Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-29 / 174. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 29. www.ujszo.com RÖVIDEN Eredmény nincs, remény van Jeruzsálem. Megállapodás nélkül ért véget tegnap Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és George Mitchell washingtoni közel-keleti különmegbízott jeruzsálemi megbeszélése a ciszjordániai zsidó telepek jövőjéről. Mitchell mégis úgy nyilatkozott, hogy a kétórás megbeszélés termékeny volt, „örvendetes előrehaladást” értek el, és folytatják a tárgyalásokat, hogy továbblépjenek az Obama elnök által megfogalmazott átfogó béke elérése felé. Obama a zsidó telepek építésének befagyasztását szorgalmazza Ciszjordániában és az arabok lakta Kelet-Jeruzsálemben. Netanjahu ezzel nem ért egyet. (MTI) Pénzt kért Pakisztánnak Brüsszel. Az amerikai elnök afganisztáni és pakisztáni kü- lönmegbízottja az eddiginél bőkezűbb támogatást kért az Európai Uniótól a hadsereg és a tálib fegyveresek összecsapásai elől elmenekült pakisztáni civil lakosság számára. Az EB a múlt hónapban közölte, 20 millió eurót szán az északnyugat-pakisztáni Szvat-völgyből és környékéről a térségben dúló harcok miatt távozott menekültek megsegítésére. Egyben arra kérte a tagországokat, hogy további 45 millió eurót áldozzanak e célra. Richard Holbrooke, aki Javier Solana uniós főképviselővel tárgyalt, mindeztkevesellte. (MTI) Agymosott gyerekek Iszlámábád. Öngyilkos merénylőnek kiszemelt, agymosásnak alávetett fiatal fiúkat menekítettek ki a táli- bok fogságából a pakisztáni biztonsági erők a nyugat-pakisztáni Szvat-völgyben és környékén. „Még a szüleiket is hitetlennek nevezték” - mondta a 9 és 18 év közötti fiúkról Besír Bilur, az Észak- nyugati Határvidék tartomány kormányának egyik minisztere. Filmeket vetítettek le nekik arról, mekkora elnyomás alatt élnek a musz- limok a palesztin területeken és Kasmír indiai ellenőrzés alatt álló részén, és vallási útmutatásokat idéztek nekik, igyekezve meggyőzni őket arról, hogy a mennybe kerülnek, ha megölnek néhányat az iszlám ellenségei közül. (MTI) Lekapcsolták a fényújságot Havanna. Újabb szimbolikus lépés történt a kubaiamerikai viszony javításában. Az amerikaiaklekapcsoltákazt a fényújságot, amely több mint 3 éve működött az USA kubai képviseletének falán, öles betűkkel közölve különböző híreket, illetve a szigetország politikai rendszerét bíráló kommentárokat. (MTI) Ismét elítélte egy török bíróság az ismert emberi jogi harcost, akit az Európai Parlament is Szaharov-díjjal tüntetett ki (SITA/AP-felvétel) Leyla Zana egy 2007-ben készült fotón Börtön a neves kurd politikusnak ÖSSZEFOGLALÓ Isztambul/Diyaľbakir. Tizenöt hónapos börtönbüntetést szabott ki egy török bíróság tegnap Leyla Zana volt kurd képviselőre a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) javára folytatott propaganda címén. Leyla Zanát már többször jelölték Nobel-békedíjra, és 1995-ben az Európai Parlament neki ítélte oda a Szaharov-díjat. Ezt azonban csak 2004-ben vehette át, amikor kiszabadult a börtönből. Zana asszony tíz évet töltött börtönben 1994 és 2004 között három másik kurd parlamenti képviselővel együtt,mert tagja voltaPKK-nak. A mostani perben vád szerint Zana azt mondta tavaly egy londoni egyetemen tartott előadásában, hogy a PKK és annak bebörtönzött vezetője, Abdullah Öcalan „olyan elengedheteden a kurd nép számára, mint az agy és a szív az emberi szervezet számára”. A délkelet-törökországi Diyarbakir bírósága szerint ez a kijelentés kimerítette a betiltott és terrorszervezetnek tekintett PKK javára folytatott propagandafogalmát. Zana ügyvédei a volt képviselőnő szabad véleménynyilvánításhoz való jogával védekeztek és közölték, hogy fellebbeznek az ítélet ellen. Leyla Zanát tavaly decemberben is bűnösnek találta egy török bíróság hasonló vádpontokban. Tízéves börtönbüntetésre ítélték, és a határozat ellen akkor is fellebbezést nyújtottak be. Szinte már legendává vált, hogy Leyla Zana az első kurd nőként a török parlamentben kurd nyelven ígérte meg: azért fog harcolni, hogy a török és a kurd nép egymás mellett, demokráciában élhessen. Ezt tette a börtönévek alatt is, visszautasítva az egészségi okok miatt számára felajánlott szabadságot. Szabadulásakor elhangzott szavalta Szaharov-díj átadásakor Josep Borell, az EP akkori elnöke is felidézte: „Én elsősorban nő vagyok, aztán anya és utána politikus. Ésküszöm, hogy mindhárom szerepemben a török és a kurd nép testvériségéért fo- gokharcolni.” (MTI, t, ú) Nem valószínű, hogy az EL) egésze vízumkényszert vezetne be a kanadai állampolgárokkal szemben Viszály a vízumok és a fókák miatt Brüsszel. Az unió megorrolt Kanadára a cseh állampolgárokkal szemben bevezetett vízumkényszer miatt. Kanada pedig a fókatermékek betiltása miatt haragszik az unióra. Mindkét téma napirendre került az uniós külügyminiszterek első olyan magas szintű találkozóján, amelyet a svéd elnökség vezetett. ÖSSZEFOGLALÓ A tegnap véget ért kétnapos külügyminiszteri találkozón Csehország panaszt tett a kanadai kormány által egyoldalúan visszaállított vízumkényszer miatt. Carl Bildt svéd külügyminiszter szerint a kérdésben nem Csehország áll szemben Kanadával, hanem az Európai Unió egésze. Bildt ugyanakkor elutasította, hogy az Európai Bizottság szeptemberre várható jogi elemzésének elkészülte előtt bármilyen válaszlépésről határozzanak. Csehország azt szeretné elérni, hogy válaszul az Európai Unió egésze vezessen be vízumkényszert a kanadai állampolgárokkal szemben. Ennek kicsi a valószínűsége, mert annak súlyos következményei lehetnének a kereskedelmi kapcsolatok terén Németország, Franciaország vagy Nagy-Britannia számára. Az igazsághoz tartozik, a kanadai bevándorlási miniszter szükségesnek tartja a bevándorlási- és menekültpolitika megreformálását, hogy az igazi áldozatoknak hatékony védelmet tudjanak biztosítani, az alaptalan indokkal érkezőket viszont gyorsan kiutasíthassák. , Addig azonban a vízumpolitikánk jelenti az egyetlen megoldást” - nyilatkozta hétfőn Jason Kenney. Az Általános Ügyek és Külkap- csolatok Tanácsának hétfői ülésén az uniós külügyminiszterek jóváhagyták a fókatermékek importjának tilalmáról szóló uniós jogszabályt. Kanada ugyanakkor - ahol évente mintegy háromszázezer fókát ölnek meg - a döntést „tudománytalannak” tartja. Gaü Shea kanadai halászati miniszter asszony tegnap bejelentette, Kanada eljárást kezdeményez az EU ellen a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO). A 2010-ben életbe lépő tilalom elfogadására azért került sor, mert az EU szerint a fókavadászok kegyetlen módszerekkel végeznek az állatokkal. Gaü Shea szerint a fókavadászat humánusan zajlik, s megvédik fókavadászaik jogait az „igazságtalan és indokolatlan tilalommal szemben”. A miniszterek áttekintették a bővítés helyzetét Izland csadakozási kérelmének benyújtása után. Lényegében nyugtatgatniuk kellett a nyugat-balkáni államokat - amelyeknek az unió már korábban megígérte a tagság perspektíváját -, ezek ugyanis attól tartanak, hogy az EU Izlanddal kivételezni fog. Carl Bildt svéd külügyminiszter azt mondta, Izland nem számíthat gyorsított eljárásra a csadakozási tárgyalások során, de természetesen az út lehet rövidebb, mivel Izland már része az egységes piacnak és a schengeni övezetnek. A külügyminiszteri tanács meghosszabbította az Európai Unió tűzszüneti megfigyelőinek grúziai küldtetését, tanulmányozni fogja a Szomáliái átmeneti kormány számára a biztonsági téren nyújtandó támogatás lehetőségét és szankciókat fogadott el a májusban újabb atomkíséretet végrehajtó Észak-Korea ellen. Ami ez utóbbit illeti: az EU - az ENSZ-szankci- ók mellett - saját listát állít össze a tiltott exportárukról, a befagyasztandó számlákról, valamint azokról a személyekről és szervezetekről, akiknek és amelyeknek megtiltják az unió országaiba való beutazást. (euvonal.hu, ú) Obama tényleg amerikai Honolulu. A hawaü hatóságok ismétmegerősítették, hogy Barack Obama elnök Hawaün született amerikai állampol- gár.Nyolchónapja.azelnökvá- lasztás finisében a hawaü illetékesek már igazolták, hogy Obama amerikai állampolgárnak született, de az utóbbi időben ismét felerősödött az az elmélet, amely szerint alkotmányellenesen lett elnök, mert az Egyesült Államokon kívül született. Ezért kellett az újabb hivatalos bejelentés. A kételkedők váltig állítják, hogy Obama születési anyakönyvi kivonata hamisítvány, s valójában Kenyában, apja szülőhazájában látta mega napvilágot. A Kongresszus tíz republikánus tagja mindenesetre felkarolta egy olyan törvény elfogadtatását, amely kötelezővé tenné az elnökjelöltek eredeti születési bizonyítványának bemutatását. (MTI) Szinte az egész világot aggasztja Szú Kji sorsa Két nap múlva lesz ítélet MTl-HÍR Rangun. Pénteken ismertetik az ítéletet az Aung Szán Szú Kji mianmari ellenzéki vezető elleni perben. Ezt helyi kormányzati források közölték. Tegnap hangzottak el a védőbeszédek a 63 éves Nobel-békedíjas politikus asszony büntetőperében, amelyben azzal vádolják őt, hogy megsértette a házi őrizet szabályait, mert menedéket nyújtott egy amerikai férfinak. John Yettaw a beszámolók szerint hívatlanul, úszva - a biztonsági ellenőrzést kijátszva - érkezett Szú Kji tóparti házába, és két napot töltött ott. Ezért öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják, ha bűnösnek találják, márpedig ebben csak kevesen kételkednek. Aung Szán Szú Kji támogatói szerint a mianmari katonai junta ürügyül használja a kirakatpert, az amerikai férfi esetét arra, hogy őrizetben tartsa az ellenzéki vezetőt a jövő évre tervezett választások ideje alatt. Aung Szán Szú Kji asszony és védőügyvédje, Njan Win (SITA/AP- és TASR/AP-felvétel) Irán legfőbb vallási és politikai vezetője csak az aggodalmakat akarja eloszlatni Börtönbezárás tüntetők halála miatt ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője elrendelte a dél-teheráni Kahri- zak börtön bezárását. Jogvédők szerint ebben a börtönben többen meghaltak az elnökválasztás utáni tüntetések fogva tartott résztvevői közül. Megfigyelők szerint a legfőbb vezető csupán csillapítani kívánja az aggodalmakat amiatt, hogy milyen bánásmódban részesülnek a rács mögé zártellenzékiekszázai. A hatóságok a jelek szerint nagyobb figyelmet fordítanak az ilyen panaszokra azóta, hogy - a hírek szerint a most bezáratott börtönben - meghalt egy kiemelkedő konzer- vatívszemélyiségfia. A félhivatalos Mehr hírügynökség idézte Kázim Dzsalalit, a választás utáni fogva tartások kivizsgálására alakult parlamenti különbizottság szóvivőjét, aki szerint a börtönt azért zárják be, mert hiányoznak „a fogva tartottak jogainak” védelméhez szükséges feltételek. A szóvivő azt is közölte, hogy a bizottság felkeresi Teherán fő börtönét, az Evint is, ahol sok politikai rabot őriznek. Tegnap innen állítólag 140 foglyot szabadon engedtek. Az egyelőre nem világos, hogy a Kahrizak börtön lakóit szabadon engedik-e, vagy pedig más fegyintézetbe viszik őket. Előző nap, hétfőn az iráni igazságszolgáltatás feje azt ígérte, hogy a főügyész egy héten belül felülvizsgálja a választások után bezárt több száz ember ügyét, és dönt szabadon engedésükről vagy bíróság elé állításukról. Az iráni hatóságok tegnap közölték: nem engedélyezik az ellenzék holnapra tervezett gyászrendezvé- nyénekmegtartását. (MTI, ú) A szerbiai kommunista megtorlás sokban hasonlított a sztálini terrorra Legalább félszáz tömegsírt kell felkutatni MT1-ÖSSZEF0G LALÓ Belgrád. A szerb kormány úgy döntött, hogy számba veszik az országban az 50 évvel ezelőtti kommunista megtorlás áldozatait, s feltárják tömegsírjaikat. Az illetékes állami bizottság szeptemberben kezdi a munkáját - közölte a testületet vezető Szlobodan Hornén, az igazságügyi tárca államtitkára. Szakemberek mintegy 80 ezerre teszik azoknak a számát, akiket 1944 és 1946 között bírósági döntés nélkül megöltek, mert a kommunista rendszer ellenségeinek tartották őket. Az áldozatokat gyaníthatóan több mint 50 tömegsír rejti országszerte. Mint a téma egyik legismertebb kutatója, Szrdjan Cvetkovics, a belgrádi ÚjkoriTörténetilntézetmunka- társa elmondta, a szerbiai megtorlás sokban hasonlított a sztálini terrorra. Irányítója az Ózna nevű állambiztonsági szervezet volt. Akivégzések egyjelentós részét azzal indokolták, hogy az áldozatok együttmű- ködtekafasisztamegszállókkal, de a kutató szerint igen kevés volt köztük a tényleges kollaboráns. Többségében olyanokat öltek meg, akiket a ti- tói kommunista rendszer ellenségeinek tartottak. A szűkén vett Szerbi- ában35 ezer embert, aVajdaságban pedig - magyar és német adatok alapján-mintegy40-45 ezerembert öltek meg. A legtöbb tömegsír a Vajdaságban lehet.
