Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-09 / 208. szám, szerda
12 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 9. www.ujszo.com Egyelőre nem lehet tudni, mikor lesz az EB-nek új elnöke, de azt sem, mikor lesz új Európai Bizottság Mikor és hogyan szavaznak Barrosóról? Lisszabon vagy Nizza? (EP-fotógaléria/Mimi Mollica) Csapás a Cityre Több tízezer munkanélküli bankár? London. Az idén és jövőre még több tízezer állás szűnhet meg az EU nagybani pénzügyi szolgáltatási szektorában, de 2011-től kilábaláskezdődik, és2013-igmártöbbúj munkahely létesül az ágazatban, mint amennyi 2009-2010-ben elvész. A City of London Corporation megbízásából készült, 129 oldalas idei jelentés szerint ebben az évben nettó 84 ezer, jövőre ötezer állás szűnik meg a 27 tagú unió pénzügyi szektorában, amely tavaly átlagosan 1,359 millió főt foglalkoztatott. Az előrejelzés szerint azonban 2011-ben 24 ezer, 2012-ben 34 ezer, 2013-ban 36 ezer új állás jön létre a pénzügyi szolgáltatói ágazatban. Az elemzésben azzal számolnak, hogy a 2009-2010-es állásvesztések a londoni Cityt - az unió legnagyobb pénzügyi központját - sújtják a legnagyobb méretékben. A prognózis alapján itt az idén 36 ezer, és még jövőre is ezer állás szűnik meg. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű vezető londoni gazdaságelemző cég nemrég kiadott becslésében azt valószínűsítette, hogy a 2008-ban megszűnt 28 ezer „City-típusú” befektetési banki munkakör után az idén további 29 ezer bankári állás tűnik el a brit főváros pénzügyi központjában. Ez 16 százalékos leépítést jelentene a 2007-es foglalkoztatási csúcshoz képest, amikor átlagosan csaknem 353 ezren dolgoztak a City pénzügyi szektorában. A CEBR azzal is számol, hogy az állásukban megmaradók prémiuma meredeken esik. A cég előrejelzésében összesen 2,769 milliárd font karácsonyi jutalmat jósolt 2009-re a londoni bankosoknak, 70 százalékkal kevesebbet a 2006-os karácsonyi szezonban kiosztott, 8,8 milliárd fontos eddigi prémiumcsúcsnál. Az éves jelentés táblázatokat is közöl arról, hogy az egyes tagországok nagybani pénzügyi szolgáltatási szektorai müyen súllyal vannak jelen az uniós piacon. Pl. Magyarország, Csehország, Szlovákia és Bulgária részaránya 0,1 százalék, a piacvezető Nagy-Britanniáé ugyanakkor 36,3 százalék volt tavaly. A londoni City e túlsúlyának mindazonáltal a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) vezetője sem örül. Lord Adair Turner a minap nemzetközi feltűnést keltő interjújában egyenes utalást tett arra, hogy szerinte a City „társadalmilag indokolatlan mértékű” terjeszkedése nyomán túl nagyra duzzadt, és most már destabilizáló tényező a brit gazdaságban. (MTI) Brüsszel/Stockholm. Az Európai Parlament frakcióvezetői holnap döntenek arról, hogy megválasszák-e az Európai Bizottság elnökét, vagy pedig halasszák el a szavazást. Jerzy Buzek, az EP új elnöke nagyon bízik abban, hogy a választás szeptember 16-án megtörténik. ÖSSZEFOGLALÓ Buzek optimizmusának van alapja, de semmi sem vehető biztosra, hiszen Jósé Manuel Durao Barroso újraválasztásának kérdése alaposan megosztotta az euro- honatyákat. Az EP új elnöke a múlt hét végén az EU soros elnöki tisztét ellátó Svédország kormányfőjével, Fredrik Reinfeldttel tartott sajtóértekezletén azért mondhatta, hogy a voksolás legvalószínűbb időpontja szeptember 16-a, mert előzőleg egyeztetett a frakcióvezetőkkel. Csak a zöldek ellenzik Jerzy Buzek azt is közölte: három vagy négy pártcsalád fogadja el a szeptember 16-i időpontot, és csak egy ellenzi. S bár nem nevezte meg ezeket a csoportokat, de úgy tudni, az Európai Néppárt, a belőle kilépett, többségükben eu- roszkeptikus konzervatívok, továbbá a szocialisták is elvben a szeptember 16-i dátum mellett vannak. A liberálisok még haboznak, de úgy tűnik, már ők is egyre inkább hajlandók elfogadni ezt az időpontot. Csak a zöldek csoportja véli