Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-31 / 201. szám, hétfő
www.ujszo.com UJSZO 2009. AUGUSZTUS 31. Vélemény és háttér 5 (Gyenes Gábor karikatúrája) A ráció nemzeti kérdésekben nem működik Szeptember elseje FIGYELŐ Tiltakozásoka nyelvtörvény ellen További huszonegy, magyar és külföldön élő közéleti személyiség, köztük több Kossuth-díjas művész tiltakozott a szlovák nyelvtörvény és a szlovákiai kisebbségek anyanyelv-használatának „súlyos és értelmetlen” korlátozása ellen. „Az ember veleszületett joga a vele azonos anyanyelvűekkel közös anyanyelvükön érintkezni. Ennek korlátozása és különösen büntetése a legsúlyosabb emberijog-tiprások közé tartozik, amely ellen minden szabadságszerető embernek tiltakoznia kell”. Hangsúlyozták: az európai közvélemény felelőssége, hogy felemelje a törvény ellen a szavát, és az európai és észak-atlanti döntéshozók felelőssége, hogy ne várják meg, amíg ezek a feszültségek elmérgesednek. „Hitet teszünk a nemzetek és etnikai csoportok közötti feszültségek elkerülésének és a szabadság Európája megőrzésének, megmentésének szükségessége mellett” - írták. Mint olvasható, Szlovákia olyan törvényt fogadott el, amely ellentétes az ENSZ alapelvével, amely szerint minden ember születésénél fogva szabad és egyenlő. Szemben áll a magyar-szlovák alapszerződéssel, az Európa Tanács nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezményével és még sok más ajánlással. Olyan törvényről van szó, amelynek értelmében az állampolgárok egy meghatározott köre számos helyzetben csak büntetés terhe mellett használhatja anyanyelvét, amikor azonos anyanyelvűekkel hivatalból érintkezik. Emlékeztetnekrá, hogy „a módosított törvény 2009. szeptember 1-jén lép életbe. A II. világháború - az emberi történelem legsötétebb eseménysorozatának, az etnikai alapon történő jogsértések és népirtás - 70. évfordulóján.” Az aláírók között szerepel Csoóri Sándor költő, Mako- vecz Imre építész, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Ivan Sanders, aki a New York-i Columbia Egyetemen közép-európai irodalmat tanít, Sára Sándor filmrendező és Vizi E. Szüveszter, az MTA volt elnöke, (mti) Holnap államünnep van, feltehetően többen tudják, miért is, mint a két hét múlva, szeptember 15-én következőn. Az alkotmány ünnepe esedékes, ezért kezdenek a szlovákiaiiskolásokszep- tember 2-án. Azt az alkotmányt ünnepeljük, amelynek szövege szerint a nem szlovákok és a nem cirillmetódi hagyományokra építőknem államalkotók, de azt az alkotmányt is, amelyet leginkább annak éltetői taposnak sárba, s jobbára annak akkori és mostani ellenzői tartanak be. LOVÁSZ ATH LA A szlovák alkotmány még Csehszlovákia idején született, de már akkor, amikor a néhány fordulós Klaus-Mečiar találkozók után elkészült a válási forgatókönyv (csak az érdekesség kedvéért, nagy részét Prágában írták). Az akkori ellenzéki „nemakarás” eredményeként név szerinti szavazással lett meg az alkotmányos többség, s ugye, nem is kell külön hangsúlyozni, hogy az ellenzék soraiból az alkotmányoshoz szükséges többséget a kommunista párt utódpártja biztosította - annak a jelenlegi kormányfő már tagja, tisztségviselője volt. Az alkotmányt olyannyira szorgalmazó és éltető mečiari garnitúra aztán hat éven át gond nélkül ott tekintette papírfecninek az alaptörvényt, ahol csak akarta - lett légyen szó a köztársasági elnök intézményéről és személyéről, a törvény előtti egyenlőségről, de akár a kisebbségi jogokról is. A két Dzurinda-kor- mány idején bár sikerült módosítani az alaptörvény szövegét, de az attól sem demokratikusabb, sem korszerűbb nem lett, csak éppen használhatóbb. Az érdekesség kedvéért - sikerült elérni a közvetlen elnökválasztást, amelynek köszönhetően még jelentéktelenebb és még középszerűbb emberek pályázhatták és nyerhették el az ország első polgárának hivatalát. Most tehát újra „ünnepeljük” a 17 éves alaptörvényt, de az ünnep felhőtlen örömébe üröm vegyült, hiszen a renitens magyarok csak nem bírják megemészteni a nyelvtörvény legújabb módosítását, pedig a nyelvtörvény az előző szövegezésben is bicskanyitogatóan korlátozó volt. Most egy kéthavi csúsztatással elkerülte ugyan Fico és csapata, hogy a tanévnyitó hagyományos dátuma még a nyelvtörvény napja is legyen, de attól még a szépséghiba itt van - az alkotmányosságon ugyanúgy folt esett, mint az ország demokratikus berendezkedésén. Amikor az első nyelvtörvény vitája zajlott, néhány pályatévesztett tanító néni tüntetni vitte alsó tagozatos diákjait, közülük verbuválódtak feltehetően azok a mai huszonévesek, akik láttak már világot, talán néhány gazdagabb és demokratikusabb országot is, de amikor hazajöttek, elveszítve józan eszüket továbbra is elhiszik egy kormányzásra alkalmatlan garnitúrának, hogy az országban a legfontosabb a magyarok rendreutasítása. Ilyenkor válik világossá, vajon miként lehetett megbolondítani 80 mülió embert a harmincas években, hogyan lehetett elérni, hogy elhiggyék, boldogulásuk egyetlen záloga mások kirekesztése, kiirtása. A ráció nemzeti kérdésekben nem működik. Holnapután újabb ifjú generációk ülnek be az iskolapadba, sokan tankönyv nélkül, mert a honismereti, földrajzi és nyelvi viták között nem maradt idő elkészülni a tankönyvekkel, használható és nem rizsagyár tantervekkel. Ritkán panaszkodtak pedagógusok akkora intézményes kupira a tanévnyitás kapcsán, mint az idén, de az nem érdekes, az iskolák „majd segítenek magukon” (copyright by Mikolaj). Lehet, hogy néhány pedagógus megemlíti tanévnyitókor az alkotmányt, lehet, hogy néhá- nyan előadást tartanak róla. Jóval kisebbre tippelem azon iskolák számát, ahol megemlítik, szeptember elseje még mindig a béke világnapja, mert pont 70 évvel ezelőtt, a harmincas években egy kollektive agymosott ország hadserege megtámadta Lengyelországot. Akkor indult a második világháború. Vajon minek az elején állunk most? Balázs Péter: a svéd elnökség közvetítene a magyar-szlovák vitában, ezt mindkét fél elfogadta A vita szempontjából az ET a legfontosabb testület MT1-F1GYELŐ A magyar-szlovák vita szempontjából az Európai Tanács az unió legfontosabb testületé, az ilyen jellegű nézeteltéréseket elvileg ezen a fórumon lehet megvitatni - mondta Balázs Péter külügyminiszter a német EurActive.de hírportálon megjelent interjúban. Arra a felvetésre, hogy az EU elzárkózott a magyar-szlovák viszályba való beavatkozástól, kifejtette: a bizottság valóban udvariasan elhárította az ügyet, de ez érthető is. A bizottságnak nem feladata belefolyni kétoldalú vitákba, mert csak olyan esetekben léphet fel, amikor meglévő szabályokat tud alkalmazni. Ott van még az Európai Parlament, ahol minden pártnak és képviselőnek lehetősége van felvetni a témát. A legfontosabb testület ebből a szempontból mégis a tanács (az EU-tagállamok állam- és kormányfőinek, illetve szakminisztereinek testületé), és az unió nem kerülhet meg egy olyan incidenst, amikor egy tagállam államfőjétől megtagadták a belépést egy másik tagállam területére - hangsúlyozta Balázs. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a német kancellár és a svéd uniós elnökség valóban megpróbálta-e lebeszélni Sólyom Lászlót az augusztus 21-i szlovákiai látogatásról, Balázs Péter kijelentette: Angela Merkef négyszemközt beszélt a magyar államfővel a páneurópai piknik huszadik évfordulóján. Ez egy bizalmas beszélgetés volt, a magyar nagykövet sem volt jelen, így nem tudni, mi hangzott el. Carl Bildt svéd külügyminiszter pedig, aki szintén ott volt az évfordulós ünnepségen, nem beszélt Sólyom Lászlóval - mondta a magyarkülügyminiszter. Hozzátette: a svéd elnökség azóta jelezte, hogy megoldást akar találni a magyar-szlovák vitára és felajánlotta közvetítését, amelyet mindkétfél elfogadott. „Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszterrel egyetértettünk, hogy hasznos lenne, ha hármasban megvitatnánk a problémákat, és a következő napokban ezt meg is tesszük” -jelentette ki a magyar diplomácia vezetője. Balázs Péter szerint Magyarország és Szlovákia között politikai konfliktus van, amelyet a háttérből nacionalisták irányítanak: szlovák oldalon a kormányzat, magyar oldalon pedig az ellenzék részéről. VENDÉGKOMMENTÁR Fico tanító bácsi BARAK LÁSZLÓ Robert Fico kormányfőként elvileg nem lehet olyan buta, hogy nyilvánosan alkotmánysértő megjegyzéseket tegyen. A szlovákiai közéleti gyakorlatban viszont sajnos bármi és bárminek az ellenkezője megtörténhet. Többek között az is, hogy a legfelsőbb közjogi polcokon feszítő vezetők rendre olyan bárdolatlanul és gátlástalanul viselkednek, ami a legutolsó kocsmatöltelékeket jellemzi. Fico legutóbbi kinyilatkoztatása, miszerint ő, mint maga az állam, tisztességesen akar bánni a kisebbségekkel, és ezért nem vár el cserébe mást, csak azt, hogy tisztelettel viszonyuljanak az államalkotó