Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-12 / 211. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 12. www.ujszo.com Nem mindenki fogadta örömmel az Egyesült Államokban, hogy Obama a nemzeti szolgálat napjává nyilvánította a korábbi hazafiság napját Amerika és a világ megemlékezett 9/11-ről New York-i látkép közvetlenül a becsapódások után. Az ikertornyokba 8A6-kor, majd 9.03-kor csapódott két eltérített repülőgép. Washingtonban egy másik eltérített gép a Pentagonra zuhant, amelynek egyes részei összeomlottak. Egy negyedik gép az utasok ellenállása miatt Pittsburgh közelében zuhant le. Az ikertornyok elleni támadásban 2799-en haltak meg. A terrortámadás az USA-ban háromezer halálos áldozatot követelt. (Képarchívum) Washington. Barack Obama amerikai elnök a hazafiság, egyben a szolgálat és emlékezés országos napjává nyilvánította szeptember 11-ét, az Amerika elleni 2001. évi terrormerényletek nyolcadik évfordulóján. A világ számos városában tartottak tegnap megemlékezéseket. ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai Kongresszus 2001 decemberében a hazafiság napjává nyilvánította szeptember 11-ét, amely egy idén áprilisban elfogadott törvény értelmében egyúttal a szolgálat és emlékezés országos napja lett. Obama felszólította a szövetségi intézményeket, hogy eresszék félárbocra az amerikai zászlókat azoknak a tiszteletére, akik életüket vesztették a terror- támadásokban. Egyúttal felhívta az amerikaiakat, hogy a hazafiság szellemében, az ártatlan áldozatok emlékére vegyenek részt valamilyen közösségi munkában, tartsanak megemlékezéseket. Az elnöki felhívásnak megfelelően - és az elmúlt évekhez hasonlóan - tegnap reggel 8.46-kor országszerte egy perc néma csönddel emlékeztek a halottakra. Nyolc éve ebben a percben csapódott a terroristák által eltérített négy repülőgép egyike a Világkereskedelmi Központ (WTC) északi tornyába New Yorkban. „Tisztelettel adózunk (...) mindazoknak, akik meghaltak, és megerősítjük azon elvek és célok iránti elkötelezettségünket, amelyek egyesítették az amerikaiakat a támadások nyomán” - fogalmazott tegnap Obama. Hangsúlyozta: el kell fogni mindazokat, akik elkövették a szörnyűséges bűncselekményeket, igazságot kell szolgáltatni azoknak, akik meghaltak, és meg kell védeni az országot minden fenyegetéssel szemben. Az amerikai elnök egy másik rendeletében egy évvel meghosszabbította azt a rendkívüli állapotot, amelyet a csaknem 3 ezer áldozatot követelő 2001-es merényletek után néhány nappal George Bush akkori elnök vezetett be. Bush azzal indokolta döntését, hogy fennáll az újabb támadások közveden veszélye. A rendkívüli állapotot Bush minden évben meghosszabbította, és Obama folytatta elődje gyakorlatát. A kongresszusnak küldött üzenetében úgy foglalt állást: továbbra is fennáll az a terrorfenyegetettség, amely miatt 2001-ben bevezették a rendkívüli állapotot, ezért tartotta szükségesnek a hosszabbítást. Az elnök rendkívüli állapot esetén a szokásosnál kiterjedtebb jogkörrel rendelkezik. Az Egyesült Államokban tegnap nem mindenki fogadta kitörő örömmel, hogy Obama a nemzeti szolgálat napjává nyilvánította a korábbi hazafiság napját. Egyesek attól tartanak, hogy a szolgálat beárnyékolja az emlékezés komor napját. „Egyszer csak már a Föld napját fogjuk ünnepelni, fákat ültetünk, és az emlékezés egyre elhalványul” - mondta Debra Burlingame, akinek a bátyja volt az American Airlines Pentagonba csapódott repülőgépének pilótája. Obama elnök tegnap az áldozatok családtagjaival találkozott a Pentagon előtti emlékünnepségen. A New York-i megemlékezésen Joe Bidenalelnök vett részt. (MTI, ú) RÖVIDEN Közös megfigyelés Brüsszel. Szoros együttműködésben fogják figyelni a legfejlettebb iparú országok az új influenzavírus elleni oltóanyag biztonságát és hatását a szer piacra dobása után is. Ez áll a G7 országcsoporthoz tartozó államok, az EU, valamint Mexikó magas rangú egészségügyi illetékeseinek tegnapi brüsszeli nyilatkozatában. Áz aláírók (EU, USA, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Olaszország, Németország, Franciaország, Mexikó) fontosnak tartják, hogy folytatódjék az információcsere és a beváltnak bizonyult programok nemzetközi megismertetése, valamint akészültségnövelése. (MTI) Életfogytiglan a volt elnöknek Tajpej. Korrupció vádjával életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte egy tajpeji bíróság tegnap Csen Suj-pien volt tajvani elnököt és feleségét. A vád szerint a házaspár 3,2 millió dollár értékű pénzösszeggel károsította meg a közvagyont, legkevesebb 9 millió dollárnyi kenőpénzt fogadott el egy mgadanvásárlási tranzakcióban, és további 2,7 millió dollárt cserébe azért, mert hozzásegített egy vállalkozót egy állami megbízás elnyeréséhez. A vád szerint az exel- nök üy módon szerzett vagyonának egy részét svájci bankszámlákra menekítette. A börtönbüntetésen felül a bíróság 6 mülió dollár pénzbüntetés megfizetésére is kötelezte a volt államfőt, feleségét pedig 9 mülió dollárra. (MTI) A V4 uniós szerepéről és az országcsoport bővítéséről tárgyaltak az államfők - Klaus is Budapestet vádolja Ivan Gašparovič győzködné Sólyom Lászlót ÖSSZEFOGLALÓ A házigazda Lech Kaczynski lengyel elnök volt a „vízválasztó" Ivan Gašparovič (balra) szlovák és Sólyom László magyar államfő között (TASR/AP-felvétel) Sopot. Ivan Gašparovič szlovák elnök tegnap délután, a négy államfő Sopotban megtartott plenáris ülése után bejelentette, még egyszer megpróbál kétoldalú találkozót javasolni magyar partnerének, Sólyom Lászlónak. Mint hozzátette, a V4-csúcs első óráiban nem váltott szót a magyar államfővel. Úgy véli viszont, hogy egy ilyen találkozónak lenne értelme, mert bőven van mit megvitatni. Az esetleges kétoldalú találkozóra a szlovák elnök azzal a szándékkal menne, hogy konszenzusra jussanak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekben. „Ez egy olyan kérdés, amely csupán megértést kíván mindkét fél részéről, valamint azt, hogy arealitások talaján maradjunk. Ez az, amit a magyar fél olykor nem akar megérteni, és úgy beszél Schengenről, mint az abszolút szabadságról.” Gašparovič szerint a schengeni térség bővítése „bizonyos mértékben eltörölte a politikai határokat, a földrajziakat azonban nem”. A négy visegrádi ország EU- ban játszott szerepét és az országcsoport esetleges bővítésének kérdését vitatták meg a lengyel ten- germelléki Sopotban tegnap délután kezdődött, kétnapos találkozó- jukonaV4államfói. Sólyom László elmondta, hogy az összes elnököt rendkívül foglalkoztatja a német alkotmánybíróság döntése (aparlamentuniós ügyekbe való beleszólási jogának erősítéséről), és mindenki előadta a saját értelmezését. Mint ismeretes, a Lisszaboni Szerződést a visegrádi államfők közül ketten, Václav Klaus cseh és Lech Kaczynski lengyel elnök még nem írta alá, mindketten a megismételt írországi népszavazás eredményére várnak. A tegnapi plénumülés másik fontos témája az volt, hogy a csúcstalálkozónak ma lesz egy vendége, Dani- lo Türk szlovén elnök személyében. Felmerült az a kérdés, vajon a visegrádi négyeknek be kell-e zárkózniuk ebbe a négyes keretbe, vagy pedig van értelmük az alkalmi bővítéseknek, esetleg egy szerkezeti átalakulásnak. Václav Klaus cseh elnök a szlovák-magyar konfliktus kapcsán azt nyilatkozta tegnap, hogy megérti a szlovák álláspontot, és hosszabb ideje érzékeli „Magyarország terjeszkedési ambícióit”. Klaustól előzőleg azt kérdezték, érezhető volt-e Sopotban a szlovák-magyar feszültség. (TASR, MTI, ú) Mocskos fehérek Harare. Mocskos fehéreknek nevezte Robert Mugabe zimbabwei elnök egy tegnapi beszédében az amerikaiakat és angolokat, akik szerinte kéretlenül beleavatkoznak az ország belügyeibe, és el akarják rabolni a zimbabweiek örökségét. A Mugabe pártjának iljúsági gyűlésén elhangzott beszéde közvetlenül megelőzte az Európai Bizottság delegációjának látogatását. EU-küldöttség hét év óta először érkezik az országba. „Ki mondta a briteknek és amerikaiaknak, hogy uralkodniuk kell rajtunk? Nem hívtuk ezeket a mocskos fehéreket. Bele akarják ütni az orrukat a mi ügyeinkbe. Az imperialisták a mi örökségünket akarják... Szankciók ide vagy oda, Zimbabwe a miénk marad Ezt utasítsátok el” - fogalmazott az agg zimbabwei diktátor-elnök. (MTI) Nőtt a feszültség a két ország határövezetében Izraeli-libanoni tűzpárbaj Szlovénia és Horvátország megállapodott a határvita ügyében Zágráb tovább tárgyalhat az unióval ÖSSZEFOGLALÓ Ljubljana. Szlovénia nem akadályozza tovább Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait, mert a két országnak sikerült megállapodnia határvitájuk rendezésének mikéntjéről. Ezt tegnap jelentette be a szlovén kormányfő. A hírt az unió brüsszeli központjában is üdvözölték. A ljubljanai kormány azonnal javaslatot tesz az illetékes parlamenti bizottságoknak arra, hogy Szlovénia vonja vissza a horvát csatlakozási folyamatra vonatkozó kifogásait - mondta Borút Pahor szlovén kormányfő, miután megbeszélést folytatott horvát kollégájával, Jadranka Kosorral. Ez utóbbi közölte: máris jelezte az EU soros svéd elnökségének, hogy a csatlakozási tárgyalások során Zágráb nem nyújt be több olyan dokumentumot, amely a két ország közötti vitatott határszakaszra vonatkozó horvát álláspontot tükrözi, vagy annak érvényességéből indul ki. A két kormányfő közölte, a vitatott határszakaszról nemzetközi közvetítéssel folytatják a tárgyalásokat, az EB év eleji javaslatának megfelelően. Részleteket egyelőre nem árultak el. A Pirani-öböl hovatartozása feletti vita miatt az öt éve uniós tag Szlovénia tavaly december óta akadályozta több fejezet megnyitását és lezárását Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásain. A 18 éve húzódó vita alapját az adta, hogy Szlovénia szabadon használható tengeri kijárathoz akar jutni, ezért teljes egészében magának szeretné az öblöt, a hor- vátok viszont annak felezővonalánál húznák meg a határ vonalát, s ebben az esetben Horvátország és Olaszország felségvizei összeérnének, elzárva a szabad kijárást Szlovénia elől. (MTI, ú) MTl-HÍR Bejrút/Jeruzsáletn. Legalább két rakétát lőttek ki ismereüenek Dél-Libanonból Izrael északi részére, a zsidó áüam tüzérsége válaszolt - közölték tegnap a két ország biztonsági tilletékesei. Egy libanoni tiszt és egy izraeli rendőrségi szóvivő egybehangzóan úgy nyilatkozott, az arab országból a zsidó államra két rakétát lőttek ki. Az izraeli televízió később azt jelentette, egy harmadik rakéta megrongált egy vülamos távvezetéket. Az izraeli hadsereg válaszcsapása egy dél-libanoni gyümölcsöst ért, ahonnan a rakétákat küótték. Libanoni források szerint legalább tizenöt izraeli tüzérségi gránát csapódott be dél-libanoni területen, s legalább két rakétát is küőtt az izraeli hadsereg. A tűzpárbajt kiváltó első rakétacsapások elkövetőiéként egyetlen szervezet sem jelentkezett, de a hasonló támadásokat általában radikális palesztin csoportok számlájára írják. Ez év februáij a óta ez volt az első rakétatámadás, amely Izraelt Dél- Libanon felől érte. Az incidens növelte a feszültséget a két ország határövezetében. Izrael és a Hezbollah libanoni síita szervezet 2006- ban 34 napos véres háborút vívott egymással.
