Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-31 / 176. szám, péntek

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 31. www.ujszo.com Mozgalmas fotós hetek Dunaszerdahelyen - két kiállítást is megnyitottak, utána pedig maratoni hirdettek Amit a határon tool lőttek Edmár Béla: Első kívánság és Kovács Attila: Édesapám című felvétele RÖVIDEN Underground metal fesztivál Gútán Guta. Harmadik alkalommal rendezik meg a gutái Nocturnal Festet, amely elég szűk stílusrétegre specializálódott. A stílust rengeteg előítélet övezi, főleg képviselőinek külső megjelenése miatt. A fesztivál azonban tavaly is igencsak családias és barátsá­gos körülmények közt zajlott. Az idei program a szlovák és magyar előadók mellett lengyel és cseh zenekarokkal is színesedik. Ma az Alea Iacta Est, az In Flames r.b., a IKill Embrace, a Mortally Infec­ted, az Overcast, a Witchcraft, a Sear Bliss, az Ignominious és a Scivias koncertezik, holnap pedig a Naroth, a Flag, a Criptic Rema­ins, a Constellation, az Eternal Bleeding, az Agregator, a Cranio­tomy, az Age of Agony, a Furia, a Wyrm és a Sturmast lép színpad­ra. A koncertek után mindkét nap vetítés lesz. (ú) Petőfi-emléknap a Duna Televízióban Petőfi Sándorra emlékezik ma a Duna Televízió, a költő halá­lának 160. évfordulóján. A Duna Televízió népszerű műsorában, a Kívánságkosárban 11.30-tól beszélgetés hangzik el Pécsi Györ­gyi irodalomtörténésszel, a Makulátlanul című cikk szerzőjével, aki személyesen is végigjárta a költő életének fontosabb helyszí­neit. Megzenésített versek, dalok, filmrészletek, idézetek segítsé­gével állít a műsor emléket a hazájáért életét áldozó magyar köl­tőnek. Utolsó versét, a Szörnyű időt Bács Ferenc szavalja majd a nézőknek, (d) Könyv a visegrádi négyek építészetéről Az utóbbi két évtized KOKES JÁNOS Prága. A négy visegrádi ország - Csehország, Lengyelország, Ma­gyarország és Szlovákia - építésze­tének utóbbi két évtizedét mutatja be a Visegrádi négyek építészete 1989-2008 című angol nyelvű gyűjtemény, amely a napokban je­lent meg Csehországban. A szép kiállítású, több mint 250 oldalas, számos színes képpel, áb­rával és rajzzal illusztrált kötetet szerdán délután mutatták be ün­nepélyesen Prágában a magyar nagykövetség épületében. „Ezt a bemutatót abból az alkalomból rendeztük meg, hogy jelenleg Magyarország tölti be a visegrádi csoport soros elnöki tisztségét” - mondta Gyurcsík Iván követségi tanácsos. A szerző, Jan Stempel a négy ország több mint hetven építészé­vel dolgozott együtt a kötet össze­állításán. Országonként egy-egy tanulmány foglalja össze az adott időszak építészeti szempontból fontos és érdekes eseményeit, va­lamint jellemzi a fejlődési tenden­ciákat. Minden egyes visegrádi országból azután 20-20 fontos­nak, illetve jellemzőnek ítélt, megvalósult projektet mutatnak be részletesen. A magyar építészettel foglalko­zó részben egyebek között helyet kapott a dunaújvárosi luteránus templom, a Szépművészeti Egye­tem művésztelepe Tihanyban, a Pannonhalmi Apátság borászata, a felújított pécsi Barbakán, a He­rendi Porcelángyár új bemutató­központja, a Pilis-hegyi kilátóto­rony, illetve a debreceni egyetem új épülete. A gyűjteményt a prágai Kant Könyvkiadó jelentette meg. Dunaszerdahely. Tavaly szeptemberben hirdette meg a budapesti székhelyű Felvidéki Magyarok és Ba­rátaik Egyesület a Phelwi- dek Photo - ezt lőttem a ha­táron tool című versenypá­lyázatot. A száznál több beérkezett pályaműből vé­gül harmincat állítottak ki a budapesti Torpedo Art Caféban. Ezek a felvételek érkeztek meg július 17-én a dunaszerdahelyi Csallókö­zi Múzeum képtárába. AJÁNLÓ A tizennégy fiatal felvidéki fo­tós - név szerint Bartal Ágnes, Bi- al Attila, Czine Árpád, Csambal Tamás, Edmár Béla, Hausleitner Ágnes, Juhász László, Keszőcze Ferenc, Kocsis Csaba, Kovács At­tila, Kovács Pál, Simkó László, Vígh-Tarsonyi Gergő és Zselinsky Miroslav - alkotásai földrajzilag, tematikailag és a megvalósítás szempontjából nézve egyaránt széles mezsgyén mozognak. Nagyjából a Szepességtől Pozso- nyig terjedő területről kapunk így képet, s jó húzás volt a verseny- pályázat kiírói részéről, hogy te­matikailag nem korlátozták az alkotókat. Szocio- és riportfotó, zsánerkép, portré és még egy sor más műfaj képviselteti magát a tárlaton, beleértve a digitális kép- feldolgozás és montázs nyújtotta lehetőségeket is. A Phelwidek Photo című tárlat­tal egy időben nyílt meg a múze­um képtárában Zselinszky Miro­slav önálló kiállítása, Fő Város Köz Tér címmel. A Párkányban élő fényképész ezen a bemutatón Bu­dapesten készült alkotásait vonul­tatja fel, melyek a magyar főváros egy másik, nap mint nap látható, ám kevesek által észrevett arcát, életének mozzanatait mutatja be. A fotográfiákon az ember és az ál­tala kialakított tér kölcsönhatásait boncolgatja, kívülállóként arra keresve a választ, mennyire élhe­tő, szerethető ez a közeg. Az augusztus 8-áig megtekint­hető tárlatot Juhász Katalin, a Magyar Köztársaság Kulturális In­tézetének munkatársa nyitotta meg; tekintettel a nyelvtörvény körül kialakult feszült politikai helyzetre, szavait, illetve az el­hangzott zeneszámok szövegeit a szervezők a helyszínen feliratoz­ták. Az esemény végül táncos per- formance-ba „fulladt”, megte­remtve a kellő hangulatot a sokszínűséget kínáló tárlat nyúj­totta élmény befogadásához. A fényképezés iránti fokozott érdeklődést jellemzi, hogy az el­múlt hetekben alakult Fotoklub DS Polgári Társulás egy héttel a kiállítás megnyitását követően, július 25-én meghirdette az I. Du­naszerdahelyi Fotómaratont. A négy megadott témakörben hu­szonhárom résztvevő által készí­tett legjobb felvételeket szakmai zsűri fogja elbírálni, majd augusz­tus folyamán tárlatot rendeznek belőlük, (lőrincz) Hausleitner Ágnes: Pozsonyi ámyjáték Elizabeth Rhodes és Lukin Gábor között azért az összegért folyik a harc, amelyet a holokauszt jóvátételi bíróság ítélt meg Molnár Ferenc és Darvas Lili után A Molnár család örökösödési vitájáról ír a The New York Times MTl-JELENTÉS NewYork/Budapest.AMolnár Ferenc író - hivatalosan is elismert és „önjelölt” - leszármazottai kö­zött dúló örökösödési vitáról, a világhírű szerző és felesége után a holokauszt jóvátételi bíróság által megítélt összeg feletti nézeteltéré­sekről írt csütörtöki számában a The NewYorkTimes. Minden családi legendát veszé­lyeztethetnek a szépítések és a homályos foltok, de ha egy család története a holokauszton, generá­ciókon, kontinenseken és érzel­meken át ível, még nehezebb elvá­lasztani a mítoszt a valóságtól - mint ahogy ez a Molnár család ese­tében is történt - írja a tekintélyes napilap. Elizabeth Rhodes és Lukin Gá­bor között azért az összegért folyik a harc, amelyet a holokauszt jóvá­tételi bíróság ítélt meg az 1939-ben Svájcba menekült, majd az Egyesült Államokba kivándo­rolt, 1952-ben elhunyt Molnár Fe­renc és harmadik felesége, Darvas Lili után. Elizabeth Rhodes 2001-ben Molnár Ferenc állítóla­gos féltestvérének dédunokája­ként nyújtotta be kérelmét a tör­vényszékhez, és azóta hozzávető­leg 225 ezer dollárhoz jutott hoz­zá. Lukin Gábor, az író dédunokája - a magyar állam által elismert örökösök egyike - azonban 2007-ig nem is tudott a jóvátételi bíróság létezéséről. Amikor tudo­mására jutott, hogy Molnár Ferenc és felesége után jóvátételt fizettek egy számára ismeretlen személy­nek, maga is benyújtotta kérelmét, mindeddig azonban nem sikerült rendezni a jóvátétel sorsát. Az Elizabeth Molnár néven szü­letett Rhodes üzleti tanácsadóként dolgozik San Diegóban, ahol férjé­vel és két gyerekével él. Saját be­vallása szerint gyerekkorától fog­va abban a hitben élt, hogy déd- nagyapja, Molnár Sándor kémikus a híres író féltestvére volt. „Ez egyike volt azoknak a dolgoknak, amelyeket felnőve apámtól és nagynénémtől hallottam” - idézte a The New York Times a nő által Molnár Ferenc és harmadik felesége, Darvas Lili színésznő, akit Makk Károly Szerelem című filmjéből is ismerhetnek a nézők (Képarchívum) adott egyik interjút. „Soha nem vált világossá, hogy miként is vol­tak ők féltestvérek, és ki tudja, hogy azokban az időkben az mit is jelentett” - tette hozzá Elizabeth Rhodes. A nő azt követően kezdett el ér­deklődni az esetleges jóvátétel után, hogy Darvas Lili neve fel­bukkant azon a nemzetközi Claims Resolution Tribunal (CRT - jóvá­tételi bíróság) által közzétett lis­tán, amely a náci rezsim olyan le­hetséges üldözöttéinek nevét tar­talmazta, akik svájci bankszám­lákkal rendelkeztek. Bár Rhodes tisztában volt azzal, hogy a rokonság nagyon távoli, mégis amellett döntött, hogy vé­gigjárja a szükséges utat. A nő és családja minden előzetes várako­zásuk ellenére 2003-ban 38 ezer dollárt, kapott Darvas Lili után, a következő évben pedig további 185 ezer dollárt - a nyilvánosságra hozott listán egyébként máig tisz­tázatlan okok miatt nem szereplő - Molnár Ferenc számlái után. Az örökség és annak összege nem csak Rhodesék számára jelen­tett meglepetést, Lukin Gábort, Molnár Ferenc dédunokáját is vá­ratlanul érte az új rokon megjele­nése. A Magyarországon felnőtt, de Los Angelesben élő 51 éves Lukin nem is tudott a törvényszék létéről, de hangsúlyozta, hogy az írónak volt végrendelete. „Nagybátyáim­mal és testvéreimmel minden év­ben kapunk szerzői jogi díjakat az örökség révén” - mondta a zenész­ként dolgozó leszármazott. Lukin úgy döntött, beadja saját kérvényét, bár az örökösök számá­ra megszabott határidő már évek­kel korábban lejárt. A férfi mellé állt azonban az ügyben a CRT wa­shingtoni részlegének egyik bírája, Michael Bradfield, aki az ügy átte­kintését követően arra kérte Eliza­beth Rhodest és családját, hogy ad­ják vissza a pénzt. Rhodesék azonban azt válaszol­ták, hogy ez nem áll módjukban, mivel elköltötték az összeget. „Ha meglenne a pénz, és találnánk va­lakit, aki közelebbi hozzátartozó, akkor azt hiszem, visszaadnánk a jóvátételt, amennyiben ezt kérné a bíróság” - idézte a The New York Times a nő szavait. Elizabeth Rhodes ugyanakkor azzal érvelt, hogy a törvényszék ál­tal megszabott követeléseknek eleget tett az általa benyújtott ké­relem, így jogosan került hozzá a 225 ezer dollár. A nő még egy ma­gyarországi családfakutatót is fel­bérelt, aki nem talált cáfolatot ar­ra, hogy Molnár Ferencnek lett volna féltestvére. Igaz, a szakem­ber az író négy feleségét is „megtalálta”, noha a szerzőnek csak három neje volt. Michael Bradfield egyelőre nem adott ki hivatalos ajánlást az ügy­ben. Mint mondta, úgy gondolja, ismét beszélnie kell Elizabeth Rhodes-zal és családjával, s majd meglátják, mi következhet azután. Egy áprüisi meghallgatáson mindenesetre meglehetősen ke­mény volt a nővel. Többek között arról is faggatta, hogy milyen bi­zonyítéka van a rokonságra a csa­ládi szóbeszéden kívül, s hogyan lehetséges az, hogy a család másik ága, Molnár Ferenc közvetlen le­származottai semmit sem tudnak a kapcsolatról. Elizabeth Rhodes édesapja egyébként annak tulajdonította a család két fele közötti kapcsolat megszakadását, hogy szülei egy­szer egy Broadway-előadás után hátramentek az öltözőkhöz, hogy gratuláljanak Darvas Lilinek, aki azonban meztelenül nyitott nekik ajtót. A családi legenda szerint az esetet követően szakadt meg min­den kapcsolatuk a híres íróval és színésznő feleségével.

Next

/
Thumbnails
Contents