Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-02 / 202. szám, szerda
12 Szülőföldünk - hirdetés ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 2. www.ujszo.com A szepességi város főterén álló Szent Jakab-templom főoltára a világ legmagasabb gótikus stílusú oltára, amely a padlótól a mennyezetig emelkedik Lőcse arcai, avagy kinek az öröksége a Fekete város? Dél felől kétféleképpen juthat el az ember Lőcsére: rossz és még rosszabb úton. Ha Gömörből indul észak felé, három útvonal kínálja magát: Murány, Dobsina vagy Igló felé lehet halált megvető bátorsággal zötykölődni. Utóbbi a legrosszabb út talán az egész országban. KÖVES Dl KÁROLY A fenyőrengetegekkel tarkított Alacsony-Tátra meredek kaptatói és hajtűkanyarjai alaposan próbára teszik, ám az ember bizakodik, hogy a szép, de gyötrelmes út végén leírhatatlan szépség tárul a szeme elé a Szepesség gyöngyszemének és egykori megyeszékhelyének városában, amely idén nyáron - a Szent Jakab-templom- nak, a városházának és a szinte teljes egészében megmaradt, egykor a város körülölelő várfalnak köszönhetően - felkerült az UNESCO Világörökség listájára. Csalódnia kell, a főtér zilált képet mutat. Mintha Európa minden nagy építőcége itt adott volna találkát egymásnak, a szép árkádos városházának például teljes arcát eltakarja az állások rengetege, mindenütt falaznak, tataroznak, fúmak-faragnak. Szó se róla, szükség van az általános felújításra, nyugtatja magát a csalódott turista, de talán nem a legforgalmasabb turistaszezonban kellene végezni. Amikor a kellően felajzott utas, aki, miután végigfotózta a főteret- miközben elhessegeti maga elől a kéregető cigánygyerekek hadát -, enyhet és történelmi légkört remélve lép be a városháza hűvösébe, először azzal szembesül, hogy magyar vagy német tárlatvezetőt hiába keres. A nem olcsó belépő dacára csupán „államnyelven” folyik a patinás épület bemutatása. Idegen nyelvű vezető híján csak filmet nézhet, az sem mond semmi Vajon kiknek, milyen nációknak a közös öröksége az egykor szabad királyi város Lőcse vagy Leutschau Szlovákia világörökségi helyszínei ♦ a Kárpátok ősbükkösei ♦ a Kárpátok fatemplomai ♦ az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai ♦ a bártfai Garamszegi evangélikus templom ♦ a krasznahorkai barlang ♦ a késmárki evangélikus templom ♦ Selmecbánya ♦ a szepesi vár ♦ Vlkolínec ♦ Lőcse újat, ráadásul a film szövegéből semmit sem hall, mert a kinti falat valami munkagépek döngetik. Inkább kikapcsoltatja tévét, és behatol a tanácsterembe, ahol a szenátorok és uralkodók falakat borító arcképeit végignézve éri a második arculcsapás. A patinás olaj- festmények alatt csupa szlovák név; nem kivétel ez alól az egykori városbírók névsora sem. A csőbe húzott turista elmeditálhat a rejtélyen, vajon honnan került ennyi szlovák nevű szenátor az elmúlt évszázadokban a Szepességbe? A Szent Jakab-templomban sem szembesül sokkal örvendete- sebb viszonyokkal. Itt, miután a gyanútlan látogató belép, egy enyhén raccsoló fiatalember (talán vakációzó diák lehet) közli, hogy aki szlovák nyelvű tájékoztatót szeretne hallani, kövesse. A többiek szédeleghetnek maguknak. A tájékoztató szöveg inkább a mese- és mondavilág tartományából merít, csupán néhány alapinformációt tartalmaz, amit - ha valaha is olvasott Lőcséről - rég ismerhet az ember. A szepességi város főterén álló Szent Jakab-templom főoltára egyébként a világ legmagasabb (18,62 méteres) gótikus stílusú oltára, amely a padlótól a mennyezetig emelkedik. 1508 és 1510 között készült Lőcsei Pál mester műhelyében. Ez a szobrász főműve (akinek szerte a Sze- pességben és a bányavárosokban találhatók szobrai), és csodával határos módon több mint 500 évig állt háborítatlanul a helyén, sem tűzvész, sem idegen kezek nem okoztak benne kárt. Ötven éve szedték szét először, amikor felújítási munkálatokat végeztek rajta. Harmadik atrakcióként Lőcsei Pál háza és műterme kínálkozik, ahol szinte felüdülésként hat az idegenvezető szemmel láthatóan felkészült kísérőszövege. (A hölgynek lehet némi köze a művészet- történethez.) Ha a kellőképpen megéhezett utas még ragozni szeretné a csalódásait, ne hagyja ki a Lőcsei Asszony nevű vendéglőt, ahol a pártállami vendéglátás déja vu-je várja: garantáltan háromnegyed órát várhat az ebédre. Összegezve az itt tapasztaltakat, előtolakodik a kérdés: vajon kiknek, milyen nációknak a közös öröksége az egykor szabad királyi város Lőcse vagy Leutschau (azon túl, hogy immár az egész világé), ha a többórás nézelődés alatt egyetlen német vagy magyar felirattal - még utalással is alig - találkozott az ember? Magyarral mindössze egyszer, a Lőcsei fehér asszony révén, a szászokkal szintén egyszer, akkor is németekként említve. Hová lettek a szászok, akik már a 12. században kezdték benépesíteni, és a magyarok, akik még előbb, hogy a nyomukat is kisöpörték a Szepesség legszebb városából? Erre valószínűleg Ľudovít Štúr jókora szobra sem tudná a választ, amely oly büszkén álldogál a város parkjában, mintha vele kezdődött volna a történelem. Mintha Európa minden nagy építőcége itt adott volna találkát egymásnak (A szerző felvételei) Idén kerültek a világörökség listájára ♦ a Németország és Hollandia partjai előtt található Watt-tenger (a Föld legnagyobb összefüggő árapálysíksága, ahol évente több mint 10-12 millió költöző madár pihen) ♦ az észak-olaszországi Dolomitok ♦ a buddhista templomairól ismert kínai Wutai-hegy ♦ a Zöld-Foki Köztársaság fővárosának, Praiának a történelmi városrésze (a CidadeVelha) ♦ a Burkina Faso-i Loropéni romok ♦ az iráni Sustar történelmi hidraulikus vízrendszere ♦ a dél-koreai Joseon-dinasztia királyi sírjai Az idei, Sevillában tartott tanácskozáson törölték a kulturális világörökség listájáról az Elba-folyóvölgy drezdai, 18 kilométeres szakaszát a barokk belváros látképét zavaró, most épülő négysávos, 635 méteres híd miatt. Komárno, 4-6. septembra 2009 Komárom, 2009. szeptember 4-6. 7 1 Komárňanské Vínne Komáromi Borkorzó slávnosť vína, hudby a pochúťok a bor, a zene és a finomságok ünnepe loNEXBaucentnm |g| ÍC ORVIXl ' Qeon Qty s.r.o. fMiWA 7M TKOMÁROMI LAPOK MS «K*» • : ' mmmmm Rádió k i n&"tv d i Mediálni partneri - Média partnerek LOOK« ff/A RT ÍJ MP91Q311
