Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-18 / 191. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 18. www.ujszo.com RÖVIDEN Tiltakoznak a maticások Pozsony. A szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozások ellen tiltakozik a Matica slovenská történelmi intézete. ,A szlovák kulturális élet szereplői nyugtalanul figyelik azt a kampányt, melyet a Magyar Köztársaság, a magyar kulturális, tudományos és egyházi körök folytatnak a nyelvtörvény módosítása ellen. Hagyományosan nem lojális és értelmetlen módon ehhez a kampányhoz csatlakozott a Magyar Koalíció Pártja és a Híd, valamint a szlovák nyelven író sajtó egy része is - áll a Matica slovenská történelmi intézetének állásfoglalásában, melyhez eddig 68 szlovák értelmiségi csatlakozott. „Elutasítjuk ezt a kampányt, mivel hazugságokon alapszik és célja az állampolgárok félretájékoztatása” - írják a nemzeti elkötelezettségű értelmiségiek. Szerintük a cél a szlovák társadalom etnikai alapon történő szétforgácsolása és a Szlovák Köztársaság alkotmányos rendjénekmegsértése. (tasr, sita) Drága az internet Szlovákiában Pozsony. A hazai távközlési szolgáltatók ügyfeleinek mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha nagysebességű internetre vágynak - derült ki egy felmérésből. Az OECD harminc országában figyelt adatok alapján Szlovákiában a legdrágább a szélessávú internet. Egy átlagos szlovákiai felhasználó megközelítőleg 170 dollárt (1 dollár 0,70 euró) fizet, ha nagysebességű (12 és 32 Mbit/s) internetre fizet elő. Ugyanüyen kapcsolatért egy kanadai internetező csak a felét fizeti. Ha a vásárlóerő-paritást vesszük figyelembe, akkor az OECD országaiban átlagosan 53 dollárba kerül az ilyen internetelőfizetés. A lengyelek és a csehek ezért 70 dollárt fizetnek, míg a magyar szolgáltatók ügyfelei csak 60-at. A legolcsóbb netnek a franciák és a japánok örülhetnek, ott csupán 30 dollárt kémek havonta a csatlakozásért. A közepes sebességű kapcsolat (2,5 Mbit/s -10 Mbit/s) esetében is Szlovákia a legdrágább a 90 dolláros árral, ugyanez Csehországban és Magyarországon csupán 40 dollár, (szí) Érdekegyeztetés: lényegi kérdésekben nincs egyezség Elbocsátások lesznek, ha emelkedik a minimálbér ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nem sikerült megállapodásra jutni lényeges gazdasági intézkedésekben az érdekegyeztető tanács tegnapi ülésén. A munkaadók elsősorban a minimálbér jelentős, 8,1 százalékos emelését kifogásolják. A szakszervezetek javaslata szerint a jelenlegi 295,50 euróról (8902,2 korona) 319,50 euróra (9625 korona) emelkedne a havi kereset alsó határa. A szociális ügyi minisztérium egyetért a szak- szervezetekkel, támogatja javaslatukat, egyes munkaadók szerint azonban ezzel merényletet követnek el a gazdaság ellen. „A munkaadóknak csak egy megoldási lehetőségük van akkor, amikor csökkennek a bevételek, és egyben törvénnyel kötelezik őket arra, hogy növeljék kiadásaikat: elbocsátások következnek” - jelentette ki Ján Oravec, a Szlovákiai Vállalkozók Szövetségének (ZPS) elnöke. A munkaadók a minimálbér összegének befagyasztását követelik, de legjobban annak örülnének, ha csökkenne. A végső szót Robert Fico kormányfő mondja ki, aki a héten mégtárgyal a felekkel. Nem sikerült megállapodásra jutni a munkanélküli segély hosszabb folyósítása és a korkedvezményes nyugdíjak egyszerűbb megítélése kérdésében sem. A segélyt bizonyos esetekben küenc hónapig folyósíthatnák, a korkedvezményes nyugdíjak esetében pedig eltörölnék a kötelező alsó korhatárt, és lehetővé tennék a szociális segély egyszerűbb igénybe vételét. Ezek is a szakszervezetek javaslatai, de egyetért velük a szociális ügyi minisztérium is. A Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) azt kifogásolta, hogy nem mellékelték a javaslatok költségvonzatát. A szociális ügyi tárca szerint ez elérheti a 150 millió eurót (4,5 milliárd korona). A tanács tudomásul vette a szak- szervezetek utolsó javaslatát, mely a kollektív szerződésekre vonatkozik. Eszerint a kollektív szerződés vonatkozna minden vállalatra, amely az adott ágazatban működik, akkor is, ha az nem értett egyet a kollektív szerződéssel, (lpj, s, t) Home, domo - vagyis haza. Óriásplakátok jelennek meg Pozsonyban és a nagyobb városokban, melyek arra biztatják az illegálisan itt tartózkodó külföldieket, hogy téljenek vissza hazájukba. A plakátok legális és biztonságos hazatérést ígérnek, az akciót a Nemzetközi Menekültügyi Hivatal szervezi és az unió támogatja - Szlovákiában 405 ezer euróval. (SITA-felv.) Szakemberek szerint főként a helytelenebb táplálkozás és a rossz életvitel tesz be Délen rövidebb az élet Pozsony. Akik élnek, azok délnek mennek, akik haldokolnak, északnak-énekli a Kispál és a Borz együttes. A hazai statisztikák viszont azt mutatják, hogy az ország déli járásaiban kettő-négy évvel rövidebb az élettartam, mint az országos átlag. Szakemberek szerint ezért csak saját magunkat hibáztathatjuk. ÚJ SZÓ-HÍR Átlagosan kettő-négy évvel hamarabb halnak meg az ország déli részén élők, mint azok, akik az ország északi régióiban laknak - derül ki a Közegészségügyi Hivatal felmérésből. Az okok között szerepel az egészségtelen életmód és a táplálkozási szokások, de összefüggésben van az iskolai végzettséggel is. A közegészség- ügyi hivatal ugyan nem vizsgálta, hogy mi miatt alacsonyabb a várható élettartam a déli területeken, Lenka Šramková, a hivatal szóvivője szerint azonban a férfiak esetében már a múltban bizonyítást nyert, hogy azokban a járásokban, ahol nagyobb az alacsonyabb végzettségűek aránya, rövidebb az élettartam. ,A lakosság összetétele, a demográfia, az életvitel” - sorolta lapunknak a rövidebb élet főbb okait Dušan Béres, rimaszombati járási tisztiorvos. „Az életvitel sokkal önroncsolóbb és helytelenek a táplálkozási szokások is“ - mondta Béres. A tisztiorvos szerint a mostani adat nem meglepő, az elmúlt évtizedekben is alacsonyabb volt a déli járásokban a születéskor várható élettartam az országos átlagnál. „Tíz évvel ezelőtt is nagyobb volt a megbetegedésre való hajlam, jóval több volt a szív- és érrendszeri betegség, mint északabbra“ - fejtette ki Béres. Emellett a magyaros ételek is rontanak a helyzeten, mivel zsírosabbak. Ezzel is összefügghet, hogy Magyarországon alacsonyabb a várható élettartam, mint Szlovákiában. Béres szerint viszont az utóbbi években tapasztalható bizonyos javulás a déli járásokban is. Magasabb az életkor azokban a régiókban, ahol a közép- és felsőfokú végzettségű férfiak aránya nagyobb. Silvia Poru- bánová szociológus szerint a rövidebb várható élettartam összefügg azzal, hogy egyes déli régiókban viszonylag magas az élet- színvonal. Ez ugyan első hallásra ellentmondásosnak tűnik, ám a magasabb életszínvonal maga után vonhatja az egészségtelen, rendszertelen táplálkozást, a gyorsabb életritmust, ami nagyobb stresszel jár - ezek pedig a szív- és érrendszeri megbetegedések elsődleges okai. A statisztikák szerint épp a déli járásokban a legmagasabb a szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggő elhalálozások száma. Országos viszonylatban is ez a leggyakoribb, a második helyen a daganatos betegségek szerepelnek. A születéskor várható élettartam egyébként országos viszonylatban évről évre nő. A férfiak átlagéletkora 2001-ben 69,5 év volt, 2008-ban 70,8. A nőknél néhány évvel magasabb, 2001-ben 77,5, tavaly 78,7 év volt. (MSz, sán, hn) Még kérdéses, lesz-e külföldi vendégfelszólaló a nyelvtörvény elleni tüntetésen Nem lesz szlovák felszólaló Dunaszerdahelyen ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. Tegnap egyeztette a legnagyobb szlovákiai magyar civil szervezeteket összefogó civil kerekasztal és az MKP a nyelvtörvény elleni duna- szerdahelyi tiltakozó megmozdulás részleteit. Végleges program még nincs, a felszólalók listáját várhatóan pénteken hozzák nyilvánosságra a szervezők. A Híd párt képviselője valószínűleg nem kap lehetőséget a felszólalásra - hacsak addig az MKP másképpen nem dönt. Amint azt az egyeztetés résztvevőitől megtudtuk, az akción valószínűleg nem lesz szlovák felszólaló és még az is kérdéses, lesz-e külföldi szónok. ,A résztvevők egy része szerint nem biztos, hogy szerencsés, ha külföldi felszólaló is lenne“ - mondta lapunknak Pe- tőcz Kálmán, a tegnapi egyeztetésnek otthon adó Fórum Intézet munkatársa. Korábban arról volt szó, hogy felszólal Schmitt Pál, az Európai Parlament alelnöke, a Fidesz képviselője. A tüntetés célja a szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozás lesz, ugyanakkor a szervezők azt szeretnék, ha egyben egy folyamat kezdetét jelentené, melynek keretében párbeszéd kezdődne a kisebbségi nyelvi jogokjavításáról. A szervezők nem terveznek újabb nyilatkozatot kiadni a jogszabállyal kapcsolatban, de várhatóan a megmozduláson egy rövid állásfoglalás, üzenet is elhangzik a törvénymódosítás kapcsán. (MSz) Az ötödik büntetőjogi feljelentés is megszületett, Žitňanská szerint Ficót terheli a felelősség Eladási botrány: nem kap több kvótát az Interblue ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Továbbra sem tudni, mikor találkoznak a környezetvédelmi minisztérium képviselői az Interblue Group vállalat vezetőségével, amely tavaly novemberben felvásárolta Szlovákia szabad széndioxid-kvótáit - tájékoztatott Jana Kaplanová, a környezetvédelmi tárca szóvivője. Ennek ellenére érvényben van Robert Fico miniszterelnök múlt heti utasítása, mely szerint tüos az Interblue-val aláírt szerződés alapján értékesíteni továbbikvótákat. Kaplanová szerint a találkozóra még augusztusban mindenképpen sor kerül, legkésőbb a jövő hét végén. Fico kijelentését követően már az is egyre nyüvánvalóbb, hogy a megbeszélés egyetlen pontj a a vitatott szerződés felbontása lesz. Kaplanová nem akart nyilatkozni arról, miről folyik majd a tárgyalás, csupán annyit árult el, hogy Viliam Turský környezetvédelmi miniszter azért utazik el, hogy „a két fél a lehető leggyorsabban megegyezzen a további lépésekről.” A kormányfő a múlt héten ismerte be először nyilvánosan, hogy az Interblue Grouppal kötött szerződéssel nincs minden rendben. Turskýnak megüzente: nem ért egyet azzal, hogy továbbra is az aláírt szerződés alapján áruljuk a kvótákat. „Ez annyit jelent, hogy a szerződés alapján már nem lehet és nem is fognak semmit eladni. A miniszternek erre kell végleges megoldást találnia” - mondta Fico. Az ellenzéki képviselők továbbra is állítják, hogy a kvótaeladással a kabinet több mint 66 millió eurótól fosztotta meg az országot - körülbelül ennyivel kaptak többet a saját kvótáikért a környező országok. Az eladással kapcsolatban megszületett az ötödik büntetőjogi feljelentés is - tájékoztatott Jana Tökölyo- vá, a főügyészség szóvivője. Lucie Žitňanská, az SDKÚ képviselője tegnap a főügyészségen tett ismeretlen tettes ellen feljelentést, mivel meggyőződése, hogy valaki az Žitňanská a főügyészség iktatójában. Megszületett az ötödik feljelentés kvótaeladási ügyben. (SITA-felvétel) eladás során visszaélt hivatali jogkörével. Hozzátéve: a kvóta-biznisz miatt Ficót terheli a felelősség, mivel az ő kormányzása alatt történt a botrány., Ahelyett, hogy beismerte volna a hibát, menesztette az akkori környezetvédelmi minisztert, Ján Chrbetet. De már akkora nyomás nehezedik rá, hogy be kellett ismernie, fel kell bontani a szerződést” - zárta le Žitňanská. Az ügyészség a feljelentések után nyomozást kezdeményezett, eredmény egyelőre nincs, (dem, s) Az ígéret szerint a betegeket alig érinti a fúzió, azonnali igazolványcsere sem lesz Egyesül a Dôvera és az Apollo egészségbiztosító ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Egyelőre sok a kérdőjel a két legnagyobb magánegészségbiztosító egyesülésével kapcsolatban, de az intézmények vezetői szerint az ügyfeleknek nem kell tartaniuk negatív változásoktól. Martin Šimun, a Dôvera vezérigazgatója elmondta, megtartják mindkét biztosító plusz szolgáltatásait. „Az ügyfelek a Dôvera és az Apollo összesített szolgáltatásait kapják” - jelentette ki Šimun. Az még nem dőlt el, melyik biztosító nevét viszi tovább az új intézmény, vagyis hogy a Dôvera vagy az Apollo név marad-e. Áz elképzelés szerint az egyesülés már idén lezajlik, vagyis december 31-ig befejeződik. Az egyesülés nem jár azonnal igazolványcserével, vagyis mindkét biztosító igazolványai jövőre is érvényesek lesznek. Érvényesek ma- ráfinak a kórházakkal és a magánorvosokkal kötött szerződések is, ezek többsége jövő júniusban jár le. A Dőverának már van tapasztalata a biztosítók egyesítésével, néhány éve a Sideriát olvasztotta magába. Az összevont biztosító közel 1,4 milliós ügyféltörzzsel rendelkezik majd. Šimun szerint ezáltal több szerződéses orvost tudnak felkínálni ügyfeleiknek, és kirendeltségeik száma is nő. Az egyesülést még jóvá kell hagynia a gazdasági versenyhivatalnak és az Egészségügyi Felügyeleti Hivatalnak is, ez utóbbi előzetes jóváhagyását már megszerezték, (lpj)
