Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)

2009-09-03 / 203. szám, csütörtök

12 Iskola utca ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 3. www.ujszo.com ORSZÁGOS KÉPZŐMŰVÉSZÉT! PALYAZAT Rajzos anyanyelv Új oktatási módszerekkel, modern tankönyvekkel ismerkedhettek meg a külföldre látogató tanárok Színvonalas továbbképzések a Kárpát-medencében Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének titkára a tanítók szerepvállalásáról beszélt Szabadkán (Képarchívum) AJÁNLÓ A Szlovákiai Magyar Pedagó­gusok Szövetsége és a Szlovák Nemzeti Múzeum Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma a ma­gyar nyelv éve alkalmával meg­hirdeti a Szlovákiai Magyar Isko­lák és Óvodák IV. Órszágos Képzőművészeti Pályázatát, Raj­zos anyanyelv címmel. A képzőművészeti pályázatra a következő kategóriákban és té­mákkal lehet pályázni: 1. kategória: óvodák - me­seillusztráció készítése Móra Fe­renc vagy Benedek Elek meséihez 2. kategória: alapiskolák alsó tagozata - meseillusztráció készí­tése Móra Ferenci vagy Benedek Elek meséihez A zsűri által kiválasztott munkák alkotói és felkészítő pedagógusok jutalomban részesülnek (sxc.hu-felv.) 3. kategória: alapiskolák felső tagozata és a nyolcosztályos gim­náziumok első négy évfolyama - illusztrációkészítés Arany János Toldi c. művéhez. 4. kategória: középiskolák - il­lusztrációkészítés Ady Endre sza­badon választott verséhez 5. kategória: speciális iskolák - meseillusztráció készítése magyar népmeséhez Az alkotásokat A/3 vagy A/2 formátumú rajzlapon kérjük be­küldeni a következő címre: Szlo­vákiai Magyar Pedagógusok Szö­vetsége - ZMPS P.O.BOX 49., 945 01 Komárno, melyhez mellékelni kell azt a pályázati űrlapot, ame­lyet az SZMPSZ honlapjáról (www.szmpsz.sk) lehet letölteni. A technikát mindenki egyénileg választhatja meg. Beküldési határidő 2009. szep­tember 28. Érdeklődni Jókai Ti­bor irodavezetőnél lehet a 035/7713 572 vagy a 035/7714 755 telefonszámokon. A munká­kat október 5-én egy szakmai zsűri értékeli. A legjobb alkotások beküldői és felkészítő tanáraik meghívót kap­nak egy tanulmányúnál egybekö­tött ünnepi kiállításra, amelyet 2009. október 14-én tartanak Po­zsonyban a SZNM Szlovákiai Ma­gyar Kultúra Múzeumában. A tanulmányút keretén belül a résztvevők megismerkedhet­nek Pozsony történelmi neveze­tességeivel és múzeumaival. A zsűri által kiválasztott munkák alkotói és felkészítő pedagógu­sok jutalomban részesülnek, amelyet a kiállítás keretén belül vehetnek át. A beküldött mun­kákat a szervezők nem küldik vissza, (szmpsz) A nyár folyamán a hazai ma­gyar pedagógusok részvéte­lével zajlottak Erdélyben, Új­vidéken és Vajdaságban a Kárpát-medencei magyar pedagógusszövetségek szakmai továbbképzései. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Július 13-18. között került sor Erdélyben a XVII. Bolyai Nyári Akadémiára a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége főszer­vezésében. A rendezvényen 26 szlovákiai magyar alap-és közép­iskolai pedagógus részt vett három helyszínen (Székelyudvarhely, Csíkszereda és Szováta) hét kü­lönböző szakmai továbbképzésen. A nyári akadémia megnyitója Csíkszeredában volt. ,A tanítótól megkívántatik, hogy tanításához illendő életet éljen, s tanítványai­nak jó és dicséretes példát adjon, hogy elég tudós legyen, jó lelkiis­merettel és isteni félelemmel, amit tud, azt másokkal közölje, tanítványait, mint atyjuk, úgy sze­resse. Tanítsa őket világosan, rö­viden és tökéletesen. Őket Isten előtt való könyörgésében megem­lítse. Ne legyen ajándékokon kapdosó; tanítványainak erköl­csét és nyelvét igyekezze legin­kább