Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-18 / 191. szám, kedd
4 Külföld UJSZO 2009. AUGUSZTUS 18. www.ujszo.com RÖVIDEN Cseh-orosz feszültség Prága. Csehország állítólag kiutasított két orosz diplomatát. Ezt tegnap közölte az iDnes hírportál prágai diplomáciai forrásokra hivatkozva. A cseh külügy a hírt nem erősítette meg, de nem is cáfolta. „Ilyen típusú értesüléseket, akár megtörtént esetről van szó, akár nem, a minisztérium nem kommentál” - mondta Milan Repka szóvivő. Az iDnes úgy tudja: az egyik kiutasított diplomata az orosz katonai attasé helyettese, a másik pedig éppen szabadságon van Oroszországban, s a cseh hatóságok azt tanácsolták neki, hogyne téljen vissza Prágába. Állítólag mindketten az orosz titkos- szolgálatoktagjai. (-kés) Megkerült az Arctic Sea Asztrahány. Megtalálták az Arctic Sea teherhajót, amely orosz legénységével három hete tűnt el - jelentette tegnap Dmitrij Medvegyev orosz elnöknek Anatolij Szergyukov védelmi miniszter. Alegénység életben van, a tengerészek egészségesek, és egy orosz hadihajóra szállították át őket. A máltai zászló alatt közlekedő, rejtélyes körülmények között, még európai vizeken eltűnt hajóra a Zöld-foki-szigetektól 300 tengeri mérföldre bukkantak rá. A hajó eltűnése talány volt mind az európai, mind az észak-afrikai hatóságok számára. Helsinkiben szombaton bejelentették, hogy a tulajdonostól - nem tudni kik - vált- ságdíjatköveteltek. (m, ú) Szennyeznek az oroszok Kijev. Az ukrán külügyminisztérium tiltakozott Moszkvánál amiatt, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta egységei szennyezik ukrajnai támaszpontjuk, a Szevasztopoli-öböl vizét. Ezt tegnap jelentették be Kijevben. A jegyzék utalt arra, hogy július végén orosz hadihajók olajszármazékokat engedtek az öböl vizébe. A szerződéssel ellentétben az orosz hatóságok nem engedték meg, hogy ukrán környezetvédő szakemberek mintát vegyenek a szennyezett vízből. Az orosz Fekete-tengeri Flotta támaszpontjának fenntartása az Ukrajnához tartozó Szevaszto- polban a két ország közötti feszültség egyik forrása. (MTI) Harakiri a parlamentnél Tokió. A szamurájok rituális öngyilkosságát, a harakirit utánozva hasba szúrta magát egy férfi tegnap a tokiói parlament épülete előtt. így akarta kikövetelni a képviselőktől, hogy látogassanak el a japán háborús bűnösöknek is emléket állító Jaszukuni-szent- élyhez. A 39 éves férfi életben maradt, a hírek szerint egy szélsőjobboldali, nacionalista mozgalom tagja. (MTI) Aggódik az USA korábbi szövetségese, Rasíd Dosztum volt vezérkari főnök hazatérése miatt Kétezer tálib foglyot tett el láb alól A több mint egy éve készült felvételen Dosztum hívei tüntetnek - a kétes hírű hadúr fotóival (TASR/AP-felvétel) Kabul/Brüszel/Washington. Miközben a tálibok folyamatosan ismételgetik fenyegetésüket, hogy a csütörtöki elnökválasztáson támadni fogják a szavazóhelyiségeket, a friss felmérések Hamid Karzai jelenlegi elnök jelentős fölényét mutatják. Hazatért Afganisztánba Rasíd Dosztum üzbég hadúr, ami miatt az USA komolyan aggódik. ÖSSZEFOGLALÓ A legutóbbi felmérés szerint csütörtökön Karzai a szavazatok 44 százalékára számíthat, míg legerősebb vetélytársa, Abdullah Abdullah volt külügyminiszter csak 26-ra. A harmadik helyen Ramazan Basardosz egykori tervezési miniszter áll. Ezt az amerikai Nemzetközi Köztársasági Intézet közölte. Összesen 35 jelölt indul, s ha egyik sem kap többet ötven százaléknál, akkor második forduló is lesz. Vasárnap késő este tért haza egyéves törökországi száműzetéséből a nagy hatalmú és ellentmondásos megítélésű Abdul Rasíd Dosztum üzbég hadúr. Az afgán kormány feltehetőleg azért engedélyezte ezt, hogy Hamid Karzai államfő ne veszítse el az üzbég szavazók támogatását az elnökválasztáson. Karzai több más hadúrral is szövetségesi kapcsolatokat létesített választási érdekei miatt, de a nemzetközi közvélemény nem nézi jó szemmel ezt a taktikát. Az USA máris elítélte Dosztum visszatérését, utalva a hadúr szerepére „az emberi jogok tömeges megsértésében”. Dosztum állítólag felelős volt kétezer tálib fogoly haláláért az afganisztáni háború elején, 2001 novemberében. Az USA ka- buli nagykövetségének egyik tisztségviselője közölte: Washington kifejezte az afgán vezetésnek „súlyos aggodalmainkat Dosztum várható szerepe miatt a mai Afganisztánban, különösen e történelmi választások idején”. Barack Obama elnök nemzetbiztonsági vizsgálatot rendelt el a The New York Times állításainak ellenőrzésére. Ezek szerint Obama elődjének, George Bushnak a kormánya akadályozta a nyomozást a szóban forgó mészárlás ügyében. Dosztum egyébként hevesen tagadja, hogy bármi rosszat tett vagy tettek volna atálib foglyokkal. A hadúr, Észak-Afganisztán nagyhatalmú parancsnoka együttműködött a szovjetekkel a nyolcvanas évekbeli megszállás idején, majd az amerikaiak szoros szövetségese lett 2001-ben, a szeptember 11-ét követő offenzí- vában, amely a tálib rezsim bukásához vezetett. Tavaly felfüggesztették vezérkari főnöki tisztségéből, és házi őrizetbe helyezték, mert nem volt hajlandó együttműködni a nyomozásban egy ve- télytársával kirobbant lövöldözés ügyében. Ezt követően vonult száműzetésbe, de nem világos, hogy önként-e, vagy pedig utasításra. (MTI, ú) Korea-közi viszonyok Határnyitás és riadókészültség Szöul. Észak-Korea bejelentette: megállapodás született Dél-Koreá- val közös határának megnyitásáról, a turistautak és családlátogatások engedélyezéséről. A feszült viszonyt jelzi azonban: e közlemény után a KCNAhivatalos hírügynökség jelentette: az egész hadsereget és lakosságot riadókészültségbe helyezték a tegnap kezdődött amerikai-dél-ko- reai hadgyakorlat miatt. A határellenőrzés enyhítésére vonatkozó megállapodást azután tették közzé, hogy Kim Dzsong II észak-koreai vezető a Hyundai dél-koreai vállalat vezetőjével, Hjon Dzsong Unnál tárgyalt. Rövidesen megindulnak a dél-koreaiaklátogatásai a keletipar- ton lévő Gyémánt-hegységbe és a nyugati parton található Keszong történelmi városba. Az északi hatóságok több találkozót engedélyeznek az 1950-1953-as háborúban kettészakított családok részére. Szöul azután függesztette fel a Kumgang-hegységbeli turistauta- kat, hogy észak-koreai katonák tavaly lelőttek egy katonai övezetbe tévedt déli turistát. Észak-Korea betiltotta a határ menti Keszongba tett látogatásokat, idén májusban pedig felmondta a közösen üzemeltetett keszongi ipari parkkal kapcsolatos megállapodásokat. (MTI) Kiengedték teheráni börtönéből a francia tanárnőt Benzinstop Irán ellen ÖSSZEFOGLALÓ Teherán/Párizs. Iránban, ahol a hétvégén megkezdődött a rend- szerellenes tüntetéseken résztvevők második- 28 fős - csoportjának a pere, 210 ezer euró óvadék ellenében elhagyhatta a börtönt Clotilde Reiss francia tanárnő, akit július 1-je óta tartottakfogva. Ezt vasárnap esteje- lentette be a francia elnöki hivatal. A 24 éves egyetemi lektor, akit az elnökválasztást követő tüntetéseken való részvétel vádjával tartottak fogva, nem utazhat eí Iránból, a teheráni francia nagykövetségen kell megvárnia az ítéletet. Nicolas Sarkozy francia elnök megköszönte az európai uniós és más baráti országok, így Szíria szolidaritását az ügyben. Az iráni főügyészség egy hétre betiltotta a legnagyobb ellenzéki lap, azEtemad Mellimegjelenését. A lap - a konzervatív reformer elnökjelölt, Mehdi Karubi pártjának újságjaként tartják számon - többször is beszámolt egyes őrizetbe vett tüntetők megkínzásáról és megerőszakolásáról, ez dühítette fel a keményvonalasokat. Nem érinti érzékenyen Iránt - olajipari minisztere szerint - az a tilalom, amelyet az USA szenátusa szavazott meg: nem kaphat állami megrendelést az az olajipari vállalat, amely benzint vagy más finomított olajipari terméket szállít Iránnak. Ezzel a lépéssel akatja Amerika rákényszeríteni T eheránt arra, hogy feladja atomprogramját. Irán a világ 5. legnagyobb olajexportőre, de finomítói kapacitása nem elég a belföldi igények kielégítésére, ezért a benzinszükségletének 40 százalékát importból fedezi. Az amerikai szenátus döntése az európai központú Vitolt, a Trafigurát, az orosz LUKOIL-t, a malajziai állami olajipari céget, a Petaronast és az indiaiReliance-térinti. (MTI,ú) Több demokráciát követel népe számára lmrali szigetének világhírű foglya • • Ocalan lemondott a kurd államról ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. Abdullah Öcalan kurd lázadóvezér rövidesen nyilvánosságra akaija hozni a kurd konfliktus lezárását célzó tervét. A börtönben ülő Öcalan tegnap több demokráciát követelt a törökországi kurd közösség számára - közölte a Firat kurd- baráthírügynökség. „Új folyamat kezdődött, éppoly fontos, mint a köztársaság megalapítása (1923) Mustafa Kemal Ata- türk által” - mondta Öcalan az ügyvédeinek, amikor legutóbb fölkeres- téklmrali szigetén lévő börtönében, ahol 1999ótaéletfogytiglani büntetését tölti „hazaárulásért”. Az ügyvédek rendszeresen meglátogatják, majd kijelentéseit továbbítják a sajtónak. ,Akkor létrejött a köztársaság, most pedig demokratizálódni fog” - hangsúlyozta a lázadóvezér, s arra biztatta a török államot, hogy Tíz évvel ezelőtt készültek az utolsófotók Öcalanról (TASR/AP) „ismerje el a kurdok jogát a demokratikus nemzetté váláshoz”. A kurdok a maguk részéről el fogják ismerni a török államot - hangoztatta, megerősítve ezzel, hogy lemondott elszakadási törekvéseiről. ,A múltban úgy gondoltam, minden megoldódna, ha teremtenénk egy államot. (...) Ma elvetem az olyan föderációt, amilyen Irakban van (északon a kurdok számára) ” - idézte szavait a Firat. A betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) vezetője eredetileg augusztus 15-én, a török állam elleni fegyveres harcuk kezdetének évfordulóján akarta bejelenteni békejavaslatokat is tartalmazó útitervét, de azután elhalasztotta - talán erre a hétre. Az ügyvédek szerint ugyanis még nem fejezte be a tervezet kimunkálását. 1984 óta több mint 40 ezer halottat követelt Törökországban a kurd konfliktus. (MTI, ú) Grant valamiféle védelmi euróklubot javasol, külön tagsági kritériumokkal Elkülönülhetnének az erősek az unióban ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Alkossanak külön csoportot a katonailag erősebb EU-ta- gok, mert a 27 tagállam közös kül- és biztonságpolitikája sosem lesz működőképes. Ezt ajánlotta a tegnapi Financial Timesban Charles Grant biztonságpolitikai szakértő, az Európai Reformközpont nevű londoni politikai műhely (CER) alapítója. Grant szerint a „robusztus stratégiai kultúrával bíró” tagoknak saját testületet kellene létrehozniuk az unión belül, ahogyan a fizetőeszközként az eurót használó tagországok megalkották az eurócsoportot. A szerző hiányolja a nemzetközi színtéren tekintélyt parancsoló közös európai katonai erőt, és szóvá teszi, hogy GDP-jéből csak öt tagállam fordít 2 százaléknál többet védelmi célokra: Nagy-Britannia, Franciaország, Lengyelország, Görögország és Bulgária, de a két utóbbi csak kismértékben vesz részt uniós missziókban. Sorra véve a nagy tagállamokat Grant megállapítja: korábban problémát jelentett Franciaország, de miután Sarkozy elnök visszavezette az országot a NÁTO teljes jogú tagjai közé, az amerikaiak már nem aggódnak amiatt, hogy a franciák a NATO rovására akaiják fejleszteni az európai védelmi képességet. Nagy-Britannia jelentheti a legnagyobb gondot, ha - miként az valószínű - jövőre a konzervatívok kerülnek kormányra, és a gyakorlatban is tartják magukat a közös európai védelmi politikát ellenző retorikájukhoz. Jelenleg viszont Berlin jelenti a legfőbb problémát, mert bár Németország az elmúlt másfél évtizedben már hajlandó volt béke- fenntartókat küldeni külföldre, a pacifista hagyományok miatt ritkán engedélyezi e katonák tényleges harci alkalmazását. Az EU-tagoknak csak egyharma- da veszi komolyan a védelmi ügyeket, és hisz abban, hogy a biztonsági problémák megoldása beavatkozást igényel. Ezek azok az országok, amelyek Afganisztán veszélyesebb részeire vezényeltek csapatokat. A többiek időnként olyan benyomást keltenek, hogy egyetlen nagy Svájcnak szeretnék látni az uniót: virágozzon, és legyen biztonságos, de ne kelljen törődni a világ többi részének nehézségeivel, ne kelljen fele- lősségetvállalni-véli Grant. A Grant által javasolt védelmi euróklub éppen úgy tagsági kritériumokat szabna meg, mint az eurócsoport. E kritériumok előírnák a katonai képességek fttegfe- lelő szintjét és a megfelelő hozzáállást az erő alkalmazását illető kérdésekben. (MTI, ú) Sok halott és rengeteg sérült Nazranyban Véres merénylet Ingusföldön MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Húsz ember életét vesztette és 82 megsebesült az in- gusföldi Nazranyban, amikor egy robbanóanyaggal megrakott kisbusz behajtott egy rendőrségi épület udvarára, majd ott felrobbant. Az utóbbi évek legnagyobb ingusföldi terrorakcióját öngyilkos merénylő követte el. Az épületek és a körülöt- tükparkoló kocsikközül több kigyulladt, majd szinte teljesen megsemmisült. Még az 500 méternyire lévő épületekben is ajtókat és ablakokat vitt ki tokostól a robbanás. A helyszíntől távolabb találtak egy fejet, vélhetően a merénylőét. A sebesültek közül tíznek az állapotát minősítették súlyosnak az orvosok. A legsúlyosabb állapotban lévőket Moszkvába szállítják. A Memorial jogvédő szervezet is elítélte a robbantást: az értelmi szerzőknek tudniuk kellett, hogy a merénylet nem csupán a rendőrök, hanem a civil lakosság körében is áldo- zatokatszed. Dmitrij Medvegyev államfő utasította Rasid Nurgalijev belügyminisztert, hogy teremtsen rendet az ingusföldi belügyminisztériumban. Ingusföldön háromnapos gyászt rendeltekéi. Mihail Grisankov orosz képviselő valószínűnek mondta, hogy Ingusföldön bevezetik a terrorellenes hadműveleti területre vonatkozó korlátozásokat. Úgy vélte, „meglehetősen hatalmas erők érdekeltek a kaukázusi helyzet destabilizálá- sában”, s ezek mind anyagilag, mind emberekkel támogatják a szélsőségeseket. Junusz-Bek Jevkurovingus elnök, aki ellen június 22-én követtek el merényletet, azzal vádolta a Nyugatot, hogy a kaukázusi helyzet destabilizálására törekszik.
