Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)

2009-08-19 / 192. szám, szerda

18 DlGlTÁLlA ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 19. www.ujszo.com A férgek és trójaik fele nem él egy napnál tovább Naponta változnak a vírusok FELDOLGOZÁS Egy napnál tovább nem ma­radnak eredeti formájukban a számítógépes vírusok. A kártevők írói azért alakítják gyorsan tovább programjaikat, hogy a védelmi szoftvereket kicselezzék - adta hí­rül a Techradar. A védelmi szoftvereket és vírus­irtót gyártó Panda Software ada­tai szerint a vírusok, férgek és tró­jaik fele nem él egy napnál to­vább. Az eltűnő kártevők nem a vírusvédelmi rendszereket dicsé­rik, ennyi idő szükséges althoz, hogy a rosszindulatú szoftvereket továbbfejlesszék alkotóik. A gya­kori változtatás az egyedüli ga­rancia arra, hogy a vírusokat sem a számítógép-használók, sem az általuk futtatott szűrőszoftverek nem veszik észre, és a kártevők titokban végezhetik tovább dol­gukat. „Ez egy végtelen verseny, ami­ben sajnos még mindig a hackerek állnak nyerésre” - nyilatkozta a Louis Corrons, a Panda techikai igazgatója. „A védelmi szoftverek gyártóinak ki kell várniuk, amíg horogra akad a kártevő új verzió­ja, ezután kezdhetnek neki anali­zálni, besorolni és hatékony eltá- volítási módokat kitalálni ellene” - tette hozzá az igazgató. A kényszerű várakozás mel­lett, a kártevők szaporodásának az irama is aggaszthatja a szak­embereket. Míg a Panda a tava­lyi év során 18 millió vírusmin­tát dolgozott fel, idén ez a szám már túllépte a harmincmilliót. A statisztika szerint napi 37 ezer új vírus, trójai és féreg je­lenik meg. (o) Az R60/61, T60/61 és X60/61 modellek érintettek Akkumulátorokat hív vissza a Lenovo FELDOLGOZÁS A tajvani Digitimes adott hírt ar­ról, hogy a Lenovo visszahívja egyes ThinkPadjeinek akkumulátorait. A lap szerint az R60/61, T60/61 és X60/61 modellek érintettek. Arossz akkumulátorok sérültnek vagy tölt- hetetlennek jelezhetik magukat, mikor a felhasználó tölteni akarja azokat. Az esetet a Lenovo európai leányainál is megerősítették. A Lenovo készített egy oldalt, ahol ügyfeleit segíti annak meghatá­rozásában, hogy érintettek-e a visszahívásban. A weboldalon talál­ható információkon túl egy win- dowsos futtatható állományris a rendelkezésre áll, mely megvizsgál­ja, jogosultak vagyunk-e a cserére - amennyiben igen, úgy a megfelelő oldalra továbbít. Jelenleg csak olyan akkumulátorokat cserél a Lenovo, melyek meghatározott meghibáso­dási üzenettel rendelkeznek, és a kérdéses változatok közé tartoznak. A vállalat állítása szerint biztonsági kockázatnincsen. Nem zárható ki ugyanakkor, hogy később további típusokkal bővül a lista, ám az sem világos egyelőre, hogy a már korábban tönkrement és kicserélt darabok árát, melyeket szintén visszahív­tak volna, megtéríti-e a vállalat. A világ eddig legnagyobb és legkölt­ségesebb visszahívási akcióját a Sony hajtotta végre még 2006 so­rán, mikor összesen közel 10 millió darab hibás akkumulátort mintegy 428 millió dollár értékben cserél- tekki. (hwsw) (Képarchívum) iPhone i 32GB }• A legjobb okostelefon, azaz az iPhone 5GS Nokia 75 - otthon van az üzleti életben (Képarchívum) A legjobb okostelefon az iPhone 3GS lett, a legjobb üzleti telefon díjat a Nokia E75-ös készüléke kapta A legokosabb európai mobilok Az iPhone lett a legoko­sabb, az Omnia HD a leg­jobb kamerás mobil, a ze­nei díj természetesen a So­ny Ericssoné, az üzleti ka­tegóriában a Nokia nyert, az LG pedig a legjobb kör­nyezetbarát mobil lett. FELDOLGOZÁS Az EISA (European Imaging and Sound Association) versenyének zsűrijét a legnevesebb európai tech magazinok adják. Ők ítélték most oda a 2009/2010-es év legjobb mobiljainak járó díjakat. Nézzük, melyikek nyertek! A legjobb európai kamerás mobil a Samsung Í8910 Omnia HD lett. Felmerülhet a kérdés: akkor már miért nem inkább a Pixonl2? Nos, a zsűri minden kategóriában a mobi­lok általános teljesítményét is néz­te, így előzhetett be 8 megapixel 12-t, és így nyerte el a díjat a 3,7 co­los, 360x640 felbontású AMOLED kijelzővel szerelt, HD minőségű vi­deót rögzíteni képes Omnia HD. A legjobb európai zenemobil megtisztelő címét - mondhatni természetesen - egy Walkman mobil kapta. Nem hiába, az amúgy hanyatló Sony Ericsson ezen a téren még mindig az első. A A Sony Ericsson W995 a zenében lett az első tehát nem nagyon bolygatták meg a szakmát, hiába próbálkoznak más gyártók. Sem tudásban, sem pedig marketingdumában nem értek fel az Apple telefonjához. A legjobb európai környezetba­rát mobiltelefon az LG KM900 Arena lett. Az EISA a következő­vel indokolta LG Arena telefonjá­nak kiadott környezetbarátságról szóló díjat: „Az LG Arena nemcsak megjelenésében lenyűgöző, ha­nem a teljes körű szolgáltatásokat A legzöldebb telefon címet az LG Aréna kapta nyújtó mobiltelefonok.közül a pi­acon elérhető legzöldebb készü­lék. Az LG Arena környezetbarát csomagolásával ott van a legjob­bak között, alkatrész- és anyag- használatával pedig mércét állít. A szépség és az intelligencia együttesével az LG Arena egy va­lóban zöld mobiltelefon.” A díjakat a berlini IFA kiállítá­son, 2009. szeptember 4-én ad­ják át. (mp,szl) A legjobb kamerás mobil: Sam­sung Omnia díjat a W995 kapta meg. A legjobb európai üzleti mobü a Nokia E75 lett. A készüléknek nemcsak a tudását emelték ki, ha­nem a telefon alapanyagainak minősége, az elegáns dizájn és az erős, sokáig kitartó akkumulátor is szerepet játszott a döntésben. A legjobb európai okostelefon természetesen az iPhone lett, egé­szen pontosan az iPhone 3GS. Az „iPhone-gyilkos”, az „okosabb az okostelefonoknál” és egyéb jelzők A támadásokat szervezetten hajtották végre, de nem alkalmaztak különleges technikákat, a védelmi rendszerek „átlagos" hibáit, réseit használták ki Több mint 130 millió bankkártya adatait szerezték meg a bűnözők FELDOLGOZÁS Az Egyesült Államok eddigi leg­nagyobb adatlopási ügyében a szö­vetségi bíróság vádat emelt az el­követők ellen - írja az IT Café in­formatikai hírportál. Januárban nagy port kavart, hogy az Egyesült Államok egyik legna­gyobb ilyen vállalata, a Heartland Payment Systems hitelkártyacégbe- jelentette: a Visa és a MasterCard fi­gyelmeztetése után rosszindulatú szoftvert fedeztek fel rendszerük­ben, mely kérdésessé tette, hogy biztonságosan zajlanak-e a tranz­akciók. A hét hónapig tartó vizsgá­lat lezárult, s az illetékesek tegnap közölték, hogy az adatlopásért a 28 éves, miami illetőségű, informati­kus végzettségű, már korábban is a rendőrség látókörébe került Albert Gonzalez, illetve két meg nem ne­vezett, feltehetően orosz szárma­zású tettestárs a felelős, emellett egy negyedik személy is érintett, akit csak P. T. monogrammal emlí­tenék. Abejelentés szerint azonban nemcsak a tetteseket találták meg, hanem a nyomozás során az is kide­rült, hogy a Heartland mellett más cégek is áldozatul estek, többek kö­zött a 7-Eleven és a Hannaford Bro­thers Co. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium közleménye szerint a csoport tagj ai betörtek a vállalatok, intézetek számítógépeibe, s adato­kat szereztek meg törvénytelenül: kártékony programjuk kifejleszté­sekor körülbelül 20 vírusvédelmi rendszeren tesztelték a szoftvert, hogy biztosan megfeleljen céljá­nak. A támadásokat alaposan meg­tervezték, szervezetten hajtották végre, de alapvetően nem alkal­maztak különleges technikákat, a védelmi rendszerek „ádagos” hibá­it, réseit használták ki - nyilatkozta Rohit Dhamankar, a DVLabs igaz­gatója. Ez az eset bizonyítja, milyen komoly veszélyt hordoz az, ha a biz­tonsági protokollok alapszintű hiá­nyosságokat tartalmaznak, hiszen nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy valaki nagy kárt okozhasson. Gonzalez és társai több mint két évig tevékenykedtek észrevétlenül, mivel a vádirat szerint 2006 októ­berében kezdték gyűjteni a megtá­madott pénzintézetek, cégek szá­mítógépeiről a hitel-, illetve bank­kártya-adatokat. Szervereiket Lettországban, Hollandiában, az Egyesült Álla­mokban és Ukrajnában működ­tették. Kémprogramjaik segítsé­gével figyelték a tranzakciókat, innen szerezték az adatokat, s az akciók közben azonnali üzenet­küldő szolgáltatásokon keresztül tartották a kapcsolatot. Felfede­zésükig több mint 130 millió kár­tya adatait szerezték meg, s eze­ket a feketepiacon kívánták érté­kesíteni: a hitelkerettől függően 10-100 dollárért adtak el egy-egy hamis vásárlásra lehetőséget adó számlát. Az ügy kapcsán szinte minden érintett vállalkozásnál kiderült, hogy nem tartották be vagy nem alkalmazták megfele­lően az elektronikus kereskede­lem, a bankkártyhasználat biz­tonsági szabványait tartalmazó PCI DSS előírásait. Gonzalezt más adatlopási üggyel is vádolják, s ha bűnösnek találják, 25 év börtön, illetve 500 ezer dollár pénzbüntetés megfi­zetése várhat rá. (IT café) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava

Next

/
Thumbnails
Contents