Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-09 / 208. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 9. www.ujszo.com RÖVIDEN Több német beleszólás Berlin. A német parlament kedden jelentősen bővítette saját beleszólási jogát az uniós szintű döntésekkel kapcsolatban. A Bundestag által elfogadott kiegészítő törvényekkel a parlament eleget tett az alkotmánybíróság előírásának. A karlsruhei testület e törvények elfogadásához kötötte az EU szerkezeti reformjait megtestesítő Lisszaboni Szerződés ratifikálását. A felsőház (Bundesrat) szeptember 18- án szavaz a kiegészítő törvényekről, a jóváhagyás ott is biztosnak tűnik. (MTI) Karadzsics olvasgathat Brüsszel. Október 19-e már megfelelő dátum arra, hogy megkezdődjék Radovan Karadzsics volt boszniai szerb vezető pere a délszláv háborús bűnök ügyében eljáró hágai törvényszéken (ICTY). O-Gon Kwon bíró közölte, ez még nem a tárgyalás kezdetének hivatalos kitűzése, arról majd külön végzést kell hozni. Csupán abban a kérdésben jelent döntést, hogy elég felkészülési időt kapott-e a védekezésre a háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolt Karadzsics, aki a múlt héten perének 10 hónappal történő elhalasztását kérte. Arra hivatkozott, hogy a vád által összeállított iratokat - 938 ezer oldalt— elolvasni sem lehet hamarabb. (MTI) Tagadják a rakétákat Moszkva. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap határozottan cáfolta, hogy a hetekig keresett Arctic Sea teherhajó Sz-300 típusú rakétakomplexumokat szállított volna. Vlagyimir Markin, az orosz legfelsőbb ügyészség nyomozati bizottságának szóvivője szintén közölte: a hivatalos szállítmányon kívül semmi mást nem találtak a te- herhajón. Márkin elmondta, a hajót a nyílt tengeren vizsgálták át a nyomozók, s a dokumentumokban szereplő rakományon, vagyis fűrészárun kívül semmi mást nem találtak rajta. (MTI) Koszovó: német parancsnok Pristina. Markus Bentler tábornok személyében új, né- metparancsnokvezeti aNATO koszovói békefenntartói erőit (KFOR), amelyeknek a jövőben várhatóan kevesebb katonával kell szavatolniuk a függetlenségét kikiáltott egykori szerb tartomány biztonságát. Bentler a NATO-vezetésű békeerő 16 ezer katonája felett vette át a parancsnokságot elődjétől, Guiseppe Emilio Gay olasz tábornoktól. A NATO korábban jelezte, hogy a jövő év elejétől várhatóan tízezer főre csökkenti koszovói erői létszámát, s később további csa- patkivonásttervez. (MTI) Nyomást gyakorolnak Hamid Karzaira - Merkel kikérte magának a külföldi bírálatokat - kormánynyilatkozat a légicsapás ügyében Ilyen a politikai hangulat Berlinben. A kereszténydemokrata kancellár asszony szociáldemokrata külügyminiszterével. (Reuters-felvétel) Kabul/Berlin/Wahington. Afganisztánban egyre nő az elégedetlenség és a feszültség a választási csalások miatt, a tálibok a helyzetet kihasználva fokozzák a támadásokat. A választások előtt álló Németországban a múlt pénteki bombázás miatt gerjedt feszültség uralja a belpolitikát. ANATO beismerő közleményt adott ki. ÖSSZEFOGLALÓ Már az USA és az ENSZ is fokozza a nyomást Hamid Karzai afgán elnökre, követelve tőle az augusztus 20-i elnökválasztás eredményének alapos felülvizsgálatát a tömeges választási csalások gyanúja miatt. A CNN amerikai külügyi forrásokra hivatkozó jelentése szerint Kari Ei- kenberry amerikai nagykövet és az ENSZ afganisztáni megbízottja hétfő este Kabulban tárgyalt Karzaijal. Azt követelték, független választási bizottság alaposan járjon utána a csalásokról szóló értesüléseknek, és csak ezután lehet tisztázni, kell-e második fordulót tartani. Egy amerikai illetékes úgy fogalmazott, „figyelmeztető lövést” adtak le, biztosítandó, hogyabizottság akadályoztatás nélkül elvégezhesse feladatát. Karzai máris nyert? Egyébként még tart a voksok összesítése. A választási bizottság tegnap nyilvánosságra hozott újabb részeredménye szerint Hamid Karzai hivatalban lévő elnök a szavazatok több mint felét megszerezte. A testület az érvényes voksok 91,6 százalékának összesítése alapján közölte, Karzai a szavazatok 54,1 százalékát, fő vetélytársa, Abdullah Abdullah külügyminiszter pedig 28,3 százalékát szerezte meg. Karzai az újabb részeredménnyel első ízben lépte át az első fordulós választási győzelemhez szükséges ötven százalékos küszöböt. A hétfői The New York Times diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta, 800 olyan szavazóhelyiséget jegyeztettek be Hamid Karzai hívei az elnökválasztás előtt, amelyek csak papíron léteztek. Ezekben a nem létező szavazókörökben állítólag az elnököt támogató szavazatok ezreit könyveltékel a voksolás után. Érvénytelen szavazatok A választási bizottság vezetője tegnap bejelentette: 200 ezer szavazatot érvénytelennek nyilvánítottak, és elrendelték az újraszámlálást azokban a szavazóhelyiségekben, amelyekben feltehetőleg csalás történt. A választási panaszbizottsághoz több mint 650 bejelentés érkezett. A választási bizottság szerint újra kell számolni a szavazatokat azokban a helyiségekben, amelyekben legalább 600 voksot adtak le, vagy ahol legalább száz szavazatot adtak le, s azok több mint 95 százalékát megszerezte valamely jelölt. A bizottság korábban azt közölte, hogy megsemmisítették 447 szavazóhelyiség eredményeit, ami 200 ezer szavazatot jelent. „Gyanús volt a leadott szavazatok száma, az eredmények nem egyeztek az ellenőrző ívekkel. Néhány körzetben magasabb volt a részvétel, mint a kiküldött szavazólapok száma” - közölte a testület vezetője. Tálib támadások Eközben tegnap reggel újabb támadást hajtott végre a NATO támaszpontja előtt, a kabuli nemzetközi repülőtérnél egy öngyilkos merénylő, autóba rejtett pokolgéppel. A robbantás halálos áldozatokat is követelt. Egy kereskedelmi televízió szerint afgán és külföldi katonák is vannak az áldozatok között. Eltérőek voltak a jelentések arról, hogy voltak-e polgári áldozatok. A tálib lázadók közölték: ők hajtották végre a támadást, s az akcióban megsemmisítettek három terepjárót. ANATO mea culpája Első ízben ismerte el a NATO tegnapi közleményében, hogy civilek is meghaltak, illetve megsebesültek a múlt pénteken az észak-afganisztáni Kunduz tartományban végrehajtott légicsapásban. A nemzetközi koalíció (ISAF) parancsnokai eredetileg úgy tudták, a lázadók által elrabolt két tartálykocsi körül, amely a csapás célpontja volt, csak tálibok tartózkodtak, de az első vizsgálatból kiderült, hogy civilek is meghaltak és megsebesültek a támadásban. A közlemény szerint a szervezet további, átfogó vizsgálatot indít a részletek és az áldozatok pontos számának kiderítésére. A várhatóan több hétig tartó vizsgálatot egy kanadai vezérőrnagy irányítja, s részt vesz benne egy amerikai és egy német tiszt is. Egyes források szerint 40, mások szerint 90 halálos áldozata volt a légicsapásnak, amelyet a kun- duzi német tartományi újjáépítési csoport (PRT) kérésére hajtottak végre. Merkel kemény legény Az ügyben alapos és teljes körű vizsgálatot ígért tegnap Angela Merkel a Bundestagban, az ellenzéki pártok követelésére ismertetetett rendkívüli kormánynyilatkozatában. Sajnálkozását fejezte ki arra az esetre, ha a Bundeswehr helyi kon- tingensénekkezdeményezésére történt támadás ténylegesen civil áldozatokkal járt volna. Ugyanakkor a leghatározottabban védelmébe vette az afganisztáni német szerepvállalást, továbbá az ellenzék által élesen bírált védelmi miniszterét. A kancellár asszony elutasította a külföldi bírálatokat is, szó szerint kijelentve : kikéri magának „mind a külföldi, mind a belföldi elhamarkodott ítéletalkotásokat”. A légicsapásra utalva úgy ítélte meg: a cselekvés elmulasztását ugyanúgy felrótták volna Németországnak, mint most a cselekvés következményeit. Merkel az Amerika ellen 2001. szeptember 11-én végrehatott terrortámadás pénteki évfordulójára emlékeztetve hangsúlyozta: a NATO vezette nemzetközi békeerő nemcsak az afganisztáni, hanem a nemzetközi biztonság megszilárdítását is célozza. Ennek a szerepvállalásnak nincs alternatívája - fogalmazott, sürgetve, hogy a szövetségesek dolgozzák ki a kivonulás stratégiáját. (MTI, ú) Magyarország miatt aggódik a Wiesenthal Központ Terjed a fasiszta vírus A novemberben távozó Mohamed el-Baradei nem ért egyet a nyugatiakkal Megrekedt a NAÜ és Irán párbeszéde MTl-HÍR Párizs/Budapest. A nemzetközi zsidó emberi jogi szervezet, a Simon Wiesenthal Központ (SWC) arra kéri az Európa Tanácsot, állítson fel vizsgálóbizottságot „a fasiszta vírus magyarországi terjedésének megállítására”. Shimon Samuels, az SWC nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója levelet küldött az ET miniszteri bizottsága elnökének, Sámuel Zbogar szlovén külügyminiszternek és az ET ideiglenes főtitkárának, Maud de Boer-Buquicchiónak. A levél hangsúlyozta: „Miközben a II. világháború kitörésének 70. évfordulójára emlékezünk, a háború tanulságaival éppen azokon a helyeken és országokban dacolnak, ahol a holokauszt történt.” Utal továbbá a Magyarországon megszaporodott antiszemita, cigányellenes és homofób incidensekre és a Magyar Gárdára, amely még mindig nyilvános alaki felvonulásokat rendez. MTl-HÍR Bécs. Holtpontra jutottak a bizalom megerősítését célzó kapcsolatok a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és Irán között, de a NAÜ főigazgatója alaptalannak tartja azt az izraéli és francia vádat is, hogy bizonyíték van arra: Teherán titokban atomfegyver kifejlesztésén munkálkodik. Mohamed el-Baradei ezt a szervezet kormányzótanácsa előtt fejtette ki - akkor, amikor a nyugati hatalmak meg akarják győzni Oroszországot és Kínát, hogy a korábbiaknál keményebb szankciókkal kell sújtani Iránt. A NAÜ augusztus végén jelezte, Irán lehetővé tette atomlétesítményeiben a fokozottabb ellenőrzést. Ugyanakkor Teherán urándúsító centrifugáinak a §zámát ezerrel emelte - 8300-ra -, vagyis jelentősen növelte urándúsítási kapacitását. És továbbra sem engedélyezi a NAÜ ellenőreinek a bejutást azokba a létesítményekbe, ahol vélhetően akár atomfegyverek előállítását is lehetővé tevő urándúsítás folyik. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök ismét leszögezte: Irán soha nem mond le „elidegeníthetetlen” jogáról az atomenergia békés fel- használására. Baradei kiábrándítónak nevezte, hogy néhány tagállam titkos információkkal látja el a médiát. Joseph nem pályázik szenátori mandátumra - hasznosabb az ingyenes fűtőolaj Kennedynek nem lesz az utódja Kennedy ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Joseph Kennedy volt amerikai kongresszusi képviselő, az elhunyt Edward Kennedy unokaöccse közölte, hogy nem indul a megüresedett szenátori mandátumáért. A két hete meghalt Edward Kennedy 47 éven át volt Mas- saschusetts állam szenátora a Kongresszusban. Halála után azonnal elkezdődött a találgatás, ki foglalhatná el helyét, távozásával ugyanis veszélybe került az ellenzéki obstrukció letöréséhez szükséges 60 fős demokrata többség a 100 tagú felsőházban. A demokraták lehetséges szená- toijelöltjeként emlegették Joseph Kennedyt is, a néhai Robert Kennedy egykori igazságügy-miniszter legidősebb fiát. A szenátori posztra esélyesnek mondták az elhunyt szenátor özvegyét, Vicki Kennedyt Joseph Kennedy (TASR/AP) is, aki szintén kizárta, hogy félje politikai örökébe lépjen. Joseph Kennedy - aki korábban hat kétéves periódusban képviselte Massachusettset a szövetségi törvényhozásban - közölte: ő is szeretne segíteni azokon, akik megfelelő lakhatásra, tisztességes jövedelemre és egészségügyi ellátásra vágynak, de úgy érzi, ezt leginkább azzal teheti, ha folytatja munkáját a Citizens Energy nonprofit vállalatnál. Ez a cég ingyenes fűtőolajat biztosít a szegény családoknak. Elemzők szerint Joseph Kennedynek nagy esélye lett volna nagybátyja posztjára, támogatták volna őt a massachusetts-i demokraták, valamint az egykor New York-i szenátorként az elnökséget megpályázó, 1968-ban meggyilkolt apja, Robert Kennedy hívei. Massachusetts kormányzója a múlt héten közölte, hogy Edward Kennedy utódát január 19-én választják meg. A pártok jelöltjeiről döntő előválasztások időpontja december 8. (MTI, ú) November eleje a legvalószínűbb új időpont Halasztódik a választás KOKESJÁNOS Prága. Nagy valószínűséggel nem október elején, hanem november 6-7-én lesz az előrehozott képviselőházi választás Csehországban. Ezt azután jelentették be tegnap Prágában, hogy a parlamenti pártok előzetesen megállapodtak a politikai válságleküzdésénekmódjában. Az idézte elő a válsághelyzet a múlt héten, hogy a cseh alkotmány- bíróság tárgyalásra befogadta Miloš Melčák függeden képviselő beadványát, miszerint a képviselőház mandátumának lerövidítése egyszeri alkotmánymódosítással, valamint az idő előtti választás kiírása törvénytelen volt. Ez azt jelentette, hogy az október elejére kiírt választás előkészületeit le kellett állítani. Pillanatnyilag a választás eredeti időpontban, október 9-10-én való megtartása csak akkor lenne lehetséges, ha az alkotmány- bíróság holnapután elutasítaná a beadványt. Pavel Rychetský, az alkotmánybíróság elnöke azonban kijelentette: egyáltalán nem biztos, hogy csütörtökön megszületik a döntés, azt pedig végképp nem lehet megjósolni, hogymilyenlesz. Ugyanakkor azt sem tudni, hogya pártok még mindig akaiják-e ezt a terminust. Többen figyelmeztettek: a választás elhalasztása veszélybe sodorja a jövő évi költségvetés elfogadását, ami komoly gazdasági gondokatokozhat. A pártok egy hete folyamatosan tárgyalnak, hogy kiutat találjanak a nem várt helyzetből. Eddig abban sikerült megállapodniuk, hogy haladéktalanul alkotmánymódosítást hajtanak végre, amely szerint a jövőben tartósan lehetővé válna, hogy a képviselőház háromötödös többséggel feloszlathassa önmagát.
