Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-16 / 213. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 16. www.ujszo.com RÖVIDEN Idén is karácsonyi nyugdíj-kiegészítés Pozsony. Idén is lesz karácsonyi nyugdíj-kiegészítés, közölte a szociális ügyi minisztérium, a decemberi nyugdíjjal együtt viszi a postás. Összege ugyanakkor lesz mind tavaly, a nyugdíj nagyságától függően 49,80 euró (1500,27 korona), 58,09 euró (1750 korona), vagy 66,39 euró (2000,07 korona). Ez utóbbi összeget azok kapják, akiknek nyugdíja nem haladja meg a 144,61 eurót (4356,52 korona). Akinek nyugdíja magasabb 433,82 eurónál (13 069 korona), az nem kap kiegészítést, (sán, t) Stop a harmadik nyugdíjpillérnek? Pozsony. A nyugdíjrendszer második pillére után most a harmadik pillért, azaz a kiegészítő nyugdíjbiztosítás rendszerét is megregulázná a szociális ügyi minisztérium. A törvény- javaslat szerint egy ideig nem lehetne belépni a harmadik pillérbe, konkrét időtartamot még nem közöltek. A pénzügyminisztérium nem ért egyet a szociális ügyi tárcával, mert javaslata sérti az ügyfelek érdekeit, és jogtalanul korlátozza a nyugdíjbiztosítási társaságokat. A jegybank sem ért egyet a javaslattal. A szociális tárca azt is javasolja, hogy csökkenjenek a kezelési költségek (ezt a második pillér esetében már sikerült keresztülvinnie). Jelenleg a kezelt pénzösszeg 3 százalékát is elérheti az illeték, a tárca ezt a fokozatosan 0,083 illetve 0,165%-ra csökkentené, (sán, akt) Az Apollo-hídról a Dunába Pozsony. Dunába vetette magát tegnap egy 41 éves, az Érsekújvári járásból származó férfi, de a közelben járőröző rendőröknek sikerült őt kimenteni. Az eset a délelőtti órákban történt, a férfit egy pozsonyi kórházban ápolják, tettének oka egyelőre ismeretlen. (TASR) Három napig vonszolta magát Léva. Csaknem három napon át maradt segítség nélkül az a tolmácsi vadász, aki a még szombaton szenvedett balesetet vadászat közben. Az 54 éves férfi leesett a vadászlesről, megsérült a gerince, de nem volt nála a mobiltelefonja. Ezért megpróbált elkúszni az autójához, az utat csaknem három nap alatt tette meg. A sérültet előbb a lévai Urgent állomás orvosai látták el, majd átszállították a nyitrai egyetemi kórházba, ahol jelenleg is ápolják. (SITA) 37 határsértő egy szlovák teherautóban Biharkeresztes. Tegnap kora reggel a biharkeresztesi határ- rendészeti kirendeltség ártándi közúti határátkelőhelyén belépésre jelentkezett egy szlovák állampolgár szlovák rendszámú tehergépjárművével. Az OSB-lapokat szállító kamion rakterében, a lapok között kialakított búvóhelyen 37 személy bujkált, akik feltehetőleg vietnami állampolgárok. A határsértőket a biharkeresztesi határrendészeti kirendeltségre szállították, valamint előállították a szlovák sofőrt is, a rendőrség megkezdte a nyomázást. (MNO) VÁLASZOL Bugár Béla a Híd-Most párt elnöke A Híd a többségi elv elvetését szorgalmazza a kisebbségeket érintő kérdésekben. Ez pontosan mit jelent? A jelenlegi helyzetből kiindulva, amikor a kormány elveszi a már meglévő jogainkat, vagy azokat módosítja, úgy látjuk, el kellene fogadni egy olyan törvényt, olyan alapelvet, mely kimondja, hogy kisebbségi kérdésekben, elsősorban a nyelv- használat, a kultúra és az oktatásügy területén nem lehet úgy törvényt módosítani vagy új törvényt hozni, hogy előtte a többség ne egyezzen meg a kisebbséggel a parlamentben. Ennek alkotmánytörvénynek kellene lennie, hogy ne módosíthassa minden új kormány. Ezt jelenti a majori- záció, vagyis a többségi elv elvetése. Van ennek másik oldala is: csak olyan törvényt lehet hozni, amibe a többség is beleegyezik, de ez ma is így van. A lényeg az, hogy a már meglévő törvényeket nem lehetne megváltoztatni a mi beleegyezésünk nélkül. Robert Fico kormányfő vasárnap arról beszélt, nem zátja ki egy átfogó törvény elfogadását, amely a kisebbségek jogait szabályozná. Lát arra esélyt, hogy ebben a választási ciklusban megszülessen egy elfogadható, a kisebbségek jogait összefoglaló törvény? A kormányfő arról beszélt, amitazEBESZ-főbiztosjelentése is tartalmaz, vagyis, hogy el kellene fogadni a kisebbségi törvényt és a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvénymódosítását. Én azonban nem örülnék, ha a jelenlegi kormány fogna ehhez hozzá, mert az eredmény rosszabb lenne, mint a jelenlegi állapot. Szerintem a jelenlegi kormánynak azt kellene rendbe hoznia, amit kisebbségi ügyekben elrontott, például a földrajzi nevek írását vagy a nyelvtörvényt. Attól azonban tartanék, ha az SNS-szel a háttérben, a parlamenti választások előtt egy komoly kisebbségi törvény elfogadását kezdeményeznék, mert ezt ellenünk használhatnák fel. (lpj) Vollebaek: nagy baj lenne, ha két szövetséges állam nem tudná megoldani vitáit Homályos, de nem sérti a nemzetközi jogot Budapest. Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa tegnap Budapesten tárgyalt a szlovák nyelvtörvényről. A tárgyalások után a főbiztos korábban ismertetett álláspontját erősítette meg. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A törvény alapvetően az államnyelv erősítését szolgálja, és nem a kisebbségi nyelvekről szól - véli a főbiztos. A feladat az, hogy megtalálják a „kényes egyensúlyt a kisebbségek jogainak védelme és az államérdek érvényesítése között” - fogalmazott Vollebaek. Újságírói kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy a szlovák posta körlevele, amelyben az alkalmazottakat a szlovák nyelv használatára szólították fel, törvénybe ütközik. „A levélben foglalt intézkedéseket nem lehet a nyelvtörvényre hivatkozva a gyakorlatban bevezetni” - mondta Vollebaek, utalva arra, hogy a módosított jogszabály végrehajtási szabályozás nélkül lépett hatályba Szlovákiában szeptember 1-jén. A főbiztos hangsúlyozta, hogy saját magát nem közvetítőnek tekinti a felek között, hiszen Magyarországnak és Szlovákiának nincs szüksége közvetítésre, erre számos kapcsolattartási lehetőségük van, amelyet ki is használnak. A kisebbségi főbiztost a megoldás elősegítésére, szakértői tanácsadásra és támogatásra kérték fel. Vollebaek elmondta, hogy hivatala mindaddig foglalkozni fog az üggyel, amíg erre szükség lesz. A főbiztos kiemelte, hogy mind a szlovák, mind a magyar fél együttműködésére számít. „Nagyon nagy baj lenne a világban, ha MTl-TUDÓSÍTÁS Strasbourg. Élesen bírálták a magyar európai parlamenti képviselők a módosított szlovákiai államnyelvtörvényt az Európai Parlament hétfői plenáris ülésén. Az új összetételű EP első érdemi munkanapján, napirend előtti felszólalásában Schmitt Pál (Fidesz), a képviselőtestület alelnö- ke úgy fogalmazott, Szlovákiában olyan atrocitás érte az EU egyik hivatalos nyelvét, a magyart, amely teljes mértékben ellentmond az európai szellemiségnek. Egyetlen EÚ-intézmény sem hagyhatja szó nélkül, hogy az egyik tagállam nyíltan szembemenjen alapvető európai normákkal, és támadást indítson a kisebbségi jogok ellen - hangoztatta Schmitt Pál. Tabajdi Csaba, az MSZP delegációvezetője szerint Pozsony súlyosjogsértést követett el, márpedig „az EU hitelességét kezdi ki, ha csak az unión kívüli jogsértések esetén emeli fel a szavát”. Rámutatott, hogy a törvénnyel többség és kisebbség között páratMagyarország és Szlovákia, az Európai Unió és a NATO tagjaiként nem lenne képes egymással együttműködve megoldani a fennálló vitáikat, hiszen akkor felmerülhet a kérdés, hogy az EBESZ mit tehet egyáltalán a kaukázusi és közép-ázsiai konfliktusok megoldása érdekébe“ - nyilatkozta a főbiztos. A tanács: együtt kell működni A főbiztos véleménye szerint mindenkinek egyet kell értenie abban, hogy minden állampolgárnak vannak alapvető jogai, és ez igaz a kisebbségekre is. „Nekem, mint az EBESZ kisebbség- ügyi főbiztosának feladatom őrködni ezen kisebbségi jogok felett, de egyúttal feladatom az is, hogy segítsek a kisebbségeknek integrálódni a társadalomba azokban az országokban, amelyekben élnek” - közölte. „Ha a jelen helyzetet tekintjük, akkor véleményem szerint fontos, hogy önök együttműködjenek a szlovák kormánnyal, és a szlovák kormány is annak érdekében, hogy kialakítsuk azokat az irányelveket, amelyek alapján a gyakorlatba ültethető a módosított államnyelvtörvény úgy, hogy közben (a szlovák kormány) megfelelő módon figyelembe vesz minden nemzetközi szabványt és a kisebbségek jogait” - fejtette ki. A főbiztos üdvözölte, hogy találkozott a magyar és a szlovák kormányfő, és hogy a szlovák kormány elfogadta hivatala véleményeit és ajánlásait. Szerinte ez ígéretes minden szlovákiai etnikai csoport és a szlovák-magyar kétoldalú kapcsolatok jövője szempontjából is. lan feszültség keletkezett, a jogszabály diszkriminálja az ottani magyarságot. A következő Európai Bizottságnak felelőssége lesz, hogy megteremtse azokat a fórumokat, ahol ezeket az eseteket kivizsgálják-tette hozzáTabajdi. írásban beadott hozzászólásában Gyürk András (Fidesz) azt emelte ki: ha az alapvető értékekről van szó, az EU nem helyezkedhet semleges álláspontra. Kérte, hogy az uniós döntéshozók vegyenek példát az Európai Néppárt ifjúsági szervezetéről, amelynek tagjai egyöntetűen elítélték a nyelvtörvényt. Ugyancsak írásban benyújtott felszólalásban Gál Kinga (Fidesz) arra mutatott rá, hogy Sólyom László köztársasági elnök augusztus 21-i szlovákiai útjának megakadályozásával az Európai Unió történetében először fordult elő, hogy az egyik tagállam közjogimél- tósága számára megtagadták a beutazást egy másik tagállam területére. Ez szerinte ellentétes az európai szellemiséggel, és nem összeegyeztethető semmilyen közösségi és nemzeti jogszabállyal sem. A főbiztos az országhatárokon átnyúló együttműködésről is beszélt. Ezek sikerének egyik kulcsa, hogy az együttműködés területi, és ne etnikai alapú legyen - hangsúlyozta. A területi elv célja ezen a téren, hogy a határ menti térségekben mindenki élvezhesse az együttműködés előnyeit. Ezzel szemben az etnikai alapú juttatások súlyos biztonsági kockázatot jelenthetnek azzal, hogy a határok környékén privilegizált közösségeket teremtenek. Gyanút kelthetnek továbbá az együttműködés kialakításának valódi motivációját ületően, azt a benyomást kelthetik, hogy irredentizmusról van szó - mondta a főbiztos. Vollebaek a területi alapú együttműködés kiváló példájaként említette a Magyarország és Ukrajna közötti vízummentességi megállapodást, amely a határ menti térségben élő valamennyi etnikai csoportnak előnyös. Megtanulni egymás nyelvét A főbiztos kiemelte: a határokon átívelő együttműködés akkor igazán hatékony, ha az érintett közösségek gazdasági előnyökhöz is jutnak. Példaként említette, hogy az Esztergom és Párkány közötti több évszázados nyelvi és kulturális kötődéseket a két város közötti intenzív üzleti kapcsolatok is erősítik. A határon átnyúló együttműködés sikeréhez az is szükséges, hogy az érintett lakosság egésze