Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-19 / 216. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 19. Közélet 3 A kommunista rendszer kialakulásának külső és belső feltétele volt Az előbbi volt az erősebb, hiszen miután Moszkva elengedte kezünket, rendszert váltottunk Miért pont mi? És miért több mint 40 évig tartott? Amikor egy évvel a második világháború befejezte előtt Sztálin szovjet diktátor és Churchill brit miniszterelnök a két hatalom jövendő európai befolyási övezeteit rajzolgatta egymásnak Moszkvában, még kevesen gondolták, hogy az ott papírra vetett határok közel fél évszázadig érvényesek lesznek. „Ötven évre kell gondoskodni a nemzetközi biztonságról”- mondta szovjet partnerének Churchill. Szinte évre pontosan jósolt, csak kicsit másképp gondolta. ÖSSZEFOGLALÓ A kommunista diktatúra 40 éve alatt kevesen bíztak a változásban, ám utólag sokan teszik fel a jogos kérdést: miért épp térségünket sújtott vele a sors, miért tartott négy évtizedig. A kommunista rendszerek közép-kelet-eu- rópai uralmának külső és belső feltételei voltak, közülük ez előbbi volt erősebb. Ugyanakkor a belső feltételek is adottak voltak, mégha hat évtized távlatából úgy tűnhet, a szocializmust itt szinte senki sem akarta. Balra át A második világháború végén, 1945 után az egész világon balra- tolódás volt érzékelhető - politikai és gazdasági értelemben is. A hétköznapi emberek, de az elitek egy része is kiábrándult a kapitalizmusból. A hagyományos demokratikus berendezkedést pedig gyengének, sebezhetőnek vélte. Sokan rózsaszín szemüvegen át tekintettek a Szovjetunióra. A távoli, ezért szinte ismeretlen keleti állam egy új rendszert kínált, mely sehol máshol sem volt addig, kifelé csábítónak tűnt - az 1936-os szovjet alkotmány a maga korában példaértékű volt az emberi és demokratikus jogok és a tagállamoknak biztosított autonómia tekintetében, a jogok viszont csak papíron léteztek. 1945 után a gazdaságpolitikában is általánossá vált a balra tolódás, jobboldali kormányok egész sora államosította a nagyvállalatokat, bányákat, bankokat. Ebben a helyzetben sokak számára vonzóak voltak a kommunista eszmék, mint egy ki nem próbált „romantikus álom“. A kommunista pártok a közép-európai térségben is - ahol a két világháború között általában csak illegalitásban működhettek népszerűek voltak, átütő sikert viszont egy szabad választáson sem sikerült elérniük. Szovjet beavatkozás Ebben a helyzetben jött segítségükre a külső tényező. A szovjet vezetés alig láthatóan, de Jugoszláviát kivéve minden közép-ke- let-európai államban beleszólt a dolgok menetébe. A szovjeteknek nem voltak illúziók az esetleges választási győzelmekkel - a „tiszta átmenettel“ - kapcsolatban, így semmit sem bíztak a véletlenre. A kommunista rendszerváltás forgatókönyve gyakorlatilag minden államban egyforma volt. A kommunisták a nemzeti ellenállási csoportokat népfrontba tömörítik, amelyeket a Vörös Hadsereg támogat. Ideiglenes kormányok alakulnak, melyekben a Moszkvában iskolázott emigráns kommunisták kulcsszerepet kapnak. Az első szabad választások után polgári vezetésű koalíciós kormányok jönnek létre: a kommunista pártok ezek tagjai lesznek és választási eredményeiktől függetlenül maguknak szerzik meg a belügyek és ezzel a rendőri hatalom feletti rendelkezést. A következő hónapokban a polgári politikusok terrorizálásával, rágalmazásával, megvádolásával félreállítják az útból a polgári parlamenti többséget. Csehszlovákiában 1948-ban Jan Masaryk külügyminisztert, az egyik legnépszerűbb politikust gyilkolják meg (a hivatalos verzió szerint öngyilkos lesz, hivatala ablakából ugrik le, de illedelmes módon előbb belülről becsukja maga mögött az ablakot). Magyarországon 1947-ben emigrációba kényszerítik a választásokon győztes kisgazdapárt vezetőjét, Nagy Ferenc miniszterelnököt. A következő lépésben kommunista vezetésű szocialista egységpártot hoznak létre - ebbe olvasztva a számottevő erőt képviselő szociáldemokrata pártokat -, és félreállítják az ellenzék vezetőit. Ezután új választásokat írnak ki, melyeket mivel elcsalják, meg is nyerik. Rövidesen pedig törvényes úton tiltják be a nem kommunista pártokat, vagy névleg polgári tömörülésként működő „látszatpártokat“ hoznak létre. Nincs kiút Mire a polgári politikusok feleszméltek, sok esetben már csak külföldi emigrációból vagy a börtön rácsai mögül figyelhették a történéseket. A kommunista rendszerek szovjet segítség nélkül nem tudtak volna gyökeret verni a térségben. Éppen ezért a kiugrási lehetőség is csak akkor volt reális, ha azzal kivételesen a szovjet vezetés egyetértett. Ez a térség államai közül csak Ausztriának sikerült, mely 1945 után, Németországhoz hasonlóan, négy megszállási övezetre lett osztva. 1955-ben a nyugati hatalmak és a Szovjetunió megegyeztek abban, hogy kivonulnak az államból, de cserébe ezért Ausztriának semlegesnek kell maradnia: egyik katonai vagy gazdasági tömbhöz sem csatlakozhat (az osztrákok csak 1995-ben léptek be az Európai Unióba, a NATO-nak sosem voltak tagjai). Az osztrák államszerződést Közép-Európában többen rosszul értelmezték, Magyarországon is abban bíztak, a megszálló szovjet hadsereg hamarosan távozik. A szovjet vezetés viszont Ausztriával ellentétben - melynek csak negyedét ellenőrizte - Magyarországot meg kívánta tartani. Ezért lépett közbe 1956-ban is, amikor leverte a forradalmat. A szocialista országok vazallusszerepét 1968-ban az akkori szovjet főtitkár hivatalosan is elismerte. „Ha a szocializmussal szemben ellenséges erők egyes szocialista országokat a kapitalista fejlődés irányába kényszerítenek, az nem csak az adott szocialista ország problémája, hanem az egész szocialista táboré” - jelentette ki Le- onyid Brezsnyev a Lengyel Egyesült Munkáspárt kongresszusán. Ez a gyakorlatban a korlátozott szuverenitás elvét jelentette. A szocialista ország kommunista pártja korlátozott önállóságot élvezett, melynek határai voltak, azaz nem hagyhatta el a Varsói Szerződést és a kommunista pártok elsősége nem volt megkérdőjelezhető. Áttételesen a Szovjetunió jogot formált arra, hogy az úgynevezett szocialista tábor vezetője legyen, és eldöntse, mely államot tekinti szocialista, és melyet kapitalista országnak. A doktrína szerint a Szovjetuniónak mint a legerősebb szocialista országnak joga volt megvédeni a szocializmust, egyúttal a saját befolyási övezetének nyilvánította ä baráti szocialista országokat. Eszerint a doktrína szerint a szocialista országokon belüli katonai beavatkozás nem agressziónak, hanem önvédelemnek minősült. Ez a doktrína szolgált utólag igazolásul az 1968-as prágai tavasz leveréséhez, majd később az 1979-es afganisztáni szovjet beavatkozáshoz. Az államcsőd közbeszól A szovjet beavatkozási politika végét az államot fenyegető államcsődjelentette. A 80-as évek közepén a Szovjetunióban reformer pártvezetés került hatalomra, melynek legfőbb feladata saját országa gazdaságának megmentése volt. A Gorbacsov-vezetés a be nem avatkozás politikáját követte, s ezután megmutatkozott, valójában milyen gyenge lábakon állnak a térség kommunista rendszerei. Amint a szovjet vezetés kivonult mögülük, pár éven belül összedőltek. (MSz) A kommunista diktatúrák bukásának 20. évfordulója alkalmából jelentkező sorozatunk írásait olvasóink minden szombaton ezen az oldalon találhatják meg. Ha hozzászólásuk, ötletük, esetleg közlésre érdemes saját dokumentumuk, fényképük vagy történetük van a témában, azt szívesen várjuk levélcímünkre vagy az 1989@ujszo.com mailcímre. Sinatra esete Gorbacsovékkal 1989-ben a szovjet vezetés hivatalosan is kinyilvánította, nem fog beavatkozni volt csatlósai reformfolyamataiba. A Brezsnyev-dokt- rínát felváltó elv Frank Sinatráról kapta nevét. Gennagyij Gyera- szimov, a szovjet külügy szóvivője 1989. október 25-én egy amerikai tévés reggeli műsor vendégeként így magyarázta az új szovjet álláspontot: „Most a Frank Sinatra-doktrínát valljuk. Neki van egy száma, az I Did It May Way (Saját utamat járom - szerk. megj). Tehát minden állam saját maga dönti el, milyen úton kíván járni“ - mondta Gyeraszimov. A műsorvezető kérdésére, ez azt jelenti-e, hogy Moszkva akceptálná-e, ha a szocialista államokban le lennének váltva a kommunista pártok, a szóvivő azt mondta: „egészen biztosan, ... a politikai rendszerről azoknak az embereknek kell dönteniük, akik ott élnek“. A szovjet be nem avatkozási elv így Si- natra-doktrínaként vonult be a történelembe. (MSz) 1026 Warsza A levegő hőmérséklete Szombat Változóan felhős égbolt, helyenként eső, reggel az alacsonyabban fekvő helyeken köd. 17°/24e Az orvosmeteorolégia a Panoráma oldalon olvashat! A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony túlnyomóan felhős 14” 23’ kissé felhős 12” 24’ kissé felhős 12” 25” Nyltra túlnyomóan felbős 13” 23’ kissé felhős 11” 24* kissé felhős 11” 25’ Dunaszerdahely túlnyomóan felhős 13” 23’ kissé felhős 11” 24* kissé telhős 12’ 25” Komárom túlnyomóan leülős 13” 24” kissé telhős 11’ 25* kissé felhős 11” 26’ Ipolyság túlnyomóan telhős 13” 23’ kissé felhős 11” 24’ kissé felhős 11’ 25” Rimaszombat kissé telhős 12" 22” kissé felhős 9’ 22” kissé telhős 9’ 24” Kassa túlnyomóan felhős 12” 22’ kissé telhős 10” 22” kissé felhős 9’ 24’ Klrályhelmec túlnyomóan telhős 13" 23” kissé telhős 10’ 23” kissé telhős 9” 24* Besztercebánya kissé felhős 12’ 22” kissé felhős 9’ 22° kissé telhős 8” 24* Poprád kissé telhős 8’ 17* kissé telhős 6” 19* kissé telhős 6’ 21* IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN 19725° 2009. szeptember 19., 12:00 vasarnap Túlnyomóan derült idő reggel helyenként köd Szél: DK, 10-15 km/h Hétfő 21726 Túlnyomóan derült idő reggel helyenként köd. Szól: D, 5-15 km/h Kedd 21 /26 Túlnyomóan derült idd nyugaton Időnként megnövekszik a lelhőzel. ANapkelt Pozsony-Dévény 230 apad Komárom 235 árad Párkány 155 változatlan 18.57 18.49 18.41 06.33 06.25 06.16 Pozsony Besztercebánya Kassa Pozsony Besztercebánya Kassa A víz és a levegő' hőmérséklete egyes üdülőhelyeken Antalya 27°/31° Nápoly 25725° Ciprus 26°/33° Nizza 23722° Kanári-szigetek 23°/25° Rimini 23726° Kréta 25728° Thesszaloníkl 23727° Mallorca 26726° Velence 22°/24° Szél: DNY, 10-15 km/h A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva F’ szél melegfront a ciklon hidegfront - - okklúziós front v anticiklon Készíti az SHMÚ