újítani. Egyedül csak arra igyekezzék minden dolgában, hogy tanítványaival magát meg­szerettesse” - idézték Apáczai Csere János szavait a Kárpát-me­dencei magyar pedagógusok leg­nagyobb nyári továbbképzésén. A 17. században megrajzolt ideális pedagóguskép változott valamit ugyan, de a lényeg továbbra is ér­vényes. A nyitóelőadást Vass Vil­mos tartotta Kompetenciafejlesz­tés és kreativitás címmel. A tanu­lás mellett a továbbképzés részt­vevői időt szakítottak a szórako­zásra, tanulmányi kirándulásra is. A záró rendezvényre hagyomá­nyosan Székelyudvarhelyen ke­rült sor, ahol az ének-zene szak­csoport résztvevői záró hangver­senyen színes repertoárral álltak közönség elé a helyi Szent Miklós- plébániatemplomhan. A Vajdasági Magyar Pedagógu­sok Egyesülete szervezésében jú­lius 20-24. között négy hazai pe­dagógus vett rész az idei Apáczai Nyári Akadémián. A rendezvény­re Újvidéken került sor. A hazai pedagógusok a történelem és ma­gyarság című szakmai továbbkép­zésen kamatoztatták szakmai tu­dásukat. A rendezvény reformá­tus áhítattal kezdődött, majd Sza­bó László Kálvin Jánosról, a fran­cia származású svájci reformátor­ról, humanista tudósról és tanai­nak jelentőségéről beszéltek, megemlékezve arról, hogy a ke­resztény vallás rendszerének ki­dolgozója pontosan 500 éve szü­letett, de hatása ma is fellelhető. A szabadkai székhelyű Észak­bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete meghívására 14 hazai pedagógus vett részt a XIII. Nyári Akadémián. A megnyitóra ha­gyományosan a szabadkai város­háza dísztermében került sor. Ünnepi beszédet mondott Szant- ner Viktor, a MK Oktatási és Kul­turális Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának vezető­je, aki a Kárpát-medence több ré­giójában szervezett képzések kö­zösjellemzőit ecsetelte, míg Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Peda­gógusok Szövetségének képvise­lője idősebb testvér jogán szólt és köszöntötte a pedagógusokat. Kö­szöntőjében elhangzott, hogy a Kárpát-medencei pedagógusszö­vetségek és egyesületek életében - büszkén ki lehet jelenteni - sok sikertörténet van. A kisebbségi helyzetben élők számára ezek a sikerek egyrészt azt jelentik, hogy a pedagógusközösségek együtt­működnek, megtervezik és kijelö­lik a fejlődés nyomvonalait, mun­kához lámák és elindítják, lépés­ről lépésre megfontoltan megva­lósítják a közösség szellemi fejlő­dését szolgáló feladatokat. A résztvevők nemcsak új peda­gógiai módszereket hoztak ma­gukkal, hanem a helybeliek ven­dégszeretetét is. (jt) A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Nem nyeli le a húst A négyéves kisfiam nem akarja megenni a húst, ezért itthon és az óvodában is gon­dok vannak vele. Hogyan szok­tassam rá? Másban nem válo­gatós, csak a húst nem tudja lenyelni, s úgy tesz, mintha undorodna tőle. Jelige: Hús Nem ártana, ha elvinné orvos­hoz és kivizsgálnák. Lehet, hogy kevés a gyomorsava, vagy más okok miatt nehezebben emészti a gyomra húst, s ezért kellemet­len érzései vannak. Nem csoda tehát, ha elkerülheti a fájdalmat vagy kellemetlen érzést, inkább lemond a hús tartalmú ételekről. Ha egészségügyileg rendben van a gyerek, akkor máshol kell keresni a probléma okát. Lehet, valamikor erőszakkal belediktál­tak nagyobb mennyiségű húst, amitől nem érezte jól magát, s emiatt alakult ki benne az undor. De lehetett bármilyen más kel­lemetlen élmény, amit ő a hús­evéssel kapcsol össze, s ezt az eredményt hozza. Példaként em­lítenék egy esetet: egy családban az édesapa hirtelen halállal halt meg. Hosszabb időnek kellett el­telnie, míg újra a szerint a recept szerint készítették el a húst, ami­ből az édesapa halála előtt utol­jára evett. Ki gondolná, hogy a gyásznak még az étkezés terén is szerepe van. Az is szerepet játszhat a húsról való lemondásban, hogy túl sok édességet eszik, amely eleve kel­lemes érzéseket vált ki belőle, s inkább ezeket fogyasztja. Figyel­jen oda arra is, hogy napközben ne egyen gyakran édességet, mert akkor nem érez éhséget, s nem kívánja a főtt ételt. Próbálja kiiktatni a csokoládét, cukorkát és kekszeket egy időre, csak gyümölcsöt adjon helyette, s fi­gyelje meg, változik-e a gyerek ízek utáni vágya. Lehet húsokból különféle pás­tétomokat készíteni. Próbálja úgy módosítani a receptet, hogy eleinte csak nagyon kis mennyiségű húst tesz bele, s ha ezt hajlandó lesz megenni, nem vesz észre benne semmi gyanú­sat, akkor fokozatosan növelheti a hús mennyiségét. Majd árulja el neki az igazat, mondja meg, hogy volt benne husi is, mégis müyen finom. Ha lelkileg is feldolgozza, s nem hányja ki, ezen a téren si­kert könyvelhet el. Ezek után próbálkozhat olyan ételekkel, amelyekben darált hús van: töltött káposzta, paprika, karalábé, kolozsvári káposzta, és még sorolhatnám. Ha hajlandó megenni a gyerek, s ehhez sem vág olyan képet, mintha undo­rodna tőle, akkor ezek elfogyasz­tása után is mondja meg, hogy volt benne hús, s mégis meg tud­ta enni. Ha ezt az akadályt is si­kerrel veszik, akkor kezdődhet az apróra vágott hús, majd legvégül a szeletek. Közben azért kitalálhat olyan meséket a gyereknek, hogy volt egyszer egy kisfiú, aki nem akart húst enni, s kérdezze meg a fiát, mit gondol, miért nem akart húst enni az a kisfiú? Lehet, hogy üyen egyszerű módon megtudja az okát. Ha nem, akkor ön foly­tassa tovább a mesét, milyen kö­vetkezményei lettek annak, hogy nem evett húst. Nem lett belőle olyan erős és okos fiú, mint azok­ból, akik húst is ettek. Mostaná­ban más arról is írnak, hogy nem csak pozitív hozadéka van annak, ha kihagyjuk a húst az étren­dünkből. Gyengébbek lesznek a csontjaink, ráadásul az agy is másképpen fejlődik. Egy fejlődő szervezetnek sokféle anyagra van szüksége, nehezebben birkó­zik meg a hiányával, mint a fel­nőtt ember. Az is lehet, hogy csak a hús lát­ványa okoz benne kellemetlen, rossz érzéseket. Ha lát egy sült malacot a tálon lehasaltatva, vagy egy töltött tyúkot teljes egé­szében, már eleve elveszi az ét­vágyát. A vegetáriánusok azzal szok­tak érvelni, hogy mekkora fáj­dalmat okozunk az állatoknak azzal, ha levágjuk őket. Ez igaz. Csakhogy már olvastam olyan kutatásokról is, hogy a növé­nyek is „éreznek”. Feljegyeztek olyan esetet, hogy a filodentron másképpen reagált annak a személynek a megjelenésére a helységben, aki levágta az egyik hajtását. Ezek alapján feltéte­lezhetjük azt is, hogy a sárgaré­pának se mindegy, ha kiránci- gáljuk az őt éltető földből, majd megtisztítjuk és megfőzzük. Az is lehet, hogy a fűnek is fáj, ha a tehénke lelegeli, akkor pedig le kellene mondanunk a tejről és a különféle tejtermékekről is. Remélem, türelemmel és kel­lő odafigyeléssel sikerül majd rávennie a fiát, hogy egyen húst is. Erőltetni ne erőltesse, sőt, ne büntesse azért, ha nem fo­gyasztja el. Legyen vele türel­mes, az egyszeri kudarc után ne adja fel az adott módszert. Bí­zom benne, hogy a próbálkozá­sa végül sikerrel jár, és szelíd módszerrel sikerül majd rászok­tatnia a fiát a húsevésre. Dr. Hadas Katalin pszichológus A húsról való lemondásban az is szerepet játszhat, hogy a gyerek túl sok édességet eszik, amely eleve kelle­mes érzéseket vált ki belőle, s inkább ezeket fogyasztja (sxc.hu-felvétel) ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents