Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-14 / 188. szám, péntek
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 14. www.ujszo.com Fájó szívvel búcsúzik Moravský Krumlov A szláv eposz húsz képből álló sorozatától, a cseh főváros öröme viszont annál nagyobb Prága visszakéri a rá hagyott Muchát A szláv eposz - A szláv nyelvű liturgia bevezetése (Fotó: Mucha Trust) RÖVIDEN Már félúton rekordnézettség A Bažant Kinematograf túl van tervezett állomásai felén. A tavalyihoz képest megnövekedett nézőszám bizonyítja, hogy a vándormozi egyre nagyobb érdeklődésnek örvend. A műsoron szereplő cseh és szlovák filmek eddigi vetítése több mint 40 000 nézőt vonzott, ami másfélszer annyi, mint a múlt év hasonló időszakában. Az idei év legnézettebb filmje Miloslav Luther Szúnyogtangója. Ezt követi Laura Siváková Menny, pokol... föld és Jan Híebejk Nálam jó című filmje, majd Juraj Nvota Muzsikája, (szk) FBI-akta Bernsteinről NewYork. AzFBI zenei pályafutása kezdetétől évtizedeken át tartotta megfigyelés alatt Leonard Bernsteint. A The New Yorker honlapján megjelent írás szerint 800 oldalas aktát őriz róla az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda. A newyorker.com többek között a karmester pályafutásának egy közismert epizódját emelte ki az egészében nem publikált aktából. Jaqueline Kennedy Onassis 1971-ben arra kérte fel Bernsteint, hogy alkosson zeneművet a washingtoni Kennedy Center megnyitójára. A zeneszerző ebből az alkalomból komponálta meg élete egyik legjelentősebb munkáját, a stílusában és politikailag is legradikálisabb művének tartott Misét. Egy 1971 augusztusában készült FBI-feljegyzésből kiderült: Nixon elnök nem véletlenül maradt távol a Mise bemutatójától, környezete tartott tőle, hogy Bernstein művének hatása „megzavarná az adminisztrációt”, (mti) Kétségtelen: Alfons Mucha, a szecesszió egyik nagymestere a világ leghíresebb cseh festője. Budapesten az elmúlt hónapokban 75 ezren váltottak jegyet arra a kiállításra, amelyet ősszel majd Brünnben láthat a közönség, kiegészítve a festő levelezésével éš bankjegyterveivel. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ugyanazokban a hetekben, hónapokban, amikor a magyar közönség csodálta Mucha alkotásait, Bécs is újra meghajolt a morva festő sajátos stílusa, vonalvezetése és összetéveszthetetlen színvilága előtt. Budapesten és Bécsben már elcsendesedtek a Mucha-rajongók, Prága és Moravský Krumlov között azonban újra fellángolt a vita - épp a hetven éve elhunyt festő húsz hatalmas méretű vászonból álló sorozata, A szláv eposz miatt. A szláv népek kialakulásától az általuk a XX. századig véghezvitt tetteken át a jövőben elérhető célokig ívelő koncepciót Mucha lélegzetelállító képeken valósította meg, amelyek nemcsak szokatlan méretük, hanem stilisztikaijellemzőik miatt is figyelemre méltók. A szláv eposz legérdekesebb vonása a historizmus és a szimbolizmus páratlan ötvözése. Összetartozásra, bátorságra, hitre és nemzeti öntudatra próbálta nevelni Mucha a jövő nemzedékét a szláv múlt történelmi jelentőségű epizódjainak megörökítésével. Ä tojástemperával festett nagyméretű képeken olyan alakok tűnnek fel, mint Stepan Dušan, a déli szlávok királya, Húsz János, a huszita mozgalom vezére, Pogyebrád György, a huszita király vagy Johannes Amos Comenius, a Cseh Testvérek nevű szövetség szellemi vezéralakja. A sorozat első vásznán egy szláv Ádámot és Évát ábrázol, akik a falujukat felégető por- tyázók elől menekülnek, de az 1861-ben Oroszországban kibocsátott jobbágyfelszabadítási rendelet kihirdetését vagy a Morva és Bizánci Birodalom közötti spirituális egységet ugyancsak megörökítette. A szláv népek történetét Mucha 1910-ben, a csehországi Zbi- roh-kastélyban kezdte el megfesteni, s a sorozat első három darabját 1912 decemberében mutatta meg Prága elöljáróinak. Az első tizenegy vásznat 1919-ben állítják ki a prágai Klementinum- ban, majd Amerikában - Chicagóban és New Yorkban - is közönség elé viszik. A teljes ciklust 1928-ban teszik közszemlére a város Kereskedelmi Palotájában. Mucha egy évvel később - tehát John Mucha, a festő unokája (Somogyi Tibor felvétele) épp nyolcvan esztendeje - írásbeli szerződésben ajándékozta Prágának felbecsülhetetlen értékű sorozatát, azzal a kívánsággal, hogy A szláv eposz, amelyen tizennyolc évig dolgozott, végérvényesen prágai kiállítóteremben várja az érdeklődőket. A vitorlavászonra festett húsz képet, amelyek közül nem egy a 6x8 méteres nagyságot is meghaladja, több évtizede Moravský Krumlov kastélyában - néhány kilométerre Ivancicétől, Alfons Mucha szülőhelyétől - tárolták, s még ma is ott tekinthetik meg a látogatók. Prága ugyanis nem tudta a Mucha által megkívánt feltételek mellett kiállítani a műveket. A második világháború idején különböző pincékben rejtegették a festményeket, ahol a magas pára- tartalom nem egy képben kisebb- nagyobb kárt tett. 1950-ben aztán a Moravský Krumlov-i reneszánsz kastélyba szállítják a sorozatot, s annak hatalmas termében tekinthette meg a közönség - egészen mostanáig. Prága ugyanis visszakérte, sőt visszakövetelte a szláv ciklust, annak ellenére, hogy a képeknek még mindig nincs eldöntött - s megfelelő - kiállítási helyük. Bár Moravský Krumlov érzelmileg szinte egybeforrt Mucha alkotásaival, Prága egyre hangosabban kéri a képeket. Több helyszín is szóba jött már, ahol a nézők viszontláthatják majd az anyagot, John Mucha, a festő Londonban élő unokája azonban - joggal - egyiket sem tartotta a célra megfelelőnek. Sem a Klementinum, sem a Krížik Pavilon nem kapja meg tehát A szláv eposzt, a tavaly leégett Ipari Palota pedig, amely az egyetlen szóba jöhető helyszín lehetett volna, háromnegyed éve vár a rekonstrukcióra. Teljesen új kiállítási épület megszületésével nem is számolhatnak a még élő családtagok, miközben a legtisztességesebb megoldás épp ez lett volna. Alfons Mucha megérdemelné Prágától, hogy húsz vászna igazán impozáns kiállítási helyszínt kapjon, hiszen az épület rövid időn belül turisztikai célpont lehetne a művészetkedvelő közönség körében. Miután a második világháború zűrzavarában a sérült képeket Moravský Krumlovban restaurálták, majd 1963-ban a helybéli kastélyban kiállították, s azóta is ez volt a Mucha-rajongók egyik zarándokhelye, a város vezetősége fájó szívvel szolgáltatja vissza Prágának a festő által a „csehszlovák népnek” ajándékozott ciklust. A legfrissebb hírek szerint szeptember végéig tekinthetők meg Moravský Krumlovban a képek, de hogy utána hol kötnek ki Prágában, az még mindig nem dőlt el. S ahogy a vitákból kitűnik, nem is biztos, hogy egyhamar megállapodás születik az ügyben. A Sziget újdonsága a VIP-kemping: a szolgáltatását megvásárlók külön csomag- és