Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-30 / 175. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 30. www.ujszo.com RÖVIDEM Oroszország a NATO-ba? Washington. Az új amerikai kormányzat nem veti el Oroszország NATO-tagságá- nak lehetőségét. Erre utalt Philip Gordon amerikai külügyi államtitkár-helyettes, aki washingtoni törvényhozóknak arról beszélt, hogy Amerika megfontolná az orosz tagságot a szervezetben. Gordon szerint a NATO ajtajának nyitva kell állnia az európai demokráciák előtt. „Ha Oroszország teljesíti a feltételeket, valamint képes hozzájárulni a közös biztonsághoz, s konszenzus alakul ki a szövetségen belül, akkor nem szabad őt kizárni”-tette hozzá. (MTI) Tart az iráni beavatkozás Bagdad. Az amerikai haderő iraki főparancsnoka szerint Irán még mindig folytatja egyes iraki felkelő csoportok kiképzését, felszerelését, ám erőfeszítéseit immár arra összpontosítja, hogy képes legyen befolyásolni a közeljövőben esedékes iraki választásokat. Ray Odiemo tábornok kifejtette: „Az iráni beavatkozás minden eddiginél célzottabb... Teherán azt szeretné, ha Irán szempontjából a korábbinál barátibb kormány lenne hatalmon a szomszédos Irakban. (MTI) Menekültek hajóbalesete Providenciáié;. Félő, hogy majdnem százan életüket vesztették abban a szerencsétlenségben, amely még hétfőn történt a Karib-tengeren. A korábbi hírek szerint haiti menekültekkel a fedélzetén felborult és elsüllyedt egy bárka Kuba közelében, a Turks- és Cai- cos-szigeteknél. A túlterhelt hajón legalább 200-an próbáltak elmenekülni hazájukból, az amerikai kontinens legszegényebb országából, s a legújabb hírek szerint 118 ember élte túl a tragédiát. A mentőalakulatok eddig 15 holttestet találtak, 67-en pedig hivatalosan eltűntnek számítanak. Az érintettek a Bahama-szigetek- re, vagy az USA-ba próbáltak eljutni, évente több százan vállalkoznak az ezer kilométeres útra. (MTI) A láma Varsó díszpolgára lett Varsó. Díszpolgári címmel tüntette ki tegnap a varsói városvezetés a dalai lámát. A királyi várban tartott ünnepségen Hanna Gronkiewicz- Waltz főpolgármester elmondta: a varsóiak büszkék arra, hogy a dalai láma mostantól jelképesen közülük való, és ennek a legyőzheteden városnak a polgára. Az ünnepségen részt vett Lech Walesa korábbi államfő, a független Szolidaritás szak- szervezet alapítója és első elnöke, a rendszerváltás No- bel-békedíjas, meghatározó alakja. (MTI) A letartóztatásokkal meggyengített szervezet bizonyítani akarja, hogy továbbra is ütőképes Évfordulós merénylet Madrid. Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant tegnap hajnalban az észak-spanyolországi Burgos városában egy csendőrlaktanyánál. Az épületben hatalmas károk keletkeztek, az egyik oldalfal teljesen leomlott. A mentőszolgálat szerint a detonációban 46-an megsebesültek. Harmincnyolc embert horzsolásokkal és zúzódásokkal szállítottak kórházba. A csendőrség szóvivője szerint a robbantást valószínűleg a Baszk Haza és Szabadság (ETA) szakadár szervezet hajtotta végre, jóllehet az ETA rendszerint előre figyelmezteti telefonon a hatóságokat, ha merényletre készül, s most ez nem történt meg. A szervezet merényleteivel eddig826 embert ölt meg. (MTI) Holnap lesz 50 éve annak, hogy Bilbaóban megalakult az ETA. Az elmúlt három hétben 7 8 vezető tagját tartóztatták le. (Reuters-felvétel) Összecsaphat az iraki hadsereg a pesmergákkal - Bagdad Iránnak tetsző akciót hajtott végre Növekvő arab-kurd feszültség Bagdad/Erbil. Fura, több órán át tartó, 260 sérülttel járó összecsapás zajlott le az iraki hadsereg és egy Irakban lévő iráni tábor lakói között. Váratlanul az észak-iraki kurd autonóm régióba érkezett tegnap - előre be nem jelentett iraki látogatása második napján- Robert Gates amerikai védelmi miniszter. ÖSSZEFOGLALÓ Gates közvetíteni akar a bagdadi központi kormány és a kurdok közötti területi vitában. A Pentagon vezetője tárgyalt többek között Ma- szúd Barzanival, a régió frissen újraválasztott elnökével (a szombati választáson aratott győzelmét épp tegnap jelentettékbe). Arról nem tájékoztattak, hogy mi hangzott el az egyeztetésen. Washingtonban attól tartanak, hogy erőszakba torkollhat az iraki központi kormány és a kurdok közötti, az utóbbi időben elmérgesedett vita, összecsapások törhetnek ki az iraki hadsereg és a kurd pesmerga erők között. A nézeteltérés középpontjában Kirkuk város kőolajban gazdag környékének hovatartozása áll. A kurdok az északiraki autonóm régió részének tekintik a területet, és népszavazást rendeznének arról, hogy Kirkuk és körzete a bagdadi kormány felügyelete alatt maradjon, vagy pedig a kurd autonóm területhez tartozzék-e. A nagyváros arab és türkmén lakói tartanak a kurd hegemóniától. Gates tegnap elejtett egy megjegyzést, amely szerint az amerikai csapatkivonás üteme felgyorsulhat. Kedd délután kezdődött, több órán át tartott az az összecsapás, amely az Iránból 22 éve elmenekült ellenzéki erő, a Népi Mudzsahedek észak-iraki táborának lakói és az iraki hadsereg alakulatai között robbant ki. Az iraki kormány ugyanis úgy döntött, hogy erővel elfoglalja az asrafi tábort. Az okot csak találgatni lehet, de az biztos, hogy az Ahmadinezsád-féle iráni rezsim gesztusként értékelheti az iraki akciót. A dijálai tartományi rendőrség szerint a mudzsahedek 200 tagja és az iraki biztonsági erők 60 katonája sebesült meg, közülük 20 súlyosan. A tábor lakói közül 50-et őrizetbe vettek. Tegnap délután kiújultak az összecsapások a táborlakók és az iraki katonák között. Egyes jelentések 2, mások 7 halálos áldozatról szóltak, a sérültek számát400-ra becsülték. Sahriar Kia, a Népi Mudzsahedek egyik szóvivője telefonon elmondta, attól tartanak, hogy az őrizetbe vett személyeket kiadják az iráni rezsimnek. Az iraki hadsereg kedden előbb békésen próbálta meg átvenni a tábor biztonsági felügyeletét - ezt eddig az amerikai erők látták el-, ám az ott élők heves ellenállásába ütköztek. Az ellenállás később zavargásokká fajult, amikor az iraki katonák parancsot kaptak arra, hogy alkalmazzanak erőt: könnygázt vetettek be, és bulldózerekkel rombolták le a táborkapuit. Megfigyelők szerint az Iránnal szoros kapcsolatot ápoló, síita vezetésű iraki kormány már jó ideje be akarja zárni a 3500 embernek otthont adó asrafi tábort. Idén márciusban Bagdad tervet készített arra, hogy az asrafi tábort a mindössze 80 kilométerre húzódó iráni határtól messzebbre, a sivatagba helyezze át. (MTI, ú) Marxisták is, meg iszlamisták is Bagdad. Amarxistaés egybeniszlamistaNépiMudzsahedek szervezet részt vett az iráni sah megdöntésében 1979-ben, de az új forradalmi iszlám rendszer száműzte őket Iránból. 1986-ban, az irakiiráni háború idején Irakba menekültek. Az iráni kormány azzal vádolta őket, hogy Szaddám Húszéin volt iraki diktátor katonai és pénzügyi támogatást nyújtott nekik, hogy Irán ellen harcoljanak. Szaddám bukása utána Pentagon védettszemélyekneknyilvánította őket, holott a szervezet szerepel a Washington által terroristának minősített szervezetek listáján. Védettségük ez év január 1-jén megszűnt. Előzőleg Washington garanciát kapott Bagdadtól arra nézve, hogy a mudzsahedeket nem adják ki olyan országoknak, ahol üldöztetés fenyegetné őket. (MTI) Magyar parlament Kisebbségi képviselet Budapest. Megvan a kormányzati szándék arra, hogy ősszel megszülethessen az az országgyűlési határozat, amely rögzíti, hogy meddig és milyen módon hozzák létre a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletét. Ezt Szili Katalin, házelnök közölte a tegnapi budapesti nagyköveti értekezleten. Emlékeztetett arra, hogy a kisebbségek parlamenti képviselete 1992 óta megoldadan, amely miatt már ő is pironkodott egy-egy nemzetközi megbeszélésen vagy találkozón. Az Országgyűlés már létrehozta a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumát, amely átmenetileg biztosítja a kisebbségek képviseletét. Szili a nemzetpoliti- kával kapcsolatban beszélt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) működéséről, amely szeptemberben nyitja meg irodáját Brüsszelben, így az EU felé is hatékonyabban közvetítheti a Kárpát-medencei magyarság érdekeit. Mint mondta, a KMKF jó példa arra, hogy a magyar belpolitikában van mód a konszenzusos döntésekre és az együttműködésre. (MTI) Grúziái misszió Nem akarnak amerikaiakat Moszkva. Veszélyesnek nevezte egy orosz diplomata azt az elképzelést, hogy amerikaiak is csatlakozzanak az EU grúziai megfigyelő missziójához. Az amerikai jelenlét olaj lenne a tűzre a térségben, és megterhelné az orosz-amerikai viszonyt - mondta egy orosz külügyi forrás. Az uniós külügyminiszterek hétfőn döntöttek arról, hogy egy évvel, 2010. szeptemberéig meghosszabbítják a grúziai tűzszüneti megfigyelőik megbízatását. Az EU- ellenőrök a tavalyi grúz-orosz háború után kezdték meg munkájukat a Kaukázuson túli országban. Egy hónapja ez a kb. 300 fős, főleg rendőrökből álló misszió az egyedüli nemzetközi csoport a területen, mert Moszkva megvétózta, hogy meghosszabbítsák az EBESZ és az ENSZ hasonló misszióját. (MTI) Rebija Radír egyetlen éjszaka történéseiről Tízezer ujgur tűnhetett el MTl-HÍR Tokió. Rebija Kadír, az északnyugat-kínai Hszincsiang autonóm terület ujgur lakosságának emigrációban élő vezetője szerint közel tízezren tűntek el egyetlen éjszakán Urumcsiban a július eleji etnikai zavargások idején. „Hova tűntek? Ha halottak, holtalálhatók?”-kérdezte a 62 éves, üzletasszony tokiói sajtó- értekezletén. A 2005 óta amerikai száműzetésben élő Rebija Kadír, aki az Ujgur Világszövetséget is vezeti, azzal vádolja a kínai kormányt, hogy meg akarja semmisíteni az ujgur népet. Peking viszont az Ujgur Világ- szövetséget vádolja a lázongások szításával, Kadírt pedig bűnözőnek tartja. Ó viszont tagadja, hogy bármi szerepe lett volna az erőszak kirobbanásában. Peking szerint a július 5-én kitört zavargásoknak 197 halottjuk volt Urumcsiban, azujgur ellenzék úgy véli, ezrekre is tehető a halottak száma. Kadír asszony azt szorgalmazza, hogy a nemzetközi közösség küldjön ki független vizsgálóbizottságot a történtek megviRebija Kadír (SITA/AP) tágítására. Ugyanakkor döbbentnek és csalódottnak mondta magát a washingtoni kormányzatnak a hszin- csiangi zavargások utáni, „kissé távolságtartó” magatartása miatt. Peking élesen elítélte Kadír tokiói látogatását. A külügyminiszter-helyettes bekérette a japán nagykövetet, és követelte: ,A japán kormány tegyen hatékony lépéseket Kadír Kína-ellenes, szakadár tevékenységének beszüntetése érdekében Japánban”. Török nyilatkozat békülékeny hangnemben Rendeznék a kurd kérdést Airbus-problémák Megint rossz volt a szonda Párizs. Ismét probléma volt a sebességmérő műszerrel egy Airbus repülőgépen. A Le Figaro szerint az Air France légitársaság Rómából Párizsba tartó egyik járatán a pilóta egy percen át úgy vezette a gépet, hogy közben nem kapott adatokat a sebességről. A hírt az Air France egyik szóvivője megerősítette, bár szerinte csak néhány másodpercről volt szó, s az eset nem vol hatással a repülésre. A sebességmérő műszer, az ún. Pitot- szonda azóta került reflektorfénybe, amióta két püóta-szakszervezet is ezt a berendezést, pontosabban ennek hibáját tette felelőssé a Rio de Janeiróból Párizsba tartó Air France-járat június elsejei lezuhanásáért. A gép - egy Airbus A330- as - az Atlanti-óceánba zuhant, a tragédia 228 halálos áldozattal járt, köztük volt négy magyar állampolgár és egy szlovákiai magyar is. A most említett július 13-i Róma-Párizs járaton már újabb típusú szondák voltak. (MTI) MTl-HÍR Ankara. A török kormány tegnap bejelentette, kész több jogot biztosítani a kurdoknak, ezáltal e kisebbség fegyveres szervezetének 25 éve tartó felkelése is befejeződhetne. Besir Atalay belügyminiszter nem szolgált részletekkel a tervről, annak ellenére, hogy igen békülékeny hangnemben igyekezett fegyverletételre bírni a több ezer kurd felkelőt. A lázadók feltétel nélküli amnesztiát követelnek, amely kiterjedne a vezetőikre is. Az ankarai kormány ebbe nem megy bele. POLITIKAI BOTRÁNY Javíthatatlanul pénzsóvárak London. Az eddigi összegnek csaknem a kétszeresére emelték számlakötelezettség nélkül elszámolható napidíjukat az alsóház képviselői, akiknek költség- térítési visszaéléseit alig néhány hete leplezte le a brit sajtó. A leleplezés az utóbbi évtizedek legnagyobb belpolitikai botrányát kavarta Angiában. AThe Daily Telegraph szerint a törvényhozók a költségigénylési üggyel kapcsolatos közfelháborodást figyelmen kívül hagyva, 4800 fontról 9125 fontra emelték azt az éves felső összeghatárt, amelyet hivatalosnak minősített utazásaik költségei után, „bemondásra” visszaigényelhetnek. Az új szabályozás szövegében kifejezetten szerepel, hogy ennek a pénznek a felhasználását nem kell számlával igazolni, és a honatyákon múlik, mire költikapénzt. (MTI)
