Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-21 / 194. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 21. Kertészkedő - hirdetés 15 A szőlőt nem csupán a muslicáktól és a darazsaktól kell félteni és védeni, hanem a seregélyektől is Elérkezett a szemzés ideje A hálóval védett szőlőt a madarak talán nem kezdik ki. Nem úgy a darazsak és a muslicák. (Fotó: Hocsi) Augusztus második felében is bőven van teendőnk a kertben. Most kell elvégezni az alvószemzést, szüretelni a középkorai szilvát, előkészíteni a szamócás földjét, védeni a szőlőt a darazsaktól, a seregélyektől és folyamatosan el kell távoh'tani a fákról a fák alól, a moníliás gyümölcsöket. BELUCZ JÁNOS A napokban már neki kellett áll- nom az Irsai Olivér szüretjének. Az idén nem a darazsak, hanem a muslicák miatt, amelyek sosem látott mennyiségben lepték meg e korai csemegeszőlő-fajtát. Ám nem csupán az én kertemben dézsmálták az érett fürtöket, a szomszédok és ismerősök is panaszkodnak az idei muslicainvázióra. Az apró kis rovarok nem csupán a darazsak által kikezdett szemeket lepték meg, hanem maguk is képesek megkezdeni a szőlőbogyót. A darazsakkal kapcsolatban a minap Bozsik gazda rádiós műsorában hallottam: távol lehet őket tartani a befőttek tartósítására használt, langyos vízben feloldott szalicil (hideg vízben nem oldódik) szétpermetezésével is. Aki ezt nem tudja kivitelezni vagy ódzkodik a permetezéstől, annak továbbra is a cukorszirupos csapdát ajánlom. A flakonba csöppentsünk egy kis ecetet is, hogy a házi méhek ne menjenek bele. Madárkárhárító háló A szőlőt nem csupán a muslicáktól és a darazsaktól kell félteni és védeni, hanem a madaraktól, főleg a seregélyektől is. Ellenük ajánlatos madárkárhárító hálókat kihelyezni. Ezek különböző méretekben kaphatóak. Bár a befektetés nem olcsó, a háló több éven át használható így a beruházás megtérül. Ahol a seregélyek minden évben problémát jelentenek, ott a tőkék lombozatának kialakítását és a metszését úgy kell végezni, hogy a háló könnyen felszerelhető legyen. Szemzési módszerek A legismertebb szemzési módszer az 5-10 cm-rel a föld felett, az alany gyökémyak részében végzett T alakú bevágásos eljárás. Lehetőleg a bevágást az északnyugati, széljárással szembeni oldalon végezzük el, hogy a hajtást ne töije ki a szél. A szemzőkés alsó részén egy pajzsnak nevezhető kiképzés található. Ezzel két oldalra hajtjuk a T- bevágás galléiját. Ezután kivágjuk a szempajzsot (lehetőleg minél kevesebb fásrésszel), amin 7-10 mm hosszú levélnyelet hagyunk. Ennél fogva helyezzük a szempajzsot a kinyitott T-be. Jó, ha a szempajzs magának nyitja az utat, ezáltal ugyanis kiszorítja a levegőt a szemzésből. A szem feletti kilógó részt éles késsel levágjuk, majd a szemzést lapos kötözőzsineggel alaposan bekötjük. Mivel a szemzésnél oltóviaszt nem használunk, ezért a kötésnek szorosnak és tökéletesen illeszkedőnek, takarónak kell lennie. Most még a szemzés feletti alanyt nem vágjuk le. Legfeljebb gyérítünk, ha fölöslegesen sok a lombja. A korai szemzés előnye, hogy sikertelenség esetén még van idő és lehetőség a pótszemzésre. A szemzés eredményességéről úgy győződünk meg, ha a szemzést követő 7-10 nap után a levélnyélhez nyúlunk. Ha az leesik, a helye pedig zöld, tehát életképes, akkor a szemzés eredményes volt. Ha a levélnyél fonnyadt, nehezen választható le, a szemzést meg kell ismételni. Ehhez az kell, hogy a héj felváljon. A Forkert-féle szemzési módszert a szlovákiai faiskolák gyakrabban alkalmazzák, a magyar gyakorlat kevésbé ismeri. Főleg olyan esetekben használjuk, amikor már csökkent a nedvkeringés, már nem válik fel biztonságosan az alany héja. Ilyen esetben más vágást alkalmazunk az alanynál, és mást a szempajzsnál. Ezáltal a vágási seb mérete is nagyobb, csaknem más- félszerese a T-s szemzésnek. Az eljárás a következő: az alanyon a szempajzsnak mintegy 3 cm hosszú bevágást készítünk, alul mintegy 0,5 cm hosszú nyelvecskét hagyunk. Majd kivágunk egy ugyancsak 3 cm hosszú szempajzsot, alul a külső feléről 1 cm hosszú ékkel. Összeméijük a két metszetet, majd a szempajzsot úgy helyezzük az alany kivágott részére, hogy alul az ék bekerüljön a meghagyott nyel- vecskébe. A Forker-féle szemzést éppen a javító szemzéseknél lehetne alkalmazni. Tartósítsuk a gyümölcsöt aszalással A kedvező nappali hőmérsékleteknek köszönhetően még természetes úton is lehet üveg vagy szita alatt almát, körtét, szilvát és más gyümölcsöt aszalni. A legegyszerűbb a villanyra működő, meleg levegőt fújó gyümölcsszárítóval aszalni, ám aki ilyen berendezéssel nem rendelkezik, használja ki a meleg nappali hőmérsékletet. Aszalásra, a lé kinyerésére már egyes téli almafajták is (például Gala) felhasználhatók. A gyümölcsöt vágjuk fel vékony szeletekre, a kis gyümölcsű szilvát egészben, a nagyobb termésűt felezve, mag nélkül aszaljuk. Az aszalásra szánt szüvát addig hagyjuk a fán, amíg a kocsá- nyánál a magas cukortartalom miatt nem topped össze. A szerző kertészmérnök AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL Veszélyes a farkaskarom? Kutyusunk hátsó lábain eggyel több karom nőtt. Kutyás ismerőseink szerint ezt minél előbb el lenne távolítatni. Ön mit javasol? (H. Attila) DR. NAGY KORNÉL A kutya hátulsó lábainak belső oldalán található számfeletti, a megszokottnál több csökevényes ujjat hívják farkaskaromnak. Ennek semmüyen szerepe nincs az állat életében, sőt inkább gátolja a mozgásban, hiszen bárhova beakadhat. A farkaskarom nem kívánatos, köny- nyen sérüléseket okozhat kedvencünknek. Kivételt képez az ún. briard fajta, melynél viszont a kettős farkaskarom a fajtajelleg része. A szerencsésebb kutyák farkaskarom nélkül születnek, azonban a többségnél sajnos megtalálható. Egyes fajtáknál halmozottan fordulhat elő, másoknál ritkaságnak számít, ha a kölykök farkaskarommal születnek. A meghagyott farkaskarmon a karom nem tud kopni, ezért gyakran túlnő, befúródik a bőrbe, ahol sérülést, gyulladást, végül sántaságot is okozhat. Futás, játék közben is beleakadhat növényekbe, kerítésbe, ezáltal le is szakadhat, ami vérvesztéssel járhat. Ezért javasolható a farkaskarom mielőbbi szakszerű eltávolítása. Erre az ideális időszak a 4-5 napos kor. Ilyenkor szinte minimális beavatkozással, az állat számára a lehető legkevesebb kellemetlenséget okozva vehetjük elejét a későbbi problémáknak. Az állatorvos egy tompa végű ollóval a bőr alatt lecsípi a farkaskarmot. A seb legtöbbször gyorsan, szövődménymentesen gyógyul. A műveletet természetesen az állat idősebb korában is el lehet végezni, azonban az eljárás akkor már nehézkesebb. A beavatkozás érzéstelenítést vagy altatást követően történik és természetszerűen nagyobb seb marad utána. Sokszor csak akkor kerül sor a farkaskarom eltávolítására, amikor valamüyen balesetben a karom már félig leszakadt. Vannak olyan kotorék fajták, melyeknél az elülső lábon növő csökevényes első ujjat is eltávolítják, mert akadályozhatja az állatot a mozgásban, a vadászatban. Ezt a beavatkozást is pár napos korban célszerű elvégezni. Sok tenyésztő maga végzi a csökevényes ujjak eltávolítását, de az esetleges komplikációk (pl. vérzés) miatt ésszerűbb, ha állatorvosra bízzuk a műveletet! Ha már idősebb a kutyánk és szeretnénk megkímélni a farkaskarom levételétől, rendszeresen vágjuk rajta a karmot, időnként ellenőrizzük, nincs-e rajta valamilyen sérülés. ■■M Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc «P Szepsi Kassa augusztus 19-én augusztus 19-én augusztus 19-én augusztus 19-én augusztus 15-én augusztus 19-én augusztus 19 -én , sárgarépa 0,60 euró/cs 0,40-0,50 euró/cs 0,60 euró/kg 0,40 euró/cs ( ,50-0,65 euró/kg, 0,60-0,70 e/c 5 0,49 euró/kg j 0,40-0,50 euró/cs petrezselyem 0,60-0,70 euró cs 0,40 euró/cs 1,50 euró/kg 0,30euró/cs 1,50 euró/kg, 0,60-0,70 e/cs 1,60 euró/kg 0,50-0,60 euró/cs burgonya 0,50 euró/kg 0,35 euró/kg 0,40 euró/kg 0,30 euró/kg 0,20-0,30 euró/kg 0,30 euró/kg 0,30-0,40 euró/kg § tojás 0,15 euró/db 0,12 euró/db 0,11 euró/db 0,10 euró/db 0,09-0,11 euró/db 0,10 euró/db 0,09-0,11 euró/kg zeller 0,40 euró/db 0,35 euró/kg 1,20 euró/kg 0,50 euró/db 1,30 euró/kg, 0,70 e/db 1,79 euró/kg 0,30-0,60 euró/db paprika 0,80-1 euró/kg 0,25-0,40 euró/kg 0,80 euró/kg 0,50 euró/kg 0,50-1,80 euró/kg 1,69 euró/kg 0,60-1,00 euró/kg paradicsom 0,60-1 euró/kg 0,35 euró/kg 0,50 euró/kg 0,50-1 euró/kg 0,50-0,60 euró/kg 0,99 euró/kg 0,40-0,90 euró/kg gorogdinnye/sárgadinnye 0,40/0,90 euró/kg 0,30/0,80 euró/kg 0,30/0,50 euró/kg 0,25/0,40 euró/kg 0,40/0,65-1,20 euró/kg 0,50/0,79 euró/kg 0,40/0,90 euró/kg őszibarack 1-1,20 euró/kg 0,80-1 euró/kg 0,50 euró/kg 0,80 euró/kg 0,50-1,10 euró/kg 0,79 euró/kg 0,80 euró/kg alma/körte 0,70-1/1 euró/kg 0,50/0,40-0,80 euró/kg 0,80-1/1,90 euró/kg 0,30/0,40 euró/kg 0,80-1,16/0,40-0,80 euró/kg 0,50-0,80/0,79 euró/kg 0,70/0,60 euró/kg szilva/ringló 1/1 euró/kg X X 0,50/0,30 euró/kg 0,60-0,70/0,60 euró/kg 0,70/x euró/kg 0,50/0,50 euró/kg karfiol/ka ralábé 0,50-1,20/0,50 euró/db 0,35/0,40 euró/db 1,20/0,35 euró/db x/0,30 euró/db 0,70-1,20/0,30 euró/db 0,89/0,30 euró/db 0,60/0,20-0,30 euró/db | káposzta/kukorica 0,40 euró/kg/0,20 euró/db 0,35 euró/kg/0,10-0,20 euró/db 0,50 euró/kg/x 0,40/0,25 euró/db C ,25-0,30 euró/kg/0,25-0,27 e/d ) 0,40 euró/kg/0,25 e/db 0,60 e/kg/0,20-0,30 e/db | uborka/tök 1/0,60 euró/kg 1/x euró/kg x/0,50 euró/kg 0,25/0,50 euró/kg 0,20-0,90/0,25 euró/kg 0,39/0,30 euró/kg 0,70-1,30/0,40 euró/kg ■ ismeri a- borkóstolás szabályait, ^borfajtákat,- borok és sajtok kapcsolatát,- borvidékeket? Minden, amit a borokról tudni kell augusztus 27-én az Új Szó 16 oldalas mellékletében. Vegye meg lapunkat!