értékmegőrzőt, mobiltöltőt, internetet, mosodát és fedett teraszú büfét kapnak Túl a zenén - kifeszített lepedők és egy előre bejelentett gyilkosság JUHÁSZ KATALIN Budapest. Ma kora délután végre bejártam a domb környékén, a Sziget nyugodtabb felén épült múzeumi negyedet. Sajnos hiába kerestem a világ legbarátságosabb szabadtéri színpadát, amelynek nézőterét maga a domb adta. A színházi sátrat is lefokozták, egy szerény kis helyszín bújik meg az Octopus-sátor mellett, szerény programmal. Nyilván takarékosságból szüntették meg a színházi Kánaánt, mert népszerű hely volt remek programmal, sokszor alig lehetett beférni. Szétnéztem tehát a képzőművészek között. Sokan már délelőtt elkezdték a festegetést, többnyire kifeszített lepedőkre, hogy a bámészkodók minden ecsetvonást megfigyelhessenek. Ki is lehet próbálni egyet s mást, például varrhatunk válltáskát újrahasznosított anyagokból. Akinek van ideje és kézügyessége, feltétlenül próbálkozzon, mert a kész terméket haza lehet vinni. Tovább poroszkáltam, egyszer csak mit látok? Az egyik múzeum sátránál egy fickó negyven centi A katalán szoborparkban ember nagyságú, csövekből, kerekekből, golyóbisokból, biciklivázakból készült mozgó szobrokat állítottak ki, amelyeket a nézők „játékba hozhatnak" (A szerző felvétele) pengehosszúságú gyilokkal hasba szúrt valakit, miközben egy biztonsági őr rezzenéstelen arccal nézte. Már tárcsáztam volna a mentőket, amikor felvilágosítottak, hogy itt minden nap ez megy, az Aquincumi Múzeum programjának keretében. Hiába, már a muzeológusok sem a régiek. Aztán itt a katalán szoborpark, a Sziget legviccesebb kiállítása. Ember nagyságú, csövekből, kerekekből, golyóbisokból, biciklivázakból készült mozgó szobrok, amelyeket a nézők ,játékba hozhatnak”, és amelyek gyermekek és gyermeki lelkű felnőttek ügyességét egyaránt próbára teszik. A nap legérdekesebb képzőművészeti alkotását viszont a csomagmegőrző mellett láttam. Vajon kinek jutott eszébe, hogy egy fél Barkasból füstölgő, vészvülogós, bakelites, kihelyezett dj-pultot csináljon? Végül is mindegy, ötletnek pompás, látványnak fantasztikus, ráadásul jó zenéket nyom két vicces lemezlovas, úgyhogy sikerük leírhatatlan. Vannak önjelölt performerek is, sok fiú grasszál például női ruhában, boldogan figyelve a publikum reakcióit, a világzenei színpad mellett ismét megjelentek a kukadobosok, akik lelkesen egészítik ki a koncertek hangzását, és éjjel kettőkor szembe jött velem egy srác, aki (1) gyalogolt a hatalmas tömegben, (2) beszélgetett a mellette haladóval és (3) hanyag eleganciával gitározott közben. Én ebből a három tevékenységből kettőt sem tudnék végezni egyszerre (főleg, ha az egyik a gitározás lenne). Megtekintettem a Sziget újdonságát is, a VIP-kempinget, amelyet a Honvéd-üdülő területén, a hátsó zónában rendeztek be, és lényege, hogy a szolgáltatást megvásárlók külön csomag- és értékmegőrzőt, mobiltöltőt, internetet, WlFI-t, mosodát és fedett teraszú büfét kapnak, sőt a medencét is használhatják. Illetve csak ők használhatják. Szerintem ez az idei év leg- antidemokratikusabb fogása. Eddig a biztonságiak bárkit engedtek fürödni, aki kiállta a sort és nem volt kék-zöld haja, illetve nem voltak raszta-tincsei. Az őrzött kempingben a tisztaságra sem lehet panasz, a vécékre és a zuhanyzókra sem kell várni. Szóval komfor- misták, nincs több kifogás, irány a Sziget!
