Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)

2009-08-24 / 196. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 24. Gazdaság és fogyasztók 7 Az év első felében főleg az LCD-televíziók és az élelmiszerek kategóriájában zuhant érezhetően az árszint Vásároljunk vagy félretegyünk? Hol van már a tavalyi hó? Karácsony előtt még lázasan vásároltunk, most viszont annál visszafogottabban rakodunk a kosárba. (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. A gazdasági válság elleni harc nemcsak a kor­mányok, vállalatok és köz­gazdászok ügye, hanem a la­kosságé is. A fogyasztók is je­lentősen hozzá tudnakjárul- ni a válság negatív követ­kezményeinek csillapításá­hoz. Ez a lényege annak a ha­zai kampánynak, ami a la­kosságot nagyobb fogyasz­tásra próbálja ösztönözni. Ám az igazi ösztönzést a nap­jainkban tapasztalható hihe­tetlen mértékű árkedvezmé­nyek jelentik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A vásárlókedvet fokozhatják az év első felében tapasztalt áresé­sek, továbbá a nyárutó rendkívüli mértékű árkedvezményei is. Olcsó az LCD-tévé Az első hét hónap adatai szerint 2009-ben leginkább a televíziók és az élelmiszerek kategóriájában zuhant az árszint. „Például 82 cm képátmérőjű LCD-televízió eseté­ben az árcsökkenés mértéke elérte a 40%-ot, napjainkban e kategória készülékei 550 eurónál kezdőd­nek” - mondta Martin Derňar, a Mall.sk internetes üzletház ter­mékmenedzsere. Gyakorlatilag az összes műszaki cikk olcsóbb mint tavaly, ami egyrészt természetes folyamat, másrészt a válság to­vább serkenti az ármérséklődést. ,A fehér háztartási berendezések, azaz a jégszekrények és mosógé­pek kategóriájában 5-7 százalék közötti az áresés, a kisebb konyhai gépek esetében pedig 6-10% közötti” - állítja Darina Ostroluc- ká, az Electro World Slovensko ér­tékesítési menedzsere. Ez az irányzat viszont megtörhet, ha a parlament elfogadja a reciklációs díjtételek emelését szorgalmazó törvénytervezetet, ami egyes ter­mékek esetében akár 15-20 %-os árugrást is okozhat. Úgy tűnik, a nyomott árak idő­szaka őszre is áthúzódhat, ami még az olyan idényjellegű cikkekre is vonatkozik, mint a téli sportruhá­zat. „Egy év leforgása alatt a tejter­mékek és az étolajok esetében haj­tottuk végre a legnagyobb árlefa­ragást. Bizonyos tejtermékek akár 50%-kal is olcsóbbak” - mondta Erika Pfundtnerová, a Kaufland üz­letlánc sajtóosztályának képviselő­je. Az élelmiszerek átlagosan 10-15%-kal olcsóbbak, mint tavaly ilyenkor, a zöldség és gyümölcs esetében pedig mintegy 20%-os visszaesésről számolhatunk be. Azonban nem árt, ha a vevők mégis óvatosak, mivel az 50 százalékot meghaladó árkedvezmények nem egyszer trükkön alapulnak. Ha megpiszkáljuk az árcédulát, akkor sokszor kiderülhet, hogy az alatta levő címke mindössze 15-20%-kal magasabb árat tükröz, mint a mos­tani. A valós csökkentés mértéke legfeljebb 20-30% lehet, ennél ma­gasabb arány esetében a kereskedő már egyértelműen ráfizet.' Az 50%, és ennél nagyobb arányú csökken­tés mindössze a végkiárusítás, az üzlet felszámolása esetén reális. Jótékony költekezés Az általános pánikhangulat mi­att a vásárlások világszerte lénye­gesen jobban visszaestek, mint amennyire indokolható lenne. Az ilyen viselkedés pedig inkább mé­lyíti a válságot. A kevesebb vásárlás