Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-06 / 181. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 6. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ MAGYAR SZÓ Az ősz folyamán kinevezik az 1944-45-ös vajdasági háborús bűntetteket kivizsgáló szerb-magyar történészmunkacsoport szerb tagjait - közölte Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A testület felállítását Pásztor István, valamint Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke február közepén kezdeményezte a szerb államfőnek, miniszterelnöknek és parlamenti elnöknek írt közös levelében. Történészek 80 ezerre teszik az áldozatok számát, akik fele a Vajdaságban lett áldozata a megtorlásnak. Ez utóbbiak zömükben feltehetően németek és magyarok voltak. (mti) KRÓNIKA Az erdélyi napilap kommentárt közöl annak kapcsán, hogy Magyarországon egyeztetés kezdődött a pártok között a kettős állampolgárság kérdésében. A Krónika szerint „megdőlt az a frázis”, mely szerint az uniós csatlakozás okafogyottá teszi a magyar állampolgárság kiterjesztését. A szerző intő példaként említi, hogy Szlovákiában nem haboztak olyan nyelvtörvényt kidolgozni, amely az ottani magyarok ellen irányul. Ha rendelkeznének magyar útlevéllel (mármint a szlovákiai magyarok), Budapest is hatékonyabban léphetne fel az érdekükben akár a pozsonyi, akár a brüsszeli fórumokon, hiszen saját állampolgárairól volna szó. A lap szerint „borítékolható”, hogy a határon túli magyarok szinte egy emberként folyamodnának a magyar állampolgárságért, „így máris biztosított a közösségi megoldás, ami egyáltalán 1 nem zárja ki a tényleges kollektívjogokat sem”. (mti) Focimeccsen volt, ugye, kedves szomszéd...? (Peter Gossónyi karikatúrája) Bajnai Gordon intézkedéscsomagot rendelt a rendőrségtől Minden segítséget megkap a rendőrség Intézkedéscsomagot rendelt a rendőri vezetőktől a magyar miniszterelnök, miután egyeztetett velük a kislétai gyilkosság és a romagyilkosságokkal kapcsolatos nyomozások állásáról. Kiemelte: a kormány minden segítséget megad a rendőrségnek a nyomozáshoz. MT1-HÍR Az intézkedéscsomag célja, hogy a védőhálót kiterjesszék, vagyis az esetleges következő támadásoktól megvédjenek minden olyan települést, ahol nagy számban élnek romák - mondta Szollár Domokos kormányszóvivő. A miniszterelnök a dolgozószobájában fogadta az országos rendőrfőkapitányt és a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozásért felelős vezetőjét. A megbeszélésen Bajnai Gordon kifejezte, hogy a kormány nagyon elszánt, és minden segítséget megad a rendőrségnek a nyomozáshoz. ,A kislétai gyilkosság aljas, embertelen, gyáva tett volt - közölte a kormányszóvivő. - Magyarországon pedig rendnek kell lennie, a bűn nem maradhat büntetlen.” A szóvivő hangsúlyozta azt is, hogy a miniszterelnök is mélyen megrendült, amikor tudomására jutott a kislétai gyilkosság. Kérdésre válaszolva Szollár Domokos azt mondta: a megbeszélésen nem volt szó a nyomozáshoz szükséges forrásokról, hanem arról beszéltek a résztvevők, hogy ha a rendőrség pénzt, embert, nemzetközi segítséget kér, megkapja. „Nincsen korlát, minden segítséget megadunk a rendőrségnek” - tette hozzá. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy nem merült fel olyan kétely, kérdés, amely megingatta volna a kormányfőnek a rendőri vezetésbe vetett bizalmát. A rendőrségen nincs nyilvántartás arról, hogy ki roma és ki nem, ezt a törvény tiltja, „én pedig nem engedem, hogy bárki ilyen nyilvántartást vezessen” - jelentette ki Draskovics Tibor rendészeti miniszter újságírói kérdésre, azt követően, hogy Bajnai Gordon kormányfőnél járt az országos rendőr- főkapitánnyal együtt. A tavaly július óta tartó, romák elleni bűncselekmény-sorozatnak eddig ötvenöt sértettje van, közülük hatan életüket vesztették. Legutóbb hétfőre virradóra Kislétán egy 45 éves roma nőt lőttek agyon, 13 éves gyermekét pedig életveszélyesen megsebesítették. KOMMENTÁR Közbecsapás, közbeszéd LOVÁSZ ATTILA Egy bizonyos Schreiber urat Kanadából hazavisznek tíz év jogi hu-, zavona után. Az úr fegyverkereskedő lobbista volt Európában, annak egyik gazdaságilag legjobban teljesítő országában, Németországban, de meggyűlt a baja a törvénnyel, és eliszkolt. Annak idején még a történelembe méltán bevonuló Kohl kancellár jó hírnevét is veszélyeztette a Schreiber úrral ápolt rövid kapcsolata, most sok német politikus félelemmel tekint a bűnüldöző szervek munkájára, hiszen sok minden kiderülhet. És Németországban talán ki is derül. Ezt a cseh közszolgálati televízió (mert Prágában még van ilyen) digitális hírcsatornája (mert ott ilyen is van) közölte rögtön az előtt a hír előtt, hogy Topolánek, aki preferenciái alapján még kormányfői repetára is számot tarthat, nem tudja megmondani, mennyibe kerül a kampánya. Sőt, azt sem képes elmondani, vajon az a magánrepü- lős mexikói nyaralása vajon milyen pénzből jött össze, merthogy a gép állítólag a J&T pénzügyi csoport egyik érdekeltségéé. Ugyanennek a tévének ugyanez a csatornája öt perccel később már azt boncolgatja, honnét van Paroubek csapatának pénze a kampányra, s 24 órával később ugyanez a tévé még mindig csak azt közli, hogy a politikusok nem válaszoltak. Alapok viszont tele vannak Topolánek enyhén kifogásolható utazásával és Paroubek minisztereinek mindenféle ügyeivel. Ugyanúgy, ahogy nagyon komolyan vitáznak arról, hogy az igazságszolgáltatás lassan pénzért bonyolított jogszolgáltatássá vált, amelyben a politikai nyomások akkorák, hogy nagyon komoly ügyeket is el lehet tussolni. És a polgárok lassan belefáradnak a botrányokba, a magyarázatot nem adó politikusokba, s lakonikusan azt fontolgatják, men- nek-e egyáltalán szavazni. Miért ez a cseh példa? Nem csak azért, hogy a köztelevízió digitális hírcsatornáját említsük, mert attól a szlovák köztévé még fényévnyire van. Elsősorban azért, hogy megpróbáljuk vázolni, a cseh médiavilágban elsőként és legkomolyabban éppen a köztévé fut a politikusok viselt ügyei után, nem sajnálva akár az események kommentálását sem, sőt, az összefüggéseket is bemutatja a német és a cseh ügy között. Pl. egy olyan apróság, hogy a néhai Augusta-botrány (helikopterek közbeszerzése NATO-pénzból, Brüsszelben) már néhány jogerős ítéletet generált, a svédek keményen nyomulnak azon információ után, hogyaGrippenekbeszerzései bizony kenőpénzekkeljár- tak, most meg a németek készülnek arra, hogy egy komoly exlobbis- tától megtudják, vajon a német szövetségi közbeszerzéseknél akkortájt (tíz évvel ezelőtt) hogyan is mentek a dolgok. A cseh példához hazai összefüggések. A tíz évvel ezelőtti dolgokról alig beszélünk már. Pl. akkor volt a híres telekommunikációs tender, majd a mobiloperátorokra kiírt pályázat. Ki tud ma erről valamit? Azelőtt persze volt némi Mečiar-éra, de ott nem is vacakoltak a közbeszerzésekkel. Dzurindáék alatt tisztázatlanul maradt a Szlovák Légi Közlekedés pályázata, meg a vonatbeszerzéseké is. Persze, vannak friss „apróságok”, hiszen a repülő és a jacht tavaly az euróár- folyam megállapítása idején volt téma (ugyanazon J8cT-érdekelt- séggel), azóta pedig a világ leglátványosabb módján sikerült közbeszerezni egy faliújságon, meg egy CO-kvóta ügyben. Aztán vannak itt repülők, helikopterek és vagyont érő gépkocsik, amelyek beszerzése, használata helyett egy bizonyos párt a nyelvtörvénnyel játszadozik. És mindezek után a kormányzat támogatottsága semmit sem változik. Mintha az ország egyjelentős része annak örülne, hogy a zsebéből kiszedik a pénzt. Van ilyen. A németek háklisabbak. A csehek most tanulják. S mi? , _________________________________KÉZ, IRAT Kánikula MIKLÓSI PÉTER Teljes díszében itt a nyáridő, abá- gyasztó uborkaszezon, ilyenkor a heti rendszerességgel dohogó tollforgató is csakrágja-rágicsálja a ceruza szárát, hogy a múmiává aszalód ás veszélyével fenyegető rekkenő hőség dacára összepiszmogjon valamiféle épkézláb dolgozatot. Nyaratszakában újságíróként is a legjobb bedobni abuj- dosót, elbliccelni a hétköznapokat, nem nézni a híradókat, az internetes hírportálokat és távol maradni a politika kacifántos blöffjeitől. Az vesse rám az első követ, akinek a tomboló napsütésben, tücsökciripeléses nyárestén inkább dolgozni van kedve, semmint szódával fölszaporított borocskából készült fröcsikét kortyolgatni, s ebben az ábrándos idillben, mondjuk, saját gyerekkorának emlékeit idézgetni. Igen, az emlékeket ébresztgetni, amelyek túl a hatvanon nemcsak az öregedés érzetét segítik elűzni, hanem egyenesen valami olyasmit sugallnak, mintha mindaz, ami reminiszcenciaként az ember eszébe jut, csupán tegnap, legföljebb tegnapelőtt történt volna... Jómagam például szívesen nosztalgiázom kamaszkorom pozsonyi tömegközlekedéséről, ami- egy patinás múltú nagyvároshoz illően - mégjól s megbízhatóan működött. Jött a troli, járt a villamos, kiszámítható időközökben szállítottákutasaikatabuszok. És mindezt pár fillérért, ráadásul átszállójeggyel ! Magáról az utazás élményéről már nem is beszélve, legalábbis suhancszemmel nézve. A városi tömegközlekedés járművei akkoriban ugyanis nem zártkonzervdobozokként, hanem nyitott ajtókkal, lehúzható ablakokkal, a villamosok elöl-hátul tolóajtóval elkülönített peronnal közlekedtek, a kalauz pedig az utasok között furakodva tette kötelességét. Adiákos kaland lényege annyiból állt, hogy minden valamirevaló klapec - hacsak nem stréber piperkőc vagy anyámasszony katonáj a volt az illető - csakis a széles lépcsők közelében utazott. Méghozzá úgy illett fölcsimpaszkodni, esetleg csak az indulás pülanatában fölugrani a lépcsőfokok valamelyikére, hogy az ügyesebbje egyúttal a jegykezelőt is kijátssza; elvégre a teli villamoson ingyen utazni jóval nagyobb élvezet volt, mintsem kipengetni 30 fillérta gyerekjegyért. Mert annakidején ennyiért tömegközlekedhetett a hatévesnél idősebb, 130 centinél alacsonyabb gyerkőc Pozsonyban. A felnőttebbek megazigazifelnőtteka 30 fitying duplájáért. Hiába no, egyszerűen csakjött a peronos troli meg a villamos, és mi, a belvárosi magyar iskola diákjai, szlovákha- veij ainkkal együtt, ki-ki az anyanyelvén hősköd ve hangoskodtunk azok lépcsőin.. . Mindezt nem a hőség okozta esetleges napszúrás juttatja eszembe, hanem a nyelvtörvényes valóság. Bizony az, hiszen ha egy hónapig pusztán kefiren és szájspray-n kellene élnem, akkor is kimondom: egyvalamiben még az akkori, csikorogva működő, dogmatikusan félperifériás kommunista hatalom is különb volt a holmiféle veszélyes irredentizmus leheletétől libabőrös háttal vizionáló mai Fi- co-kormánytól! Amaz ha nem preferálta is, de nem kívánta másodrendű konyhanyelvvé zül- leszteni a magyar szót Szlovákiában, mint ez. Igaz, Dévényben - szigorúan ellenőrzött határsáv lévén - akkoriban évente legföljebb csak egyszer lehetett a szláv apostolok, Cirill és Metód emlékét idézni. A szabadtéri színpadon ilyenkor nem politikusok papoltak, hanem ünnepi operaelőadás volt, a Svátoplukot adták parádés szereposztásban. Napjainkban bárki, bármikor, bárhány- szor kiruccanhat már a dévényi várrom sziklái alá, de Svätopluk és a szláv írásbeliséget megteremtő két hittérítő szellemiségének öröké helyett ott csak Cirill és Demagógjelene kísért. A Duna és a Morva összefolyásánál ennyit változott az élet ötven év alatt. Európa szívében, de távol Európától. FIGYELŐ Szorul a hurok a tettesek körül Minden egyes elkövetett gyilkossággal -közelebb kerül a rendőrség a romák elleni gyilkosságsorozat tetteseihez, ráadásul a gyilkosok követtek már el hibákat, és egy komoly nyom már a nyomozók rendelkezésére áll - mondta a Hírszerzőnek Körinek László kriminológus, akadémikus. A Pécsi Tudományegyetem tanára szerint a rendőrség nagyon komolyan veszi az ügyet, melyet bűncselekmény-sorozatként kezel. A keresett sorozatgyilkosok az eddig kidolgozott profiljuk szerint profi szinten követték el a romák elleni bűncselekményeket. „Az elkövetők nyilván tehetősebbek, és elég okos emberek lehetnek. De minden egyes újabb ^gyilkosság finomítja a profilt. Ok is követnek el hibákat, és minden plusz cselekménnyel közelebb kerül hozzájuk a rendőrség. Van egy elég biztos nyom. Nem a konkrét elkövetőkkel kapcsolatban, de valaki már bekerült a rendőrség látókörébe” - nyilatkozott a kriminológus, további konkrétumok említésétől azonban elhatárolódott. Arra a kérdésre, mennyire befolyásolhatja a munkát a gyilkosságsorozat felderítésében az, hogy a kislétai gyilkosság után előbb a miniszter, majd a kormányfő is magához rendelte a rendőri vezetőket, Körinek elmondta: „Ennek természetesen inkább politikai üzenete van. Ezzel nyomatéko- sítják a kormány tagjai, hogy megengedhetetlennek tartják a történteket, de magában a nyomozásban nyilván nem segít túl sokat. A rendőrök tudatában vannak, hogy ez a gyilkosságsorozat mennyire rombolja az ország reputációját és a testület presztízsét is, így teszik a dolgukat.” A szakértő mindenesetre bizakodó, hiszen a sorozat- gyilkosokat többnyire megtalálják. Ritka az, ahol nem eredményes a felderítés. (hírszerző)