úgy, hogy a bizottsági elnök megválasztását a lisszaboni szerződés elfogadásáról október 2-án esedékes írországi népszavazás után kell megtartani. Főként azt hangoztatják, hogy Barroso nem tett meg minden tőle elvárhatót a gazdasági válság, a szárnyaló munkanélküliség megfékezése érdekében Barroso új programja Barroso továbbra is „Európa kormányfője” szeretne maradni. Őt saját pártcsaládja, az Európai Néppárt jelölte az újabb ciklusra, és megkapta a tagországok kormányainak politikai támogatását is. Megválasztásához azonban az Európai Parlamentben szüksége van más párthovatartozású képviselők voksára is. Ezért személyesen is találkozott a frakcióvezetőkkel, a múlt héten pedig nyilvánosságra hozta ambiciózus munRálátás az Európai Parlamentben katervét, amellyel főleg a személyét elutasító európai parlamenti képviselőket akarta meggyőzni arról, hogy érdemes az újabb ötéves mandátumra. Barroso programjának első pontja: ki akarja vezetni az uniót a gazdasági válságból, és - kissé bombasztikusán - erős világhatalommá szeretné tenni az EU-t. Kiemelt helyen szerepel továbbá a munkanélküliség csökkentése, a pénzügyi piacok felügyeletének reformja, valamint az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai elleni küzdelem. Meg akaija erősíteni a 27 tagú unió belső piacát, és kemény szabályozási eszközökkel kíván élni az európai vállalatok közötti tisztességes verseny biztosítása érdekében. Nem szentírás a 3 százalék Munkatervében Barroso úgy vélekedik, hogy az európai konjunktúraélénkítő programmal „a vártnál hamarabb” sikerült bizonyos mértékig visszaállítani a piaci bizalmat, „a bankhitelek újra folynak, a kamatok történelmi mélypontjukra süllyedtek”. Szerinte ki kell tartani az alacsony kamatlábak mellett. Emlékeztet arra, hogy az európai kormányok pénzügyi erőfeszítéseinek köszönhetően 2009-ben és 2010-ben a tagállamok GDP-jé- nek hat százalékát pumpálják a gazdaságba. És hangsúlyozza, hogy ez nem a bankárok megmentését célozza, hanem a katasztrofális méretű gazdasági válság elkerülését. Ezért ígéretet is tesz a dokumentumban: az általa vezetett Európai Bizottság rugalmasságot tanúsítana annak az uniós szabálynak az érvényesítésében, hogy a tagországok költségvetési deficitje nem lehet magasabb a GDP 3 százalékánál. Ami nem új, hiszen tavaly a tagországok nagy többsége lényegesen meghaladta ezt a hiányplafont. Még semmi sem biztos Ugyanakkor politikai berkekben nyűt titok: több uniós tagállami kormány hajlandó volt ugyan politikai támogatást adni Barrosónak, ám szintén úgy véli, hogy az EB-elnök hivatalos megválasztásával célszerű lenne megvárni az írországi népszavazást. Ha az írek igent mondanak a Lisszaboni Szerződésre, akkor az Európai Bizottság tagjait, vagyis Barroso közvetlen munkatársait már az új, lisszaboni szabályok szerint fogják kiválasztani. Ebben az esetben pedig - érvelnek a szeptember 16-i EP-választás ellenzői - nem lenne szerencsés magának az elnöknek a személyéről a most hatályos Nizzai Szerződés alapján dönteni. E pillanatban tehát nem lehet tudni, hogy mikor lesz az EB-nek (régi-)új elnöke, de azt sem, mikor lesz új Európai Bizottság, bár a jelenleginek októberben lejár a mandátuma. Két dolog bonyolítja a dolgot. Az egyik az, hogy az ír referendum kimenetele még nem lefutott, a legutóbbi felmérés szerint a reformszerződést támogatók aránya az utóbbi hónapokban jelentősen csökkent. A másik: ha az igenek győznek is Írországban, a Lisszaboni Szerződés csak a ratifikációs folyamat teljes lezárultával léphet hatályba. Ez a folyamat pedig eltart egy ideig, hiszen még több országban nem zárult le. (Azt a változatot most ne taglaljuk, hogy az írek ismét nemet mondhatnak a Lisszaboni Szerződésre, senki sem tudja, hogy ebben az esetben mi következik.) Tehát a lényeg: a mostani EB manátuma hamarabb lejár, mint ahogy befejeződik a ratifikációs folyamat. Brüsszeli bennfentesek szerint erre az átmeneti időszakra új EB-t felállítani nem érdemes, ezért egyesek a mostani testület mandátumának meghosszabbítását látják a legjobb megoldásnak. A Lisszaboni Szerződés és az íreknek adott biztosítékok szerint az Európai Bizottság létszáma 27 fő marad, vagyis minden tagállam egy-egy főt delegálhat a testületbe. De mivel ez a szerződés csak az ír igen és a sikeres ratifikáció után léphet életbe - valószínűleg a jövő év január elsején. Ebből az következik, hogy ha az új EB-t októberben, a régi testület mandátumának lejártával választják meg, akkor annak a most érvényes Nizzai Szerződés hatálya szerint kell történnie. Ez a dokumentum pedig azt mondja ki, hogy „a bizottság tagjainak száma kevesebb, mint ahány tagállam van”. És mely országot hagynák ki az új európai kormányból, amikor a kulisszák mögött így is hatalmas a tülekedés a fontosabb biztosi posztokért? (mti, -nák) Nem túl optimisták az írországi felmérések Dublin. A gazdasági válság által sújtott Írországban csökkent a Lisszaboni Szerződést támogatók aránya a legutóbbi, szeptember 3-án megjelent közvélemény-kutatási eredmények szerint. A nyolc százalékos csökkenés után a támogatók aránya 46 százalékra mérséklődött, a bizonytalanok aránya pedig hét százalékkla nőtt, s elérte a 25 százalékot. A szerződésre biztosan nemet mondók aránya eléri a 30 százalékot. Az Irish Times megbízásából készített felmérés szerint a választók egyre inkább elbizonytalanodnak a dokumentum megítélésével kapcsolatban. Azonban még korai lenne egy újabb sikertelen népszavazásról beszélni: a korábbi támogatók inkább a bizonytalanok, semmint az elutasítók táborát növelik. A tavaly júniusban megtartott népszavazás kudarca után az ír miniszterelnököt, Brian Cowent európai kollégái biztosították arról, hogy a leginkább vitatott kérdésekben - katonai semlegesség, családpolitika, adórendszer - a szigetország lakóinak „megnyugtatása érdekében” külön garanciákat kaptak az írek. Abban bízva, hogy az „ír biztosítékok” növelik a Lisszaboni Szerződés támogatottságát, Cowen október 2-ára írta ki az újabb referendumot. De a 2008 őszén kirobbant pénzügyi válság erősen sújtotta az sziget- országot, amely az eurózóna tagállamai közül elsőként került recesszióba. Mindennek jelentős szerepe van abban, hogy az írek valamelyest átértékelték uniós tagságuk jelentőségét, (m, ú) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap A hozamráta aktuális értéke (euró) A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%) AEGON Magánnyugdíjpénztár 0,038646 12 089 904,65 0,025 0,035167 64 541 634,28 0,025 0,033650 195 505 650,38 0,025 Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 0,038351 39 985 766,08 0,025 0,035783 253 505 720,32 0,025 0,035146 538 554 830,45 0,025 AXA Magánnyugdíjpénztár 0,037977 23 554 466,93 0,025 0,035255 177 794 935,09 0,025 0,034712 524 967 986,24 0,025 ČSOB Magánnyugdíjpénztár 0,038682 6 982 033,28 0,025 0,034585 42 394119,58 0,025 0,034135 99 435 160,52 0,025 ING Magánnyugdíjpénztár 0,038403 10 259 780,12 0,025 0,034897 84 628 139,18 0,025 0,034217 198 761 985,02 0,025 VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 0,037966 22 191 769,83 0,025 0,035296 138 487 354,17 0,025 0,034694 224 236 287,38 0,025 * az alap nettó havi vagyonából számítva Forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2009. szeptember 4-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 Sk, vagyis 0.033194 euró volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az elsó összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 0.037713 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett euró időközben már 0.037713 eurót ér. Ha a hozamráta 0,033194 alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió euró, a kisebbekben is több mint százmillió euró, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd eurós vagyont kezelnek majd.
