Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)

2009-08-07 / 182. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 7. Kertészkedő 15 Kimutatások szerint Szlovákia területén ma mindössze 500-580 hektáron termelnek nagyüzemileg szilvát Lassan érik a kék színű csemege (Fotó: Hocsi) (Fotó: Hocsi) Járvány esetén az állatok többsége elpusztul Szomorú tapsifülesek ISMERTETŐ Szlovákia egykor szilva­nagyhatalom volt. Köszön­hette ezt elsősorban a szilva viszonylagos igénytelensé­gének és a Besztercei fajtá­nak, amely szinte minde­nütt termeszthető volt. Ugyanakkor a szilva legje­lentősebb kártevői, a szilva­darázs és a szilvamoly sem volt korábban úgy elteijed- ve, mint manapság. BELUCZ JÁNOS A legfrissebb kimutatások sze­rint Szlovákia területén ma mind­össze 500-580 hektáron termel­nek nagyüzemileg szilvát. Itt átla­gosan 4220 tonna (2005-ös adat), jobb években 13 5Ó0 tonna (2000-ben) gyümölcs termelhető ki. A kivitel és a behozatal nagyjá­ból egyforma, éves szinten 500- 1000 tonnára tehető. Feltételez­hető, hogy a kertészkedők és az egyéni termelők hasonló mennyi­ségű szüvát termelnek ki, mint a nagyüzem. így az egy személyre jutó éves hazai szilvafogyasztás - csakúgy, mint más gyümölcsnél - csökkenő tendenciát mutat, mindössze 1, 3 kg volt 2004-ben, míg három évvel korábban még 2,1 kg. Friss fogyasztásra és aszalásra Amikor a szilvahimlő még nem okozott nagyobb pusztítást, csak a Rozsnyói járásban 100 ezer szilva­fát (1988-as adat) regisztráltak. Gömör térségéből az 1910-1920- as években még Csehországba is szállítottak sok ezer tonna almát, körtét, de főleg szilvát. A szilva manapság a házikertekben meg­becsült, termesztett, ám az őszi­barack és az alma után csak amo­lyan „másodrendű” gyümölccsé vált. Jelentőségét az aszalással le­hetne fokozni, ehhez azonban elő kellene venni, le kellene porolni az aszalásra alkalmas kellékeket (a kertészszervezetek az 1980-as években nagyüzemi aszalókat is kaptak). Az alapanyag minősége is fon­tos. Aszalásra az ideális egy ap­róbb gyümölcsű, a Besztercei szil­vához hasonló fajta. Ilyen például a Katinka (német), amely már jú­lius elején érik. Ugyanakkor friss fogyasztásra szánt gyümölcsök esetében a vevő a szemével vásá­rol, azaz neki inkább tyúktojás­nagyságú szilva kell. A termés íze a vásárlás pillanatában másodla­gos kérdéssé válik. A szüvából kiváló kompót is ké­szíthető, ám a termés legnagyobb hányadából és a gyengébb mi­nőségű gyümölcsökből a kertész­kedők általában pálinkát főzetnek. Szlovákiában a szilva és a ring­ló fajtakínálata viszonylag sze­rény. Van Althann ringlónk, há­rom csacsaki szilvánk (a Csa- csanszká raná, -lepotica és -naj- bolja), a szeptemberben érő uni­verzális felhasználású bolgár Gabrovská fajta, továbbá a már említett korai érésű német Katin­ka és az amerikai Stanley. A szil­vahimlővel szemben a csacsaki fajták ellenállóak, ezért lettek ná­lunk honosítva. A Gabrovská és a Stanley közepesen ellenállóak, ugyanakkor az utóbbit nagyon szereti a monília. A Stanley szinte uralkodó fajtává vált térségünk­ben. Termékeny, de a gyümölcsök csak akkor nőnek rajta nagyra, ha a fa nincs túlterhelve. Idén au­gusztusban, esetleg szeptember elején érik. A hazai fajtakínálat magyarországi faiskolák révén bővíthető a Debreceni musko­tállyal, a német Jojóval, a Prezi- denttel, továbbá a Valor, Valjevka és a Bluefre fajtákkal. Károsít az alma- és a szilvamoly Némely betegség, üyen például az almavarasodás is, a nagy meleg­ben nem károsít, szünetel. Nem úgy az alma- és a szilvamoly, ame­lyeknek évente 2-3 nemzedéke is van. Az almamoly esetében a har­madik generáció szeptember elején már az az érett almát férgesül A gyümölcshullás és a feromon csap­dák visszajelzései alapján ajánlom a termelőknek, hogy védjék a téli almát és a későn érő