részt vegyen benne, és azt ne kisebbségi ügyként kezeljék. Különösen érvényes ez a nyelvtanulásra: a határ menti közösségeknek két- vagy többnyelvűnek kell lenniük, meg kell tanulniuk egymás nyelvét - hangsúlyozta a főbiztos. (MSz, mti) Sógor Csaba erdélyi magyar képviselő szintén a nyelvtörvény ellen emelt szót. Fontosnak nevezte, hogy az unióban legyen egy egységes, minden ország számára kötelező kisebbségvédelmi törvény. A témában szlovák képviselők is felszólaltak, egyebek között úgy vélték, a törvény tiszteletben tartja a kisebbségi jogokat. Sergej Kozlík (HZDS) azzal vádolta a törvény magyar bírálóit: „sokszor még a hazugságtól sem riadnak vissza, hogy manipulálják az európai közvéleményt”. Úgy vélte, az európai intézményeknek inkább a magyarországi szélsőségekkel szemben kellene határozottabban fellépniük. A Smert képviselő Boris Zala szerint Magyarországon veszélyes politikát folytatnak, szélsőséges hangulat- keltés folyik. Ezzel a politikával le kellene állni - tette hozzá. Eduard Kukán (Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió) a közös felelősségre hívta fel a figyelmet. Úgy vélte, „párbeszédre van szükség, amikor a megoldást keressük, ez az európai módszer”. Mit kezdjenek vele? Kusý: felesleges a nyelvtörvény Pozsony. Már 1995-ben is feleslegesvolt elfogadni a nyelvtörvényt - véli Miroslav Kusý. A szlovák politológus szerint a törvény azóta is egy sort kérdést vet fel, hogy ha már elfogadták, mihez kezdjenek vele. Már a mečiari időkben is azt hangoztatták, amit most, hogy a törvény megsértését nem fogják szigorúan büntetni. Akkoriban a helységnév-táblákat mázolták le, és ez alapján adott ki abszurd határozatokat az akkori oktatási miniszter, a nemzeti párti Eva Slavkovská. Kusý szerint a júniusban elfogadott törvénymódosítás zavaros, így többféleképpen lehet értelmezni, és éppen ezért érthető a magyar kisebbségfélelme. Rastislav Tóth szerint a nyelvtörvénnyel kapcsolatos magyarországi reakciók célja nem más, mint a figyelemelterelés egy olyan eseményről, amely könnyen bekövetkezhet. Ez pedig nem más, mint Magyarország csődje. „Ez egy jó téma, mely nem fontos a mindennapi élet során, de arra megfelel, hogy elterelje a figyelmet a valós gondokról”-mondta. (TASR) Slota a kerítés mögött Fico, az ablakos Pozsony. Ján Slotát bírálta Robert Fico, amiért az SNS elnöke sikertelennek nevezte a múlt heti magyar-szlovák miniszterelnöki találkozót. „Az SNS beveri az ablakot, aztán elbújik a kerítés mögé és onnan kiabálja, Robo, lassan megy neked ez az üvegezés” - jelentette ki Fico a Markíza televíziónak. Az SNS szóvivője válaszul csak annyit közölt, a kormányfőnek nincs igaza és nem fogják kommentálni kijelentését. (TASR) (Ján Krošlák felvétele) Kifizetik a büntetést Ingyenes jogi segítség Budapest. A szlovákiai nyelvtörvény által hátrányosan megkülönböztetett és megbírságolt állampolgároknak nyújt ingyenes jogi segítséget a Lehet Más a Politika (LMP) párt által létrehozott alapítvány-közölte Szabó Tímea, a párt választmányi tagja. A Magyar Nyelvért és Kultúráért Alapítványon keresztül az LMP megszervezi a szlovákiai magyaroknak a jogsegélyszolgálatot. Azaz a megróttaknak nem kell befizetniük a büntetéseket, amit a későbbiekben esetlegesen kiszabnak rájuk, hanem fellebbezést nyújtanak be az alapítvány ügyvédei a szlovákiai bíróságokhoz. Ha ennek nem lesz eredménye, akkor a párt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul” - mondta Szabó Tímea. (MTI) A magyar képviselők bírálták a nyelvtörvényt, a szlovákok Magyarországot Az Európai Parlamentben folytatódott a szlovák-magyar csata
