Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)

2009-08-19 / 192. szám, szerda

14 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 19. www.ujszo.com Falunapot rendeztek az ötszáz lelkes községben Zene, tánc, kiállítás ÚJ SZÓ-HÍR Kétfegyvemek. Falunapi ün­nepséget szervezett a hétvégén a mintegy 500 lakosú község ön- kormányzata. Először az I. és II. világháborúban elesett helyi la­kosok emlékművét koszorúzták meg, majd színes menettánccal nyitották meg ünnepélyesen a rendezvénysorozatot. A kulturá­lis seregszemle az óvoda és az alapiskola tanulóinak fellépésé­vel vette kezdetét, majd a ma­gyarországi Fegyvernek művé­Reggeltől estig szolt a zene szeti csoportja délalföldi tánco­kat, kalotaszegi legényest és csárdást mutatott be. Goda Mari­ka magyar és szlovák melódiák­kal szórakoztatta a közönséget, a kora esti órákban pedig a régió magyamóta-énekesei, valamint a helyi Paprikás együttes és szólis­tái vették birtokukba a rögtönzött színpadot. A reggelig tartó utca­bálban a Rikkony fivérek zenél­tek. A kísérőrendezvények közül nagy sikert aratott Vanek Lajos fényképkiállítása és a méhészeti termékek árusítása, (áb) (A szerző felvétele) Pályázati pénzből újítják fel a házak homlokzatát Színesedik a város ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Jolsva. Sikeresen pályázott a kulturális minisztériumnál a helyi önkormányzat. A18 ezer eurós (542 ezer koro­na) támogatást célirányosan a 17. századból származó városháza épületének felújítására fordítják. Milan Kolesár polgármester el­mondta, a projekt öt százalékban önköltséges. A tervek szerint ősszel kezdenek hozzá a renová­láshoz, év végéig befejezik a munkálatokat. A város már régen küzd a van­dálok ellen, akik a történelmi épü­leteket sem kímélik. A Coburg kastély tetejét például szinte telje- • sen szétszedték a fémtolvajok. Szerte a városban ellopták a csa­tornarendszer fémrészeit, ami miatt egy gyerek beleesett a fedél nélkül tátongó csatornába. A kerí­tések fémkapui is eltűntek és a vandálok a városháza épületét sem kímélik. „A városháza falán mindenütt körbe-körbe cipőtalpak lenyoma­tai láthatók. Biztonsági kamerá­ink is vannak, mégsem sikerül megakadályoznunk a rongálást” - mondta a polgármester. A városháza felújítása a tavaly elkezdett projekt része - az ön- kormányzat támogatást nyújt azoknak a lakosoknak, akik fel­újítják házuk homlokzatát. Kér­vény ellenében bizonyos összeget kaphatnak azok, akik kifestik, il­letve apróbb javításokat végeznek a házukon. A támogatás kifizeté­sét feltételekhez kötik, a kérvé­nyezőnek például nem lehet tar­tozása az önkormányzattal szem­ben. A projekt sikeresnek bizo­nyult, az emberek törődni kezd­tek ingatlanukkal. A polgármester igyekezetét, hogy a szürke városból színeset varázsoljon, még a romák is ko­molyan vették. Házaikat rózsa­színre, pirosra festették. „Elég vad színek, de nem baj. Fő, hogy tö­rődnek az épületekkel” - véli a polgármester, (kov) Mesterségét tekintve hegesztő, de dolgozott már biztonsági őrként is - jelenleg reklámokat készít Kabáth Olivér sok szakmába belekóstolt Léva. Számtalan helyen ta­lálkozhatunk Kabáth Oli­vér munkáival. Fent a ma­gasban és lent a földön, üz­lethelyiségben és a hom­lokzatra erősítve, útszélen és városközpontokban, magánterületen és közte­reken, a legkülönbözőbb helyeken. FORGÁCS MIKLÓS Kabáth Olivér reklámokat gyárt és szerel össze. Jelenlegi munka­körében a legkülönbözőbb mes­terségekbe kell belekóstolnia. Minden nap veszekedni A 37 éves férfi eredetileg he­gesztőnek tanult ki, de másfél év után belépett édesapja őrző-védő cégébe. „Jól kell kommunikálni. Ez a lényeg. Durvának nem sza­bad lenni, de tétovának, bizonyta­lannak sem. Amit be kell tartatni, azt be kell tartatni. Az emberek szeretik a dolgok könnyebbik vé­gét megfogni. Ha például minden reggel fel kell mutatniuk az iga­zolványukat a munkahelyükön, azt is igyekeznek megúszni. Van­nak, akik üyen apróság miatt ké­pesek inkább veszekedni” - mesé­Jövő héten Ráez Norbert karatemestert mutatjuk be. felvétele) Szinte mindegyik munka egyedi darab li Olivér. Őrzött telefontársasá­got, tömegközlekedési vállalatot, bankokat. Azt mondja tizenöt év után elég volt, már nem tartoga­tott számára semmi újat ez a munka. Valami másra vágyott, ezért visszatért az eredeti szakmá­jához. Egy ember - sok szakma A reklámok gyártásában az a legjobb, hogy szinte mind egyedi darab. Az összes tárgy speciális feladatot jelent, új és új kihívást. Világító és egyszerű figurák, forgó és statikus állványok, óriásplaká­tok, táblák, cégérek, rendhagyó reklámfelületek. Változatos a munka, mivel sokféle anyaggal lehet dolgozni, több mesterség fortélyait is fel kell használni. A reklámok lehetnek négyzet és tég­lalap alakúak, de ábrázolhatnak valamilyen alakot, figurát is. Ké­szült már félgömb alakú óra, szar­vai közt napot tartó bika. Kabáth Olivér elárulta, az ügyfeleknek mindig sietős a dolga, rövid a ha­táridő, minden tegnapra kellene. Egy-egy munkánál a kiindulópont az ár, az, hogy mennyit szán rá a megrendelő. Mivel gyakran sza­badtéren helyezik el a reklámo­kat, az anyagválasztásnál figye­lembe kell venni az időjárás vi­szontagságait is. Sokszor csak a helyszínen derül ki, mit lehet megvalósítani és mit nem. Előfor­dul, hogy az összeszerelés után Kabáth Olivér ezermester napokkal-hetekkel mutatkozik meg egy-egy hiba. Figyelni kell, állandóan ellenőrizni. A reklámok nagy része ma már világít, vagy meg van világítva. Az egyik típus, ha magába a táblába építik be a fényforrásokat. A másik megol­dás, ha a reklámfelületeket alulról vagy több szögből halogénlám­pákkal vüágítják meg. Külön ka­tegória, ha a reklámtáblába fény- érzékeny szenzorokat szerelnek, ha lemegy a nap, magától bekap­csol a fény, ha ismét világos lesz, kikapcsol. Lexan, plexi, komacel, reynobond Gyakran használnak különféle műanyagokat és kombinált anya­gokat. A plexi a legismertebb. A reynobond nem más, mint két alumíniumlap közé rostolt gumi. A komacel égetett, ellenálló, mégis hajlékony, ruganyos mű­anyag. A lexan újrahasznosított PÉT palack. Merevített, duvilax- ba mártott és homokban meg- hempergetett polisztirolból is ké­szülnek feliratok. Olcsó megol­dás a különböző matricák hasz­nálata. Fémtáblákra, vagy akár ponyvákra is ragaszthatok a ki­nyomtatott ábrák, képek, felira­tok. Kisméretű munkáknak a 30x50 centiméteres tárgyak szá­mítanak. Az eddigi legnagyobb mű, a három részletben készülő óriásponyva, mely egyben 13x39 méteres lesz. 25 méter magasban is dolgoztak, emelődaruról mun­kálták meg a vasat. Csak a fém­konstrukciót két hétig hegesztet­ték. Felhúzni, kifeszíteni a pony­vát egy nap alatt kellett. Nem egyszer 16 órát kell dolgozni egy­folytában. Kabáth Olivér elmond­ta, Szlovákia egész területéről érkeznek megrendelések. Nem ritka, hogy hétfőn kimennek a te­repre és csak szombatra érnek haza. Időnként szállást is az utol­só pillanatban szereznek. „Ezt a munkát csak az végezheti, aki kreatív, leleményes, aki hajlandó elpepecselni a műhelyben, ha kell, a helyszínen improvizálni. Van, amikor megkapunk egy raj­zot, és pontosan meg kell valósí­tani. Van, amikor nincs kész re­cept, magunknak kell rájönnünk, hogy lehet kivitelezni valamit. A szakma trükkjeit csak a gyakor­latban lehet megismerni. Amihez van kedve az embernek, azt ké­pes megcsinálni. Ha nem ejtették a fejére, meg tudja oldani a dolgokat” - magyarázza Kabáth Olivér. Nyíregyházi áttelepítettek segítenek az életveszélyessé vált andódi templom felújításában - 300 ezer forintot gyűjtöttek össze az épület megmentésére Orvost, mentőst, nővért tüntettek ki ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Andód/Kamocsa. Ajándékot vittek Andód lakosainak a Nyír­egyházán élő, egykor áttelepített lakosok. A pénzadomány átadása méltó befejezése volt a második alkalommal megrendezett falu­napoknak. Kamocsán, a hetedik falunapon átadták a falu díját há­rom nyugalmazott egészségügyi dolgozónak. Kiss Vendel kezdeményezésére 300 ezer forintot gyűjtöttek össze az időközben életveszélyessé vált, felújításra szoruló andódi temp­lom megmentésére azok a nyír­egyházi lakosok, akik a mai napig Andódot tekintik igazi otthonuk­nak. Czuczor Mária polgármester a falunap megnyitóján köszöntöt­te a lakosokat, bemutatkoztak a régióbeli tánccsoportok. Czuczor Gergely papköltő szobrának megkoszorúzása után a kistérség polgármesterei és a több száz ér­deklődő előtt megkezdődött a ha­zai és a magyarországi hagyo­mányőrzők színvonalas sereg­szemléje. Kamocsán az ünneplők lerótták a tiszteletüket a falu jeles szülötteinek állított emlékhelyen. Lukács Valéria polgármester a fa­lu díját adományozta három nyu­galmazott egészségügyi dolgozó­nak: Marian Garban körzeti or­vosnak, Gálné Bazsó Janka egész­ségügyi nővérnek és Melecsky La­jos mentősnek. Ők hárman hosszú éveken át, gyakran nehéz körülmények között gondoskod­tak nemcsak a kamocsai, hanem a szímői betegek egészségügyi el­látásáról. Mindkét falu egy orvo­si körzetbe tartozott, (száz) Faludíjat kapott három egsészségügyi dolgozó (Csuport István felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents