Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-29 / 174. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 29. www.ujszo.com Napjaink nyers valósága hip-hoppal aláfestve Bratislavafilm - mozi a város egy napjáról ELŐZETES Holnap tartják Jakub Kroner fiatal rendező Bratislavafilm című dokumentum-játékfilmjének országos premierjét. A dokumentummozi napjaink életviteléről, nyers valóságáról próbál képet alkotni. Kockáin a város egy napját követhetjük nyomon egy maffiózó (Peter Batthyányi), egy taxisofőr (Jozef Kapec), valamint egy fiatal drogdíler (Michal Nemtuda) mellé szegődve, és személyes történetükkel szembesülve. Az egymással párhuzamosan futó, majd egymást átfedő eseményszálakat egy olyan fiatalember fogja össze (Ľuboš Kostelný), aki a nagyvárossal kapcsolatos ideáljait követve, hamis illúziókat kergetve érkezik a fővárosba, hogy ott találjon magának munkát. Ez az első olyan film, amelyben a szlovák hip-hop kerül előtérbe, bár ahogy az alkotók mozgóképes produkciójukat beharangozták, a Bratislavafilm nem a hip-hopról szól. Sokkal inkább - ahogy az ajánlóban megfogalmazták - ez a 78 perces opus film a városról, amelynek megvannak a maga törvényei, s a produkció annak próbál utánanézni dokumentumjátékfilmes eszközökkel, jellegzetes figurái hogyan kerülik meg ezeket a törvényeket. A film promóciója a bemutató előtt pár nappal megkezdődött. Ennek részeként a rendező Jakub Kroner, valamint a figurákat életre keltő színészek közül Zuzana Fialová és Peter Batthyányi találkozott a közönséggel a pozsonyi Cinemaxban hétfőn tartott vetítésen, (tb) Peter Batthyányi a film plakátja előtt (Peter Prochózka felvétele) RÖVIDEN Félidejéhez érkezett az Esztergomi Nyár Esztergom. Félidejéhez érkezett az Esztergomi Nyár; a kulturális fesztivál további programjai között kiállítás-megnyitó, több koncert, táncbemutató és színdarab is szerepel. Ma este a Várszínházban mutatják be a Budaörsi Játékszín művészei Márai Sándor Füveskönyv című életkomédiáját, míg holnap nyílik Aba-Novák Vilmos életművének gyűjteményes kiállítása. Pénteken este a Várszínházban a Csavargók tízparancsolata című Hobo-produkciónak tapsolhatnak a nézők. Szombaton a W8 együttes koncertezik a Széchenyi téren, őket követik a Gabalyda Bábszínház művészei, akik a Csodakút című vásári komédiával szórakoztatják a közönséget, majd Keresztes Ildikó koncertjével zárul az est a Széchenyi téren. Augusztus 2-án, vasárnap a Vármúzeum Lovagtermében rendezik meg az Esztergomi Gitárfesztivál nyitókoncertjét, amelyen az angol Paul Galbart játékában gyönyörködhetnek a zenebarátok. A Széchenyi téren este 19 órától a Mogyorósbányai Fúvós- zenekar szórakoztatja a nagyérdeműt, (mti) Milánóban mutatják be Da Vinci kódexét Róma. Milánóban tátják elsőként a nagyközönség elé Leonardo da Vinci híres vázlatfüzetét; a Codex Adanticust szeptember 10-től állítják ki több részletben 2015-ig. A kódex a művész gépekről és anatómiai felfedezésekről készített több mint ezer rajzát és a hozzá fűzött szövegeket tartalmazza. A 1119 oldalt tartalmazó kódexet összesen 24 tárlaton mutatják be, amelyek három hónapig tartanak. Egy-egy kiállításon mintegy félszáz oldal lesz látható. A kiállítássorozat 2015-ben a milánói világkiállítás alkalmával éri el csúcspontját, amikor más európai múzeumokból származó Leo- nardo-művekkel is kiegészítik a tárlatot. A Codex Adanticus 1478 és 1518 között készült, összesen 12 kötetből áll, amelyek mérete adaszokra emlékeztet. A kódexet jelenleg a milánói Ambrosiana Könyvtárban őrzik, (mti) A költő sírjánál Csehieken (Szekeres Éva felvételei) Gyöngyösit immáron korunk legjobb irodalomtörténészei is abszolút költői tehetségként tartják számon Márs és Vénus között „Igen kedves versei annyira el is híresedtek, hogy sem előtte, sem utána mása nem tartatik Gyöngyösinek a versírásban” - írta a 380 esztendeje született Gyöngyösi Istvánról Bőd Péter, az első magyar nyelvű irodalmi lexikon szerzője. Ráday Gedeon Gyöngyösi-epitáfiuma mindezt a tudomány nyelvéről a költészetébe így ültette át: „Gyöngyösi pennáját vezeté keze közt maga Vénus, / S nyájjal hintegeték az három kellemetesség.” CSEHY ZOLTÁN Mindezek ellenére Gyöngyösit a múlt rendszer ideológusai éppúgy, mint a romantikus eredetiségkultusz, illetve nemzetfelfogás hívei csupaszra vetkóztetett életrajzi adalékok és sajátosan értelmezett etikai szempontok alapján megfosztották méltó helyétől a magyar költészet Pantheonjában. A(z akkor) hollandiai Kibédi Varga Áron viszont már 1983-ban korszakosán átértékelte Gyöngyösit: a felrótt hibákat, hiányosságokat a posztromantikus kritika bűneként láttatta, s a barokk retorikai ismeretek tárházára építve rehabilitálta a nagyszerű szövegvilágot. Gyöngyösit immáron korunk legjobb irodalomtörténészei is abszolút költői tehetségként tartják számon. A barokk retorika előírásaihoz igazodó költő nemcsak, hogy nem vét a szabályok ellen, hanem egyenesen erényt kovácsol belőlük, sőt mintegy megelőlegezi a verses regény műfaj át. A kétszeres Gyöngyösi-évfordulóról (380 éve, 1629-ben született és 305 éve, 1704-ben halt meg) egy háromnapos eseménysorozat keretem belül emlékeztek meg tisztelői. A füleki táblaavatással kezdődő, nagybalogi koszorúzással, illetve csetneki sírkoszorúzással folytatódó, majd egy murányi gyalogtúrával végződő rendezvénysorozat ráadásul döntő mértékben civil kezdeményezések sorozatának köszönhette létét. Július 23-án a Füleki Vármúzeumban Agócs Attila kitűnő, a költő korát különös odafigyeléssel méltató tárlatvezetése után a fellegvárban került sor Gyöngyösi István latin nyelvű emléktáblájának leleplezésére, mely a Rovás Társulásnak és a Szlovákiai Magyar írók Társaságának köszönhető. Az áttetsző tábla jól igazodik ahhoz a barokk allegóriához, mely az irodalmat rétegek sorozataként, jelentések egymásra rakodó játékaként képzeli el. A résztvevőket Fülek polgármestere köszöntötte, valamint Agócs Attila és Szászi Zoltán beszéde hangzott el. A helyszín kiválasztása nem véletlen, hiszen a rendezvénysorozat idei vezérfonalát Gyöngyösi fő műve, a Márs- sal társolkodó Murányi Vénus adta, melynek főhősét, Wesselényi Ferencet így jellemzi a poéta: „Nemes királyunknak alig volt más híve, / Az egy Wesseléni tökéletes szíve (...). / Füleki fő tisztet ez akkor visele, / Holott vitézsége szép szárnyat nevele”. Ä táblaavatás után két előadás hangzott el a füleki Csemadok szervezésében a városi magyar közösségi házban. Jankovics József, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettese, Gyöngyösi István műveinek kiadója Gyöngyösi és Koháry István kapcsolatát boncolgatta, miközben számos Gyöngyösi-rejtély eloszlatását is megkísérelte a még mindig sajnálatosan hiányos költőbiográfia rejtelmeibe való beavatás során. Előadását számos konkrét dokumentum bemutatásával színesítette, s így a zsúfolásig megtelt terem közönsége a filológiai munka mikéntjével is megismerkedhetett. Kőszeghy Péter (a jeles Balassi-ku- tató, a Gyöngyösi életműsorozatát megjelentető Balassi Kiadó igazgatója) atmoszférateremtő előadása Balassa János és Balassi Bálint korába kalauzolta hallgatóit. A 360 éve született II. Koháry István költői világát ma már csak a bennfentesek élvezik. A földi lét és a kozmikus túlvilág egységét hirdető és a sivár magányosságérzésnek transzcendens távlatot adó költőt, akinek „egész élete is mert árnyék s csak álom”, Szörényi László (az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója) méltatta. A koszorúzással egybekötött előadásra a füleki római katolikus templomban került sor a Koháry T ársaság szervezésében. Július 24-én, Gyöngyösi halálának évfordulóján nagybalogi vártúrával indult a megemlékezés: Széchy Mária fájánál, majd a ba- logi vár romjainál Pál Dénes szavainak köszönhetően mintha eleven valósággá vált volna a megidézett kor. Ezután zajlott le Gyöngyösi emléktáblájának megkoszorúzása a nagybalogi kultúr- ház falán a községi önkormányzatnak és a helyi Csemadok-alap- szervezetnek köszönhetően. A ba- logi Szivárvány énekkar megzenésített Gyöngyösi-strófákkal fogadta a résztvevőket, majd Csúr Tibor polgármester köszöntő szavai következtek. Koós István tanár Balog és Gyöngyösi kapcsolatának történelmi dimenzióit tárta elénk, míg Polgár Anikó (Konstantin Egyetem, Nyitra) a költő irodalmi ténykedésére helyezte a hangsúlyt. Délután egykor került sor a csetneki sír hagyományos, újrafelfedezése óta immár hatodik megkoszorúzására. Az ünnepélyes aktust a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának köszönhetően a Be- decs Tímea által előadott gömöri népdalok színesítették. A koszorúzáson minden eddiginél több szervezet képviseltette magát. A hangulat magasztosságát alighanem Szászi Zoltán Gyöngyösi sírjára című művének sorai fejezik ki a leginkább: „nekidőlni Csehieken a harangszónak / látni / hogy gurul végig / a néptelen téren / mint koppan a hegyek karéján / s föl- száll az Úr elébe”. Jankovics József gondosan felépített ünnepi beszéde a laudáció mellett ki is jelölte a következő kutatói feladatot: „Gyöngyösi »egykori utolsó lakhelye azonban, ha a hagyománynak hihetünk, Csehiek városának jols- vai utcájában azon 110. számú ház volt, mely a mi időnkben Urszinyi Mátyás gyógyszerész tulajdona lett, és talán jelenleg is az. A nevezett gyógyszerész azon házat atyjától, Urszinyi Györgytől örökölte, ez pedig ismét atyjától (ki 1774-ben született és 1832-ben halt meg) hallotta, hogy azon ház volt egykor a költő lakása.« Ekként tudósította Teschler Antal csetneki plébános 1886. évi, márc. 12-én kelt válaszlevelében az érdeklődőt, aki ezt a tudását 1897-ben, a már kiszámolt 122 évvel ezelőtt osztotta meg a tudományos közélettel. Elképzelem, hogy nem várva ki a következő 122 évet, valamikor a közeljövőben egy, az eddigiekhez hasonlóan forró július 24-én a költő lakóházának emléktáblájától indul kis csoportunk, s a költő végső nyugalmát jelképező emlékoszlopánál fejezzük be tisztelgő zarándoklatunkat.” A megemlékezés-sorozatot egy murányi vártúra zárta, melynek egyes stációm a Murányi Vénus megfelelő passzusai hangzottak el, s ezáltal a részvevők afféle verbális várostrom résztvevőinek képzelhették magukat. A vártúrát sikeresen abszolválókat odafönn kortárs verspiknik fogadta.
