Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-25 / 197. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 25. ' Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 9 Brandenburgban avatták fel a legnagyobb naperőművet - Németországban a szélerőműparkok jelenleg 90 ezer embernek adnak munkát Megújuló energiaforrásokból fedeznék az áramfogyasztás felét Félmillió napelem alakítja át a fénysugárzás energiáját villamos energiává (Illusztrációs felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Az unió tagállamai közül Németország az élenjár az alternatív energiaforrások kihasználásában. Egy közelmúltban ismertetett tanulmány szerint Németország áramfogyasztásának közel a felét fedezhetik megújuló energiaforrásokból 2020-ra. Berlin arra törekszik, hogy a nap- és szélenergiát mind nagyobb mértékben állítsa a gazdaság szolgálatába, s az előrejelzések szerint az áramtermelésben a szélenergia marad a meghatározó a megújuló energiahordo- zókközül. A múlt csütörtökön avatták fel az eddigi legnagyobb németországi naperőművet: a 160 millió eurós beruházás 15 ezer háztartás áramellátását biztosítja. A 162 hektár - több mint 210 labdarúgópálya - nagyságú telepen közel félmillió napelem alakítja át a fénysugárzás energiáját villamos energiává. Az 53 megawatt kapacitású erőmű az egykori NDK területén, a Brandenburg tartománybeli Liberose mellett épült. Matthias Platzeck brandenburgi miniszterelnök a megnyitón hangsúlyozta: a Solarpark Liberose modellértékű fejlesztés, mert a csúcstechnológia egy olyan vidéken honosodott meg általa, amely korábban katonai gyakorlóterületvolt. A német szélenergia szövetség (BWE) pedig azt szorgalmazza, hogy az ország területéneloegy százalékán telepítsenek szélerőműparkokat, amit pülanatnyüag sokan túlzásnak tartanak. Jelenleg a 82 millió lakosú országban az áramigény 7 százalékát fedezik szélturbinákkal, s a kormány2020-ig a duplájára emelné ezt az arányt. A BWE viszont állítja: akár 50 százalékos részarányt is el lehetne érni. A szövetség szakértői szerint ehhez egyáltalán nem szükséges az állami támogatás növelése, csupán megfelelő kereteket kellene kialakítani a fejlesztéshez. „Mindenekelőtt be kellene vonni a termelésbe az ország 357 ezer négyzetkilométeréből legkevesebb egy százalékod’ - nyilatkozta Hermann Albers, a BWE elnöke a Berliner Zeitungnak. A szabályozás azonban, főként a szövetségi tartományok szintjén, nem teszi lehetővé szélfarmok telepítését kellő nagyságú területen. „A politika alszik, és nem ébred rá, hogy éppen mekkora lehetőséget szalaszt el. A szél erejével gyorsan és széndioxid kibocsátása nélkül lehet nagy mennyiségű energiát előállítani.” Albers azt fejtegette, hogy az éghajlatváltozás miatt nincs is más választás, mint a megújuló energiaforrá- sokhasználata. A németországi szélerőművek 2007-ben 35 millió tonna szén-dioxid-kibocsátástól kímélték meg a környezetet. Azóta további kétezer megawattal 24 ezer megawatt fölé emelkedett a termelési kapacitás, amivel Németország az első Európában. Az ágazat jelenleg 90 ezer embemekad munkát. ABWE számítása szerint 2020-ig további 120 ezer állás létesül, ezzel a szélenergia adja a megújuló energia területén várható 250 ezer fős foglalkoztatásbővülés legnagyobb hányadát. A zöld energiával foglalkozó németországi vállalkozások szakmai szövetségének (BEE) tanulmánya szerint a tervezett termelőkapacitások kiépítése jelentősen könnyít a nemzetgazdaságra rakódó terheken, hiszen a hagyományos technológiákhoz képest a megújuló forrásokra alapozott energiatermelés jóval kisebb környezeti károkat okoz és az éghajlatváltozást fokozó hatása is kisebb. Amár megkezdett beruházások révén ráadásul újabb szén alapú erőművek építése nélkül is garantálható Németország biztonságos áramellátása 2020-ra. (mti,ú) Elrugaszkodott a gödör aljáról az eurózóna - a lengyel kormány szándékaival ellentétben csúszhat a csatlakozás az ERM-2-höz Csak lassan bővülhet az euróövezet London/Brüsszel. Gazdasági elemzők szerint az euróövezet megkezdte a kilábalást a recesszióból. A Reuters felmérést készített a közép-kelet-európai országok eurózóna-csatlako- zási időpontjáról, e szerint Varsó kilátásai alaposan romlottak. ÖSSZEFOGLALÓ Lengyelországnak az ERM-2 árfolyamrendszerhez történő csatlakozása 2011-re csúszhat, míg Magyarország, Csehország, Lettország és Litvánia 2014-ben, Észtország egy évvel korábban vezetheti be az eurót - áll a Reuters legfrissebb felmérésében. Annak pedig minimális esélye sincs, hogy Bulgária és Románia 2015 előtt bevezesse az eurót. A harmincegy feltörekvő piaci szakértővel készített felmérés szerint Lengyelország legkorábban 2011-ben csatlakozhat az európai árfolyamrendszerhez, s ez az utolsó, áprilisban készített felméréshez képest, egyéves csúszást jelent. Az euróövezeti belépés előtt két évig kötelező ERM-2 árfolyamrendszerben egy-egy valuta plusz-mínusz 15-15 százalékkal ingadozhat az illető ország és az EU-beli pénzügyi hatóságok által közösen megállapított sávközép körül. Távol a három százaléktól Az elemzésben megjegyzik, hogy Lengyelország 2011-es csatlakozási időpontja is elhalasztódhat a változékony piaci környezet, így a fizetőeszköz gyenge árfolyama, valamint a magas államháztartási hiány miatt. Pedig a lengyel kormány még a múlt hónapban is azt jelezte, hogy az idei évben tervezik a csatlakozást. Avarsói kabinet az idei költség- vetési hiánycélt majdnem az eredetileg tervezettnek a kétszeresére, 27 milliárd zlotyra emelte, mert az eddigi kiadáscsökkentések nem fedezik a gazdaság lassulása miatt elmaradó adóbevételeket. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy jövőre már mindenképp csökkenteni kell a hiányt. A lengyel kormány a hazai össztermékhez (GDP) képest 4,6 százalékos államháztartási hiányra számít az idén, de az Európai Bizottság 6,6 százalékos, jövőre pedig 7,3 százalékos hiányt jósol Lengyelországnak, vagyis sokkal távolabbit az euróövezeti tagsághoz szükséges, de az EU-tagok számára egyébként is kötelező 3 százaléknál. Az unió statisztikai hivatala szerint az euróövezetben a gazdasági visszaesés kisebb mértékű, mint korábban, ami azt jelenti, hogy megkezdődött a kilábalás a mély recesszióból. A jelentés megállapítja: az euróövezeti országok hazai összterméke átlagosan 0,1 százalékkal csökkent az idei második negyedévben az előző negyedhez képest, és 4,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Rosszabbat vártak Ezzel ötödik negyedéve folytatódott a visszaesés az euróövezetben, az elemzők viszont ennél rosszabbat, 0,4 százalékos csökkenést vártak negyedéves, és 5 százalékos zsugorodást éves egybevetésben. Az első negyedben az előző negyedhez képest még 2,5 százalékkal csökkent az euróövezeti GDP, a tavalyi első negyedhez viszonyítva pedig 4,9 százalékkal esett vissza. Az EU egészében az első negyedhez viszonyított GDP- csökkenés 0,3 százalékos volt, a tavalyi második negyedhez viszonyított visszaesés pedig 4,8 százalékos. Az első negyedben az unió 27 tagállamában összesítve 2,4 százalékkal esett a GDP az előző negyedhez képest; az éves szintű csökkenés 4,7 százalékos volt. Fellendülés csak jövőre Az Európai Központi Bank (EKB) a bíztató jelek ellenére is csak lassú kilábalást valószínűsít az euróövezet számára: a konjunktúra a második félévben is gyenge marad, és csak a jövő évben számít fellendülésre - a stabilizációs szakaszt követően. Az EU statisztikai hivatalának augusztus közepén készült összesítése még nem tartalmazza minden tagállam adatait. Az összesítésben szereplő 17 EU-tagország közül a második negyedben - negyedéves összevetésben - a szlovák gazdaság teljesített a legjobban, 2,2 százalékos javulással az első negyedévi, 11,0 százalékos zuhanás után, de még 5,3 százalékkal zsugorodott az egy évvel korábbihoz képest. Ez jobb a 6,1 százalékos gazdasági visszaesést valószínűsítő elemzői várakozásoknál és az első negyedévinél is: akkor éves szinten 5,6 százalékkal csökkent a szlovák GDP. Ez volt az első negyedév, amikor a válság nyomán visszaesett a szlovák gazdaság teljesítménye. litván mélyrepülés Éves összevetésben Görögország teljesítménye volt a legjobb az EU-ban, 0,2 százalékos GDP- csökkenéssel, csakhogy ott az első negyedben még 0,3 százalékos növekedés volt. A negyedéves és éves visszaesés az egész EU-ban Litvániában volt a legnagyobb: 12,3 százalékos az első negyedhez képest, és 22,6 százalékos a tavalyi második negyedhez képest. Berlinben is megtört a jég A német gazdaság a tavalyi első negyedév óta először növekedett negyedévről negyedévre, négy negyedéven át tartott recessziót törve meg. Szezonális kígazítással 0,3 százalékos volt a növekedés az előző negyedhez képest a legnagyobb EU- beli gazdaságban, miután az elemzők folytatódó, 0,3 százalékos zsugorodást vártak. A tavalyi második negyedhez viszonyítva 5,9 százalékkal volt kisebb a német GDP, az első negyedévi, 6,7 százalékos éves visszaesés után. A nagyságát tekintve második euróövezeti gazdaság, a francia, a második negyedben szintén 0,3 százalékkal nőtt az első negyedhez képest, és ezzel - a német gazdasághoz hasonlóan - ugyancsak kijutott a recesszióból. Eves szinten Franciaországban 2,6 százalék volt a visszaesés, kisebb az első negyedévi 3,4 százalékos mínusznál. A második negyedben 8,8 százalékkal csökkent a román GDP az egy évvel korábbihoz képest, míg az elemzők6,9 százalékos zsugorodást vártak. Az első negyedhezképest 1,2 százalékos volt a visszaesés. Az idei első negyedben a román gazdaság éves szintű teljesítménycsökkenése 6,2 százalékos volt. (mti, ú) Adócsalások az unióban Mínusz hatvan milliárd euró Brüsszel. Az áfa-csalás elleni küzdelem jegyében az adóhatóságok közötti hatékonyabb együttműködést célzó javaslatokat fogadott el az Európai Bizottság. Arra törekszik, hogy rendeletmódosítással kiterjessze és megerősítse az adóhatóságok közötti információcsere jogszabályi kereteit, mivel az áfacsalások miatt az uniós tagállamok évente 60 milliárd euró adóbevételtől esnek el. A javaslat egyik pillére az ún. Eurofisc jogalapjának megteremtése: ez a kezdeményezés a tagállami adóhatóságok közötti operatív, gyors reagálású együttműködési rendszert kívánja létrehozni. A brüsszeli bizottság emellett átfogó jelentést is elfogadott az áfa terén történő közigazgatási együttműködés eddigi teljesítményéről. „Roppant fontosnak tartom, hogy az EU egészét érintő áfa-csalások elleni küzdelemben valamennyi adóhatóság rendelkezésére álljanak azok a technikai és jogi eszközök, amelyekkel a többi tagállam adóbevételeit legalább olyan hatékonyan tudják védeni, mint a sajátjukat” - nyilatkozta Kovács László adó- és vámügyi biztos. Ha a tervet a tagállamok is elfogadjál^ akkor az adófizetők egy biztonsági rendszeren keresztül ellenőrizhetik majd üzlettársuk vagy egy másik közösségi adófizető áfa-számát és kilétét, ami jelentősen elősegítené az EU-n belüli üzleti kapcsolatokban elengedhetetlen jogbiztonságot. (MTI) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap A hozamráta aktuális értéke (euró) Anetté vagyon (euró) A kezelési költség* (%> A hozamráta aktuális értéke (euró) Anetté vagyon (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) Anetté vagyon (euró) A kezelési költség* (%) AEGON Magánnyugdíjpénztár 0,038555 11 775 078,61 0,025 0,035105 62 913 910,74 0,025 0,033596 191 012 481,36 0,025 Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 0,038319 39 069 186,73 0,025 0,035754 247 591 242,61 0,025 0,035117 525 959 261,91 0,025 AXA Magánnyugdíjpénztár 0,037950 23 034 800,62 0,025 0,035232 173 669 001,15 0,025 0,034693 514 090 207,70 0,025 ČSOB Magánnyugdíjpénztár 0,038635 6 850 762,24 0,025 0,034543 41 850 128,52 0,025 0,034095 97 487 115,18 0,025 ING Magánnyugdíjpénztár 0,038342 10 099 828,87 0,025 0,034843 83 264 055,48 0,025 0,034163 194 763 324,71 0,025 VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 0,037865 21 697 137,43 0,025 0,035181 135 133 765,59 0,025 0,034582 218 951 102,65 0,025 * az alap nettó havi vagyonából számítva Forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2009. augusztus 14-i adatok A hozamráta aktuális értéké: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta érteke 1,0000 Sk, vagyis 0.033194 euró volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 0.037713 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett euró időközben már 0.037713 eurót ér. Ha a hozamráta 0,033194 alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió euró, a kisebbekben is több mint százmillió euró, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd eurós vagyont kezelnek majd.
