Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-05 / 180. szám, szerda
14 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 5. www.ujszo.com Egyelőre nincs kihasználva a falun keresztülhűzódó gát (A szerző felvétele) Szeretnék fellendíteni a turizmust Kerékpárutat építenének ki a Vág partján ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Vága. Több mint négy kilométer kerékpárút kiépítését tervezi az önkormányzat. A beruházástól a turizmus alapjainak megteremtését remélik. A község a Vág folyó jobb partján, a királyi vízi erőmű védőgátja mellett terül el. A kerékpárutat ezen a gáton tervezik kiépíteni, amely egészen a Kaskádyi üdülő- központig húzódik. Szalay Nándor polgármester szerint a míg nem teszik kulturált formában elérhetővé a Vágót, nem gondolkodhatnak komolyabb beruházásokban a turizmus terén. A programot uniós forrásból kívánják megvalósítani, a Dudvág kistérség leader programjából. Az önkormányzat már többször próbálkozott a megyénél pénzt szerezni a gát felújítására, ám eddig sikertelenül. A pályázást jelentősen megkönnyíti, hogy az önkormányzatnak nem kellett telkeket vásárolnia a projekt megvalósításához, a vízgazdálkodási vállalattól ugyanis száz évre bérbe kapták a község területén húzódó gátat, szimbolikus évi egy korona bérleti díj fejében. A 2,5 méter széles és 4,2 kilométer hosszú úttal sikerülne a gátat is megerősíteni. A tervezett 215 760 eurós (6,5 millió korona) beruházás kivitelezését jövőre tervezik. Ezt követően jöhetne szóba a turizmus fejlesztése is, amelyhez minden lehetőség adott a községben, hiszen a falu határában húzódik az Rl-es autópálya, a Vág folyó pedig kiváló lehetőséget nyújt a horgászatra, pihenésre. A távlati tervek között egy hajókikötő megépítése is szerepel. „Elsődleges cél viszont az út megépítése, így már rákapcsolódhatunk Kas- kádyra ilyen formában is” - árulta el Szalay. Korábban golfpálya kiépítése is szóba került. Egy beruházó Nemeškaj al és Vága kataszterében tervezett golfpályát kiépíteni, viszont ezzel kapcsolatban egy ideje nincs előrelépés. A polgármester elmondta, rétegsportról lévén szó nem ragaszkodnak ehhez a projekthez. (jéem) A gyerekek munkáiból készült kiállítással és a dunaszerdahelyi baran- tások bemutatójával zárult az idei nánai kézműves alkotótábor. A zárórendezvényen a jelenlevők megkóstolhatták a hagyományos szálkái kemencés kuglófot és lepényt is. (Dániel Erzsébet felvétele) Már kamasz korában békát boncolt, hogy lássa az állat szívverését, a lüktető erek tekervényes útját Dokinál az ebcsont hamar beforr Szakmáját értő, határozott ember kézfogásával üdvözli a négylábú páciensek gazdáit Andrej Vajzer állatorvos. SZÁZ ILDIKÓ Megesik, hogy néhány állattartó akkor is felkeresi rendelőjét, amikor a kis kedvenc nem szorul kezelésre. Jólesik a baráti eszmecsere, a szakember odafigyelése. Gyerekkorától orvosnak készült, de mivel a régi rendszerben nem bizonyult jó „kádernek”, végül állatorvosnak tanult. Soha, egyetlen percre sem bánta meg, hogy ezt a hivatást választotta. Nem lett állatorvos a seregben „Már tinédzser korombanbékát boncoltam, hogy lássam az állat szívverését, a lüktető erek tekervényes útját. Társasházban éltünk, ahol nem tarthattam saját állatot, de minden beteg és sorsára hagyott négylábút meg akartam menteni” - emlékezik a kezdetekre az állatorvos. Első házi kedvence egy perzsa macska volt, Zuzu tizenkét évet élt. Sorkatonáskodása idején a csehországi tábori alakulatnál született meg benne az elhatározás, hogy a seregben marad, vállalva a szolgálati kutyák gondozását. Itt sérült meg először, megharapta a karját az egyik kutya. „Gabriela, a feleségem is állatorvos, pontosan tudja mivel jár ez a munka, és hogy egész embert kíván. Nagy szerencsémnek tartom, hogy szakmabelivel kötöttem össze az életemet” - nyugtázza Andrej Vajzer. Végül mégsem maradt a seregben. Miután leszerelt, Nagysurányban talált munkát első igazi mestere, Dušan Lokša oldalán, akivel fél évig járta a körzetet, az akkor még jól működő marhatenyésztő telepek és sértéshizlaldák állományát gyógyítva. , A lótenyésztés akkor már hanyatlóban volt, és a hobbiállat tartás még nem volt olyan népszerű, mint most. Sokat tanultam későbbi mestereimtől is a műtétek során” - árulja el az állatorvos. Kigyógyította a tacskóbénulásból Az állatorvos régi, kedves páciense egy csúzi tacskó, akinek sajnálatos módon lebénultak a hátsó végtagjai. A tacskóbénulást köztudottan a hátágyéki csigolyák porckorong-sérve okozza, Andrej Vajzer hónapokig küzdött a kis betegért, mire beállt a remélt gyógyulás. „Később a családnak megbetegedett a disznója, és amikor beléptem az udvarra, a korábban béna, nehézkesen mozgó tacskó elém rohant és rendes házőrző módra megugatott. Ennél nagyobb örömet nem is szerezhetett volna nekem. Nehéz azonban megértetni az emberekkel, hogy a szenvedő és gyógyíthatatlan állat számára jobb, ha elaltatják. Ugyanilyen problémás dolog meggyőzni a büszke gazdit, hogy ivartalanítsa állatát” - véli a szakember. Százhúsz gyerek az uszodában Andrej Vajzer munkája mellett a százhúsz tagot számláló Érsekújvári Úszóklub elnöki feladatait is ellátja, évente két alkalommal nívós úszóversenyeket rendeznek nemzetközi részvétellel. Az érsekújvári az egyetlen olyan úszóklub az országban, amely mozgássérült sportolókkal, azok érdekvédelmével, versenyeztetésével is foglakozik. Nagy büszkeségük Kemény Viktor. Az ifjú sportoló testi fogyatéka (hiányzó felső végtagjai) ellenére rendkívüli akaraterővel és tehetséggel bír, jelenleg a világbajnokságra készül. Az állatorvos nem szégyellt kilincselni, hogy megszerezze a Viktor kiutazásához szükséges 3319 euró (100 ezer korofSSIfvÄ,.,' *J, ľw-.' ťi!T: Jövő héten Bencsics Ákos fazekast mutatjuk be. Andrej Vajzer állatorvos és Mirka Bokrošová önkéntes vasárnap is dolgozik, egy nemrég megmentett cica szorul kezelésre (Csuport István felvétele) na) támogatást, ami a napokban sikerült neki. „Szeretem, és nagyra becsülöm a gyerekeket, akik kemény akarattal küzdenek, hogy elérjék a kitűzött célt. Az uszodában és az állatmenhelyen is érett gondolkodású fiatalokkal dolgozom. Sokat köszönhetek nekik, nélkülük sosem jutnék előbbre” - hangsúlyozza Doki (az állatbarátok csak így nevezik). Andrej Vajzer szerint sokat tanulhatunk az állatoktól, rengeteg energiát adnak az embernek ahhoz, hogy tovább tudjon lépni, fel tudja dolgozni az esetleges kudarcokat. Menhely a gazdátlan állatoknak Az állatorvos Csanda Endre akkori polgármesterrel és Kádek Románnál, a városi hivatal dolgozójával közösen tizenegy évvel ezelőtt régi üvegházakban nyitott menhelyet a kóbor állatoknak. „Volt egy lány, aki keresete nagy részéből húst vásárolt, többször rajtakaptam, amikor bemászott a menhely területére és titokban etette az állatokat. Szőköl Angelika lett végül az intézmény gondnoka, hamarosan létrehoztuk az állatorvosi rendelőt. Ma már állandó segítőim vannak: Mirka Bokrošová és Alenka Samuelová egyetemisták. A város évi 19 916 euróval (600 ezer koronával) támogatja működésünket, egy évvel ezelőtt a városi rendőrség lett a menhely kezelője” - mesél egyik szívügyéről Vajzer doktor. Egyre több támogatójuk lett, ezért öt évvel ezelőtt létrehozták a Menhely a Gazdátlan Kutyákért Polgári Társulást, adóalapjuk két százalékából 2007-ben 98 ezer koronával (3253 euró), 2008-ban 300 ezer koronával (9958 euró) támogatták őket a jótevők. Már elkészültek az új állattelep tervei, amit a mostani létesítmény szomszédságában, városi telken építenek fel. A 60-70 férőhelyes telepen mintegy száz négylábú vár gazdára. Az orvos szerint nem könnyű a gazdátlan állatok gyógyítása. Az állatorvos naponta tapasztalja, mennyire szomorú a sorsára hagyott állat élete. A fejlettebb országokban már nem találkozunk kóbor kutyával az utcákon, ezt kellene elérni itthon is. Az előadók mind a négy visegrádi országot képviselték. A közel 120 részvevő közül tíz szakember Szlovákiából érkezett - köztük Szarka László történész Tizenkettedik alkalommal találkoztak a történészek SZMRECSÁNYl CSABA A Rákóczi Szövetség idén is megszervezte történelmi táborát Mátrafüreden. Az előadások Az 1989-es rendszerváltás a visegrádi országokban témakör köré csoportosultak. Mivel a bársonyos forradalom óta 20 év telt el, aktuális témává terebélyesedett az 1989-es politikai fordulat a négy visegrádi országban. Az előadók mind a négy visegrádi országot képviselték. A közel 120 részvevő közül 10 képviselte Szlovákiát. Az előadók között ott volt Halzl József, a Rákóczi Szövetség jelenlegi elnöke, Szarka László, A kisebbségi magyar közösségek helye és szerepe a rendszerváltásban című előadásával, Szaniszló Ferenc, a Panoráma szerkesztője, Szűrös Mátyás, a rendszerváltás idejének ideiglenes köztársasági elnöke és az új köztársaság kihirdetője, Tölgyessi Péter politológus, Prágából a Károly Egyetem politológus professzora, Rudolf Kučera, Szlovákiából Juraj Marušiak, az SZTA politológusa és Varsóból Jan Malicki, aki A Szolidaritás és más földalatti mozgalmak címmel tartott beszámolót. Az utolsó nap kirándulással telt. A résztvevők ellátogattak Eger városában, ahol Szeleczki János alpolgármester fogadta őket. Érdekes előadás, majd városnézés és Szilvásváradi kiruccanás következett. Az ötnapos rendezvény „rendszerváltó rétro házibulival” ért véget. A tábort a Visegrádi Alap kiemelten támogatta. Eger várába is ellátogattak a résztvevők (A szerző felvétele) A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12,811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: melinda.klein@ujszo.com
