Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-30 / 175. szám, csütörtök
ww.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 30. Vélemény És háttér 7 IIGYILÖ Nagy bajban a szocdemek Megkerült a német egészségügyi miniszter - nyaralás közben - ellopott hivatali Mercedese, ez azonban aligha csökkenti a károkat, amelyeket az ügy okozott a Német Szociáldemokrata Pártnak. Az autót ismeretlenek az elmúlt hét végén lopták el, belopózva Ulla Schmidt miniszter sofőijének hotelszobájába és elemelve a kulcsot. A kínos incidensből hatalmas politikai botrány lett, a közelgő választások előtt az összes többi politikai párt élesen támadta a minisztert, kérdőre vonva amiatt, hogy miért volt szükség nyaralás közben a szolgálati Mercedesre. Több ellenzéki politikus Ulla Schmidtet lemondásra szólította fel. (MTI) inancial Times: Szlovákia és Magyarország kapcsolatai a „leginkább elmérgesedettek" az Európai Unióban Egérré vált a válságban a tátrai tigris zlovákia már nem Közép- urópa „gazdasági tigrise”, őt, visszatért abba a sze- epbe, amelyről úgy gon- olta, hogy már maga mö- ött tudhatja: a térség gyik sereghajtójává vált, ta tegnap a Financial Tiles, amely szerint a zlovák-magyar viszony a igrosszabb az EU-n belül. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A londoni gazdasági napilap zlovákiáról közölt országmellék- te szerint már a januári euró- ;atlakozás tűzijátékkal kísért ímepségeinek idején egyre több 1 utalt arra, hogy a szlovák gaz- iságra teljes erővel rázúdul a obális válság. A jelenlegi gyors gazdasági sszaesés okai ugyanazok, amelyek még 2007-ben is 10,4 százalékos GDP-növekedést tettek lehetővé: az elektronika köré csoportosuló, exportra dolgozó iparágak, valamint a német, francia és dél-koreai autógyárak, amelyek révén Szlovákia a legnagyobb európai autógyártó ország lett egy lakosra számolva - írta a Financial Times. Ján Poéiatek pénzügyminiszter is elismerte a lapnak, hogy a szlovák gazdaság teljes mértékben az exporttól - mindenekelőtt a német exporttól - függ. Poéiatek szerint „nem jó”, hogy Szlovákia ennyire az autóiparra összpontosít. A Financial Times felidézi, hogy az előrejelzések kezdetben még 2009-re is robusztus, 6,5 százalékos növekedést valószínűsítettek Szlovákiában, most már azonban a pénzügyminisztérium 6,2 százalékos visszaesést jósol, és jövőre is csak vérszegény, fél százalékos növekedésre számít. Az euróövezeti tagság nyújtott valamelyes védelmet a gazdasági válság viharában, de ennek ára is van: a szlovák munkaerő már drágább, mint a lengyel és a magyar, ami fékezheti a majdani fellendülés ütemét. Ráadásul az államháztartási hiány az idén várhatóan eléri a hazai össztermék 6 százalékát, ami a kétszerese a korábban ígértnek, ám a kormány eddig nem sok erőfeszítést tett a kiadások lefaragására és a további szükséges reformok bevezetésére. A mostanáig bejelentett programok jórészt jelképes intézkedésekből állnak: ezek közé tartozik a minisztériumok autó- és másológép-beszerzéseinek leállítása - írja a Financial Times, amely szerint a szlovák pénzügyminiszter nem zárja ki az adóemeléseket. Az elemzés szerint mindazonáltal a piac nem bünteti nagyon a jelentős deficitet. Szlovákia májusban kiadott kétmilliárd eurós szuverén kötvényének induló felára mindössze 1,30 százalékpont volt az irányadó német kormány- kötvény - Bund - felett. A Financial Times elemzése szerint Szlovákia és Magyarország viszonya a „leginkább elmérgesedett” kapcsolat bármely két EU-szomszéd között. Nem javított a helyzeten, hogy Robert Fi- co miniszterelnök - „igyekezvén lopni” Ján Slotának, a Szlovák Nemzeti Párt vezérének nacionalista retorikájából - elfogadtatta a szlovák államnyelvvédelmi törvényt, támadva a „magyar irredentizmust”. A brit lap szerint a „nyersen nacionalista” magyar Jobbik mozgalom, amely mandátumokat szerzett az Európai Parlamentben és „a háborús időszak fasisztáit utánozza”, a magyar nacionalizmussal kapcsolatos szlovák félelmeket szítja. KOMMENTÁR Hosszú erőlködés AAAUNÁK ISTVÁN Valamiféle vízválasztónak tekintik a szövetségesek az augusztus 20-i afganisztáni elnökválasztást. Ha az ország területének nagy részén sikerül úgy megtartani, hogy a halálos áldozatok számát a minimumra szorítsák, azt nemcsak politikai, hanem katonai sikerként is fogják értékelni. Ez az abszurdnak tűnő megállapítás jól jellemzi az ottani állapotokat. Az amerikai tengerészgyalogosok és a britek egy hónapja indított offenzívája a déli Hilmend tartományban is ezt a célt szolgálja. Közben minden főszereplő új stratégiát sürget, s úgy tűnik, ami eddig igaz volt, a jövőben nem lesz az. Az utóbbi hetekben rendkívüli mértékben megszaporodott erőszakos cselekményekkel a tálibok alapvető politikai célja az elnökválasztás kisiklatása. Döntő fontosságúnak tűnik a britek hangulatváltozása, hiszen Washington után London állomásoztatja ott a legtöbb katonát. Az egy hónappal ezelőttivel szemben a legújabb felmérésekben a megkérdezettek többsége szerint haladéktalanul ki kell vonni a brit csapatokat Afganisztánból, és még többen vannak azok, akik úgy vélik, hogy ezt a háborút nem lehet megnyerni. Az ok nyüván- való: egy hónap alatt 22 brit katona halt meg, és egészében véve már több brit vesztette életét Afganisztánban, mint Irakban. A brit szkepticizmust jól alátámasztja Robert Gates amerikai védelmi miniszter száraz értékelése - a Pentagon főnöke nemrégiben minden korábbi optimizmust mellőzve azt mondta, hogy Afganisztánban hosszú erőlködésre kell berendezkedni. Az új stratégia két alapvető eleme: a hadműveleteket úgy kell megtervezni, hogy a lakosság védelmét szolgálják. A szövetségesek akcióiban is túl sok civil veszti életét, ami ellenük hangolja a lakosságot. És a másik: a héten a brit külügyminiszter a NATO-központ- ban fejtette ki, hogy a keményvonalas tálib vezetők ellen tűzzel- vassal kell tovább harcolni, de a mérsékeltekkel tárgyalni kell, felkínálva számukra a megbékélést és a politikai folyamatokban való részvételt. Egyre többen vélik úgy, hogy a tálib „második vonallal” ki lehet egyezni, igaz, még nem tudják, hogyan. Sir Josk Strirrup brit vezérkari főnök a hümendi offenzíva kapcsán azt mondta, a brit hadsereg feladata az, hogy megteremtse a politikai megállapodáshoz szükséges „időt és teret”. Az országban állomásozó 91 ezer külföldi katona egyelőre többre nem is képes, ami jelzi, mekkora erőt képviselnek a tálibok. A 91 ezer főből több mint 60 ezer a NATO vezette ISAF-erők kötelékébe tartozik, a többiek amerikai vezetésű szövetséges csapatok. Ez a kettő eléggé eltérő szabályok alapján folytatja akcióit, s Karzai elnök a héten minden külföldi alakulat számára azonos szabályozást sürgetett, megtiltva a házkutatásokat, a vádemelés nélküli fogvatartást. Minderre válaszul a tálib vezetők most tették közzé állítólag májusban elfogadott alkotmányukat, amelyben teljhatalommal ruházzák fel Omar mollát. Ő állt Afganisztán élén 1996 és 2001 között, s nyújtott menedéket bin Ladennek. A dokumentum címe: Mudzshedinek chartája az afganisztáni iszlám emirátusban, ami pontosan kifejezi, milyen államformát képzelnek el az országban, de legalább egy részén. A népszerűtlen Hamid Karzai abban bízik, hogy egy második időszakra is megválasztják elnöknek, s van is rá esélye. Egyelőre nem tudni, hogy a veszélyes déli és keleti tartományokban is garantálni tudják-e a szabad és főleg biztonságos választást. És azt sem tudja senki, mi következik, ha Karzai nem kap az első fordulóban több mint ötven százalékot. Mert akkor helyzet lesz. KÉZ,IRAT Katyvasz MIKLÓSI PÉTER Történt a napokban, hogy Robert Fico serény populizmussal bejelentette: jelentős összeget folyósít szúnyogirtásra az erdőháti régiónak. Viszont említést sem tett a Duna mentéről, ahol a súlyos árvízveszély nyomán szintén rengeteg a vérszívó. De üsse kő, hiszen amíg bennünket emitt a szúnyogok marnak, addig a miniszterelnököt amott csípje a kánya; én pusztán azt kívánnám szóba hozni, hogy a sebtében összetrombitált sajtóértekezleten a Sme riportere megkérdezte a kormányfőt: vajon az erdőháti különtámogatás összefügg-e avval, hogy Fico úr nyaralója is épp ott leledzik? A kormányfő nem válaszolt e kérdésre, hanem durván odaszólt: „Maga egy idióta!” Mit tagadjam, azóta én is rendre idiótának sejtem magam, ha olyasmiről értesülök, amire újságíróként bizony fölkapom a fejem. Például arra, hogy a Pozsonyi Kerületi Bíróság tanácsvezető bírája, Anna Benešová a minap nyíltan beismerte, bizonyos perekben feletteseinek súgása nyomán kellett döntenie. Ugyanaznap olvastam azt is, hogy a Szlovák Postát többmilliós gázsiért dirigáló vezérigazgatót belügyminisztériumi kivételezett- ség mentesíti a forgalmi szabályok következetes betartása alól; magyarán, hatóságilag engedélyezett Audi 8-asának közúti kalózkodása. És ha már a belügy stiklijeinél tartunk, az sem piskóta, hogy a Szenchez közeli Oázis kancahotelben a rendőrség elit készültségi egységének hat legénye védte-órizte szabadidejében ugyan, de feketén a szóban forgó örömtanya prostituáltjait; és amikor kommandós társaik lecsaptak (volna) rájuk, őkelőre tudtak a lebuktatás szándékáról. Ám ha az újságíró - a miniszter- elnöki besorolás szerint - egyszer már idióta, akkor nyilván az sem kerüli el szegénykém figyelmét, hogy a kormányőrség hölgytagját a női méltóságában mélyen megalázó Ján Slota került ki győztesen az ő és csak a szolgálati teendőit teljesítő rendőrnő szóváltásából, sót, a belügyminiszter jóváhagyásával a parlamenti garázs rendjének őrét még meg is büntették! De idiótaként azt sem mulasztottam el észrevenni, hogy a fővárosi kerületi ügyészség arra következtetésre jutott, miszerint a nácibarát szlovák bábállam félkatonai szervezetében használt köszönés („Na stráž!”) nem számít szélsőséges eszmék és szervezetek népszerűsítésének. Kérdem én, az idióta: ezentúl tehát szabadon használhatja bárki? Mert ha igen, úgy azon sem csodálkozom, hogy Slota úr a napokban a zsolnai bíróságon jegyzőkönyvezetten kijelentette : büszke rá, hogy a hetvenes években elpáholt egy szlovákiai magyar férfit. Amiképp attól sem dobok már hátast, hogy pár hete Štefan Harabin személyében olyasvalaki lett a Legfelsőbb Bíróság elnöke, aki bizonyítottan közeli viszonyban volt az albán maffia egyik szlovákiai nagymoguljával... Nem sorolom tovább a számos „apróságból” összeálló egész összefüggéseinek felvillantását, mert ebből az országos katyvasz- ból ennyi is elég ahhoz, hogy a dolog a lehangolónál is lehervasz- tóbb legyen. Vagy fordítva: kínjában az ember már csak nevessen mindezen? Persze, az a legkevésbé sem nevetséges, hogy a miniszterelnök úgy akar kilépni a saját sarából, hogy cinikusan az újságírókból építi fel magának a mesterséges ellenségképet, és bármikor gátlástalanul idiótának bélyegzi meg azt, aki rátapint(hat) a lényegre. Ez bizonyjóval veszedelmesebb, mint egy „idióta” tudósító kérdőn feltett „szúnyogcsípése”; ez egy ország idiotizmusa, s egyben félő, hogy a 2010-es választásokat követő új rend alapjainak lerakása is. Abban a valóságban majd a bisszig kormányfőnek legföljebb az ítélőképessége, viszont a becsületes polgárnak „csak” az itt élő képessége romlik majdan... TALLÓZÓ KRÓNIKA .A roma és magyar közösség közötti konfliktust hivatott megoldani az a békés együttélést szorgalmazó törvény- könyv, amelyet a Hargita megyei polgármesterek állítottak össze - adta hírül szerdán a Krónika című kolozsvári napilap. Az elöljárók arra kérik a történelmi Csíkszék lakosait, hogy a kiéleződött ellentétek feloldása érdekében, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül kerüljék az erőszakot és a magántulajdon-sértésnek minősülő megnyilvánulásokat. Hargita megyében az elmúlt hetekben két településen is feszültté vált a romák és a magyarok közötti viszony. Előbb Csíkszentmártonban kellett a hatóságoknak békéltetniük a lakosságot, miután a magyarok kilátásba helyezték, hogy ők maguk lépnek fel a romák ellen, ha a hatóságok nem akadályozzák meg a lopásokat. Később Csíkszentkirályon fajult tettlegességig a két közösség tagjai között a konfliktus. Akkor egy roma megkéselt a falu kocsmájában egy magyart, a hatóságok pedig nem vették őrizetbe azonnal a gyanúsítottat. Ez felháborodást keltett a magyarok körében, akik mintegy 150-en rátámadtak a gyanúsított házára, és Molotov-koktélt dobtak az ingatlan mellett lévő csűrre. A csíki települések vezetői - úja a Krónika - közös nyilatkozatban fordultak Dán Nica román belügyminiszterhez, Gyerkó Lászlóhoz és Korodi Attilához, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényhozóihoz, valamint Asztalos Csabához, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökéhez a romló közbiztonság javítása érdekében. „Egyre több alkalommal bizonyosodik be, hogy a rendőrség nem képes biztosítani a csíki falvak lakosainak személyi és vagyoni biztonságát” - olvasható a dokumentumban. (MTI)
