján, s egyben a jövő kérdéseit feszegetni, olyan fogalmakkal, mint a természetvédelem, a művészet, a tradíciók, a fogyasztói társadalom és a modem kommunikáció. „Szeretnénk megnyitni a trezorokat és a titkos archívumokat. Belenézni a múlt beporosodott tükrébe” - fogalmaznak a színházi találkozó rendezői. A nyitrai színházi ünnep idén a bársonyos forradalom huszadik évfordulójára emlékezik, azokat az eseményeket igyekszik felele- veniteni, amelyek megelőzték és követték '89-et - ezzel a szemle Téma '89 elnevezésű szekciója foglalkozik. A Temesvári Nemzeti Színház Az M. család betegsége című előadása Pasolini stílusában színpadra állított családi dráma (Fotó: a Divadelná Nitra képarchívuma) Első alkalommal vendégeskedik észt társulat a szlovákiai színházi ünnepen. A Teáter N099 a Hogyan magyarázzuk el a képeket egy halott nyúlnak? című előadását hozza el Nyitrára. Az olasz színeket egy zeneiképzőművészeti kamaraelőadás képviseli. A Santasangre társulat Hat fok című bemutatója természet- és környezetvédelmi kérdéseket boncolgat, és újszerű vizuális élményt ígér. Az Atelje 212 elnevezésű szerb színház olyan darabot állított színpadra, amely a képzelet és a valóság határán egyensúlyoz. A portugálok Eurovízió című előadását pedig az teszi érdekessé, hogy harmincöt nyelven szólalnak meg benne. Szlovákiát „női” előadások prezentálják a színházi fesztiválon. A nyitrai közönség megtekintheti a Szlovák Nemzeti Színház Anna Karenina című darabját, a Zsolnai Városi Színház Asszony a múltból, valamint a hazai, azaz a nyitrai Andrej Bagar Színház Cseresznyéskert cimű előadását. A jegyeladás alapján az idei Színházi Nyitra legkelendőbb produkciói a holland, a magyar és a román előadás. A holland Wunderbaum társulat Sörturista című játéka csípős képet fest Szlováldáról azzal, hogy a Kelet és a Nyugat közötti különbségeket analizálja. A KoMa Társulat előadását, a Fédra Fitnesst Tas- nádi István írta és rendezte. A darab - melynek szereplői: Csákányi Eszter, Jaskó Bálint, Scherer Péter, Zrínyi Gál Vince, Katona László, Bánki Gergely - „korunk bálványimádásának, az elidegenedett módon, szintetikus szerekkel és erőgépekkel tartósítani kívánt fiatalság-szépség-egészség kultusznak jellegzetes high-tech helyszínén, egy fitnessteremben játszódik”. A Temesvári Nemzeti Színház Az M. család betegsége című, pazar látványt kínáló bemutatója Pasolini stílusában színpadra állított családi dráma. A fő program tizenkét előadását egészíti ki az OFF szekció két darabja Donaudráma, valamint Lehetőség '89 címmel. A Színházi Nyitra nem csak a meghívott társulatok színpadi jelenlétét kínálja; közönségét 87 kísérőprogrammal lepi meg. A mozgóképművészet kedvelői a találkozó ideje alatt a film.eu szekció részeként külföldi fesztiválokon díjazott értékes filmeket tekinthetnek meg. A hagyományoknak megfelelően idén is a Színházi Nyitrán hirdetik ki az évad legjobb színházi teljesítményeit, és osztják ki a Dosky elnevezésű díjakat, amelyekre ez évben 34 színházi szakember adta le a szavazatát. A legtöbb szavazatot, a legtöbb kategóriában a Szlovák Nemzeti Színház Anna Karenina című darabja kapta. A díjakat az első nap, szeptember 25-én adják át. OTTHONUNK A NYELV Kire és mire vonatkozik az államnyelvtörvény? (2) SZABÓM1HÁLY GIZELLA Az államnyelvtörvény módosítása kapcsán talán a legnagyobb vitát a pénzbírságok újbóli bevezetése váltotta ki. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy a bírságok a magánszemélyek számára túl magasak. Amint az előző írásban szó volt róla, a törvény értelmében a felügyeletet ellátó minisztérium közvetlenül nem bírságolhatja meg még azokat az alkalmazottakat sem, akik számára előírja az államnyelv használatát, tehát pl. a posta, a tűzoltóság, a rendőrség munkatársait. Az esetleges bírságot a törvény rendelkezéseit megsértő alkalmazott munkáltatója kapja. Ezért egyesek megint úgy vélik, hogy a munkáltató a bírságot majd áthárítja az alkalmazottjára. Személy szerint úgy vélem, hogy erre nem gyakran kerül majd sor. Ne feledjük ugyanis, hogy a hatóságokat, az önkormányzatokat és egyéb közigazgatási szerveket a törvény az államnyelv védelmére, a törvény betartásának ellenőrzésére kötelezi. Tehát ezek a szervek nyilván belső utasításokkal oldják meg ezt a kérdést. Az egyéb intézmények, szervezetek valószínűleg szintén így járnak majd el, a Szlovák Posta körieveiét majd más hasonló utasítások követhetik. A posta a saját szempontjából logikusan járt el: megelőző céllal felhívta az alkalmazottai figyelmét a törvény rendelkezéseinek a betartására. A veszély szerintem éppen ebben rejlik: ezek a belső utasítások (amelyek esetlegesen csak szóban hangzanak el) jobban befolyásolják majd az érintett szerveknél a nyelvhasználatot, mint maga a törvény, azaz a jogalkotó által elvárt magatartás bírság nélkül is kikényszeríthető. Elsősorban olyan munkahelyeken, ahol kisszámú magyar munkavállaló dolgozik, illetve olyan településeken működő intézményekben, ahol a magyar lakosság kisebbségben van, kialakulhat olyan légkör, amely mindenféle szankcióval való fenyegetés nélkül arra készteti a magyar vagy magyarul is beszélő alkalmazottat, hogy a nyilvános vagy hivatalos kapcsolattartásban ne használja ezt a nyelvet. Ez pedig oda vezet, hogy a hivatalhoz, közintézményhez vagy szolgáltatóhoz forduló állampolgár még akkor sem élhet anyanyelv-használati jogával, ha ez elvileg lehetséges volna. Nincs ugyanis olyan jogszabály, amely arra kötelezné az államnyelvtörvényben említett hatóságok, intézmények alkalmazottait, hogy beszéljék a kisebbségi nyelvet, nyelveket. Ha tehát a hivatalnok, a postai alkalmazott vagy az egészségbiztosító pénztár munkatársai nem beszélnek az ügyféllel pl. magyarul, akkor az ügyfél semmit sem tehet. A fentiek miatt úgy vélem, hogy elsősorban azokon a településeken szorul vissza még jobban a magyar nyelv nyilvános használata, ahol a magyarság eddig is kisebbségben volt; azokban a járásokban, ahol tömbben él a magyarság, a szlovák nyelvű megszólalást elváró légkör kevésbé alakul ki. Jelentős szerepe van azonban a munkahelyi vezetőknek is: ha saját maguk is beszélnek magyarul nyilvánosan, akkor ezzel a többi dolgozót is erre bátorítják. Ezzel kapcsolatban egy közkeletű félreértésre is fel kívánom hívni a figyelmet. A postai körlevél kapcsán többen azt nyilatkozták: a posta nem vette figyelembe, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot, a hivatali érintkezésben a kisebbség nyelve is használható. Ezt a hibát állítólag később a posta is elismerte, pedig az említett jogszabály, azaz a kisebbségi nyelvhasználati törvény a postára nem vonatkozik. A 2. § (3) bekezdéséből kitűnik, hogy a törvény alkalmazásában a hivatali érintkezésen az állampolgár és a közigazgatási szerv kommunikációját kell érteni. A kisebbségi nyelvhasználati törvény tehát a hivatalok és intézmények jóval kisebb körét érinti, mint az államnyelvtörvény. (Folytatjuk.)
