Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)

2009-09-12 / 211. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 12. Közélet 3 JÚNIUS ©_______© Június 4. első szabad választá­sok Lengyelországban JÚLIUS Június 16. Nagy Imre és társai újratemetése AUGUSZTUS © Augusztus 19. páneurópai piknik, oszt­rák-magyar határnyitás 1989 Közép-Európában SZEPTEMBER OKTOBER NOVEMBER © © © Október 7. az MSZMP felosz­latja önmagát Október 23. kikiáltják a Magyar Köztársaságot November 4. egy millió fős tünte­tés Kelet-Berlinben November 9. a berlini fal lebon­tásának kezdete DECEMBER © © © © J L December 11. a bolgár kommunista rendszer bukása November 17. a csehszlovák bársonyos forradalom kezdete December 29. Václav Havelt csehszlo­vák államfőnek választják December 25. Nicolae Ceausescu ro­mán diktátor kivégzése December 16. a romániai forra­dalom kezdete Amikor Lengyelországban már szabad választásokat tartottak, nálunk még mindig kevesen hitték, hogy megbukik a kommunizmus 20 éve dőltek meg a kommunista rendszerek Az egykori Csehszlovákiá­ban 20 évvel ezelőtt ezek­ben a hetekben az emberek a szokásos „normalizált” hétköznapjaikat élték, és kevés jelét lehetett látni annak, hogy hónapokon belül megdől a rendszer. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az 1989-es bársonyos forrada­lom 20. évfordulója alkalmából in­dított sorozatunkat a 89-es évben történt események felelevenítésé­vel kezdjük. Az erjedési folyamat a 80-as évek közepén kezdődött, amikor a Szovjetunióban egy fiatal, reformokat támogató főtitkárt vá­lasztottak meg Mihail Gorbacsov személyében. A kommunista blokk demokratizálódási kísérleteinek sikeressége mindig azon múlott, hogy a szovjet hatalom mennyit engedélyez. A Gorbacsov-vezetés a korábbi szovjet csúcsvezetésekkel ellentétben nem kívánt beleszólni a helyi reformfolyamatokba. A demokratizálódási folyamat Magyarországon és Lengyelor­szágban indult a leghatározottabb léptekkel. A lengyelek 1989-re gyakorlatilag megegyeztek a kom­munista rendszer leépítésében, jú­niusban már szabad választásokat tartottak - ezen csak a parlamenti helyek 35 százalékára választottak képviselőket, a többit még automa­tikusan a kommunista párt kapta. A Lech Walesa vezette Szolidaritás közel 99 százalékos győzelme így is megsemmisítő volt a kommunisták számára. Walesát egy évvel később államfővé választották. A kétfordulós lengyel választá­sokkal szinte egyidőben, június 16-án került sor Budapesten az 1956-os forradalom vezéralakja, Nagy Imre és társai újratemetésére. A temetés a kommunista rendszer elleni megmozdulássá vált, több százezer ember vett rajta részt. Jú­lius 6-án meghalt az országot több mint három évtizedig vezető, de 1989-ben már reális hatalommal nem rendelkező egykori főtitkár, Kádár János is. Ugyanaznap reha­bilitálta a Legfelsőbb Bíróság az 1956 után meghurcoltakat. A magyar-osztrák határ volt az első, ahol ledőlt a vasfüggöny. A nyár folyamán a határszakasz nagy részén leszedték a drótkerítést, így amikor június 27-én Alois Mock osztrák külügyminiszter és magyar partnere, Horn Gyula ünnepélye­sen, s főként látványosan át akarta vágni a drótkerítést, komoly erőfe­szítésbe került, hogy érintetlen sza­kaszt találjanak. A vasfüggöny le­bontása ugyanis már május elején elkezdődött. A hír hallatán több tízezer keletnémet állampolgár próbált a magyar-osztrák határon át nyugatra menekülni. A magyar kormány szeptember elején végül úgy döntött, szabadon kiengedi az NDK állampolgárait. A „legvidámabb barakkban” már őszre világossá vált, hogy a rend­szernek vége - októberben a kom­munista állampárt is feloszlatta magát és MSZP néven új párt jött létre -, de a térség többi államában nem ment ilyen egyszerűen a vál­tás. Az ortodox kommunista veze­tők mindenféle reform elől elzár­kóztak. Az NDK november elejéig hallani sem akart az enyhülésről, a berlini falnál szökni próbálókba al­kalomadtán ugyanúgy lőttek, mint korábban. A keletnémet rendszert végül Gorbacsov látogatása dön­tötte meg. A szovjet főtitkár októ­ber elején látogatott Berlinbe, ahol a reformok bevezetését sürgette, így hosszú évtizedek után az a pa­radox helyzet állt elő, hogy a szov­jet vezetés nem fékezni kívánta az érdekzónájában lévő államok de­mokratizálódási folyamatát, ha­nem gyorsítani. Gorbacsov visel­kedése egyértelművé tette a kelet­német vezetés számára, hogy nem zárkózhat el a változtatások elől. Erich Honecker lemondása után, november 9-én végül a keletnémet vezetés megkönnyítette a nyugatra utazást, az éjjeli órákra ezzel politi­kai értelemben leomlott a berlini fal - melyet a következő napokban emberek tízezrei kezdtek el saját kezükkel szétszedni. Néhány hó­nappal később szabad választások­ra került sor, majd 1990. október 3-án