Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)

2009-08-20 / 193. szám, csütörtök

4 Régió ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 20. www.ujszo.com 14,21 százalékos munkanélküliség Elbocsátások a Komáromi járásban S1TA-HÍR Komárom. Tömeges elbocsá­tást jelentett be a komáromi já­rásbeli, gyulamajori (Dulovce) Arma Kft. A textilipari cég rossz gazdasági helyzetére hivatkozva 63 alkalmazottjából 31-nek mond fel az augusztus 30. és az év vége közti időszakban. A komáromi Stavkov Kft. az eredetileg bejelentett 44 helyett 26, a gutái Kromberg & Schubert kábelgyár a tervezett 514 helyett 229 munkahelyet szüntetett meg. Júliusban a Komáromi járásban az azt megelőző hónaphoz képest 0,15 százalékkal, 14,21 százalék­ra emelkedett az állástalanok aránya. Ez azt jelenti, hogy júni­ushoz viszonyítva júliusban 118-cal több, összesen 7807* munkanélküli volt a járásban. Az Béres József és családja kapta az elismerést Átadták a Szent István-díjat GULYÁS ZSUZSANNA Esztergom. Idén Béres József és családja kapta a Szent Ist­ván-díjat, amelyet évente az összmagyarság érdekében kifej­tett tevékenység alapján ítél oda a Szent István Közhasznú Alapítvány. A díj átadására hagyományo­san az államalapító Szent Ist­ván ünnepét megelőző vasár­napon kerül sor Esztergomban. A díjazott kiválasztása minden évben közvélemény-kutatás és szavazás alapján történik. A díj, a harminc centiméteres, bronz­ból készült Szent István emlék­szobor Melocco Miklós szob­rászművész alkotása. Béres Jó­zsef és családja az összmagyar­ság érdekében' végzett példa­mutató gyógyászati tevékeny­ségéért és emberközpontú üz- letpolikájáért kapta az elisme­rést. A béresi értékrend a ma 37 éves Béres csepp megalkotójá­tól, Béres Józseftől származik. „Az ő pályáját édesanyja indí­totta el ezzel az intelemmel: fi­am, ha segíteni tudsz másokon, és ezt megtenni tudod, akkor ezt megtenni kötelességed” - mondta az átadási ünnepségen Béres József, a Béres csepp megalkotójának örököse. A díszoklevelet Jankovics Marcell, a kuratórium elnöke és a díjalapító Bihari Antal adta át. Az eddigi díjazottak Orbán Viktor politikus (2002), Tőkés László református püs­pök, Duray Miklós politikus és közíró (2003), Nemeskürty Ist­ván millenniumi kormánybiztos (2004), a Püski házaspár (2005), Winner Mária 1956-os szabadságharcos (2006), Bu- zánszky Jenő és Grosics Gyula, az Aranycsapat tagjai (2007), Sólyom László köztársasági elnök (2008). (guzsu) Idén nyolcadik alkalommal ad­ták át Esztergomban a Szent Ist­ván-díjat (Képarchívum) említett időszakban 683 munka­keresőt vettek nyilvántartásba, közülük 55 korábban Magyaror­szágon, egy-egy pedig Nagy-Bri- tanniában, és Németországban dolgozott. Júliusban 565 főt iktat­tak ki a komáromi munkahivatal nyilvántartásából, közülük 370 helyezkedettel. (SITA) Egyre több az állástalan (Pavol Funtál felvétele) Az olasz érdekeltségű Enerco International egymillió eurós beruházást tervez Rimaszombatba Naperőműveket építenének Rimaszombat/Losonc/Bozita- puszta. A napenergiát hasz­nosító erőműveket építe­nének olasz befektetők Gömörbén és Nógrádban. ÚJ SZÓ-HÍR Rimaszombatban a borászati üzem mögötti területet már bérbe is vették erre a célra, Lo­soncon pedig az ipari parkba te­lepítenék a fotovoltikus eleme­ket gyártó üzemet. Az olasz érdekeltségű Enerco International egymillió eurós (30 millió korona) beruházást tervez Rimaszombatba, két és fél hektárnyi területen készülne el a fotovoltikus napenergiát felhasználó erőmű. Még 2008 novemberében megkötötték a bérleti szerződést a várossal, most az engedélyeztetésnél tart a folyamat. Jó esetben akár idén ősszel elkezdhetik az épít­kezést, Rimaszombat vezetése örömmel fogadta a beruházót. Losoncon a szintén olasz érdekeltségű Zanardi Group vállalat kíván terjeszkedni. A déli ipari park területén a foto­voltikus elemek gyártására és szervizelésére alkalmas csarnok épülne. Valószínűleg Rátkára telepítenék az erőművet, a Lo­sonci járásnak ezen a részén ugyanis a szlovákiai átlagnál több az egy évre eső napfényes napok száma. Emellett kifeje­zetten kedvező a vulkanikus ta­laj szilárdsága a napenergia begyűjtésére szolgáló építmé­nyek alapozásához. Egyedüli szlovák beruházó­ként, amely él a vidék természe­tes adottságaival, a Buzitka So­lar cég már megépítette az erőmű egyik részüzemét. Felvá­sárolták Bozita község környé­kén azt a több száz hektárnyi te­rületet is, ahová a napelemeket kihelyezik. Tizenöt megawattos teljesítményűvé szeretnék fej­leszteni a napenergiaparkot. Eddig 300 ezer eurót (9 millió korona) fordítottak a munkála­tokra. A teljes beruházás 56 mil­lió eurót (1,7 milliárd korona) igényel. Ha megkapják a szük­séges engedélyeket, év végéig el tudják kezdeni a kivitelezési munkálatokat. A Buzitka Solar cég vezetése legkevesebb 25 fő alkalmazásával számol az erő­műben, a beruházás értéke becsléseik szerint leghamarabb tíz-tizenkét év múlva térül meg. A községben élők kedvezően fogadták a napenergia-erőmű telepítésének hírét, úgy gondol­ják, az új munkahelyek mellett az idegenforgalomra is kedvező hatással lehet a különleges, lát­ványos erőmű, (szász) Gazdasági okok miatt kellett megszüntetni a Madách-Posonium Kft. által üzemeltetett üzletet Bezárt a kassai magyar könyvesbolt MARSOVSZKY MIKLÓS Kassa. Június 30-ával meg­szűnt a Fő utca 17. szám alatt 1952 óta működő magyar köny­vesbolt. Egyesek szerint elkeserítő a helyzet, mivel nemcsak egy üzlet­ről van szó, hanem a helyi ma­gyarság találkozóhelyéről, ahol az összes magyar vonatkozású ese­ményről, programról is tájékozta­tást kaphatott, aki oda betért. Vannak, akik nem fájlalják annyi­ra a bolt bezárását. A folyamato­san zsugorodó könyvkínálat és az árak emelkedése nem egy vásárlót riasztott el. Óváry Ágnes, a kassai könyves­bolt egykori fenntartója, a Ma­dách-Posonium Kft. ügyvezetője elmondta, egyértelműen gazda­sági okok miatt volt szükség a lé­pésre. „Megcsappant a kereslet a könyvek iránt, ráadásul kevesebb a turista is, így például az úti­könyveket és ismertető kiadvá­nyokat sem tudtuk eladni. Nehéz megmondani, hogy ez csupán át­meneti probléma-e, mindenesetre a jelenlegi állapotok mellett saj­nos nem működtethetjük tovább a boltot.” Amiatt azonban nem kell ag­gódniuk a Kassán és környékén élőknek, hogy magyar könyvek nélkül maradnak. Jana Dračková, a Panta Rhei Kft. Fő utcai köny­vesboltjának vezetője elmondta, boltjukban külön terem áll a ma­gyar nyelven olvasni vágyók ren­delkezésére. A kínálatot is folya­matosan frissítik, azok a kiadvá­nyok, amelyeket a boltban nem lehet megvenni, megrendelhető­ek. A kft.-nek az Optima üzletköz­pontban is van egy könyvesboltja, ott is árulnak magyar könyveket. íimmmrn __ Véget ért egy - 1952 óta tartó - korszak. Már nem árulnak magyar könyvet a Fő utca 17-es szám alatt. (A szerző felvétele) A közel kétezer lakosú község központjában helyezték üzembe Nyitra megye első tejautomatáját Tej folyik Garamkovácsi főterén szolgáltatás a nap huszonnégy órájában igénybe vehető, a pénz­érméket pontosan kell előkészíte­ni, mert a gép nem adja ki a visszá­járól. Mindenkinek saját üveget, edényt kell hoznia. Akár egy deci tej is vásárolható 5 centért, de tet­szés szerint akár több liter is. Az automata egy kihasználat­lan újságárusbódéba került, két rozsdamentes, egyenként kétszáz literes tartálya van. A tejet négy fokosra hűtik, télen melegítik a csőrendszert, hogy ne fagyjon be. A tej pasztörizálatlan. Naponta hozzávetőleg háromszáz liter fogy az automatából. Vengrín elmondta, tárgyalások folynak Tolmácson és Léván is egy-egy berendezés felállításáról. A szö­vetkezeti elnök elárulta, 290 fe­jőstehén van a telepen, naponta 4500-5000 liter tejet termelnek. Az utóbbi hónapokban nagymér­tékben csökkent a tej felvásárlási ára, másfél éve 0,41 eurót (12,50 korona), most már mindössze 0,18 eurót (5,40 korona) kapnak egy liter tejért, tehát több mint hatvanszázalékos a visszaesés. Ez az oka annak, hogy 30-40 ezer darabbal csökkent Szlovákia te­hénállománya ebben az időszak­ban. A tejautomaták nem fogják megoldani a problémát, inkább a lakosság kényelmét szolgálják, de a szövetkezet és a polgárok is jól járnak, (fm) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Garamkovácsi (Kozárovce). Tej folyik a Lévától 12 kilométer­re fekvő község főterén. Rendha­gyó italautomatát helyeztek üzembe a napokban a közel 2000 lakosú település központjában. Nyitra megye első automata tejcsárdáját a helyi mezőgazda- sági szövetkezet állította fel a buszállomás közelében. Jozef Vengrín, a szövetkezet elnöke elmondta, telepükön már évek óta vásárolhatnak friss házi tejet az érdeklődők. Az idősebbek vagy a község másik végén lakók vi­szont gyakran panaszkodnak, hogy ők is vennének, de messze van a tehenészet. Vengrín külföl­di látogatásai során számtalan országban, főként Németország­ban, Ausztriában, Svájcban látott tej automatákat, ezeken a vidéke­ken ez elterjedt formája a tejáru­sításnak, főként a kisebb telepü­léseken. A garamkovácsiak úgy döntöttek felállítják az ország harmadik ilyen automatáját. Ke- let-Szlovákiában a poprádi járás­beli Szépfaluban (Šuňava), Kö- zép-Szlovákiában pedig egyjárási székhelyen, Bánban (Bánovce nad Bebravou) található ilyen szerkezet. A garamkovácsi auto­matát a svájci Diemer cég gyártot­ta. Naponta cserélik a tejet a tar­tályokban és tisztítják, fertőtlení­tik a berendezést. Egy liter tej ára 50 cent (15 korona). A berende­zés könnyen kezelhető egy gombnyomással beindítható. Ä Jozef Vengrín szövetkezeti elnök leszögezte, olcsón valódi termelői tejet kapnak a polgárok (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents