Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)

2009-09-14 / 212. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 14. Gazdaság és fogyasztók 7 Máig nem látjuk a gazdasági krízis végét, s félő, hogy a profitéhség a jövőben is elvakítja a piac szereplőit Egy éve csapott át a válság Európába Tőzsdei hangulat a Lehman Brothers bukásakor. Máig a fejünket fogjuk, amikor a válság új és újabb csapásaival szembesülünk. (ČTK/AP-felv.) A parlamenti választásokig marad az adórendszer Jövőre már takarékoskodunk NewYork/Pozsony. Éppen egy éve, szeptember 15-én omlott össze az USA 4. legnagyobb bankja, a Lehman Brothers. Aki addig nem foglalkozott az alattomosan terjedő, kezdet­ben csak pénzügyinek tűnő válsággal, az biztosan felkap­ta a fejét a gigászi krach lát­tán. Bár a mára világválsággá terebélyesedett folyamat már 2007 derekán kezdődött, a Lehman Brothers bukása óta tudatosítjuk, micsoda pusztí­tást okoz a felelőtlen hitele­zés, a nyakló nélküli kölcsön­felvétel és az átláthatatlan pénzügyi termékekterjedése. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Kezdetben úgy tűnt, a túlkölte­kező Egyesült Államok az olcsó hi­telpolitikájával, az ingadanárak dühödt vágtájával, a szofisztikák­nak hívott, magyarán átiáthatatían pénzügyi termékek garmadájával és a laza banki ellenőrzéssel, a hi­telminősítők vakságával csak ma­gának keresi a bajt. A kölcsönök új­racsomagolása és eladása hihetet­len pénzügyi léggömböt fújt fel és a szuperlufi már 2007-ben kipuk­kant, ami az amerikai ingatlanpiac omlását vonta maga után (ez ön­magában legalább 5 billió dolláros értékvesztést okozott). Azonban legkésőbb a Lehman Brothers bankház 2008 szeptemberi beom- lása után kiderült, a mérgező pénz­ügyi termékek Európa pénzintéze­teit is alaposan megfertőzték, ami gigászi mentőcsomagok összeállí­tására kényszerítette a kormányo­kat. Az olcsó kölcsönökből vásárolt ingadanok ára kontinensünkön is zuhanni kezdett, majd az általános pánik a visszaeső fogyasztás miatt a reálgazdaságra is átterjedt. A cégek kényszerleállásokat iktattak be, megkezdődtek az elbocsátások, néhány állam a pénzügyi összeom­lás határára került (Izland, Ma­gyarország, Ukrajna), a kereskede­lem visszaesett, az állami mentő­csomagok pedig elképesztő mér­tékben növelték a költségvetési hi­ányt, tovább fokozva az országok adósságterhét, végezetül a világ tőzsdém legalább 10 billió dollár értékű vagyon (ez USA éves pro­dukciójának kétharmada) olvadt el. „A bankvilág az elmúlt 20 évben valóságos pénzgyárrá alakult át. Ezért a világban - még ha csak vir­tuálisan is - egyre több pénz lett, ez képzelt gazdagságérzetet kölcsön­zött a világ fejlett részének” - álla­pította meg Szalay-Berzeviczy Atti­la, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke. A hamis gazdagságérzet mára elpárolgott, ami rávilágít arra a tényre, hogy a piac ún. láthatatlan keze egy ponton túl nem működik, nem képes önkorrekcióra. Még nincs vége A gazdasági válságnak nincs még vége, ezért további lépéseket kell tenni a pénzügyi piacok szabá­lyozása érdekében - nyilatkozta Dominique Strauss-Kahn, a Nem­zetközi Valutaalap (IMF) vezér- igazgatója a Der Spiegelnek. A vál­ság folytatódni fog annak ellenére, hogy az idei év második negyedé­vében már kedvezőbb adatok je­lentek meg Németország és Fran­ciaország gazdaságáról - idézte a vezérigazgatót a német hetilap. Dominique Strauss-Kahn szerint további lépéseket kellene tenni annak érdekében, hogy csökkent­sék a bankvezetők prémiumait, és enyhítsék a kockázatokat a bank­szektorban. A gazdasági krízis kö­vetkeztében eddig 90 bank szűnt meg az Egyesült Államokban. A Corus Bank 90. pénzintézetként pénteken adta fel Chicagóban. A húsz legnagyobb ipari és fejlő­dő ország (G20) vezetői a hónap végén Pittsburgh-ben találkoznak, ahol olyan intézkedésekről tár­gyalnak, amelyek megakadályoz­zák egy újabb válság kialakulását. Az IMF vezérigazgatója szerint a válság tanulsága az, hogy a piac- gazdaság működéséhez megfelelő szabályokra van szükség, ellenkező esetben visszatérünk „a régi eljá­rásmódhoz”. A G20 államai számá­ra eddig 11 billió dollár kia- dást/veszteséget okozott a globális krízis, ebből 4 billió dollárt kellett a megroggyant bankok feltőkésíté­sére, megsegítésére fordítani. És Szlovákia? Egy évvel ezelőtt, amikor a vi­lágban már mindenki a válságról beszélt, Szlovákiában még sokan nem gondolták, hogy valóban ko­moly visszaesés következik. No­vember folyamán az elemzők még mindig 3% körüli növekedéssel számoltak, a kormány pedig leg­alább 4%-os bővülést feltételezve állította össze a költségvetést. Az események alakulása azonban hó­napról hónapra rontotta a várako­zásokat. Szeptemberben még biza­kodtak, hogy az amerikai és nyu­gat-európai befektetési bankok összeomlása nem lesz hatással Szlovákiára. A szlovák befektetési alapok csomagjaiban szintén meg­található volt az összeomlott Leh­man Brothers kötvénye. Emiatt már ősszel nagy esést könyvelhet­tek el a nyíltvégű alapok, a kisbe­fektetők milliárdokat vontak ki be­lőlük. Globális szinten elapadtak a pénzügyi források, senki sem akart hitelezni. A problémák valóban nem nálunk keletkeztek, hanem a Szlovákiában is működő kereske­delmi bankok külföldi anyavállala­tainak nem megfelelő üzletpoliti­kája miatt. A belga Dexia és KBC, az utóbbi Szlovákiában a ČSOB ban­kot birtokolja, pénzügyi injekciót kapott az ottani kormánytól. Más nyugati bankok is forrásokat von­tak el közép-európai leányvállala­taikból, amivel itt is elmélyítették a válságot. 2009 elején bezonyoso- dott, hogy a pénzügyi válságnak az egész gazdaságot átfogó követ­kezményei lesznek. Már az év vé­gén egy százalékponttal nőtt a munkanélküliség, s azóta 12%-ra emelkedett. A visszaesés a GDP alakulásban is megmutatkozott. Míga2. és3. negyedévben még 7,9, illetve 6,6 %-os növekedést produ­kált a gazdaság, addig az utolsó há­rom hónapban már 2,7%-os vissza­esés lépett a helyébe. Az ipari ter­melésben mindez még markánsabb volt (decemberben -16,8%), és Szlovákia húzóágazatában, a gép­kocsigyártásban már ekkor -35,7 %-ot tett ki! Mindez tovább mélyült 2009 első negyedévében is, amikor a gazdaság 5,7%-ot zuhant, a má­sodik negyedben pedig 5,3%-kal. A globális gazdasági válság első ál­dozatai, az ingatlanok, Szlovákiá­ban 2009 tavaszán kerültek nehéz helyzetbe. A fővárosi lakásárak mintegy 13%-kal estek vissza. Az euróeufória se tartott sokáig. A ke­ményvaluta az üzletekben is túl erősnek bizonyult. Tavasszal a be­vásárlóturizmus volt a sláger, ami a kiskereskedelmi forgalom 11,3%-os visszaesését hozta hozta júniusban. A válságra legkésőbb a kormány reagált. Egészen júniusig nem volt hajlandó változtatni a ré­gen idejét múlt prognózisain. Egé­szen addig érvényben volt az ál­lamháztartás 2%-os hiánya. Ma már 6,3%-kal számolnak. Komoly intézkedésre nem került sor az el­lentmondásos roncsprémium és a még ellentmondásosabb „szociális cégek” létrehozásán kívül. Alig tanulunk belőle Vajon okulunk-e a mostani sú­lyos helyzetből? Minden jel szerint nem igazán, hiszen a világgazdaság újabb pénzügyi válságra készülhet - mondta az amerikai szövetségi jegybank szerepét betöltő Fed ko­rábbi elnöke, Álan Greenspan. Az bankár szerint a következő krízis más lesz, mint a mostani. ,A krízi­seket mindig az ókozza, hogy hosszú felívelésekkor azt hisszük, ez örökre tart. Ez az emberi termé­szetből adódik” - fejtette ki a ban­kár. „Sokat fogunk tanulni a hibák­ból rövid távon, keveset középtá­von, de semmit hosszú távon. Mert ahogy a gazdaság magához tér és a növekedés megint beindul, úgy fogja a piac szereplőit fokozatosan elvakítani a profitéhség és az önös érdek” - magyarázta Szalay-Berze­viczy Attila. Eddig csupán annyi ta­nulságot szűrtek le a döntéshozók, hogy esetleg maximálják a bankve­zetők fizetésen kívüli j avadalmazá- sát a fölösleges pénzügyi kockázat- vállalások elkerülése érdekében. Ez bizony nagyon kevés, vagyis ha újra eljön a pénzbőség korszaka, ismét hasonló krízist produkálunk. (Horb, m, OO, Pl, ú, shz) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az államkasszában egyre nagyobb a hiány, ezért nem kizárt, hogy a 2010-es parlamenti választásokat követően adóemelés következik. Augusztus végéig a vám- és adóhivatalok együttesen 5,233 milliárd euró adóbevételt könyveltek el, ez mintegy 1,5 milli­árd euróval marad el az év első 8 hónapjára várt időarányos tervtől. A válság miatt elmaradó adóbevé­telek egyben azt is jelentik, hogy idén a tervezettnél jóval nagyobb lesz a költségvetési hiány. Ján Počiatek szerint a választásokig nem nyúlnak az adórendszerhez. Azonban hozzátette, ez az ígéret csak a vokscsatáig tart, a későbbi­ekben egyáltalán nem kizárt, hogy hozzá kell nyúlni egyes adóele­mekhez. Martin Chren, a Hayek Alapítvány elemzője úgy látja, a meglebegtetett elképzelés jól tük­rözi azt a tényt, hogy a jelenlegi kormány nem képes felelősségtel­jes pénzügyi politikát folytatni, nem tud érdemben takarékoskod­ni. Július Brocka, a KDH alelnöke, parlamenti képviselő hozzátette, „az adóemelés az utolsó dolog, amire Szlovákia gazdaságának szüksége van.” Počiatek azzal ér­vel, nálunk eleve alacsony az adó­terhelés, azonban Jozef Mihál köz- gazdászúgy véli, ez csakféligazság. „Valóban alacsony az adókulcs, azonban rendkívül magasak a bé­reket terhelő járulékok. Minden 100 euró bruttó bérből csak 58 eu- rót kap kézhez a munkavállaló” - magyarázta Mihál. A kormány 2010-ben drákói megszorításokra készül -jelentette be Robert Fico miniszterelnök, hozzátéve, szerinte ezek az intéz­kedések a lakosságot nem fogják érinteni, csak az egyes tárcák szük­ségleteit. „A 2010-es megszorítá­sok nem érintik a szociális vívmá­nyokat. Nem emeljük az adókat. Bár ami az alkoholt és a cigarettát il­leti, ha rajtam múlna, akár az ege­kig emelném az adóterhét. Meg­ígértük az embereknek, hogy nem fognak fizetni azért a válságért, amiért nem ők tehetnek” - közölte Fico. Szerinte az állami szférában tervezett takarékosság révén 2012-ben az államháztartásnak a hazai össztermékhez mért hiánya újra 3% alá süllyed - ez a maast- richti kritériumok egyik sarkköve. Mindezt úgy hajtják végre, hogy nincs szükség a Magyarországon foganatosított szigorú intézkedé­sekre - mondta Fico. (SRo, t, shz) A világválság kronológiája 2008. február 17.: A brit kormány államosította a Northern Rock jelzálogbankot, amelyet megrohantak a pánikba esett betétesek. Március 16.: A JP Morgan Chase banldiáz 240 millió dollárért megvásárolta az egy évvel korábban még 35 milliárdot érő, ám az­óta az összeomlás szélére került Bear Stearns befektetési bankot. Szeptember 7.: A Fannie Mae és a Freddy Mac amerikai jelzálog­hitelező bankok állami tulajdonba kerülnek. Szeptember 15.: Csődvédelmet kér a Lehman Brothers, az USA 4. legnagyobb bankja. Ez volt a kezdődő világválság igazi startlövése. Szeptember 17.: Az USA vezető biztosítója, az AIG csődvédelmet kért maga ellen, az állam pánikszerűen 80%-os részesedést szer­zett a cégben. A világ tőzsdéi a legrosszabb napjukat zárták 2001. szeptember 11. óta. Szeptember 26.: A legnagyobb amerikai takarékpénztár, a Wa­shington Mutual óriásbank csődje. Szeptember 28.: A válság átcsap Európára, részben államosítani kellett a belga-holland Fortis Bankot. Szeptember 29.: Az izlandi kormány kénytelen átvenni az egyik beomló bankjának irányítását, majd október 7-én a második leg­nagyobb bankját vette át. Szeptember 30.: A belga Dexia Bank 6,4 milliárd eurós segítséget kapott, az ír kormány példátlan módon teljes garanciát vállalt a la­kossági betétekre, ami láncreakciót váltott ki. Október 3.: Az amerikai szenátus elfogadta a 700 milliárd dollá­ros válságkezelő csomagot. Ez a modem gazdaságtörténet eddigi legnagyobb pénzügyi mentőakciója. Október 6.: Németország 50 milliárd eurós bankmentő csomagot jelentettbe. Október 8.: Az angol kincstár 500 milliárd fontos mentőcsomagot jelentettbe. Október 16.: Segítségre szorulnak Svájc vezető pénzintézetei, az UBS és a Credit Suisse. Október 27.: Magyarország megállapodik a Nemzetközi Valuta­alappal (IMF) a pénzügyi mentőcsomagról. Október 30.: Ajapánkormány275 milliárd dolláros mentócsomagja. November 8.: 16,4 milliárd dolláros IMF-gyorskölcsönUkrajnának. November 13.: A német gazdaság hivatalosan is recesszióba ke­rült, erre 12 éve nem volt példa. (Forrás: HVG, Figyelő) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK 2010 áprilisától ifjúházasok hitele Pozsony. A pénzügyminiszté­rium elképzelései szerint 2010 áprilisától folyósítják az ifjúhá­zasok kedvezményes kölcsönét. A kamattámogatás mértéke^ 4,5%, ebből 3%-ot állna az ál-’ lám, 1,5%-ot pedig a bank. Aköl- csön a 35 év alatti párokra vo­natkozik, akiknek a bruttó bére nem haladja meg a havi országos átlagbér 2,6-szorosát. A nem cél­irányos kölcsön felső határa vár­hatóan 10 ezer euró lesz. (SITA) Fitch Ratings: túl vagyunk a nehezén Pozsony. A szlovák gazdaság már túl van a nehezén, és idén valószínűleg nem zuhan olyan mélyre, mint azt a kormány je­lezte, a költségvetési hiányt ezért az elkövetkező három év­ben a jelenlegi felére lehetne csökkenteni - állítja a Fitch Ra­tings hitelminősítő elemzője, Douglas Renwick. A Fico-kor­mány szerint az államháztartási hiány idén eléri a bruttó hazai termék 6,3%-át. (TASR) SDKÚ: két kézzel szórják a pénzt Pozsony. Hosszú ideig tartó szociális válsághoz vezethet a je­lenlegi gazdasági krízis Szlová­kiában, figyelmeztet az SDKÚ. Az ellenzéld párt szerint a kor­mány ennek ellenére két kézzel szólja a pénzt. ,A gazdasági krí­zissel összefüggésben két dolog fenyeget: hogy szociális válság­gá válik, és sokáig fog tartani” - mondta Eugen Jurzyca, a párt válságellenes csoportjának el­nöke. Jurzyca rámutatott arra, hogy Szlovákia az idén 4-5 mil­liárd euró (120,5-150,6 milliárd korona) kölcsönért kénytelen folyamodni, ez az összeg azon­ban nem látszik meg a beruhá­zásokon, sem a háztartások fo­gyasztásán. Vladimír Tvaroška volt pénzügyi államtitkár szerint csak a botrányos tendereken 88 milliárd koronát lehetne megta­karítani. (sán, s, akt.) MAI VALUTAARFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8739 Lengyel zloty 4,1925 Cseh korona 25,488 Magvar forint 273,33 Horvát kuna 7,3300 Román lei 4,2800 Japán ien 132,62 Svájci frank 1,5137 Kanadai dollár 1,5728 USA-dollár 1,4594 VÉTEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,50-1,42 26,20-24,67 285,08-260,52 OTP Bank 1,50-1,42 26,23-24,73 281,04-265,05 Postabank 1,51-1,41 26,36-24,57­Szí. Takarékpénztár 1,51-1,41 26,16-24,71 285,21-260,65 Tatra banka 1,49-1,42 26,13-24,80 283,68-262,12 Dexia banka 1,50-1,42 26,15-24,83 280,44-266,22 Általános Hitelbank 1,50-1,42 26,16-24,71 285,08-260,52 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents