Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-29 / 174. szám, szerda

22 Sport ÚJ SZÓ 2Ö09. JÚLIUS 29. www.ujszo.com Tippelők Új Szó Fociligája: a tavaszi első Bagócsi Sándor már harmadszor nyert, Durdáék a pénztárca után pénzt is kaptak A tippverseny győztese a tengerpartra utazik Méghogy a régiófoci unal­mas? Aki ezt állítja, nem lá­tott még vérbeli falusi rangadót. De az alacso­nyabb osztályú meccsek nemcsak izgalmasak, ha­nem jó esetben jól is jöve­delmeznek- az Új Szó Tip­pelők Fociligájának nyer­tesei idén utazási utal­ványt, vásárlási utalványt és készpénzt is nyertek. BŐD TITAN ILLA A tippverseny díjazottjainak idén is személyesen vittük el a nyereményeket. Az összetett győztes: Árgyusi János A legjobb női tipppelő: Okolinszky Ingrid A negyedi Árgyusi János ta­vasszal végig vezetve nyerte meg az összetett versenyt, s ezzel egy 1328 euró (40 000 korona) értékű utazási utalványt. „Spa­nyolországba vagy Bulgáriába szeretnénk menni” - avat be ol­vasónk utazási terveibe, s mi­közben a tévében (amit egyéb­ként az őszi elsőségért járó utal­ványért vásárolt) a Konföderáci­ós Kupa meccseit ismétlik, a tippversenyes élményeiről is me­sél: „Az utolsó fordulókban már kicsit izgultam, mert eléggé megszorítottak a többiek. Min­dig jobb a második-harmadik helyről tippelni, az ember job­ban mer kockáztatni. Mindig nagyon vártam már a szerdai Uj Szót, de ha késett is a postás, a kollégák a buszban már mond­ták, hogyan állok.” Az utolsó forduló után Árgyusi- ék nagyon várták a szerkesztőségi telefonhívást. „A férjem munkahe­lyén nem lehet telefonálni, de a szünetben felhívott, s érdeklődött, nem kereste-e valaki - meséli nyer­tesünk felesége. -Amikor azt felel­tem, nem, kicsit letört. A második szünetben viszont már örömmel újságolhattam neki, hogy miénk a győzelem! Nagyon igazságtalan lett volna, ha végig vezet, és pont az utolsó pillanatban úszik el az elsősége.” Árgyusi úr megerősíti a sokszor hallott tételt, hogy az embernek mindig a saját csapatára a legne­Okolinszky Ingrid és Zuna, a fiatalabb ló Okolinszky Ingrid, a legjobb női tippelő őszi helyezését meg­védve nyert ismét. Jutalma, csak­úgy, mint fél éve, egy 332 eurós (10 000 koronás) vásárlási utal­vány. „Még a múltkorit sem tud­hezebb tippelni. „Szerencsére a negyediek meccsei nem sokszor szerepeltek a szelvényen - mondja nevetve. - Rendszeresen járok meccsre, Negyeden jó csapat van, és sok néző is kijár, több, mint az I. ligában, pedig mi csak III. ligásak vagyunk! Nálunk rendszeresen kint van hat-nyolcszáz szurkoló, és egyszer, amikor a ViOnnal csatáz­tunk a feljutásért, 3000 néző jött el a meccsre.” Negyeden az utánpótlással is tö­rődnek, Árgyusiék egyik fia látoga­tásunk idején éppen Franciaor­szágban edzőtáborozik az Euro- camp program keretén belül. „Román, magyar, szlovák, német és francia együttműködés ered­ménye ez a program, tíz-tizenhá­rom éves gyerekek részére. Jövőre Negyed látja vendégül a csapatokat” - tudjuk meg olva­sónktól. A fociról Árgyusiéknál órákig lehetne beszélgetni, de a nyere­ményre való tekintettel az utazási történetek is előjönnek. „Minden­képp a tengerhez akarunk menni - hangsúlyozza Árgyusi János. -Ta­valy Makovban, a cseh határnál voltunk kirándulni, ott is jól érez­tük magunkat. Igaz, az egyik túra túl jól sikerült, eltévedtünk, és órákon át kellett gyalogolnunk, mire visszaértünk a szálláshe­lyünkre. A tengerparton ilyesmi nem fenyeget...” A tavaszi első: Bagócsi István A tavaszi versenyt a sárói Bagó­csi István nyerte. „Nem nagyon taktikáztam, csak figyeltem a táb­lázatokat, és a megérzéseimre hallgattam - mondja olvasónk, aki az utolsó forduló góltotós meccsé­re, az újváriak nagyölvedi vendég­játékára személyesen elment. - Az a meccs nem jött be, féltem is, hogy ezzel elúszott a győzelmem. Amúgy se nagyon gondoltam a végső győzelemre, csak három fordulóval a vége előtt kezdtem bízni benne. Tavasszal háromszor eltaláltam a góltotós meccset, míg ősszel egyszer sem.” Bagócsi István szerint tavasszal könnyebb tippelni: „A 15. forduló után már jobban látszik, ki a baj­nokesélyes, és ki a kiesőjelölt. De ez mindenki számára előny, nem csak nekem. A környékbeli csapa­tokkal néha nekem is meggyűlt a bajom. Az idegen csapatoknál az ember jobban odafigyel, alapo­sabban megnézi a táblázatot, a jól ismert kluboknál meg hajlamos fe­lületesebben tippelni.” Sárói olvasónk nyereménye egy 664 eurós (20 000 koronás) vásár­lási utalvány. „Azt még nem tu­dom, mit veszünk rajta. Ez egyéb­ként már a harmadik díjam, egy­A tavaszi második helyezett, a rimaszombati Durda László szá­mára jókor érkezik nyereménye, az 500 euró készpénz, á látogatá­sunk után egy nappal ugyanis Olaszországba indul nyaralni a család. „Én jártam a legjobban - mondja hamiskás mosollyal nyer­tesünk. - Elektronikai cikk nem hiányzik a háztartásból, így meg kaptunk a nyaralásra egy kis zsebpénzt.” Olvasónk, aki 40 éve előfizető­je az Új Szónak, viszont kicsit ránk is pirít: „Mindig csak Duna- szerdahely meg Dunaszerdahely! A rimaszombati fociról miért nem írnak annyit, mint a DAC-ról?!” Piszárék legutóbbi meccsének ki­elemzése után sor kerül Durda úr taktikájának kielemzésére is: „Négyszer is sikerült eltalálnom a góltotós meccs végeredményét, és így is nagyon szoros volt a vé­ge. Az utolsó forduló nekem nem lett a legjobb, csak hét pontot fog­tam, így aggódtam, hogy még a dobogóra se férek fel. Már a csa­ládot is próbáltam felkészíteni, hogy ne étje őket váratlanul a csa­lódás, de aztán az újságban lát­tam a jó hírt!” Durdáéknál annál is nagyobb örömet szerzett a díj, mert korábban - egy pénztárcától eltekintve - sosem nyertek. Némi késéssel a pénztárca után a pénz is megérkezett... Árgyusi János Spanyolországba vagy Bulgáriába utazna a nyereményén (Somogyi Tibor felvételei) szer már szintén nyertem egy húszezres utalványt, egyszer meg a feleségem nevében egy mobilte­lefont. Még mindig megvan, na- gyonjól működik!” A tavaszi második: Durda László tam kiváltani, hát így most már legalább egyszerre levásárolha­tom őket” - mondja nevetve olva­sónk, akinek nevében édesapja játszott. „Nem is számítottam rá, hogy másodszor is összejöhet va­lami nyeremény. Nem is akartam hinni, amikor apukám felhívott, az újságot is el kellett hoznia, hogy higgyek neki. Milyen érde­kes, hogy az ő nevére nincs sze­rencsénk, csak az enyémre meg a testvéremére... Mert a testvérem, Robi is nyert” - újságolja büszkén szenesei nyertesünk, miközben a festői hegyek között elterülő kis gazdaságot is megmutatja. Go­ráit, az öregebbik lovat már de­cemberben is láttuk, most Zunát, a fiatalabbat is van alkalmunk megismerni. „Sok a munka üyen- kor, a férjem hajnaltól késő estig arat, a kertben meg a szúnyogok miatt nehéz dolgozni. Az utalvá­nyon valószínűleg fagyasztót ve­szünk, és egy porszívóra is szük­ség lenne. Lehet, hogy apukám­nak is veszek belőle valamit. Na­gyon szereti a focit, otthon, Ba- racskán sokat tett a futballért.” A tavaszi harmadik: Tóth Róbert Ajándékot osztani kellemes ér­zés, még ha negyven fokban kell is körbeautózni az országot, mert boldog arcokat láthat az ember. Általában. A tavaszi harmadik he­lyezett Tóth Róberték nem voltak túl lelkesek, hogy az ölükbe hul­lott 332 euró (10 000 korona), mert a vásárlási utalványt nem le­het akárhol beváltani, mert sok a munka és kevés az idő, és egyálta­lán, minek ez az egész hajcihő... Kelletlen szavaikat hallgatva ki­csit elment a kedvünk az egész tippversenyesditől... A hűségdíjas: Urbán Lajos Szerencsére a kedveszegett új­ságírót felvidítja a nagyölvedi Ur­bán Lajos lelkesedése. „Régi Új Szó-olvasók vagyunk, amikor vá­sárolni kezdtük, még csak 30 fillér volt. Szeretek játszani, már a múltban is minden versenybe be­kapcsolódtam. A nyolcvanas években volt egy olimpiával kap­csolatos kvíz a lapban, azt is min­dig megoldottam, akkor vásárol­tam össze ezt a csomó sport­könyvet” - mutat a könyvespolcra olvasónk, aki ugyan nem került a tippverseny élmezőnyébe, a sze­rencse azonban kedvezett neki, s övé lett a 166 eurós (5000 koro­nás) vásárlási utalványt jelentő hűségdíj. A jó hírt a lányától tudta meg: „Nem árulta el, miért hív, csak annyit kérdezett: »Apa olvasta már az Uj Szót? Mert ha nem, gyorsan nézze meg!«” - mosolyog nyerte­sünk felesége. Ahol három gyerek és nyolc unoka van, ott biztosan lesz mire költeni a díjat. Urbán La­jos helyesel: „Gyakran vágunk disznót, és szükség lenne egy na­gyobb fagyasztóra, így való­színűleg ebbe pótolunk bele az utalvánnyal.” Urbán Lajos igazi drukker, s büszkén beszél a nagyölvedi csa­patról: „Nagyon szeretem a focit, a hazai meccseken mindig ott va­gyok. Sok néző van, az egész kör­nyék idejár, hiszen mi a III. ligában játszunk, miközben Léva csak a te­rületi bajnokságban szerepel... A pályánk is nagyon szép, a lelátót meg a gyepszőnyeget sok nagyobb település megirigyelhetné!”

Next

/
Thumbnails
Contents