Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-18 / 215. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 18. www.ujszo.com (TASR-felvétel) Még nem jelezték a tömeges elbocsátást Bajban a párkányi papírgyár ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony/Párkány. Gazdasági nehézségei miatt új stratégiát kénytelen kidolgozni a Smurfit Kappa papírgyár. Igyekszik elkerülni a cég teljes leállítását, de ezt sem lehet teljesen kizárni. A stratégia szeptember végére készül el, ez tartalmazza majd azt is, hogy lesz-e elbocsátás, és ha igen, hányán távoznak a jelenleg 324 főt alkalmazó vállalattól. „Egész évben ezen dolgozik a vezetőség, a körülmények ugyanis már az év elejétől rosszak” - mondta lapunknak Karol Wolf, a Dynamic Relations kommunikációs cég igazgatója. A cég helyzetét nehezíti, hogy magyarországi és lengyel konkurenciája jelentős fejlesztéseket hajtott végre, így olcsóbban termel többet. Az Érsekújvári Járási Munkahivatal nem tud arról, hogy a cég elbocsátásokra készülne, a tömeges elbocsátást ugyanis előre be kell jelenteni. Marta Lazianská, a foglalkoztatási osztály vezetője ugyanakkor elismerte, hogy tárgyaltak a párkányi vállalattal. „A cég képviselői felkerestek bennünket, de nem jelentettek be tömeges elbocsátást” - mondta az osztályvezető. Az elbocsátásokról előbb a szak- szervezet vezetőivel kell megegyezni, ezt követően 30 nap múlva lehet legkorábban elbocsátani az embereket. A járásban augusztusban 12 317 ember volt állás nélkül (12,29%-os a munkanélküliség). Augusztusban a gyárban járt Farkas Iván és Szigeti László MKP-s parlamenti képviselő, de Reinhard R. Reiter vezérigazgatótól csak annyit tudtak meg, a vezetőség mindent megtesz, hogy a válság ellenére ne kelljen csökkenteni a termelést. (lpj,ú) RÖVIDEN s®»*1«juwBBiwgiwgwjB'iHigrar?ms skbkusuí^^ Behívatták a magyar nagykövetet Pozsony. Tegnap újra behívatták a pozsonyi magyar nagykövetet a szlovák külügyminisztériumba, ezúttal Balázs Péter magyar külügyminiszter interjúja miatt, amelyet a Süddeutsche Zeitungnak adott (lásd a 7. oldalon). Szlovákia felháborodását fejezte ki, és Miroslav Lajčák külügyminiszter személyes csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Balázs Magyarország ifjabb testvérének nevezte Szlovákiát, akit meg kell tanítani az európai szokásokra, és Ceauses- cu Romániájához hasonlította az országot. „Főleg a két kormányfő szécsényi találkozója után tartjuk ezt elfogadhatatlannak, ahol megállapodtak a kapcsolatok megnyugtatását és racionalizálását elősegítő tervben”- áll a külügyminisztérium nyilatkozatában, (lpj) Válasz a magyar jegyzékre Budapest Tegnap a magyar Külügyminisztérium választ kapott Sólyom László köztársasági elnök kitiltásával kapcsolatban küldött jegyzékére, de egyelőre nem tájékoztat annak tartalmáról. „Tanulmányozzuk a választ - mondta lapunknak Mátrai Zsuzsanna. - A sajtót csak később tájékoztatjuk a jegyzék tartalmáról.” Azt nem árulta el, hogy ez mikorra várható, (lpj) Kik támogatták anyagilag Hidat? Pozsony. Nyilvánosságra hozta eddigi anyagi támogatóinak listáját a Híd párt, honlapján 12 név szerepel. A legbőkezűbb adományozó Ladislav Krajňák szlovák nagyvállalkozó, aki Prágában él: 50 ezer eurót (1,5 millió korona) ajándékozott Bugár Béla pártjának. Krajňákot a 20 leggazdagabb szlovák között tartják számon. A második legmagasabb összeget Kulcsár Lajos dunaszerdahelyi vállalkozó adta (35 ezer euró -1,05 millió korona). A