Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)

2009-09-18 / 215. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 18. www.ujszo.com ^ RÖVIDEN Nagyképű orosz ajánlat Brüsszel. Sok NATO-kül- detés sikere attól függ, milyen mértékben és minőségben vonják be azokba Oroszorszá­got. Ezt állítja Dmitrij Rogo­zin, Oroszország NATO mel­letti képviselője a European Voice brüsszeli hetilap legfris­sebb számában közölt írásá­ban. A nagykövet szerint a vé­delmi szövetség az elmúlt két évtizedben identitászavarban szenvedett, kereste új helyét a vüágpolitikában. Rogozin szarint a megoldás része le­het, ha a szövetség fokozza az együttműködést Moszkvával, illetve eurázsiai „megfele­lőjével”, a Kollektív Biztonsá­gi Szerződés Szervezetével (ODKB). De megerősítette azt is, még ez utóbbi megvalósu­lása sem jelentené azt, hogy Moszkva felhagy Ukrajna és Grúzia NATO-tagságának el­lenzésével. (MTI) Rengeteg civil áldozat Szanaa. Több mint nyolc­van civil vesztette életét a je­meni hadsereg légicsapásai­ban az ország északi részén - közölték szemtanúk és helyi törzsi vezetők, a hadsereg vi­szont cáfolta az értesülést. Am- rán tartományban két légicsa­pás ért egy átmeneti tábort, ahol a hadsereg és a síita láza­dók közti harcok elől elmene­kült embereket helyeztek el. Egy törzsi vezető szerint az ál­dozatok többsége nő vagy gye­rek. „Úgy tűnik, a menekülte­ket összetévesztették a láza­dókkal”-tette hozzá. (MTI) Litván nacionalizmus Vilnius. Alitván legfelsőbb közigazgatási bíróság elutasí­totta, hogy egyVilnius mellett fekvő, többségében lengye­lek lakta településen lengye­lül is feltüntessék až utcane­veket. A testület egyúttal arra kötelezte a kisváros vezeté­sét, hogy távolítsa el a már fel­szerelt többnyelvű utcanév­táblákat. Salcininkai telepü­lés (lengyelül Soleczniki, fe­héroroszul Szalecsniki) az év elején nyújtott be kérelmet aziránt, hogy a helyi kisebb­ségek nyelvén is feltüntethes­sék az utcaneveket. (MTI) Végeztek a vezérrel Jakarta. Az indonéz rend­őrség tegnap végzett a sziget- ország legkeresettebb terro­ristájával, a malajziai szüle­tésű Noordin Toppal - jelen­tette be az ázsiai ország rend­őrfőnöke. A terroristavézért Jáva szigetének középső ré­szén egy rendőrségi rajta­ütésben ölték meg. Top az al- Kaidával kapcsolatban álló terrorszervezet, a Jemaah Is- lamiyah egyik szakadár cso­portját vezette, s az ő számlá­jára írják azt a kettős öngyil­kos merényletet, amelyet két jakartai luxusszálloda ellen követtek eljúliusban. (MTI) Washington már nem tartja olyan fontosnak Közép-Európát - Moszkva a saját sikereként értékelte az amerikai döntést Szebbet, jobbat ígér a pajzsnál az USA 0 A RAKÉTAPAJZS-ELEArtEK EDDIGI TELEPÍTÉSI TERVE Az USA tegnap bejelentette, lemondott a Lengyelországba és Csehországba tervezett rakétavédelmi rendszer tervéről. ' FINNORSZÁG. ' ‘ >,/ > SVÉDORSZÁG \ \ LITVÁNIA OO'A \ - o Varsó LENGYELORSZÁG OROSZORSZÁG Moszkva 0 UKRAJNA . , "Olaszország \ • /W / ~ Csehországban, a Brünn melletti Sokolnicében már működik egy NATO-radar. A kép előterében Martin Barták védelmi miniszter. V 'BUH . VO v EU-országok O A tervezett telepítések helyszíne • Forrás: Reuters, fotó: ČTK Washington/Prága/Varsó/ Moszkva/Brüsszel. A NATO főtitkára és Oroszország üdvözölte, Prágában és Varsóban vegyes fogadta­tásra talált az, hogy az USA lemondott a rakétapajzs elemeinek Csehországba és Lengyelországba terve­zett telepítéséről. ÖSSZEFOGLALÓ Kétségtelenül a tegnap délután­ra várt hivatalos elnöki bejelentés volt az európai hírügynökségek vezető témája. Először az amerikai The Wall Street Journal szellőztette meg a hírt, majd jött a hivatalos cseh és lengyelközleményis. Prágában Jan Fischer kormányfő rendkívüli saj­tóértekezleten jelentette be, hogy Washington leállítja a Csehország­ba tervezett radar építésének ter­vét. Erről Barack Obama amerikai elnök tájékoztatta őt telefonon tegnapra virradóra. Lengyelor­szágba az eredeti tervek szerint tíz elfogórakétát telepítettek volna, az USA erről a szándékáról is lemon­dott - erősítette meg elsőként a var­sóikülügyi tárca. Anders Fogh Rasmussen NATO- főtitkár pozitív lépésnek minősítet­te az amerikai döntést, miután dél­előtt tájékoztatást kapott az ameri­kai féltől az eredeti elgondolások washingtoni megváltozásáról. Oroszországban is megelége­déssel fogadták a hírt. Mihaü Margelov, a felsőház külügyi bi­zottságának vezetője kijelentette: az amerikai döntés „logikus követ­kezménye Oroszország következe­tes álláspontjának”. Konsztantyin Koszacsov, az alsóház külügyi bi­zottságának elnöke szerint ez „uta­lás arra, hogy Barack Obama ko­molyabban veszi a félelmeinket, mint elődje, George Bush”. Egy ka­tonadiplomata azt mondta, a raké­tapajzsról való lemondással meg­nő a mozgástér az orosz-amerikai leszerelési tárgyalásokon. Koráb­ban Dmitrij Medvegyev orosz el­nök kilátásba helyezte, hogy Moszkva ellenlépésként rövid ha­tótávolságú rakétákat telepít a Ka- linyingrádi területre, a lengyel ha­tárközeiébe. Mindkét közvetlenül érintett or­szágban nagyon vegyes volt a visszhang. Aleksander Szcyglo len­gyel védelmi miniszter kijelentette: a csehországi és lengyelországi te­lepítésről való lemondás azt jelenti, hogy Közép-Európában kudarcot vallott az amerikai politika. A No- bel-békedíjas volt lengyel államfő, Lech Walesa sem ért egyet az ame­rikai döntéssel, szerinte Varsónak át kellene értékelnie az USA-hoz fűződő viszonyát. Prágában Mirek Topolánek volt miniszterelnök Csehország súly­vesztéséről és bizonytalan helyze­téről beszélt, a rakétavédelmi rendszer ellenzői viszont a béke­mozgalom győzelmét látták az amerikai döntésben. Topolánek így fogalmazott: „Újfent abba a hely­zetbe kerülünk, amelyet egyébként Közép-Európában már 100 éve is­merünk: partneri, biztonsági, szö­vetségi szempontból megint nem élvezünk biztosítékot. Ez egyfajta vészhelyzet, én így érzem.” Szerin­te Csehország húsz évvel a rend­szerváltás után sem tudja, hová tar­tozik, Washington pedig elveszítet­te érdeklődését a közép-európai régióiránt. Karel Schwarzenberg volt kül­ügyminiszter szerint az amerikai­ak döntése Moszkvának tett gesz­tus, Washington ezzel szeretné megnyerni az oroszokat, hogy na­gyobb együttműködést tanúsítsa­nak a nagyhatalmak és Irán közt októberben kezdődő tárgyaláso­kon. Jiri Paroubek, a Cseh Szociál­demokrata Párt elnöke úgy látja, Washington döntése a cseh nép győzelme. Csehországban a ra­darállomás elleni petíciót mintegy 200 ezren írták alá. A sajtóhírek kapcsán, és még Obama elnök hivatalos bejelenté­se előtt a Pentagon egyik szakér­tője úgy fogalmazott, hogy az USA átalakítja a Közép-Európába tervezett rakétapajzs tervét, és olyan rendszer kiépítésére törek­szik, amely hatékonyabb egy iráni rakétacsapással szemben. Az át­alakítás „elmozdulást jelent egy nagyobb méretű, egyetlen hely­hez kötött radar és ellenrakéta koncepciójától egy több rétegből álló, rugalmasabb, a különböző helyzetekhez jobban alkalmazko­dó rendszer irányába”. Utalt arra, hogy a hírszerzési adatok szerint az iráni fejlesztések középpontjá­ban jelenleg rövid hatótávolságú, nem pedig nagy hatótávolságú in­terkontinentális rakéták vannak. Geoff Morrell, a Pentagon szó­vivője közölte, az USA úgy igazítja rendszerét, hogy csapatai és szö­vetségesei védve legyenek a válto­zó és növekvő fenyegetéssel szem­ben. Jelezte, hogy a fenyegetés erősödésével az amerikai techno­lógia is fejlődött, így rugalmasabb rendszert lehet majd kialakítani az Európában állomásozó amerikai erők, valamint az USA ottani bará­tai védelmében. Leszögezte, a rendszer tervezett fejlesztésének nincs semmi köze Oroszország­hoz, azt Iránnal kapcsolatban hoz­ták meg. Robert Gates védelmi miniszter közölte, az első szakaszban hadi­hajókra telepített Aegis rakétael­hárító rendszerrel fogja védeni az USA európai szövetségeseinek biztonságát. (MTI, s, t, ű) Az uniós tagországok állam- és kormányfőinek kötetlen csúcstalálkozója Merénylet Kabulban egy NATO-konvoj ellen Szigorítani akarják a szabályokat Hat olasz katona halt meg ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Washington. Infor­mális uniós csúcstalálkozót tartot­tak tegnap a huszonhetek állam és kormányfői. A munkavacsorával egybekötött kötetlen megbeszélés központi témája a gazdaságélénkí­tés és az államháztartási deficitek egyidejű féken tartása volt. A talál­kozó feladata a 20 legnagyobb ipari és felzárkózó ország (G20) jövő heti csúcstalálkozójának előkészítése, egy közös álláspont kidolgozása volt. Szerdán kiszivárgott: az EU ve­zetői azzal a felhívással fordulnak a G20 pittsburgh-i értekezletének többi résztvevőjéhez, hogy szankci­ók kilátásba helyezésével szorítsák visszaatúlzott bankárijutalékokat. Washingtonban Michael Froman vezető elnöki tanácsadó azt mond­ta, Barack Obama a bankok szigo­rúbb felügyeletét fogja sürgetni a G20-találkozón. Maga is lépéseket tesz a bankok szigorúbb felügyelete érdekében és a nemzetközi egyezte­tés szükségességét kívánja hangsú­lyozni. Froman kiemelte: a pénz­ügyek szabályozását összeegyez­tethető módon kell megközelíteni az egyes országokban, elkerülendő, hogy a pénzpiaci szereplők azokba az országokba tóduljanak, ahol ke­vésbé szigorú szabályok kötik meg a kezüket. (m,ú) ÖSSZEFOGLALÓ Kabul/Róma. Öngyilkos me­rényletet követtek el tegnap az af­gán főváros központjában egy olasz NATO-konvoj ellen. A robbanásban meghalt hat olasz katona és legkeve­sebb tíz afgán civil. További három katona sérüléseket szenvedett - je­lentette a római védelmi tárca és a helyi rendőrség. A merénylő az álta­la vezetett gépkocsival az utcán, a kabuli diplomáciai negyedhez közel nekihajtott az egyik olasz katonai járműnek, és felrobbantotta a nála lévő pokolgépet. A robbanásban két olasz páncélozott jármű összeron- csolódott, több tucatnyi pedig ki­gyulladt. A halálos áldozatokon kí­vül 55 afgán civil megsebesült - kö­zölte a kabuli belügyi szóvivő. A táli- bok egyik szóvivője telefonon közöl­te, hogy mozgalmuk egyik tagja kö­vette el a merényletet. (MTI, s) Rossz lenne Amerikának, ha mindenkit rasszizmussal vádolnának, aki bírálni meri az elnököt Barack Obamát nem a bőrszíne miatt támadják ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Barack Obama, az USA első afroamerikai elnöke úgy gondolja, bőrszínének semmi köze a mostani tiltakozáshullámhoz. Robert Gibbs fehér házi szóvivő helyi idő szerint szerdán tartott wa­shingtoni sajtóértekezletén szük­ségesnek tartotta nyomatékosíta­ni: az elnök nem hiszi, hogy bőrszí­nének bármi köze lenne a bírála­tokhoz. Azt mondta, az húzódik a háttérben, hogy nem mindenki ért egyet a kormánydöntéseivel. Előző nap Jimmy Carter volt elnök ennek éppen az ellenkezőjét állította az NBC tévécsatornának adott inteijú- jában. Nagy visszhangot keltett nyi­latkozatában arról beszélt: sokan mély ellenérzést táplálnak azzal szemben, hogy az országnak afro- amerikai elnöke van. Az Obama kongresszusi beszédét megzavaró dél-karolinai republikánus képvi­selőt, Joe Wilsont szerinte rasszista indítékok motiválták, amikor azt kiabálta oda az elnöknek, hogy ha­zudik. Wilson fia, Mark - aki Dél-Karo­lina főügyészi posztjára pályázik - védte az apját, mondván: szemer­nyi fajgyűlölet sincsen benne. A Demokrata Párt egykori dél-karo- linai vezetője, Dick Harpootlian is úgy foglalt állást, nem Obama bőr­színe váltotta ki Wilson udvariatlan bekiabálását. Newt Gingrich, a képviselőház befolyásos volt elnöke azt mondta a Fox News televízióban: nagyon ár­talmas lenne Amerika számára, ha nem lehetne bírálni az elnököt anélkül, hogy a kritizálót rasszistá­nak bélyegezzék. Michael Steele, a Republikánus Párt országos bizott­ságának elnöke - ő az első afroame­rikai, aki a párt országos irányító (Reuters-felvétel) testületét vezeti - nyüatkozatban közölte, Carterteljességgel téved. Carter mindezek ellenére az at­lantai Emory Egyetemen kijelen­tette: kitart előző napi álláspontja mellett. Azt mondta, minden ha­tárt túllépnek azok a szélsőséges elemek, amelyek állatként vagy Hitler másaként ábrázolják az amerikai elnököt, vagy olyan fel­iratú táblákat tartanak, amely szerint Obamát Kennedyvel e- gyütt el kellett volna temetni. Szerinte ezeket a radikális csopor­tokat rasszista indulatok fűtik. Obama politikáját heves bírála­tok érik a republikánusok részéről a tervezett egészségügyi reform miatt. A múlt szombaton több tíz­ezres ellenzéki tüntetés volt Wa­shingtonban, egyesek olyan ké­peket tartottak a magasba, ame­lyen Obamát Hitler-bajusszal áb­rázolták. (MTI, ű) Merényletektől tartanak Házkutatások New Yorkban Washington. Újabb házkutatá­sokat rendelt el a rendőrség New Yorkban, a hatóságok ugyanis mad­riditípusú terrormerényletektől tar­tanak. Az FBI elitegysége, a Túsz­mentő Csoport is a keleti parti nagy­városba érkezett, hogy közremű­ködjön egy, a feltételezés szerint az al-Kaidával kapcsolatban levő den- veri központú terrorista sejt felszá­molásában. A rendőrség robbanó­anyagok és pokolgépek készítésé­hez szükséges egyéb anyagok után kutat Queens több pontján. Az FBI emberei a napokban gyanús háti­zsákokat és mobiltelefonokat foglal­tak ott le, ami felidézte a 191 ember halálát követelő 2004-es madridi vonatrobbantásokat. Valószínűnek tartják, hogy e csoport hasonló rob­bantásokra készült a New York-i metróhálózatban, amelyet naponta 5,2 millió utas használ. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents