Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)

2009-09-03 / 203. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 3. www.ujszo.com A Transparency nyújtotta be a beadványt Slota ellen eljárás indult TASR-HÍR Pozsony. A törvényhozás összeférhetetlenségi bizottsága ma eljárást indított Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke el­len, két ügyben. Mindkét indítványt a korrup­cióellenes Transparency Interna­tional nyújtotta be. Az ülésen nem tudott részt venni két kormány- párti képviselő, mert más bizott­ságoknak is tagjai, amelyek ugyanabban az időben üléseztek. Éppen tegnap telt le a beadvány benyújtásától számított 60 nap. Ha a bizottság ma sem indított volna eljárást, akkor a beadvány elévül. A bizottság megbízta Biró Ágnes elnököt, hogy kéijen állás­foglalást Ján Slotától, melyre a nemzeti vezérnek 15 napja van. Ján Senko (Smer) és Ľudmila Mušková (HZDS) tiltakozott Biró eljárása ellen, mivel a bizottság elnöke a kulturális biztosság ülé­sével egy időben hívta össze az ülést. A Trasparency International Slota útlevél-ellenőrzés nélküli horvátországi útja és a sugárhaj­tású repülőgépen tett légi útjai miatt fordult a parlamenti bizott­sághoz. A magánrepülőgép tulaj­donosa, mellyel Slota Horvátor­szágba repült, lapértesülések sze­rint Katarína Kubáňová, aki a lég- szennyezésikvóta-eladási ügyben állítólag érintett Norbert Havalec felesége. RÖVIDEN Uniós kisebbségi biztos kell Berlin. Rendkívül sajnálatosnak nevezte a szlovák-magyar vi­szony legutóbbi fejleményeit egy független német szakértő, aki sze­rint az Európai Uniónak sürgősen cselekvőképes kisebbségi biztosra vanszüksége.GereonSchuch,aNémetKülpolitikaiTársaság(DGAP) közép-európai szakértője Sólyom László szlovákiai látogatásának megakadályozásával kapcsolatban kijelentette: annak ellenére, hogy két uniós ország között problémák állnak fenn és feszült a vi­szony, a beutazási tilalom semmiképp sem a megfelelő eszköz és nem járul hozzá a konfliktus megoldásához. „Az Európai Unió keretében szerencsére már túljutottunk a nemzetállamok időszakán, amelyben az országok közötti ellenséges érzelmek veszélyes eszkalációkhoz vezettek” - emlékeztetett a szakértő, utalva arra :azunióbanaz egyes tagállamok közötti feszültségeket, illetve véleménykülönbségeket közösen, tárgyalások útján kell megoldani. (MTI) Lajčák: Bajnai jobb viszonyt akar Pozsony. Nem lesz egyszerű Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök találkozója, mert mindkét félnek sok minden nyomja a szívét - fogalmazott Miroslav Lajčák külügymi­niszter a mai kormányülést követően. Ugyanakkor meggyőződése, hogy Bajnai őszintén törekszik arra, hogy normális, tárgyüagos és ésszerű legyen a tárgyalás. „Az a fontos, hogy milyen szándékkal folytatunk párbeszédet: azért, hogy megoldjuk a problémákat, vagy hogy megbántsuk a másikat. Az adott esetben úgy látom, hogy a pozitív hozzáállás dominál” - mondta. A szlovák diplomá­cia vezetője a két ország kapcsolatában tapasztalható feszültség enyhülését vátja a kormányfői találkozótól.,Amire most szükség van, az az, hogy néven nevezzük a dolgokat, amelyek tetszenek nekünk, és azokat is, amelyek nem. De egyértelmű, hogy a sajtó­ban üzengetni nem célravezető” - tette hozzá Lajčák. (TASR) Új ügyvédi iroda a földalapnál Pozsony. Feltételesen fogadták el tegnap a parlamenti képvise­lők a Szlovák Földalap féléves működéséről szóló jelentést. Töb­ben bírálták, hogy az állami földvagyont kezelő intézmény egyszerűsített eljárással választotta ki azt az ügyvédi irodát, amely képviselő őt a peres ügyekben. „Mintegy 950 ezer eurós megren­delést bonyolítottak le egyszerűsített eljárással” - tájékoztatta la­punkat Simon Zsolt (Híd) parlamenti képviselő. A földalapot a Mandzák és társai ügyvédi iroda képviselheti 949 ezer euróért (28,6 millió korona). Jozef Kolesár, az alap felügyelőtanácsának tagja azzal indokolta az egyszerűsített eljárást, hogy az első pályá­zat sikertelen volt. Simon azonban teljesen feleslegesnek tartja a megbízást, az alap ugyanis saját jogi osztállyal rendelkezik, mely képviselhetné a földalapot a peres ügyekben is. A képviselők a je­lentés kiegészítésére kötelezték a földalapot. „Nem tartalmazta azt sem, hogy hányán igényeltek vissza földet restitúcióban, és há­nyán kapták meg” - jelentette ki Simon, (lpj, s) Lipšic bevetné a hadsereget Pozsony. Elkerülhetetlen a hadsereg bevetése Kelet-Szlovákiában az egészség, a biztonság és a vagyon védelmének érdekében - jelen­tette ki tegnap Dániel Lipšic, a KDH alelnöke, volt igazságügyi minisz­ter. „A kabinet három év alatt gyakorlatilag semmit sem tett a roma probléma orvoslása érdekében” - szögezte le Lipšic, hozzátéve: a legnagyobb gond az uzsorázás, amely ellen hatékonyabban kellene harcolni. A romatelepeken nevelkedő gyermekeknek ő is kollégiumi iskolák megnyitását javasolja, hogy „legalább esélyük legyen a tisz­tességes életre.” A KDH alelnöke szerint Robert Fico miniszterelnök szégyene, hogy ezekkel a gondokkal nem a kormány, hanem a szélső­séges nacionalista szervezetek kezdtek foglalkozni, akik augusztus­ban több roma-ellenes tüntetést szerveztek. A tisztességes emberek egyébként Lipšic szerint 1:9 arányban veszítettek augusztusban a kormány parazitáival szemben, és felsorolta az elmúlt hónap 9 kor­rupciós botrányát. „Az egyetlen győzelem, hogy augusztusban egyetlen kormányülés sem volt” - mondta, (dem, s) A 10,9 százalékos munkanélküliségi arány 291 ezer személyt jelent, jövőre 13 százalékra ugrik Jövő nyárig biztosan nőni fog a munkanélküliség Pozsony. Egyre emelkedik a munkanélküliek aránya Szlovákiában, a statisztikai hivatal adatai szerint az első félévvégén 10,9 százalékos volt, 0,6 százalékponttal ma­gasabb, mint 2008 ugyan­ezen időszakában. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ez némileg magasabb arány, mint amit a munkaügyi hivatalok mutattak ki. Ók az első félévre 10,53 százalékos munkanélküli­séget jegyeztek. A különbség az eltérő mód­szerből fakad - a munkaügyi hi­vatalok a hivatalos nyilvántar­tásból indulnak ki, míg a statisz­tikai hivatal „bevallásos” alapon, tehát felmérés alapján-működik. A statisztikai hivatal az év vé­gére 11,8 százalékot jelez, és ha­sonlóan magas arányra számíta­nak a munkaügyi hivatalok is. Szakértők szerint a „csúcs” kö­rülbelül a jövő év közepére, op­timistább előrejelzések szerint nagyjából márciusra-áprilisra várható. Akkor eléri a 13 száza­lékot az állástalanok aránya, a helyzet az előrejelzések szerint ezután fokozatosan javulni fog. A statisztikai hivatal tegnap közzé­tett adatai szerint az első félév 10,9 százalékos munkanélkülisé­gi aránya 291 ezer személyt je­lent. A legrosszabb a helyzet Besztercebánya megyében, ma­gasan az országos átlag felett, csaknem 18 százalékos volt a munkanélküliség az idei év első hat hónapjában. Az országos bruttó átlagbér 2009 második negyedévében elérte a 732,50 eurót (22 067 korona). Az első félévben 721,40 euró volt, ez 3,7 száza­lékos évközi emelkedést jelent, ám a reálbémövekedés csupán egy százalékos. Előrejelzések szerint év végére az országos ádagbér eléri a 745,50 eurót (22 459 korona). A legtöbbet a pénzügyi és bankszektorban dolgozók keresnek (1545 eu­ró), a legkevesebbet a vendég­látóiparban (447 euró), (t, sán) Munkanélküliségi arány és átlagbér 2009 első félévében Megye munka nélküliség (%) átlagbér (euró) Pozsonyi 4,1 959,04 Nagyszombati 7,8 661,11 Trencséni 6,1 604,05 Nyitrai 12,1 594,66 Zsolnai 9,3 623,35 Besztercebányai 17,9 577,05 Eperjesi 15,2 540,07 Kassai 13,8 653,89 Országos 10,9 721,40 Forrás: statisztikai hivatal A mentőállomások üzemeltetése jó üzlet, évvégéig mind a 264-re új pályázatot írnak ki Tüntetnek a mentősök - csalás volt a pályázat A kormányhivatal előtt tüntettek a mentősök, attól tartanak, hogy elvesztik állásukat. A pályázaton vesztes tár­saságok azzal fenyegetnek, hogy a hétvégén bezárják az általuk üzemeltetett 44 mentőállomást (TASR-felvétel) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nagy adósságokkal rendelkező, mentőorvosok és mentőautók nélküli sikeres pályá­zók, ez az egészségügyi miniszté­rium munkájának eredménye. Ä gyorsmentőállomások nagy ré­szét januártól új cégek üzemeltet­hetik. A szaktárca 78 mentőállo­más üzemeltetésére írt ki pályáza­tot, ezek közel felét két üzemelte­tő, a Falck Mentő és a Pozsonyi Gyorsmentőszolgálat nyerte el, mindkettő 18-18 állomást üze­meltethet a 78-ból. A Gyorsmen­tőszolgálatok Országos Szövetsé­ge (APZZS SR) szerint a nyertesek egy része nem rendelkezik sem mentőautókkal, sem a szükséges személyzettel. Tegnap a kor­mányhivatal előtt tiltakoztak a mentőorvosok és az ápolók, sze­rintük ugyanis nem a legjobbak győztek, hanem a „legjobb barátok”. „Nem értjük, hogy a si­keres üzemeltetők miért veszítik el üzemeltetési engedélyüket” - magyarázták álláspontjukat a tüntetők. A szövetség a két céget hozta fel példának: a Falck ápolókat és or­vosokat keres mentőautóiba, a Pozsonyi Mentőszolgálat pedig most írt ki tendert 144 mentőautó beszerzésére. Ez utóbbi cég jelen­leg csak kilenc állomást üzemel­tet. Az előző pályázat sikertelen volt, a Közbeszerzési Hivatal megszüntette azt, mivel a feltéte­leknek csak a Volkswagen mentő­autói felelhettek meg. A kiírásban ugyanakkor szerepel, hogy a je­lentkezők biztosítani tudják a mentőállomás üzemeltetéséhez szükséges személyi, anyagi és tár­gyi feltételeket, vagyis szerződé­sük van a szükséges személyzet­tel, vannak mentőautóik, és ren­delkeznek a szükséges épületek­kel is. A mentőszolgálatok szövetsége felhívást intézett az új állomások­hoz jutó üzemeltetőkhöz, hogy igazolják, képesek ellátni a fel­adatokat. „Szerintünk megalapo­zott a gyanú, hogy a pályázat elbí­rálásakor csaltak, a bizottság olyan pályázókat választott ki, amelyek a legalapvetőbb feltéte­leket sem tudják teljesíteni” - je­lentette ki Ján Hencel, a szövetség elnöke. Olyan pályázók is nyertek, amelyek milliós adósságot hal­moztak fel az állammal, a Szociá­lis Biztosítóval szemben. A miavai (Myjava) kórház több mint egy­millió euróval (30 millió korona) tartozik, a bajmóci kórház pedig mintegy 1,8 millió euróval (54 millió korona). A minisztérium azzal érvel, a pályázatban nem szerepelt, hogy a pályázó nem tar­tozhat az államnak. Ez a feltétel azonban szinte minden más köz- beszerzési és pályázati kiírásban szerepel. Az egészségügyi minisztérium cáfolja azt is, hogy csalás történt, és megtévesztőnek tartja a szö­vetség felhívását. A mentőállomá­sokat ugyanis állomásoktól füg­gően november vagy december végéig még a jelenlegi üzemelte­tőknek kell működtetni. Nem tart­ja felháborítónak azt sem, hogy az új nyertesek valószínűleg arra építenek, hogy megszerzik a régi üzemeltetőktől az alkalmazotta­kat és a mentőautókat is. „Vala­mennyi pályázó kijelentette, hogy az üzemeltetési engedély érvé­nyességének időpontjától teljesíti a személyi és egyéb feltételeket is” - magyarázta álláspontját Ri­chard Raši miniszter. Az ellenzéki pártok képviselői ellenőrzést kez­deményeztek a pályázattal kap­csolatban. Idén újra pályáztatják mind a 264 mentőállomás üze­meltetésijogát, az eddigi 78 állo­más tehát csak a kezdet. Szep­tember 8-ig újabb 118 állomás üzemeltetésére lehet pályázatni, és év végéig új üzemeltetőt kap­hat a többi állomás is. A mentőállomások üzemelteté­se jó üzlet. Egy orvos nélküli men­tőautóért közel 17 ezer eurót (512 ezer korona), az orvossal in­duló gyorsmentőért pedig közel 28 ezer eurót (840 ezer korona) fizetnek havonta az egészségbiz­tosítók, ezen felül külön fizetik az indokolt kiszállásokat, (lpj, s, t) A vezérigazgató szerint jól dolgoznak beosztottjai, ezért szaporodtak el az ellenük elkövetett támadások Az adóellenőröknek se könnyű, verik őket ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Megugrott az elmúlt fél évben az adóellenőrök ellen el­követett támadások száma, össze­sen 30 fizikai és verbális támadás­ról érkezett bejelentés - tájékozta­tott Igor Šulaj, a Központi Adó- igazgatóság vezérigazgatója. Ez­zel párhuzamosan az adóeltitkolá­sok száma is nő, a válság óta mint­egy 30%-kal. Nem egy adóellenőrt azzal is fenyegettek, hogy meg­ölik, felakasztják vagy elvágják a torkát. Egy adóellenőrt megver­tek, egy másiknak megrongálták a magántulajdonát. Šulaj meggyő­ződése: ez a negatív statisztika is igazolja, hogy az adóellenőrök a megszokottnál jóval hatékonyab­ban végzik munkájukat, és ahhoz sem fér kétség, hogy a „Kelet” fe­dőnevet viselő akció sikeres. Az akció idén februárban kezdődött a kassai régióban, összesen 281 cégnél végeznek adóellenőrzést. Eddig 30 vállalat 25 alkalmazottja ellen indítottak eljárást adócsalás megalapozott gyanújával, három vállalat ügyvivője vizsgálati fog­ságban van. „Ez lehet az egyik oka annak, hogy az alvilág megpróbál­ja megfélemlíteni munkatár­sainkat” - magyarázta Igor Šulaj. A pénzügyminisztérium már a par­lament elé terjesztette az adóhiva­talokról szóló törvény módosítá­sát, amelynek célja: megfelelő vé­delmet nyújtani az adóhivatal al­kalmazottainak. Az adóellenőrök is köztisztviselők lennének, s ha támadás éri őket, az elkövetőt sok­kal szigorúbb büntetés fenyeget­né. (dem, s)

Next

/
Thumbnails
Contents