többi adományozójavarészt a pártot létrehozó politikus, (ú) 198 100 forint a magyar átlagfizetés Budapest. Magyarországon a bruttó átlagkereset az idei első hét hónapban 1,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, azonban a reálkereset 2,1%-kal maradt el az előző évitől - közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 198 100 Ft volt. Egybevetésül: 2009 második negyedében a szlovák országos átlagbér 732,50 euróra rúgott, azaz a magyar ádagbér euróbán kifejezve 1,20 euróval magasabb. (MTI, ú) Az atomhulladék-tárolót az állam építi - az adófizetők pénzéből Titkok lengik be Mohit Pozsony. Egyre több kérdőjel merül fel a mohi atomerőmű félbemaradt harmadik és negyedik blokkjának befejezése körül. Mint kiderült, a beruházó Szlovák Vülamos Művek (SE), amelynek többségi tulajdonosa az olasz ENEL, nem akar minden információt a közvélemény elé tárni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az ENEL ma tart nyilvános véleményezést a projekt környezetvédelmi hatásairól. A polgároknak, nonprofit szervezeteknek ez az egyetlen lehetőségük, hogy feltegyék kérdéseiket a reaktorok befejezésével kapcsolatban. Tatabányát több környezetvédelmi szakértő képviseli a pozsonyi tárgyaláson. Bencsik János polgármester szerint nem megakadályozni szeretnék az erőmű fejlesztését, hanem a közvetlen szomszédságban élő közösségek biztonságát akaiják biztosítani - Tatabánya is a biztonsági zónában fekszik. A mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának megépítését kötelezően előírták a privatizálás során. Az olasz ENEL energetikai társaság ennek a nyilvánosság kizárása mellett, új engedélyezési eljárás nélkül kívánt eleget tenni. Bencsik János és a Greenpeace viszont a szlovák hatóságoknál kezdeményezte az új engedélyezési eljárás elrendelését, így Magyarország a nemzetközi egyezmények alapján hivatalosan is bekapcsolódhat a folyamatba. Nincs megfelelő atomhulladék-tároló Egyértelmű, hogy a beruházást az ENEL-en kívül az adófizetők is állják - állítja a Greenpeace. „Azon túl, hogy a blokkok befejezését a Nemzeti Nukleáris Alapból finanszírozzák, az állam felelőssége lesz a radioaktív hulladék kezelése is, s ez rengeteg pénzbe kerül. Egyelőre nem tudni, hol építenék meg az atomhulladék tárolására alkalmas földalatti raktárakat, s az sem nyilvánvaló, hogy mindez mennyibe kerül” - árulta el lapunknak Andrea Zlatňanská, a környezetvédelmi szervezet energetikai kampányának koordinátora. Állítása szerint az elmúlt hatvan év alatt, amióta az atomenergiát hasznosítják, nem sikerült olyan tárolót építeni, amely végleges megoldást jelentene a nagyaktivitású radioaktív hulladék elhelyezésére. Az egyetlen mélygeológiai tároló kialakítását az amerikai Yucca Mountains hegységben kezdték meg - a feltételezett költségek a 96 müliárd dollárt is elérték volna. 10 milliárd elköltése után viszont a projektet végleg leállították, mivel kiderült, hogy a térség nem teljesíti a biztonsági normákat. Ki fizet és mennyit? A Szlovákiában létező tárolók is csak ideiglenesek, egyelőre nem tudni, hol alakítanak ki véglegeset. „A radioaktív hulladék hosszú távú tárolásáért manapság már mindenhol az adott ország felel” - olvasható az ENEL jelentésében. Zlatňanská szerint viszont ezt is a beruházónak, és nem az államnak kellene megépítenie. „A beruházó szempontjából ez rendkívül elegáns megoldás. Az energia eladásából származó haszon a cégnél marad, az állandó tároló kiépítését pedig az állam vállalja magára. Semmi okát nem látjuk annak, miért a polgárok fizessenek egy magáncég által termelt hulladékért” - jelentette ki Zlatňanská. A villamos művek képviselői, akik az ablakokból figyelték a Greenpeace tüntetését, érdemben nem akarták kommentálni a történteket. „A beruházás nyilvános megvitatásán az összes szempontra kitérünk. Az azt követő sajtótájékoztatón a rendelkezésükre állunk” - mondta Juraj Kopnva, az SE társaságszóvivője. (dem, s, mti) Pénzügyekből elégtelen Védelem a banki túlkapások ellen Pozsony. A banki ombudsman intézménye 2007 szeptembere óta működik Szlovákiában, azóta összesen 537 panaszt, kérést, ügyet kapott a hivatal - közölte Eva Čemá ombudsman. A panaszok 45%-a (209 eset) indokolatlan volt, 148 esetben pedig vétlennek bizonyult az érintett pénzintézet. A banki ombudsman ingyenes szolgáltatását csak természetes személyek vehetik igénybe, a jogi személyek (vállalkozók) ügyeivel nem foglalkozik. A legtöbb panasz a jelzáloghitelekkel kapcsolatban merül fel, de az egyre gyűrűző pénzügyi és gazdasági válság hatására egyre több bejelentés érkezik a befektetési alapokkal és az áruhitelekkel kapcsolatban is - mondta Čemá. A képhez hozzátartozik, hogy kétségbeejtóen rosszak a lakosság pénzügyi ismeretei, sok esetben nem olvassák el a szerződések ún. apróbetűs részét, ezért a banki ügyfelek egy része fel sem fogja, pontosan milyen feltételekkel jutott hitelhez, stb. A banki ombudsman szerdánként tart ügyfélfogadást (Rajská 15/A, Pozsony), az internetes kapcsolatcíme pedig ombudsman@bankovyombuds- man.sk. (shz) A mentőállomások üzemeltetésére kiírt pályázat jegyzőkönyve nem tartalmazza az értékeléseket Nem sok minden derült ki a képviselői ellenőrzései! ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Továbbra is fennáll a gyanú, hogy nem volt teljesen tiszta és átlátható a mentőállomások működtetésére kiírt minisztériumi versenypályázat, véli Viliam Novotny. Az SDKÚ-DS politikusa ezt az egészségügyi tárcánál tartott képviselői ellenőrzés után jelentette ki. Vüiam Novotný szerint több dokumentumba nem tekinthettek bele, Richard Raši miniszter ezt másképp látja. „Nem okoz gondot számomra, hogy mindent megmutassak, amit a törvények engedélyeznek” - mondta a tárcavezető. A minisztériumnak 30 napon belül felelnie kell a tendert érintő további húsz képviselői kérdésre is. A mentőállomások működtetésére kiírt versenypályázat körül néhány hete robbant ki a botrány, az állomásokat eddig működtető, a pályázaton vesztes társaságok azzal vádolták meg a minisztériumot, hogy a kormányközeli cégek nyerték el a működtetés jogát. Az SDKÚ hatalmas üzletet sejt a háttérben. A mentőszolgálatok működtetésére kiírt pályázatot nagyrészt állami cégek nyerték, a párt szerint pedig egyértelműen klientelizmusról van szó, vagyis, a tender bizonyos pályázók számára eleve „testre- szabotť’volt. A Mentőszolgálatok Társulásának (APZSS) elnöke, Ján Hencel szerint a mai napig nem kaptak indoklást a vesztesek, miért nem volt sikeres a pályázatuk, holott a feltételeknek ők is megfeleltek. A társulás képviselői szerdán jártak a minisztériumban, hogy megtekintsék a pályázat jegyzőkönyvét. Michal Bahelka alelnök felháborítónak tartja, hogy a jegyzőkönyv nem tartalmaz semmilyen lényeges dokumentumot, így az egyes pályázatok értékelését sem. A miniszter ezt azzal magyarázza, hogy az értékeléseket nem akaiják közzétenni a második és harmadik forduló előtt - ugyanis további mentőállomások üzemeltetésére írnak ki versenyt. Richard Raši nem tesz eleget a Mentőszolgálatok Társulása felszólításának, hogy nyüvánítsa semmissé a pályázatot. A miniszter erre nem lát okot, véleménye szerint a követelések mögött két, a pályázaton vesztes személy kezdeményezése áll. A tárcavezető szerint ők nem változtattak a még a Dzurinda- kormány által lefektetett pályázati kritériumokon, vagyis ha most a Mentőszolgálatok Társulása azt állítja, hogy törvényellenes a pályázat, akkor eddig ők is törvénytelenül működtették a mentőállomásokat. (sán, s, t) A stagnálás a szezonmunkáknak köszönhető, szeptemberben ismét meglódulnak a számok a végzősök miatt Augusztusban nem nőtt a munkanélküliség ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Hosszú hónapok után augusztusban már nem nőtt a munkanélküliség Szlovákiában, de a csökkenés igen szerény, 0,002%-os. A múlt hónapban 12,05%-os volt az állástalanok aránya, az egy évvel korábbinál ez 4,51%-kal magasabb. A munkahivatalok 355 041 munkanélkülit tartottak nyilván, ez júliushoz képest 821-gyel kevesebb, viszont az egy évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva 132. 637 személlyel több. A nyüvántartottak közül 319 367 fő azonnal munkába tudna állni, ha lenne lehetőség. A legtöbb munkanélküli továbbra is a Rimaszombatijárásban van (33%). A stagnálás feltehetően csak átmeneti és a nyári szezonmunkáknak köszönhető, ezek végeztével tovább nőhet a munkanélküliség. Ráadásul azok a középiskolás végzősök, akik nem tanulnak tovább és elhelyezkedni sem tudtak, szeptember elején jelentkeztek be a munkahivatalokba, így az arány várhatóan megugrik. Ján Sihelský, a Központi Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal vezérigazgatója szerint mintegy 22 000 végzős jelentkezésével számolnak. Augusztus végén a szociális segélyben részesülők száma már elérte a 169 ezer főt, ez 12 ezerrel több, mint januárban. Szakértők szerint Szlovákiában a munkanélküliségi arány tovább növekszik, csúcspontját valószínűleg jövő tavasszal éri el, aztán fokozatosan csökkenni kezd. A világ legfejlettebb országait tömörítő OECD arra figyelmeztet, hogy ha a világ ki is lábal a gazdasági válságból, a munkanélküliek száma tovább gyarapodik, ezen belül is különösen a tartósan munkanélküliek, tehát a több mint egy éve állás nélkül lévők száma. Az OECD-tagországokban a munkanélküliségi arány 8,5%-os, amire az utóbbi 50 évben nem volt példa. 2007 óta 15 millióval nőtt a munkanélküliek száma, a szervezet előrejelzése szerint akár 57 milliónyi munka- nélküli is lehet a következő időszakban a tagországokban, ami rekordnagyságú, 10%-os arányt jelent. A kormányoknak épp a hosszú távú munkanélküliség enyhítésére kell fektetni a hangsúlyt, ez ugyanis még a gazdasági válság lecsengése után is komoly gondot fog jelenteni. Szlovákiában súlyos gond, hogy a statisztikák szerint az összes munkanélküli mintegy felét teszik ki azok, akik már több mint egy éve nem tudnak elhelyezkedni. A Foglalkoztatási Intézet figyelmeztet, Szlovákia nagyon kis összeget, a bruttó haza össztermék csupán A munkanélküliség alakulása tavaly szeptembertől 2008 szeptember 7,54 október 7,51 november 7,80 december 8,39 2009 január 9,03 február 9,72 március 10,33 április 10,92 május 11,39 június 11,81 július 12,07 aususztus 12,05 Adatok százalékban Forrás: UPSVAR 0,65 százalékát fordítja munkahelyteremtő intézkedésekre, miközben az uniós átlag 1,9 százalék. (sán)
