Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-17 / 214. szám, csütörtök
8 Külföld UJSZO 2009. SZEPTEMBER 17. www.ujszo.com RÖVIDEN Sarkozy visszatáncolt Párizs. Nicolas Sarkozy francia elnök a tegnapi kormányülésen jóváhagyta a családegyesítés céljából Francia- országba érkező bevándorlók DNS-vizsgálatáról szóló rendelet felfüggesztését. A genetikai teszt az általa kezdeményezett, a korábbiaknál szigorúbb új bevándorlási politika egyik kulcsintézkedése lett volna. ,A DNS-vizsgálat nem jó semmire. Ostobaság” - tolmácsolták a sajtónak az államfő szavait a kormánytagok. Sarkozy ezzel támogatásáról biztosította a bevándorlásügyi minisztert, aki a hét elején technikai okokra hivatkozva közölte: nem írja alá a bevándorlók DNS-vizsgálatának engedélyezéséről szóló végrehajtási utasítást. (MTI) Atomhatalomnak tartja magát Teherán. Iránt atomhatalomnak kell elfogadni, és Teherán nem fogja eltűrni az október 1-jére tervezett tárgyalásokon, hogy a nagyhatalmak fenyegessék. Ezt hangsúlyozta tegnapi interjújában Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök sajtótanácsadója. Ha az USA és az öt másik nagyhatalom azt szeretné, hogy normalizálódjanak kapcsolatai Iránnal, akkor első lépésként atomhatalomnak kell elismerniük, és akként kell vele tárgyalniuk - mondta Ali Akbar Dzsavanfekr a francia hírügynökségnek. (MTI) Ujgurokat gyanúsítanak Peking. Állítólagos terror- csoportot számolt fel a kínai rendőrség az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm területen. A hatóságok őrizetbe vettek hat személyt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy robbantásos merényletekre készültek. A gyanúsítottak elfogásakor nagy mennyiségű, pokolgépek előállításához szükséges anyagokat és eszközöket foglaltak le. A nyomozás első eredményei azt mutatják, hogy a csoport a július 5-én kirobbant hszincsiangi zavargások után kezdett robbanószerkezeteket gyártani Akszu városban - közölte a rendőrség. (MTI) Líbiai vezénylettel New York. Megnyílt az ENSZ-közgyűlés 64. ülésszaka a világszervezet New York-i székházában, helyi idő szerint kedden. Az ülésszakot hivatalosan Ali Triki volt líbiai külügyminiszter, a testület új elnöke nyitotta meg. Előző nap a nicaraguai Miguel d'Escoto, a testület távozó elnöke bezárta a 63. ülésszakot. Az ENSZ- közgyűlés általános vitája szeptember 23-án kezdődik és szeptember 28-ig tart, s felszólalnak rajta a világszervezet 192 tagállamának államvagy kormányfői, külügyminiszterei. (MTI) Egy sikeres ír referendum esetén sokan ismét szavaznának az Európai Bizottság elnökéről, immár az új szabályok szerint Barrosót újraválasztották - némi fanyalgással A baloldal nem talált vele szemben alkalmas jelöltet (Reuters-felvétel) Strasbourg. Újraválasztotta tegnap Strasbourgban az Európai Parlament Jósé Manuel Barrosót az Európai Bizottság elnökévé. A támogatás nem volt olyan széles körű, mint amilyet szeretett volna. Barroso pártoktól független hozzáállást ígért, mondván: az ő pártja Európa. ÖSSZEFOGLALÓ A 736 EP-képviselő közül 382-en szavaztak rá, 219-en ellene voksoltak, 117-en tartózkodtak, 18-an pedig nem vettek részt a szavazáson. Az 53 éves portugál jobbközép politikus, aki 2004 óta irányítja az EU legfőbb végrehajtó testületét, ezzel újabb öt éves megbízást kapott. Barrosót a tagállamok kormányai júliusban egyhangúlag jelölték a posztra, vagyis a baloldali színezetű kormányok is mögé álltak. Ám az EP- ben ez a széles körű támogatás nem mutatkozott meg. A szavazási arány azt jelzi, hogy Barroso az összes EP- képviselő valamivel több mint a felének a támogatását megkapta. A mostam szavazáson ennyi voksra nem volt szüksége, mert az EU egyelőre érvényes nizzai alapszerződése értelmében csak a leadott szavazatok többségét kellett megszereznie. Ha azonban érvénybe lép a Lisszaboni Szerződés, akkor már az összes EP-képviselő többsége kell a győzelemhez. Tekintettel arra, hogy az új összetételű Európai Bizottság tagjait még nem választották ki, és az október 2-i írországi népszavazás esetleges sikere nyomán gyorsan megnyílhat az út a Lisszaboni Szerződés ratifikálása előtt, uniós körökben sokan úgy vélekednek: célszerű lenne majd a lisszaboni szabályok szerint újra szavazni Barrosóról, illetve szavazni a bizottsági tagokról. Egy ilyen feltételezett esetben tehát - a mostani szavazási arányból kiindulva - Barroso meglehetősen csekély többségre számíthatna. A szavazás titkos volt, de azt előre lehetett tudni, hogy szilárdan Barroso mögött áll jelölője, a kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppártfrakciója, 265 képviselővel. Szintén támogatta őt az 54 fős konzervatív-reformer frakció, valamint -jóval kevésbé egyértelműen - a 84 tagú liberális frakció. Ez összesen 403 képviselő, vagyis több, mint ahány igen szavazatot Barroso végül kapott. A184 képviselői hellyel rendelkező szocialisták előre megmondták, hogy a nem gombot nyomják meg, vagy tartózkodnak. Nem nyerte el Barroso az 55 fős zöld frakció támogatását sem. A kisebb frakcióknak Barroso vagy túlságosan jobboldalinak, vagy túlságosan uniópártinakszámít. A baloldaliak jórészt azért bírálták Barrosót, mert szerintük túl keveset tett a gazdasági válság szociális következményeinek enyhítése, a munkahelyek tömeges elvesztésének feltartóztatása érdekében. A liberálisok az egységesebb és átláthatóbb piac megteremtését célzó határozott lépéseket várnának tőle, az euroszkeptikusok viszont a túlzott hatalmú brüsszeli apparátus vezetőjét és erősítőjét látják személyében. Emellett számos tagországtól kapott bírálatot amiatt, hogy a legnagyobb, legerősebb tagállamok akaratának rendeli alá az uniós döntés- hozatalt. A szocialisták és a liberálisok azonban nem találtak vele szemben alkalmas ellenjelöltet, és a júniusi EP-választás is a jobbközép megerősödését eredményezte. Barroso megválasztása mellett szólt az az érv, hogy a gazdasági válság idején az unió nem nélkülözheti a cselekvőképes, az ügyekkel tisztában levő vezetőt az Európai Bizottság élén. Barroso megválasztásához elsőként Jerzy Buzek, az EP elnöke gratulált. „Sokat várunk öntől az elkövetkező öt évben” - mondta. Barroso köszönetét mondott a bizalomért, pártoktól független hozzáállást ígért, és „az európai integráció izgalmas utazására” hívta a honatyákat. (MTI, ú) A bizottság feladatai ♦ Az Európai Bizottság a nemzeti kormányoktól függetlenül működik, feladata az Európai Unió egészének képviselete és érdekeinek szem előtt tartása. ♦ A bizottság 27 főből áll: minden EU-ország egy biztost delegál. ♦ A jelenlegi bizottság mandátuma 2009. október 31-ig tart, elnöke a portugál Barroso. ♦ Új bizottságot ötévente állítanak össze, az európai parlamenti választásoktól számított hat hónapon belül. ♦ A bizottság elnökét és tagjait a tagállamok kormányainak közös megállapodásával, az Európai Parlament hozzájárulásával jelölik ki megújítható 5 éves hivatali időszakra. ♦ Az EB elnökének személye meghatározó a testület egész tevékenységére. A testület politikai irányítójaként ő jelöli ki a bizottság munkájának fő irányvonalait, befolyásolja munkastílusát, valamint viszonyát a többi szervhez. A bizottság elnöke egyben az Európai Tanácsnak is tagja. ♦ Barroso az új bizottságban új tárcákat, vagyis biztosi posztokat szeretne létrehozni, így pl. a kisebbségekkel foglakozót, (m) Az Európai Bizottság eddigi elnökei Walter Hallstein NSZK 1958.01.31-1967.06.30. Jean Rey Belgium 1967.07.01-1970.07.01. Franco Maria Malfatti Olaszország 1970.07.02-1972.03.22. Sicco L. Mansholt Hollandia 1972.03.22-1973.01.05. Francois-Xavier Ortoli Franciaország 1973.01.09-1977.01.05. Roy Jenkins Nagy-Britannia 1977.01.11-1981.01.05. Gaston Thorn Luxemburg 1981.01.12-1985.01.05. Jacques Delors Franciaország 1985.01.15-1995.01.05. Jacques Santer Luxemburg 1995.01.24-1999.07.14. Manuel Marin Spanyolo., ügyvezető 1999.07.14-1999.09.15. Romano Prodi Olaszország 1999.09.15-2004.11.22. Jósé Manuel Durao Barroso Portugália 2004.11.22Karzai szerint felelőtlenek az EU-megfigyelők A bankári jutalékok korlátozására törekszik Pittsburgh-ben az Európai Unió Rengeteg gyanús szavazat Ne legyen nyakló nélküli osztogatás MTl-HÍR Kabul. A múlt havi afganisztáni elnökválasztáson leadott szavazatok közül kb. 1,5 millió esetében áll fenn a csalás gyanúja. Ezt tegnap közölték az EU választási megfigyelői. Dimitra Ioannou, az EU-megfigye- lők helyettes vezetője azt mondta, a gyanús szavazólapok túlnyomó többségén-körülbelül 1,1 millión- Hamid Karzai hivatalban lévő elnök neve szerepel, további 300 ezren Karzai fő ellenfeléé, Abdullah Abdullah volt külügyminiszteré. Karzai kampánystábja felelőtlennek, elfogultnak és az afgán alkotmánnyal ellentétesnek minősítette az uniós megfigyelőkbejelentését. Ha érvénytelennek nyilvánítanák az összesét az EU által gyanúsnak mondott voksok közül, akkor előfordulhat, hogy Karzainak nem lesz elegendő többsége az első fordulós győzelemhez, így másodikat kell tartani. ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az EU vezetői azzal a felhívással kívánnak fordulni a G20- ak pittsburgh-i értekezletének többi résztvevőjéhez, hogy szankciók ki- látásbahelyezésévelszorítsák vissza a túlzott bankári jutalékokat. Ez derült ki a tegnap Brüsszelben nyilvánosságra került uniós előkészítő iratokból. Az EU állam- és kormányfői ma rendkívüli csúcsot tartanak a szeptember 24-25-én tartandó pittsburgh-i találkozóra való felkészülés jegyében. Ezen kívánnak olyan állásfoglalást közzétenni, amely szerint - abból kiindulva, hogy a jövőre nézve kívánatos lenne elfojtani a mostani világgazdasági válság kiváltó okait - egyebek közt a bónu- szok nyakló nélküli osztogatását is meg kellene szüntetni. A téma az EP tegnapi strasbourgi ülésén is fölmerült. Egy EP-képviselő úgy fogalmazott, hogy „ahol bonusz van, ott málusz is legyen”, vagyis: ne csakju- talomjátjon a sikeres bankári ügyletért, hanem szankcionálják is az elfuserált üzletkötést. Az is kiderül a dokumentumból, hogy az EU azt akaija üzenni a G20 résztvevőinek: egyelőre nem jött el az ideje annak, hogy felhagyjanak a közpénzekből történő gazdaságélénkítéssel. A terveket már most ki kell ugyan dolgozni a válság utáni időszak teendőire, de e tervek végrehajtását még nem szabad elkezdeni. (MTI, ú) Budapest befogad egy volt guantánamói foglyot Magyarul fog tanulni MTl-HÍR Budapest. Magyarország befogad egy volt guantánamói foglyot, valószínűleg egy palesztin állampolgárságú férfit. Ezt tegnap jelentette be Bajnai Gordon miniszterelnök, a Daniel Fried guantánamói különmegbízottal közösen tartott sajtótájékoztatóján. Bajnai közölte, Magyarország támogatja a guantanamói fogolytábor bezárását célzó programot, és meggyőződése, hogy a transzatlanti szövetség hitelét csorbító börtön felszámolásával erősödik a jogszerűség, és több lesz a szabadság. A kormány „hosszú mérlegelés, alapos megfontolás, gondos előkészítés, alapos tárgyalások” után döntött arról, hogy Magyarország részt vesz a fogolytábor bezárását és a foglyok társadalmi beilleszkedését elősegítő nemzetközi programban. A kormányfő hangsúlyozta: minden szempontból tekintettel vannak Magyarország és az emberek biztonságára, vagyis csak olyan embert fogadnak be, aki ellen nem folyik sem amerikai, sem nemzetközi bírósági eljárás vagy vizsgálat. Budapest a napokban egy néhány fős, szűkített listáról választja ki azt a jelöltet, aki letelepedhet Magyarországon. Az integrációs program első szakaszában a volt fogoly nem hagyhatja el az országot, és azon belül is kijelölt tartózkodási helye lesz. Fried emlékeztetett, eddig pl. Spanyolország, Portugália, Írország, Olaszország és Belgium jelentett be hasonló döntést. Guan- tánamón jelenleg több mint kétszáz embert őriznek, akik döntően arab országok állampolgárai. Netanjahu-Mitchell Továbbra sincs megegyezés Jeruzsálem. Nem sikerült megegyezésre jutnia tegnap Jeruzsálemben az USA közel-keleti kü- lönmegbízottjának az izraeli miniszterelnökkel a zsidó telepek bővítésének befagyasztásáról. A kétórás megbeszélés után Benjamin Netanjahu hivatala közölte, hogy a kormányfő holnap újra találkozik George Mitchellel. A különmegbí- zottnak a héten az lesz a harmadik megbeszélése az izraeli kormányfővel, miután a felek már kedden is több mint két órán át tárgyaltak egymással. Mitchell kedd este a ciszjordániai Rámalláhban megbeszélést tartott Mahmúd Abbász palesztin elnökkel is. Netanjahu már hirdetett bizonyos moratóriumot, de a kelet-jeruzsálemi építkezéseket egyelőre nem hajlandó korlátozni. (MTI) A japan parlament beiktatta az új kormányfőt A fogyasztók védelmét ígéri MTl-HÍR Tokió. Beiktatta hivatalába a japán parlament tegnap Hatojama Jukió új kormányfőt, akit az augusztus 30-i előrehozott választásokon győztes ellenzéki balközép Japán Demokrata Párt (DPJ) jelölt a tisztségre. A 62 éves Hatojama a konzervatív Aszó Tarót, a Liberális Demokrata Párt (LDP) politikusát követi e poszton. ADPJ földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a választásokon, 308 helyet szerzett meg a 480 tagú képviseíőházban. A 11 éve alakult DPJ győzelemével az LDP régóta tartó, rövid megszakítással 55 éves kormányzásánakvetettvéget. Hatojama, aki rögtön kijelölte kormányának tagjait is, azt ígérte, csökkenti az állami kiadásokat, hogy fellendítse a japán gazdaságot, amely a II. világháború óta nem volt olyan mély recesszióban, mint most. Hatojama Jukió (TASR/AP) Azt is ígérte egyebekközt, hogy megakadályozza a korábban beütemezett adóemelést, megszünteti az autópályadíjakat, és politikájában a fogyasztók érdekeit fogja szem előtt tartani, nem a nagyvállalatokéit.
