Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-08 / 207. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 8. www.ujszo.com Alacsonyabb hozamokat jeleznek kukoricából Gyengébb átlageredmények várhatók ősszel is TÁJÉKOZTATÓ Az átlagosnál jóval alacsonyabb terméshozamokat jeleznek előre az őszi betakarítású terményeknél is a közzétett termésbecslések. A talajgazdálkodási kutatóintézet által elvégzett felmérés közreadott eredményei alapján idén kukoricából, cukorrépából és napraforgóból is alacsonyabb hozamok várhatók, mint az előző esztendőben. A kukorica átlagos terméshozamát 5,59 t/ha értékre becsülik, ami a tavalyi eredményekhez viszonyítva jelentős visszaesést jelent, hiszen több mint 30 százalékkal alacsonyabb értéket képvisel még az elmúlt öt év átlagához viszonyítva is. Napraforgóból a várt terméshozam feltehetően nem éri el a 2 tonnás átlagot, így a jelzett 1,92 t/ha-os áüageredmény szintén jelentős mértékben elmarad a tavalyi év átlagától, hozzávetőlegesen 15 százalékkal lesz alacsonyabb. A cukorrépa esetében a jelzett terméskiesés az előzőekben említettektől valamivel kevesebbnek ígérkezik. Az idei becsült termésátlag a tavalyi eredményekkel összehasonlítva hozzávetőlegesen 2-9 százalékkal lehet kisebb, mint az előző esztendőben. Burgonyából 15 tonna fölötti átlagos terméshozamokkal számolnak az előrejelzések, ez az eredmény várhatóan több mint 20 százalékkal alacsonyabb értéket mutat majd, mint az előző évben kimutatott átlagos terméseredmény. (sz) A jó siló készítésének alapvető feltétele a levegő kizárása. Ezt alapos tömörítéssel (taposás, gép általi tömörítés) végzik. A megfelelő eredmény elérése érdekében a silózandó növényt szecskázzák. Döntő a szecska mérete. Amennyiben hosszúra vágjuk, nem lehet jól tömöríteni, levegőt kap. Legjobb a 20-30 mm-es szecskaméret. A tömörítés akkor megfelelő, ha az azt végző traktor kereke már nem süpped a takarmányba. (llluszrációs felvétel) Javítanak a helyzeten, de nem jelentenek általános megoldást az ágazat égető gondjaira Tejautomaták sokféle változatban Miután a törvénytárban megjelent és szeptember elsejétől érvénybe lépett a mezőgazdasági alaptermékek ún. farmról történő eladását szabályozó rendelet, amely egyes mezőgazdasági termékek pl. tej, hús, tojás, méz stb. közveden értékesítését teszi lehetővé a gazdák számára, a hazai tejpiac válsága miatt a tejtermelők érdeklődése egyre határozottabban az egyéb tejeladási lehetőségek felé irányult. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A szomszédos országok példájából kiindulva már nálunk is több helyen állítottak üzembe tejadagoló automatákat, amelyek egyrészt a hazai kínálat bővítését szolgálják, másrészt az érdeklődéstől függően a tejtermelők értékesítési gondjaira is némi gyógyírt hoznak. De amint azt a trencséni MVL cég által szervezett és királyrévi Agrostaar KB épületében megtartott tejpiaci szemináriumon a résztvevők is egyértelműen megállapították, a jelenlegi válságot nem oldják fel, nem jelentenek általános megoldást az ágazat gondjaira. Miroslav Kňazský a trencséni cég képviselője elmondta, az általuk kidolgozott tejpiaci helyzetelemzésben több okot is megneveznek a kialakult túltermelési és értékesítési válság eredőjeként. A túlélés érdekében azonban érdemes minden lehetőséget végigjárni, kipróbálni, és a saját feltételekhez igazodva alkalmazni. Ezért is vették fel a kapcsolatot Kürtfalvi Árpáddal, aki Gödöllőn levő cége termékeit elhozta Szlovákiába, hogy a hazai tejtermelők számára csokorba kötve ismertesse a lehetőségeket, amelyeket több évtizedes tapasztalata alapján a tej kis tételekben való értékesítése terén Magyarországon és a szomszédos Ausztriában szerzett. Magyaroszágon jelenleg 35-40 Ft-tól 70-80 forintig terjed a tej átvételi ára, de az előrejelzések szerint várhatóan a tejtermelők egy- harmada kénytelen lesz becsukni a boltot. A termelők itt is minden lehetséges utat megpróbálnak végigjárni: csak tejet árusító speciális gépkocsikból mintegy 150 járja az országot. Nem beszélve a közterületeken elhelyezett tejadagoló automatákról, amelyek száma szintén folyamatosan növekszik. A tejértékesítés ezen formájának déli szomszédunknál is megvannak a korlátái, a jogszabályok többféle értelmezésétől kezdve a tej homogenizálása iránti növekvő igényekig. Ausztriában ezen a területen jóval előbbre tartanak, pedig a tej értékesítési ára itt is alacsony. Az osztrák gazdákat azonban a saját érdekvédelmi szervezetük is támogatja, például úgy, hogy a csomagolóanyagokon a termékek jelölésére szolgáló címkéket közösen nagy tételben kinyomtatják a termelőiknek, akik a saját termékük esetében már csak a kiszerelés és a termék szavatosságátjelző dátumot teszik hozzá. A sajtóban rendszeresen cikkekben, hirdetésekben népszerűsítik a tejfogyasztás előnyeit. Ennek eredménye- ' ként, s természetesen a jelentős mértékben felszaporodott saját eladásnak vagy termékké való átalakításnak köszönhetően nyugati szomszédunknál ma már ott tartanak, hogy a kitermelt tejnek csaknem a felét így értékesítik, s bizony a nagy tejfeldolgozó üzemek most már a megmaradt tej- mennyiségért is képesek felkülde- ni a tartálykocsijukat a magas hegyek közé. Kürtfalvi Árpád a tejadagolókról tartott bemutatón elmondta, hogy a termelői igényektől függően ezeket a berendezéseket különböző változatokban képesek előállítani, a legegyszerűbb tejadagolótól a különböző mobilis és stacionáris tej árusító automatákon át a feldolgozott termékek készítésére és csomagolására alkalmas pasztörizálóval egybeköthető csomagoló automatákig, (sz) Az egyszerű tejadagolótól a teljesen automatizált töltőberendezésekig (lenti kép) sokféle változatban alkalmazhatók, mutatja Kürtfalvi Árpád (A szerző felvételei) Ha a húsmarha-állományban a vemhesülési érték hosszabb időn át 70% alatt van, akkor meg kell keresnünk az okokat, és változtatni kell a feltételeken A tenyésztés sikere legfőképpen a szaporasági mutatók alakulásától függ ISMERTETŐ Húsmarhatartásban az ágazat eredményessége legfőképpen a szaporasági mutatókon múlik. Elsősorban attól függően, hogy teheneink hány százaléka vemhesül, mennyi ellik le, és mennyi borjút tudunk leválasztani, lehet sikeres, vagy sikertelen a munkánk. Ha ezek a mutatók folyamatosan, több éven át gyengék, akkor fokozatosan tönkremehetünk. A vemhesülési százalék azt mutatja, hogy a termékenyíthető egyedekből mennyi vemhesült. Ez a különböző termékenyítési rendszerek, tartási, takarmányozási lehetőségek miatt eltérő lehet, de ha ez az érték hosszabb időn át 70% alatt van, akkor meg kell keresnünk az okokat, és változtatni kell a feltételeken. Ilyenkor számba kell venni, hogy mi lehet az oka a gyenge termékenyüléseknek. Lehet ez egy hosszan tartó száraz meleg időszak, amely nem pusztán az állatra gyakorol közvetlenül negatív hatást, hanem a legelőre is. Az energiahiányban szenvedő állatot nagyon nehéz vemhesíteni. De ne feledkezzünk meg az emberi tényezőkről sem, ellenőrizni kell, megfelelően működik-e az ivarzó állatok kiszedése, jól dolgozik-e az inszeminátor, illetve a bika. Energiahiány esetén mindenféleképpen etessünk napi 1-2 kg gazdasági abrakot, mert ez igen jó hatást gyakorol a nemi működésre. A nehezen kiszedhető (vad) vagy problémás (csendesen ivarzó) állatok ivarzását célszerű szinkronizálni. Erre a kezelésre egy mobil karám könnyedén felépíthető a legelőn, melynek segítségével egyszerűen kifoghatok az „akrobatikus” egyedek. A termékenyítési szezon kezdete május elejére tehető, így augusztus vége felé már lehetőség nyílik arra, hogy képünk legyen a termékenyítések, fedeztetések sikeréről. Ez azért fontos, mert gyenge termékenyülés esetén tudjuk előre tervezni a termékenyítési időszakunk megnyújtását, pótciklus beiktatását, esetleg ún. tisztogató bika beállítását. A termékenyítési időszak megnyújtását akkor célszerű alkalmazni, ha augusztusig nagyon kevés tehén vemhesült (50-60%). A meghosszabbítás időtartamát az elmaradt állatok számától, kondíciójától, a használt bikák számától kell függővé tenni. Azzal azonban számolni kell, hogy az októberben termékenyített egyedek botjai júliusban jönnek a világra, amikor a legnagyobb a meleg, legtöbb a légy és a bögöly. Pótciklus beiktatására akkor kerül sor, ha az üresen maradt tehenek száma nem indokolja a főciklus nyújtását, és nem akarunk júliusi borjakat. A pótciklus időszaka általában 1-1,5 hónap, időszaka november, december. Ekkorra már valószínűleg nem lesz alatta borjú, s egy javuló kondíció mellett könnyebben termékenyül. így augusztus végi és szeptemberi borjakat kapunk. A tisztogató bikát azok a tenyészetek szokták alkalmazni, ahol a termékenyítés nagy része mesterséges, de van néhány tenyészbikájuk is, és a jobb vemhesülési eredmények érdekében ősszel gulyánkét 1-1 bikát alkalmaznak. Különösen nagy gondot kell fordítani a tenyészbikák kondíciójára. Fokozatos terheléskor, és a meleg időjárás esetén napi 3-4 kg abrakot is kapjanak. Ott, ahol folyamatosan ellenőrzik az állományt, az ellés utáni 42. napon megvizsgálják minden rendben van-e. Ilyenkor jó esetben már ivarzik is a jószág. Ez azért fontos, mert ahogy távolodunk az ellés időpontjától, úgy nehezül az újratermékenyítés. Ezért nagyon fontos, hogy az első ivarzásokat „elkapjuk”. A termékenyítésre kijelölt üszők 90%- ának augusztusban már vemhesnek kell lennie, de ezután is nagy gondot kell fordítani arra, hogy a lehető legjobb körülmények között tartsuk őket, tehát nagy mennyiségű jó tömegtakarmányt, ásványianyag-kiegészítést kapjanak, és kedvező legyen az élettér (árnyékos legelő, jó itatóhely). A húsmarhatartás eredményét jelentősen ronthatják a legyek (bagócslegyek, bögölyök, szúnyogok) az állatok zavarása és fertőzések terjesztése révén. Sokféle (igen eltérő hatékonyságú) szer és eljárás létezik ellenük, de a sikeres védekezés alapja a kritikus időben végzett, szükségszerűen megismételt, nagy területre kiterjedő irtás. A legelőn a legeltetés után fennmaradó kétszikű gyomokat tisztító kaszálással el kell távolítani. A kórók, gyomok magot érlelnek és terjeszkednek. Legegyszerűbb és leggyorsabb védekezés, ha egy rotációs kaszával, vagy egy szárzúzóval végigmegyünk a területen, így még a trágyát is sikerül elteregetni. A legelők állapotának fenntartására mindig nagy gondot kell fordítani, hisz a következő év munkáját segítjük vele. A folyamatos fenntartás és karbantartás egyszerűbb és olcsóbb, mint az elvadult, bokrokkal, gyomokkal benőtt legelőt újra rendbe tenni. Az idős fák megőrzésére is gondot kell fordítani. Állandó legelőterületen érdemes új fákat is telepíteni, hogy később majd alattuk legeljenek az állatok, (kz-kisterm.) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1
