Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-10 / 184. szám, hétfő
• Forrás: archívum, highways.sk; ábra: JP, fotók: SITA. ČTK 2009 legújabb alagútja: Ezt az alagutat (985 m) a D1-es autópályán nyitják meg Mengusovce és Jánovce között. A legtöbb változáson átesett alagút: A pozsonyi vár alatti; eredetileg légvédelmi bunkernek építették, majd gépkocsik használták, a jelenleg teljes felújítás alatt álló alagút- ban (792 m) viszont már csak villamosok közlekedhetnek. Az átalakítás után gyorsabb, de főleg biztonságosabb közlekedést kínál majd a villamosoknak. A legszélesebb - Horelica: Az alagútban (605 m) az úttest szélessége a járdák közt 6 méter. Az autók 83,3 %-a elkelt Továbbra is sokan várnak a prémiummal Pozsony. Továbbra is sokan vannak azok, akik még mindig nem vettek új autót, holott régi gépkocsijukat már néhány hónappal ezelőtt leadták valamelyik roncstelepen és felkerültek a roncsprémiumra jogosult személyek várólistájára. A gazdasági minisztérium tájékoztatása szerint a prémiumra jogosult autók egy hatodát még nem vásárolták meg. A prémiumot 2009 végéig lehet megrendelni. A legbiztosabb, ha augusztus végéig megrendelik az új autót, ugyanis egyes modellekre több hónapos várakozási határidő vonatkozik. A gazdasági tárca egyértelműen kijelentette, hogy új autókra csak év végéig utalják át a roncsprémiumot - viszont a legbiztonságosabb, ha október végéig átveszik az új autót, ugyanis a regisztrációra és a szükséges okmányok elintézésére is bizonyos idő kell. A forgalmazó csak azután kérvényezheti a tárcától a prémium kifizetését, miután a gépkocsit az új tulajdonos átvette. Az állam a roncsprémium két fordulója alatt összesen 44 200 új gépkocsi vásárlását támogatta, július végéig az autók 83,3 százaléka kelt el. Szlovákián kívül több uniós ország is bevezette a roncsprémiumot, ezért is kell az új autókra a megszokottnál tovább várni. A prémiumra összesen 55,3 millió eurót különített el a kormány, az állami támogatás egy autóra 1000 és 1500 euró között mozgott, több gyártó viszont további 500 eurót hozzáfizetett, így néhány modellt akár 2000 euró- val is olcsóbban megvásárolhattak. (dem, s) ,A pozsonyi Sitina alagút egy irányban minden sofőrnek körülbelül hat perccel rövidíti meg az útját. Naponta körülbelül 40 ezer autó halad át rajta. Egy év alatt így az utasok 90 ezer napot spórolnak meg” - részletezte az alagutak egyik előnyét Viktória Chomová, a Sitina egyik tervezője, a Szlovák Alagutak Szövetségének tagja. Nagyobb biztonságot adnak „Az alagutakban történt komoly közúti balesetek hosszabb ideig emlékezetben maradnak, viszont az ádagos közutakon történt baleseteknek lényegesen több áldozata van. Az alagutak biztonságosak, csak ismerni kell a bennük érvényes közúti szabályokat és azt, hogyan lehet vészhelyzet esetén elmenekülni” - magyarázta Miloslav Frankovský, a szövetség képviselője. Főleg a Mont Blanc, a Tauem, a Kaprun és a Gotthard alagutak tü- zei során bekövetkezett halálesetek ösztönözték Európát a közúti és vasúti alagutak tűzbiztonságának újraértékelésére - két év alatt a négy alagútban történt tragédia során 221 ember halt meg. Ezek az esetek megváltoztatták a nemzetközi felfogást az alagúttü- zekkel kapcsolatban. Az emberi tragédiákon kívül az alagutak szerkezetében és berendezésében is jelentős kár következett be. A Great Belt és a Channel alagúttü- zek során nem következett be haláleset, ám komoly szerkezeti és anyagi károk keletkeztek, ezzel mind Dániát, mind Angliát arra ösztönözték, hogy komolyabban foglalkozzanak az alagúti tűzvédelemmel. Mindezek mellett figyelembe kell még venni a gazdasági hatást a szélesebb regionális gazdaságra - például azt, hogy- milyen következményei lennének Olaszországban és Franciaországban a Mont Blanc alagút bezárásának. A Channel alagútban bekövetkezett tűz becsült anyagi kára 200 millió font. A Mont Blanc alagút 3 éves bezárásával