szilvát, körtét. Természetesen az egészségügyi vá­rakozási időt mindenképpen be kell tartani. A nyerges szőlőmoly ellen is védekezni kell, mert a kártevő üyenkor már a bogyókat rágja meg, utat nyitva ezzel a szürkepenész­nek. Az almamoly második generá­ciója ellen július 2. és 3. dekádjá- ban, valamint augusztus első de- kádjában védekezünk. A permete­zést eseüeg 10-14 nap múlva meg­ismételhetjük. Felhasználható ké­szítmények Calypso (az egészség- ügyi várakozási idő 14 nap), Karate Zeon (28 nap), Spintor (3 nap), Reldan (21 nap). Gyümölcsmonília ellen próbál­kozhatunk a Signum gombaölő szerrel is, amelyet eddig virág és hajtáshervadás ellen használtunk. A Signum egy évben háromszor alkalmazható. A készítmény szisz- témikus, tehát a hatóanyag a nö­vény levelein keresztül szívódik fel, miközben várakozási ideje 7 nap. Ezért a későn érő őszibarac­koknál és a szilváknál is próbál­kozhatunk vele. Személyesen már alkalmaztam és az eredmények alapján tudom ezt javallani a ker- tészkedőknek. Időszerű faiskolai teendők A vállalkozókedvű kertészkedő tud magának ültetőanyagot sza­porítani. Most elsősorban szamó­ca palántákat szaporíthatunk szeptemberi kiültetéshez. A legyö­kerezett ostorindákat leiskoláz­zuk, gyommentesen tartjuk, per­metezzük. Készíthetünk magunk­ban bokrokat (például ribiszkét, köszmétét) vagy csemetefákat is. Ehhez nem kell más, csak néhány leiskolázott alany, amelyet egész évben gondoztunk. Ezeket kell most előkészítjük az őszi alvó- szemzéshez, amelyet augusztus derekán, legkésőbb szeptember 10-ig végzünk. Az a legfontosabb, hogy már előre legyen tervünk, tudjuk, milyen alanyra mit szem- zünk, honnan szerezzük be az egészséges szemző hajtást. A szerző kertészmérnök Csak megelőzni lehet a nyulak vérzéses betegségét, melyet a cali- civírus okoz. Járvány esetén az ál­latok túlnyomó többsége elpusztul. A betegség elnevezése sem egy­séges: van ország, ahol vírusos vérfertőzésnek, míg máshol vírus okozta vérzéses tüdőgyulladás­nak, fejtőző májgyulladásnak vagy éppen nyúlpestisnek hívják. Már ebből is látható, hogy egy­idejűleg több szerv is károsodik. Nem túl régi fertőző betegség, először 25 évvel ezelőtt Kínában észlelték Németországból behur­colt nyulakban. Európában 1992- ben az Egyesült Királyságban for­dult elő először, a kórokozó mára az egész világon szétszóródott. Rendkívül járványos jellegű, igen magas megbetegedéssel és el­hullásokkal járó, gyorsan lezajló betegség: a két hónaposnál idősebb nyulak akár 90 százaléka is elpusztulhat. A tömeges elhullá­sok a járványvédelmi igazgatási intézkedéseknek és a megelőző védőoltásoknak köszönhetően csökkentek, némely országban meg is szűntek. Viszont a vírus tér­ségünkben is jelen van, így a be­tegség bármely védekezési lazaság esetén bármikor fellobbanhat. A kórokozó leggyakrabban szá­jon át jut be a házinyúlba, de le­hetséges a légutakon és a bőrsérü­léseken át történő fertőződés is. A nyulak közvetlen érintkezésével, különféle váladékokkal, eszkö­zökkel, takarmánnyal, trágyával, sőt az ember közvetítésével is ter­jedhet. A mixomatózissal ellentét­ben, a jelenlegi ismereteink sze­rint a szúnyogoknak nincs szere­pük a betegség terjesztésében. A lappangási idő nagyon rövid, általában 12-48 óra. A fogékony, egy-két hónapnál idősebb, tehát választott, növendék és felnőtt, fertőzött nyulak pedig rendszerint egy napon belül elpusztulnak. A gyors lefolyás miatt látható tüne­tek alig vannak, a túlságosan he­veny esetekben hiányoznak is, csak az állat hirtelen, minden lát­ható ok nélküli elhullását tapasz­taljuk. Ritkábban, a valamivel las­sabban lezajló heveny esetekben legfeljebb pár órás szomorkodást, bágyadtságot, étvágytalanságot, nehezített légzést észlelünk, az orrból véres váladék ürül, és köz­vetlenül az elhullás előtt idegrend­szeri tünetek (bizonytalan moz­gás, rendellenes fejtartás, gör­csök) jelentkeznek. A betegséget igen Ids számban túlélő állatok bélsarukkal még több héten át ürí­tik a vírust, így ha ezek közé egy hónapon belül új állatot teszünk, a betegség ismét fellobban. További veszély, hogy a kórokozó igen el­lenálló, ezért a környezetben so­káig fertőzőképes maradhat. Az állományban már megjelent betegség lefolyását nem tudjuk befolyásolni, ezért mindenáron a megelőzésre kell törekednünk. Idegen helyről állományunkba új állatot csak nagyon indokolt eset­ben, karanténozás után vigyünk. Legbiztosabb a vakcinázással kia­lakított speciális védelem. Ismert olyan vakcina, mely csak e beteg­ség ellen véd, de ma már rendel­kezésre állnak olyan oltóanyagok is, amelyek a mixomatózis és a vérzéses betegség ellen egyaránt védelmet nyújtanak. (A Szabad­föld nyomán) Miért hullajtja a szilvafa az éretlen A jelenségnek Bálint György szerint több oka is lehet. Ezek közül a leggyakoribbak: 1. A poloskaszagú szüvadarázs nősténye a megtermékenyült szüva- virágok magházába rakja a tojásait. Az ezekből kikelő lárvák belülről fogyasszák a gyümölcskezdemény húsát. A megfertőzött gyümöl­csök egy idő múlva, még zölden (javarészt májusban) lehullanak. 2. Zölden hullanak le a szüvamoly által megtámadott gyümölcske- zemények is. 3. Bőséges virágzás és jó megtermékenyülés után a gyümölcsök egy részétől a fa megszabadul. Ez a természetes gyümölcsritkulás. 4. Súlyos baj az, amikor a színesedő szilvák hullanak le. Ezt a szilva­vírus (Sharka-vírus) okozza, amelyet különösen a Besztercei szilva­fákon a levéltetvek terjesztenek. A beteg fák lombozata nem élénk­zöld, hanem szürkés árnyalatú, a levelei olyanok, mintha porosak lennének. (A Kíváncsi Kertész nyomán) Piaci árséta Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa augusztus 5-én augusztus 5-én augusztus 5én augusztus 5én augusztus 1-jén augusztus 5én augusztus 5én sárgarépa 0,40 euró/cs 0,30 euró/cs 0,70 euró/cs 0,40 euró/cs 0,76-0,90 euró/kg, 0,70 e/cs 0,76 euró/kg 0,40-0,60 euró/cs petrezselyem 0,50 euró cs 00,40 euró/cs 1,66 euró/cs 0,50euró/cs 1,55 euró/kg, 0,70 e/cs 1,66 euró/kg 0,60 euró/cs burgonya 0,50 euró/kg 0,35-0,40 euró/kg 0,40 euró/kg 0,30-0,40 euró/kg 0,30-0,35 euró/kg 0,33 euró/kg 0,30-0,40 euró/kg tojás 0,15 euró/db 0,12 euró/db 0,11 euró/db 0,10 euró/db 0,09-0,11 euro/db 0,10 euró/db 0,09-0,11 euró/kg zeller 0,40 euró/db 0,40 euró/kg 1,20 euró/kg ■ 0,30 euró/db 0,50-0,60 euró/db 1,20 euró/kg 0,40-0,50 euró/db paprika 0,70-1 euró/kg 0,40 euró/kg 0,80 euró/kg 0,30-0,50 euró/kg 0,30-1,63 euró/kg 0,99 euro/kg 0,70-1,00 euró/kg paradicsom 0,70-1 euró/kg 0,30-0,40 euró/kg 0,70 euró/kg 0,70-0,80 euró/kg 0,60 euró/kg 0,86 euró/kg 0,30-0,90 euro/kg gorogdinnye/sárgadinnye 0,60/1 euró/kg 0,35/0,80 euró/kg 0,50/1 euro/kg 0,40/0,50 euró/kg 0,40-0,45/1-1,30 euró/kg 0,33/1 euró/kg 0,49/0,79-0,99 euro/kg kajszi/őszlbarack 1.50/1-1,30 euró/kg 0,60-0,90/0,60-1 euró/kg 1/1,20 euró/kg x/0,70 euró/kg 0,70-0,80/0,30-1 euró/kg x/1,16 euró/kg x/0,75-0,89 euró/kg alma/körte 0,70-1/1 euró/kg 0,60/0,80 euró/kg 1/1,50 euró/kg 0,30-0,40/x euró/kg 1,16/0,50-1,90 euró/kg 0,50-0,93/0,50-1 euró/kg 0,69/0,90 euró/kg szilva 1 euró/kg 1 euró/kg X 0,50 euró/kg 0,50-0,80 euró/kg 0,80 euró/kg 0,40 euró/kg karfiol/karalabe 0,70-1,20/0,50 euró/db 0,70-1/0,20 euró/db 1,20/0,20 euró/db 0,50/0,30 euró/db 1/0,40-0,50 euró/db 0,83/0,40 euró/db 0,50 1/0,30-0,40 euró/db | kaposzta/kukorica 0,40 euró/kg/0,30 euró/db 3,30 euró/kg/0,20-0,25 euró/db 0,50 euró/kg/x 0,50/0,30 euró/db C ,37-0,40 euró/kg/0,15-0,20 e/di j 0,40 euró/kg/0,25 e/db 0,40-0,50 e/kg/0,20-0,30 e/db uborka 1 euró/kg 1 euró/kg 0,40-0,60 euró/kg 0,50-0,70 euró/kg 0,20-1/kg 0,86 euró/kg 0,301-1,30 euró/kg

Next

/
Thumbnails
Contents