nemzethez, egyértelműen alkotmánysértő. Szlovákia alkotmányában ugyanis egyértelműen írva vagyon, hogy az állam egyáltalán nem egy Robert Fico nevű ember, hanem mindazon pityipalkók egyenként és együtt, akik hivatalos polgárai az államnak. Ez akkor is így van, ha az alkotmány semmiféle jogi relevanciával nem rendelkező preambuluma holmi államalkotó nemzetről is beszél. Mivel végső konklúzióként a szóban forgó preambulum is, meg az alkotmány több cikkelye arról szól, hogy az államot az állam polgárai alkotják és jelentik. Tekintet nélkül arra, hogy milyen nemzetiségűeknek vallják magukat ezek az államalkotó polgárok. Ha Ivan Gašparovič, az államfő nem lenne olyan kirakatbábu, mint amilyen, Fico inkriminált kijelentése miatt azonnal kezdeményezhette volna a kormányfő leváltását. Ugyanezt azonban megtehette volna a házelnök Pavol Paška, de a legutolsó vén partizán is, aki ott volt a besztercebányai szlovák nemzeti felkelési ünnepségen és hallotta, amikor Fico a rá jellemző pökhendiség- gel illemtudásra oktatta a szlovákiai kisebbségeket. Akár az egyszeri szadista tanító bácsi, aki úgy szokta megsimogatni tanítványai arcát, hogy közben megtépte a huncutkájukat... Nem kell elvárni Szlovákia kormányfőjétől, hogy olthatatlan sze- retetet érezzen az ország kisebbségei iránt. Különös tekintettel a szlovákiai magyarokra, merthogy minden bizonnyal azokat utasította a szlovák nemzet tiszteletére. Ettől téve függővé, hogy tisztességesen bánik-e velük az állam vagy sem! Robert Ficónak szíve joga azt szeretni és tisztelni, akit, amit akar. Amint bármely kisebbséginek is joga van őt szeretni, tisztelni, ám akár utálni is. Utóbbit leginkább abban az esetben teheti meg bármely állampolgára a honnak, ha látva látja, hogy a kormányfő gyatrán végzi a munkáját. Vagy azért, mert nem képes felülemelkedni önmaga szűkkeblűségén, primitív nacionalizmusán, avagy „csak” nem akar, mert úgy tartja, a társadalomban szított gyűlölködés jól elfedi hatalomgyakorlási módszereinek hiányosságait. Teljesen mindegy azonban, hogy valaki zsigerileg ostoba, avagy a haszonlesés okán viselkedik ostoba módon. A lényeg mindenképpen az, hogy bizonyos szinten legalább a látszatra ügyelnie kell egy közéleti tényezőnek. Robert Ficónak ezért mindazokkal tisztességesen kell bánnia, akik törvénytisztelők. Csakhogy ehhez neki is törvénytisztelőnek kellene lennie... FIGYELŐ Tovább mélyülhet a konfliktus A szlovák közvélemény szinte biztos abban, hogy a Fidesz hatalomra kerülve csak ront majd a két ország viszonyán - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Szarka László történész. Az MTA Kisebbségkutató Intézetének főmunkatársa, a komáromi Se- lye Egyetem dékánja arról is beszélt, hogy Szlovákiában a jelek szerint Robert Fico kormányfő pártja, a Smer megőrizheti befolyását a választások után. Egyre veszít erejéből a Magyar Koalíció Pártja, és ez a megyei választások eredményében is megmutatkozik majd. Nyitra megyében például, ahol 30 százalékos támogatásra számíthatnak, ezzel a legerősebb politikai erőt jelentik, és ahol korábban mesterségesen hoztak létre szlovák többséget, azok a szlovák pártok, amelyek a parlamentben „tüzet okádnak egymásra”, szoros együttműködést alakítottak ki a magyar erőkkel szemben, csak azért, hogy megakadályozzák hatalomra kerülésüket - mondta a Kisebbségkutató Intézet főmunkatársa. Szarka László hozzátette: erre számíthatnak a magyarok Nagyszombat megyében is. Talán Kassán sikerül a magyaroknak partnert találni a szlovák pártok közt. A kutató szerint a Fico vezette Smer ismét többséget szerezhet a következő parlamenti választásokon, ehhez pedig segítséget jelent számára a jelenlegi szlovák- magyar konfliktus, amelynek fenntartása e politikai erő érdeke. Mivel a magyarországi kormány már nem elég erős ahhoz, hogy kezelje a konfliktust, ezért várhatóan a következő választásokig fennmarad. Megoszlanak a vélemények arról, milyen hatása lesz annak, ha a Fidesz alakít kormányt. A szlovák közvélemény szerint a magyar jobboldali párt csak olajat önt majd a tűzre, de Szarka László szerint igazuk lehet azoknak is, akik szerint a jelenleginél már nem lehet rosszabb a helyzet, a nyílt beszéd, a probléma kimondása pedig a megoldás felé vezethet. Szlovákia számára így egyértelmű lehet, hogy Magyarországnak nem áll érdekében a nemzetegyesítésnek azt a vízióját beteljesíteni, amitől a szlovákok félnek. (mti, inforadio)