az egységes Németországba olvadva az NDK megszűnt létezni. A lengyel, magyar és keletnémet folyamatok Prágában és Brünnben elindították a csehszlovák rendszer elleni tüntetéseket (1989 augusz­tusától októberéig). Kezdetben ezeket elfojtották, de az állambiz­tonsági erők egyre kevésbé tudtak fellépni a növekvő számú tüntetők ellen. November 17-én a prágai di­ákok csendes megemlékezést hir­dettek, az 1939. november 17-i eseményekre emlékeztek, amikor a megszálló náci csapatok elfoglal­ták a cseh egyetemeket. A megem­lékezést engedélyezték a hatósá­gok, ám végül a kommunizmus el­Berlin, 1989 decembere leni tüntetéssé változott. A karhata­lom szétverte a tüntetést, s ez fel­rázta az ország közvéleményét. A következő napokban százezres tüntetések voltak Prágában, me­lyekhez a többi nagyváros is csatla­kozott. 26-án Prágában félmilliós tüntetés volt, másnap pedig orszá­gos sztrájk, melyhez az alkalmazot­tak 75 százaléka csadakozott. De­cember végére gyakorlatilag meg­dőlt a rendszer, a hónap végén nem kommunista képviselőket kooptál­tak a parlamentbe, 29-én pedig Václav Havel személyében, 41 év után, nem kommunista államfője lett az országnak. A változásokat a következő évi szabad parlamenti választás tetőzte be. A legdrámaibb a romániai rend­szerváltás volt. A Nicolae Ceauses­cu vezette párt a rettegett Securita- te titkosrendőrség segítségével erősen kezében tartotta a hatalmat, a 80-as évek Romániája gyakorlati­lag rendőrállam volt. A forradalom Temesváron kezdődött, kiváltó oka a Tőkés László helyi református lel­kész elleni eljárás volt. Felettese a parókia elhagyására szólította fel, ám Tőkés a helyén maradt. A ható­ságok a kilakoltatásról szóló bíró­sági döntést december 16-án akar­ták érvényesíteni. A küakoltatást levezénylő hivatalos személyek és rendőrök megjelenését követően a lelkész több híve is a helyszínre sie­tett, csadakozott hozzájuk sok já­rókelő is, románok, magyarok, más nemzetiségűek. A megmozdulás fokozatosan antikommunista tilta­kozássá változott és a következő napokban is folytatódott. Ceauses­cu december 18-án iráni látogatás­ra utazott, ezalatt az elégedetlen­ség Bukarestbe is átterjedt. A diktá­tor, hazatérte után, december 21-re nagy tömeggyűlést hívott össze a fővárosba, de az a rendszer elleni tütakozó megmozdulássá változott. Bukarest utcáin véres je­lenetek zajlottak le, a karhatalom összecsapott a tüntetőkkel. A más­nap is folytatódó tiltakozásoknak több halálos áldozata volt. A forra­dalom másnap - részben a fegyve­res erők vezetőinek pálfordulása következtében - győzött. A Ceau- sescu-házaspár elmenekült a fővá­rosból, de december 25-én elfogták őket. A diktátort és feleségét rög­tönítélő bíróság elé állították és ha­lálra ítélték, az ítéletet még aznap végrehajtották. Ő volt az egyetíen közép-kelet-európai kommunista diktátor, akit a rendszer megdönté­se után kivégeztek. (MSz) Húsz éve annak, hogy megbuktak az európai kommunista diktatúrák. Szombatonként a rendszerváltás eseményeit elevenítjük fel, ha hozzá­szólásuk, ötletük, esetleg közlésre érdemes saját dokumentumuk, képük vagy történetük van, amelyet szívesen megosztanának a többi olvasóval, kérjük, küldjék el levélcímünkre vagy az 1989@ujszo.com e-mailcímre. 2009. szeptember 12., 12:00 Szombat Vasárnap Túlnyomóan felhős égbolt, elvétve záporok, zivatarok. Túlnyomóan felhús Idő, gyakran esú, záporok. Borult Idő, sok helyen eső, záporok. Az orvosmeteorológia a Panoráma oldalon olvasható. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. Túlnyomóan borult Idő, záporok. A levegő hőmérséklete IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN Antalya Costa Brava A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva ľ" szél melegfront n ciklon hidegfront - - okklúziós front v anticiklon 19.12 Pozsony-Dévény 205 apad 19.04 Komárom 215 apad 18.56 Párkány 140 apad Pozsony Besztercebánya Kassa 06.23 Pozsony 06.15 Besztercebánya 06.07 Kassa Készíti az SHMÚ Velence Mallorca VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony záporok 17” 24” túlnyomóan felhős 14” 23* záporok 15” 23” Nyílra telbős égbolt 17* 26” túlnyomóan lelhős 15” 23° felbős égben 15” 21” Dunaszerdahely felhős égbolt 17” 25' felhős égbolt 15” 23° záporok 14” 22” Komárom felhős égbolt 18” 27” lelhős égbolt 15” 24° lelhős égbon 14° 22” Ipolyság túlnyomóan leibős 16” 28” felhős égbolt 15” 25° záporok 14” 23” Rimaszombat lelhős égbolt 16” 27” felhős égbolt 14“ 25° záporok 14” 24” Kassa túlnyomóan leibős 16” 28" záporok 15” 24° záporok 13” 23” Klrályhelmec felhős égbolt 16” 28” felhős égbolt 16” 26° záporok 14” 25” Besztercebánya túlnyomóan felhős 14” 26” túlnyomóan felhős 13” 23° záporok 10” 21” Poprad záperet 10” 22” eső 10” 20” eső 9” 20*

Next

/
Thumbnails
Contents