rontja a cégek értékesítési mutató­it, így a nyereséget is. Kevesebbet tudnak beruházni, kevesebb em­bert tudnak alkalmazni, sőt elbo­csátásokra kényszerülnek. A lakos­sági takarékoskodás az állam szempontjából is rossz. Az adó­rendszer alapvetően két pillérre épül: a közvetlen és közvetett adókra. Az utóbbiak közé tartozik az áfa és a jövedéki adó. Minél na­gyobb a fogyasztás, vagyis minél nagyobb a jólét, a közvetett adók­ból annál több folyik be az állam­kasszába. Ha tehát a lakosságot rá lehetne bírni a nagyobb költeke­zésre, egyfelől érezhető gazdaság- ösztönző hatása lenne, másfelől ja­vítaná a büdzsé helyzetét. Arról nem is szólva, hogy a kivárás, a fo­gyasztás elhalasztása deflációt, az­az negatív inflációt okozhat, ami el­ső pillanatban akár még jónak is tűnhet, azonban a defláció ördögi kört jelent: kivárunk, hátha tovább esnek az árak, ezért nincs fogyasz­tás, le kell állítani a gyárakat, ami munkanélküliséget eredményez, az állástalanok pedig eleve keveset fogyasztanak, és így tovább. Hazai kampány A lapunkban is hirdetett kam­pányt több szakember szimpátiá­val fogadta, de rámutattak az el­lentmondásra is. Az a tény, hogy a lakosság a válság kellős közepén visszafogja a kiadásait teljesen ra­cionális viselkedésre utal. A bi­zonytalan időszakban, >a munka- nélküliség növekedése idején ért­hetően takarékoskodik. Ez a típu­sú kampány azonban helyesebb, mint a „vásárolj hazai árut” típu­sú. Ugyanis nem protekcionista jellegű, ehelyett a minőséget he­lyezi előtérbe. Az ugyanis egy má­sik racionális fogyasztói viselke­dés, hogy mindig az olcsóbbat vá­sárolja akkor is, ha azt külföldön teszi. A hetek óta tartó kampány te­hát kiváltott bizonyos vitát. Hogy többet vagy kevesebbet költsön-e a vásárló, mégis alapvetően a pol­gár saját döntésén kell alapulnia. A kampány viszont arra alkalmas, hogy jobban feltálja a makrogaz­dasági összefüggéseket, hogy eb­ben a hálózatban milyen szerepe van a fogyasztónak. Aki többet költ, valóban segít élénkíteni a gazdaságot, de aki takarékosko­dik, az is. Legalábbis abban az esetben, a pénzét nem a párnahu­zatban, hanem valamilyen pénz­intézeten keresztül a gazdaság­ban tartja. (Horbzs, shz, Hn) Ha befektetési célból mérjük a vagyon méretét, akkor a szabadon felhasználható megtakarítás számít Hogyan mérik a lakosság vagyoni helyzetét? HORBULÁK ZSOLT Ki számít gazdagnak? A kérdés az első ránézésre egyszerűnek tűnik. A kritériumok viszont sok­szor szubjektivek, nagyban függ­nek a kultúrától vagy a társada­lom általános állapotától. Az ál­lam ezt például sokszor az adó- jogszabályokon keresztül hatá­rozza meg különböző adósávok alkalmazásával. Akit gazdagnak vél, magasabb adóval sújtja. De az is fontos, milyen célból készül a felmérés. Az alapvető kritérium, hogy legyen egy közös értékmérő. Ezt az utóbbi évtizedekben a dol­lár tölti be. Szlovákiában az euró bevezetése jelentősen meg­könnyíti a feladatot. A helyi álla­potokat egy az egyben összeha­sonlíthatóvá teszi az Európai Unió többi 26 országával. Ha befektetési célból vagyunk kíváncsiak a vagyon méretére, akkor a szabadon felhasználható megtakarítások nagysága számít. Ennek is sok fokozata van, de a vagyonosság alsó küszöbe ott húzható meg, ahonnan már lehe­tőség van személyre szabott pénzügyi szolgáltatások igénybe vételére. Nálunk a legalsó kerek összeg százezer euró körül van. A vüág valamennyi országában, az Egyesült Államokat is beleértve, 100 000 dollárnyi megtakarítás esetén meg lehet szerezni a ki­emelt ügyfél státuszát. Privátban­ki szolgáltatásokat Szlovákiában 166-200 ezer eurótól lehet élvez­ni. Mikor az igazán gazdag embe­rek listáját állítják össze, más kri­tériumokat vesznek figyelembe. A vagyonba itt már beleszámít az egyén összes aktívuma: vállalati részesedések, ingatlanok, műtár­gyak. Azonban itt sem kerül be va­lamennyi tétel a listára. Ezek közé tartozik az első lakóingatlan vagy a napi használatra szánt gépkocsi. Mindebből természetesen le kell vonni a kölcsönöket. Szociológiai okokból azonban még ezeknél is átfogóbb felméré­sek készülnek, amelyek lényege­sen több szempontból vizsgálják a kérdést. Ilyenkor már valóban minden tétel számít, mint például az életbiztosítás. Többek között figyelembe veszik a humán tőkét. A tudás és az iskolázottság, illetve a vagyon mérete között egyértelműen pozitív összefüggés van. A felsorolt módszerek abszo­lút összegekre vonatkoznak. A felmérések másik csoportja relatív mutatókkal kísérli megadni a vá­laszt. Az egyik legismertebb, az ENSZ által is használt leggyako­ribb mutató, a Lorenz-görbe. Azt fejezi ki, hogy a lakosság egy-egy csoportja a vagyon, illetve a jöve­delem hány százalékát birtokolja. A két változót egy koordináta- rendszer x és y tengelyére helye­zik el és a 100-as pontok között egy görbét húznak. Minél homo­rúbb a görbe, annál nagyobb a va­gyoni egyenlőtlenség. A másik ilyen mutató a Gini-index, ame­lyik azt fejezi ki, hogy a lakosság egy bizonyos százaléka kezében mekkora összvagyon összponto­sul. Bár a csillogó Pozsony és az elmaradott kelet-szlovákiai kisré­giók közötti különbséget látva úgy tűnik, hogy nálunk nagyok a va­gyoni különbségek, a valóságban még mindig kiegyensúlyozott a helyzet, már-már skandináv szin­tű egyenlősdi az uralkodó. Régiónk vezető biztosítója a Vienna Insurance Group Izmos a Kooperativa anyja ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Bécs. A közép- és kelet-európai térség legnagyobb biztosítójává nőtte ki magát a nálunk piacvezető Kooperativa Biztosítót is felvásárló Vienna Insurance Group (VÍG). A társaság napokban közzétett ada­tai szerint a Csehországtól Grúziáig jelenlevő VÍG piaci részesedése a visegrádi négyek, a volt Jugoszlá­via, valamint Románia és Bulgária térségében a tavalyi 13,6%-ról 2009 első negyedében 16%-ra nőtt. Az osztrák társaság legnagyobb ri­válisa a Szlovák Biztosítót is priva­tizáló német Allianz, amelynek ré­szesedése 11,1%-ról 12,8%-ra ug­rott, a 3. helyen pedig a nálunk is működő, a Cseh Biztosítót kézben tartó olasz Generali található, 12 százalékos részaránnyal. Bár a vál­ság a biztosítás területén is érződik, a VÍG az első félévben 4,25 milliárd euró bevételre tett szert, adózás előtti nyeresége pedig 230,25 mil­lió euró volt - közölte Günter Ge­yer, a cég elnök-vezérigazgatója. Ami Szlovákiát illeti, 2009 első 6 hónapjában a Kooperativa csoport révén 324,4 millió euró bevételre tett szert, ez 9%-kal haladja meg a 2008-as teljesítményt. A VÍG a vál­ság, illetve a gyakoribb természeti csapások miatt éves szinten 100 millió eurót szeretne megtakaríta­ni, ráadásul az autóbiztosítás terén is szűkül a piac. (só) SkyEurope: Késéssel, de mégfelszállnak a gépek Bécsi járatok Pozsonyból SZABÓ LÁSZLÓ Pozsony. Továbbra is Pozsony­ból szállnak fel a SkyEurope bécsi járatai, és egyelőre azt sem tudni, mikor indíthatja gépeit a szlovák fapados az osztrák légikikötőből. A pozsonyi repülőtéren az elmúlt ki­lenc nap alatt 25-30%-kal nőtt az utasok száma - éppen a SkyEurope bécsi utasai miatt, ennekköszönhe- tően ebben a hónapban 2008-hoz képest csupán 14 százalékkal esik vissza az utasforgalom. A reptér idén 1,8 millió utassal számol, ami 18%-kal marad el a tavalyitól. A lé­gitársaság továbbra is szeremé el­érni a bécsi visszatérést, egyelőre azonban ennek időpontja bizonyta­lan. A szokatlan menetrend to­vábbra is késésekkel jár, a fapados szinte összes gépe késve száll fel, nem ritkák a négy-öt órás késések sem. A csődvédelem alatt álló tár­saság életében a következő mér­földkő augusztus vége lesz, ekkor kell ugyanis kifizetniük az alkal­mazottak bérének elmaradt részét. Közben a légitársaság minden esz­közt megragad, hogy készpénzhez jusson, szinte naponta küldözgeti az akciós jegyekről szóló ajánlato­kat, hiszen szinte mindenhol kész­pénzzel kell fizetnie-és azonnal. Y _____ GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Özönlik a nép Horvátországba Zágráb. Horvátországban nem váltak valóra az ítéletnapi jóslatok az idegenforgalomban, ellenkezőleg, eddig legalábbis rekord eredmények születtek. A múlt hétvégén 25%-kal több utas és 15 százalékkal több jármű érkezett Horvátországba, mint egy évvel azelőtt. Idén ed­dig több mint 29,4 millió járművel jöttek vendégek kül­földről, ez 1,1 millióval több, mint a tavalyi év hasonló idősza­kában. Másfél hónappal ezelőtt, amikor a szezon épp csak kezdő­dött, az elemzők 25%-os vissza­esést sem tartottak lehetetlen­nek a horvát idegenforgalom­ban, tekintettel a gazdasági vi­lágválságra. Ez 6 milliárd euró­MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8616 Lengyel zloty 4,1240 Cseh korona 25,733 Magyar forint 269,20 Horvát kuna 7,3120 Román lei 4,2131 Japán ien 1365,61 Svájci frank 1,5267 Kanadai dollár 1,5509 USA-dollár 1,4294 _____________ VETEL - E LADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,48-1,39 26,20-24,68 280,12-256,00 OTP Bank 1,48-1,39 26,18-24,69 276,18-260,29 Postabank 1,48-1,38 26,33-24,55­Szí. Takarékpénztár 1,48-1,38 26,11-24,66 280,38-256,24 Tatra banka 1,47-1,40 26,08-24,76 278,81-257,63 Dexia banka 1,47-1,40 26,15-24,82 275,57-261,61 Általános Hitelbank 1,47-1,40 26,15-24,70 279,98-255,87 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) nál kisebb idegenforgalmi bevé­telt jelentett volna. (MTI) Büntetés előtt áll Ausztria bankpiaca Bécs. Az Európai Fejlesztési Bank szigorú büntetést helyezett azokkal az országokkal szemben kilátásba, amelyek a pénzmosást elősegítik a különösen szigorú banktitok-törvényekkel. Ezen a listán szerepel Ausztria is. A dön­tés következtében 2010 márciu­sától nem kaphatnának osztrák bankok a szervezet pénzkereté­ből egyetlen fillért sem. Ez a lépés azonban fenyegeti térségünk gazdaságait is, mivel az osztrák bankoknak rengeteg befekteté­sük van a magyar, szlovák, cseh, ukrán, lengyel gazdaság terüle­tén. (PÁI)

Next

/
Thumbnails
Contents