Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)

2009-08-27 / 199. szám, csütörtök

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 27. www.ujszo.com Petr Jákl cseh filmjét, a Kajíneket eredeti helyszíneken forgatják, Csehország legszigorúbb börtöneiben Tisztességes thriller egy elítéltről Évek óta halljuk: a whiskys rabló néven elhíresült Amb­rus Attila kalandos életéről (és szökéseiről) magyar film, sőt - Johnny Depp főszerep­lésével - hollywoodi produk­ció is készül. Majd. Egyszer. Talán. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ha whiskys rablójuk nincs is, ha­sonló népszerűségnek örvendő, évek óta rácsok mögött ülő elítélt­jük a cseheknek is van. Jirí Kajínek- nek hívják. Kettős gyilkosságot és egy gyilkossági kísérletet írtak a számlájára, s bár ő tagadja mind­ezt, 1995-ben letartóztatták, há­rom évvel később pedig Pilzenben életfogytiglant kapott. Hiába han­goztatja ártatlanságát és kér perúj­rafelvételt, a bíróság eddig nem tet­te lehetővé számára. A kérdés csak az, kinek vagy kiknek az érdekei állnak az ügy mögött? Jirí Kajínek azonban nem téden- kedik a cellájában. Már a legszigo­rúbban őrzött börtönből is sikerült megszöknie, de valahogy mindig a nyomára bukkannak. Ellentmon­dásos alakjáról, izgalmakban bő­velkedő történeteiről játékfilm ké­szül ezekben a hetekben. Bár több neves cseh rendező - köztük Filip Renč is - szívesen vállalkozott vol­na a nem mindennapi eset feldol­gozására, a megfilmesítés jogát s ezzel együtt a rendezés lehetőségét végül is Petr Jákl szerezte meg, akit eddig inkább kaszkadőrként, majd hollywoodi akciófilmek hőseként jegyzettaszakma. Konsztantyin Lavronyenko A számtalan társadalmi, jogi és morális kérdést felvető Kajínek- sztori - az alkotók megfogalma­zása szerint - nemcsak egy külö­nös körülmények között elítélt ember portréját festi meg, hanem azét a társadalomét is, amelyben (Zuzana Mináčová felvétele) a hatalmon lévők praktikái zöld utat kapnak a szervezett bűnözés terén. A pénzért és a hatalomért folyó harcban pedig a törvény sem mindig az egyén érdekeit védi. „Nem akarom, hogy szentté avassanak - szólalt meg a készülő film kapcsán Jih Kajínek. - Ikon se legyen belőlem. Segítségre sincs szükségem. Annak viszont nagyon örülnék, ha igaz film szü­letne. Ha mindent úgy vinnének vászonra, ahogy az a valóságban megtörtént.” A tizenöt év eseményeit magá­ba foglaló történet csúcspontja az 1993-ban elkövetett kettős bér­gyilkosság, ám a film, ez a tisz­tességes thriller, ahogy a rendező nevezi készülő alkotását, a bűntényekhez vezető utat és a(z ártatlan?) bűnhődést is lélektani pontossággal kívánja ábrázolni. A forgatás eredeti helyszíneken zajlik, abban a két börtönben, ahol fogva tartották és fogva tart­ják Kajíneket. Bravúros szökését is ott, abban az ablakban vették fel, ahol azt valóban végrehajtot­ta - Csehország legszigorúbban őrzött fegyintézetében. „Nem törekszünk dokumen­tumfilmes pontosságra - mondja Petr Jákl -, hiszen az ügynek még mindig vannak megválaszolatlan kérdései, amelyek gátolják tisz­tánlátásunkat. A végeredmény - hosszas adatgyűjtés, az eset apró­lékos tanulmányozása alapján - a mi szemszögünkből mutatja majd a valósághoz legközelebb álló mozzanatokat. Filmünkkel semmiképpen sem szeretnénk hősként ábrázolni Kajíneket, ah­hoz a válaszhoz viszont, hogy bűnös-e vagy ártatlan, igyek­szünk a lehető legközelebb vinni a nézőket.” Bár színész és elítélt között semmiféle külső hasonló­ságot nem tartottak fontosnak a mmmnmm Iráni politikai film Velencében Levetítik Hana Makhmal- baf iráni rendezőnek a júniusi iráni elnökválasztások nyo­mán kirobbant tüntetésekről szóló filmjét a szeptember elején kezdődő velencei nemzetközi filmfesztiválon - jelentették be a rendezők. A fesztivál szóvivőjének közlése szerint „a film már Olaszországban van, az ifjú rendezőnő a vágási és utó­munkálatokon dolgozik egy titkos helyen”. A Green Days részben a vi­tatott eredményű választások utáni tüntetéseket örökítette meg, részben az iráni nők helyzetével foglalkozik fikci­ós epizódokon keresztül. A produkciót a versenyprog­ramon kívül mutatják be. Hana Makhmalbaf filmes családból származik, apja és nővére is elismert rendezők. A 21 esztendős rendezőnő Buddha Collapsed out of Shame című munkájával a ta­valyi Berlinalén elnyerte a Kristály Medve-díjat. Nem most mutatkozik be a velencei fesztiválon sem: 2003-ban debütált Joy of Madness című első egészestés játékfilmjével, amelyet nővére készülő film- jénekforgatásán rögzített. A Mahmúd Ahmadine- dzsád kormányfő újraválasz­tása után kitört utcai tiltako­zó tüntetések során több tu­catnyian veszették életüket Iránban, (mti) film készítői, az élet mégis úgy hozta: az orosz Konsztantyin Lavronyenko arcvonásai alapján remek fantomképet lehetne ké­szíteni Jirí Kajínekről. Lavro­nyenko még a forgatás megkez­dése előtt találkozott az elítélttel: negyven percet töltött nála a bör­tönben, hogy ellesse, tanulmá­nyozza gesztusait, mozdulatait. „Különös érzés volt ott állni ve­le szemben - idézi fel rendhagyó megismerkedésüket a jeles orosz színész. - Valójában nem is na­gyon tudtam mit kérdezni tőle. Bármi jutott is az eszembe, a kö­vetkező pillanatban már el is ve­tettem, annyira értelmetlennek találtam, hogy bármiről is fag­gassam. Egy ilyen helyzetben a szavak teljesen üressé válnak. In­kább a pillantásait, arcának apró rezzenéseit figyeltem, azokból próbáltam összerakni egy képet, amely a szerep megformálásában segíthet. A kulcskérdésnél jobban azonban semmi sem izgatja a né­zőt: gyilkos vagy áldozat? Engem is ez érdekel a figurában.” Konsztantyin Lavronyenko napjaink orosz filmjének egyik legmarkánsabb s legértékesebb arca. Főleg azóta, hogy a világ legrangosabb fesztiváljain díja­zott Andrej Zyjagincev két alko­tásában (Visszatérés, Száműze­tés) főszerepet játszott. Fiaitól el­szakadt, tékozló apa volt az első­ben, féltékenysége miatt végze­tes bajt okozó félj az utóbbiban. Cannes 2007-es mustráján ezért kapta a legjobb férfialakítás díját. Most egy elítélttel küzd. Nagy erejű színész. Ökoművészeti összefogás eredményeképpen zajlott Gután a fesztivál - ahol a résztvevők különböző formában élték ki művészi hajlamaikat Hanna Hanna lejött a Duna-partra, és megérintette a jelenlévőket Különleges és egyedi művek is születtek BORKA ROLAND Környezetbarát kulturális cse­megét kínált Gútán az idei Hanna Hanna Művészeti Találkozó és Fesztivál, amely immár az ötödik évfolyamába lépett. A hajómalom természeti övezete rendkívüli hát­teret biztosított az összeurópai összejövetelnek. Idén a szervezők a kerékpár témája köré szervezték a négynaposra duzzadt fesztivált, kellő hangsúlyt fektetve a biciklire mint járműre és annak szabad művészi felhasználási módjára. Számos alkotás alapja éppen a ke­rékpár egyik alkatrésze volt, sőt, a négynapos karszalag is gumibelső volt. A rendezvényen lépten-nyo- mon előadóba botlott az ember, hi­szen a hétvégén megközelítőleg 350 különféle művész mutatta be tehetségét, és adta át üzenetét. Alá- togatók száma pedig évről évre nő. A koncertek közül kiemelendő a Mantrapomo együttes hangulat- geijesztő műsora. A csapat a testi­ség, lelkiség és design fogatával kápráztatta el a jelenlévőket. Az öttagú formáció az eddigi dalaiból válogatott egy csokorra valót. A négynapos rendezvény valame­lyest a Woodstock és a „virágfor­radalom” hangulatát idézte a bé­kés, meghitt és szeretetteljes kö­zegével; laza és fesztelen hangula­tával egy más dimenzióba repítet­te a látogatót. A szárnyalásból pe­dig nem volt hiány. Az esti látvá­nyos zsonglőr- és-egyéb, cirkuszi mutatványok is a sokszínűség je­gyében zajlottak. Kellő hangsúlyt kapott a kör­nyezetvédelem is, ami szinte min­den művészi megnyilvánulásban, akár spontán, akár tervezett for­mában, de megjelent. A zöld témá­jú, megkapó előadásban a szerep­lők szemetesládának öltözve pró­bálták felhívni a figyelmet a mér­téktelen szemétgyártásra és nega­tív következményeire. „Ne lépj a fűre!” Ilyen és ehhez hasonló fi­gyelmeztetések jutottak az ember eszébe a terepet bejárva. A résztvevők különböző formá­ban élték ki művészi hajlamaikat, szalmabábut készítettek memen- tóként az elszenvedett természet- károsításért, de voltak kézimun­kák, valamint lépten-nyomon fes- tegető embereket lehetett látni, akik leültek az alkotók közé, s kü­lönleges és egyedi műveket hoztak létre. Éjszakánként dübörögtek a vál­tozatos stílusú koncertek: volt chi­llout, neurofunk, hip-hop, psy­trance, goa, rock, alternatív, és élő dubstep is fokozta a hangulatot. Idén az eddigieknél is összesze­dettebb, szervezettebb fesztivált sikerül létrehozni, amely kulturá­lis és szellemi sokszínűségével azt az egyszerű gondolatot hirdette, hogy az egymás feltétel nélküli el­fogadása, a kölcsönös tisztelet és bizalom csak az emberbaráti sze­rétéiből fakadhat. Mindannyian különbözőek vagyunk, de éppen ez a másság tesz minket egyedivé, másolhatatlanná és kifejezővé. Hanna Hanna a hettita és a sumér hagyományban az újjászületés és a természet anyaistennője. Szelle­me megérintette a jelenlévőket. A zsonglőr- és egyéb, cirkuszi mutatványok is a sokszínűség jegyében zajlottak (Szépe Márk felvételei) Szeptember 2-án Tanévkezdés az Új Szóval! Sulinaptár 2009/2010 Itt mindenki tiszta egyes - további fényképek mellett közöljük a tíz megjutalmazott diák nevét is! Vegye meg lapunkat!

Next

/
Thumbnails
Contents