az olasz gazdaság kára közel 2,5 billió euróra nőtt. Maga a feljavítás költsége pedig 300 millió euró volt. Peter Witkovský közlekedési szakértő a Pravda napilapnak elmondta: a Zsolnát Turócszentmártonnal összekötő út kritikus, 19 kilométeres szakaszán 2003 és 2007 között 815 baleset történt, amelyek során 16 személy meghalt, 40 pedig súlyos sérüléseket szenvedett. „Ha már átadták volna a forgalomnak az itt épülő Višňové alagutat, melynek befejezésével már késnek, a számok lényegesen kedvezőbbek lehetnének” - fűzte hozzá Witkovský. Szlovákiának kellenek az alagutak Lényegesen lerövidítik a távolságot az utakon, ráadásul biztonságosak, viszont jóval drágábbak; egy átlagos út, híd és alagút költségeinek aránya 1:3:7. A szlovák vasúti hálózatnak jelenleg 76 működőképes alagút is a része, összesen 43,4 kilométeres hosszússággal. 1966 óta viszont egyetlen új sem épült. Míg a vüág- háborút követő 50 év alatt egyetlen közúti alagút épült meg, a Stratená, addig jelenleg már négyet újat helyeztek forgalomba - Branisko, Horelica, Sitina, Lučivná. Európában már több mint 500, fél küométemél is hosszabb alagút létezik, s mindegyikük teljesíti a szigorú 54/2004/EC uniós normát. A legtöbb Olaszországban, Svájcban, Ausztriában és Németországban van. A Szlovákiában újonnan kiépített alagutak is teljesítik ezeket a normákat. Mik a prioritások? Jelenleg a Bôrik alagút áll a legközelebb ahhoz, hogy végre átadják a forgalomnak. További hat alagút kiépítését tervezik a Dl-es autópályán. Külön figyelmet szentelnek annak a nemzetközi projektnek is, melynek keretén belül a TEN-T gyorsvasút egy Duna alatt áthaladó alagúttal összeköti Pozsonyt Párizzsal és Stuttgarttal. „Ez az alagút ráadásul tehermentesíti a tömegközlekedést a fővárosban” - vélekedik Viktória Chomová, az alagút tervezője. Szlovák szakértők már egyébként nem egy nemzetközi projekten együttműködtek Németországban, Szlovéniában, Szíriában vagy az Egyesült Arab Emirátusokban. Szakértők szerint azt is kevesen tudatosítják, hogy az alagutak árát számtalan különböző tényező befolyásolja, ezért nem egészen igaz, hogy minden többletkiadás valakinek a zsebébe vándorolt. (dem, p) A leghosszabb - Branyiszkó: Az alagút (4975 m) a D1-es autópályán található Lőcse és Eperjes között. Az ország első korszerű alagútja, amely a szigorú uniós normának is megfelel, 2003-ban nyitották meg. A legöregebb - Lamač (Pozsony): Az alagutat (704 m) 1844-ben kezdték fúrni a Pozsonyt Beccsel összekötő vasútvonalon. 1848. augusztus 19-én nyitották meg. A Mont Blanc, a Tauern, a Kaprun és a Gotthard alagutakban két év leforgása alatt történt tragédiák során 221 ember halt meg Biztonságosak a szlovákiai alagutak? A legvitatottabb alagút - Višňové: Még el sem kezdték a fúrását, viszont a munkálatokról írt cikkek, szakmai és laikus vélemények terén már most is minden elődjét lekörözné. Az alagutat (7480 m) vélhetőleg tíz év múlva adják át a forgalomnak. A legeredetibb - Garamfö: Egysínes alagút (1239 m) Besztercebánya és Vereskő között. A vonatok egy spirálszerű útvonalon kanyarodnak rajta, miközben 31 méteres tengerszint feletti magasságot hidalnak át. A legrövidebb - Stratená: Az alagutat (324 m) Dobšiná és Poprád között építették ki, a Branyiszkó megnyitásáig ez volt az egyetlen működőképes kelet-szlovákiai alagút. A legmodernebb - Sitina: A D2-es autópálya fővárosi szakaszán található az alagút (1440 m), amely elnyerte a 2007-es év épületének díját. Pozsony. Közvélemény-kutatások szerint a lakosság többségének meggyőződése, hogy az országban megnyitott alagutak megépítésekor több milliárd korona veszett el; a munkálatok fölöslegesen elhúzódtak, s a megnyitott alagutak nem is teljesítik az uniós biztonsági normákat. Ezek a vélemények túlsúlyban vannak, az alagutak előnyeiről viszont kevesebb szó esik. ÖSSZEFOGLALÓ Alagúti legek AUTO-MOTOR 2009. augusztus 10., hétfő 13. évfolyam 31. szám
