Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-28 / 173. szám, kedd
4 Vélemény És háttér ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 28. www.ujszo.com KOMMENTÁR Fico nagy monoklija GÁL ZSOLT Harcolni akartok, gyertek csak, mi készen állunk - üzente meg egy éve miniszterelnökünk a magán-egészségbiztosítóknak; ha nem működtök együtt a szlovák állammal (azaz a kormányommal), háború lesz - fenyegette meg egy hónapja a bankokat. Nos, ez utóbbi küzdelem első menete lezárult, Fico kapott egy erős jobbhorgot és most jókora monoklival csücsül a sarokban. A bankok ugyanis úgy döntöttek, hogy nem adnak kölcsönt (az állami és magánszféra együttműködésén alapuló) PPP konstrukcióban tervezett Rl-es gyorsforgalmi út Nyitra és Besztercebánya közötti, még hiányzó 51,6 kilométernyi szakaszainak megépítésére. Legalábbis nem olyan feltételekkel, amilyenekben az állam a köz- beszerzési eljárást elnyerő Vinci Concessions - ABN Amro Highway konzorciummal eredetileg megegyezett. A győztes francia-holland konzorcium ezért a júniusban lejárt határidőig nem volt képes a pénzintézetektől összegyűjteni a szükséges hiteleket. Az illetékes közlekedési minisztérium erre meghosszabbította a határidőt augusztus végéig, majd a koncessziós szerződés kiegészítésében a szlovák kormány belement abba, hogy az érintett szakasz építési költsége 1,5 milliárd euróról (300 millióval) 1,8 mihiárdra emelkedjen, a felépülés után az üzemeltető konzorciumnak fizetett éves rendelkezésre állási díj pedig 109,4 millió euróról 127,4 millióra nőjön. Meg abba is, hogy újabb két hónapos csúszást szenvedjen az átadás időpontja, amely jelenleg 2011 júliusa és szeptembere, illetve a Besztercebányát északról elkerülő szakasz tekintetében 2012 augusztusa. Sót, a kormány még azt is vállalta, hogy a beruházást finanszírozó hitelek diszkontkamatlába 10,48% legyen, miközben azzal dicsekedett, hogy végül is nem kellett állami garanciát adni a hitelekre, amelyek később újrafinanszírozhatóak, azaz lecserélhe- tőek kedvezőbb kamatozásúakra. Ezek után mindenki eldöntheti, hogy ki nyerte a menetet, a megbízó állam vagy a kivitelező konzorcium és abankok? A sors fintora, hogy még ha sikerül is augusztus végéig megkötni a szerződéseket, az nem a kormány megalázkodásának lesz köszönhető, hanem annak, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) az utolsó pillanatban mentőövet dobott a projektnek, megszavazva 250 millió eurónyi hitelt, ami végül is meggyőzheti a bankokat. Kérdések sorát vethetnénk fel. Miért nincs hatástanulmány arról, hogy még mindig jobban megéri-e PPP konstrukcióban építkezni, nem lenne-e olcsóbb az államnak felvennie a hiteleket és finanszíroznia a beruházást? Akivitelezési összeg hogyan lehet magasabb 500 millió euróval az EBRD eredeti költségbecslésénél (1,3 milliárd) ? Mekkora többletkiadások lesznek, ha a D1 -es autópálya Zsolna és Eperjes közötti (sokkal nehezebb terepviszonyokon épülő) szakaszairól kötnek szerződést? Kérdések, amelyekre ajelenlegi kormánytól nem kapunk választ. Ami már most biztos, a Kassáig 2010-re autópályát ígérő (hazudó) Ficónak úgy kell bármilyen eredmény az útépítési fronton, mint sivatagi szomjazónak a víz. Most már az se baj, ha az autóút csak Besztercebányáig és csak 2012-ig épül meg, bármi áron kell! Ezt használták ki a jó alkupozícióban lévő bankok és kitaposták a maximumot Ficóból, azaz belőlünk, adófizetőkből, mert 30 éven keresztül mi álljuk majd a költségeket. Ezért ments meg Uram minket Fico elkövetkező háborúitól! TALLÓZÓ OROSZ SAJTÓ Ismét szabadlábon a Magyar- országon Szeva bácsiként ismert Szemjon Mogiljevics, s az orosz ügyészség nyomozati osztálya határozatával lakhelyelhagyási tilalommal sújtotta a Szergej Snajder néven szereplő üzletembert és társát-jelentették az orosz lapok. Szergej Snajdert, akit számos ország titkosszolgálata köröz jelentős, főleg gazdasági bűncselekmények miatt, tavaly év elején sajátságos körülmények között vették őrizetbe Vlagyimir Nyekraszowal, az Arbat Presztízs kozmetikai üzletlánc tulajdonosával, csaknem 50 millió rubeles adócsalás vádjával. A Vedomosz- tyi és a Vremja Novosztyej című orosz lapok honlapjukon egybehangzóan számoltak be az ügyészségi döntésről, Mogiljevics családjához közel álló, illetve igazságügyi forrásokra hivatkozva. A védőügyvédek nem voltak hajlandóak nyilatkozni. A Vremja Novosztyej szerint vasárnap lejárt az előzetes - hosszabbított - fogva tartás határideje, ezért került sor a szabadlábra helyezésre. A Vedomosztyi írása viszont a Mogiljevicset és Nyekraszovot jól ismerők véleményét idézi, akik szerint politikai okai vannak az ügyészségi döntésnek. A Vedomosztyi két, Mogiljevicshez közel álló üzletemberre hivatkozik, akik azt feltételezik, hogy politikai okokból helyezték őt szabadlábra, s ennek köze lehet az orosz-ukrán kapcsolatokhoz. „Amíg Mogiljevics előzetes zárkában ült, a Rosukrenergót (RUE, 50%-ban a Gazprom és 50%-ban Dmitrij Firtas ukrán vállalkozó tulajdona) kizárták a közép-ázsiai gáz ukrajnai exportjának képletéből, Firtas pedig elvesztette az Emfesz magyar kereskedőcégét, amelynek a Gazprom hosszú éveken keresztül akár egyéves halasztott fizetéssel is szállított gázt. Az Emfesz százmillió dollárokat adott hitelbe anyacégének, a Firtas és társai tulajdonában lévő Mabofi ciprusi offshore vállalatnak. Hogy kinek az érdekében forgatták át a pénzt a Mabofin keresztül, s mire használták, és a társak között volt-e Mogiljevics, azt még Góczi István (Emfesz) vezér- igazgató sem tudta, aki az Emfeszt Firtas hozzájárulása nélkül adta el - írta az orosz napilap. (mti)- A mi nemzedékünk mindent tud a drogról, a szexről, viszont Trianonról és a Beneš-dekräumokról semmit. (Peter Gossányi rajza) __ TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Hat-hétmilliárd forintba kerülhet az új vírus elleni oltóanyag, ha a kormányjóváhagy- ja ajárvány elleni védekezéssel kapcsolatos javaslatot. A vakcinát az állam az Omninvest Kft.-tői rendelte meg, az összeg is közvetlenül hozzájuk kerülne - írta a Népszabadság. Holnap a kormány elé kerül az új influenza elleni felkészülés feladatairól, költségeiről szóló javaslat. Ha a tervezetre a kormány rábólint, hat-hétmilliárd forint azonnali megrendeléshez jut a kft. - az évi szezonális influenzaoltás 1,3 milliárdos bevétele mellett. A szerződéssel a szezonális influenzaoltáson kívül további hatmillió adag A/H1N1 elleni vakcinát vásárolna az állam az Omnin- vesttől. (mti) A törvény nemcsak a kisebbségi jogokat sérti a legdurvábban, hanem a nemzetközi megállapodásokat is Nyílt csatában Nyűt csatában címmel a szlovák államnyelvtörvénnyel, illetve a szlovák-magyar viszonnyal foglalkozott tegnapi kommentárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A konzervatív német napilap Magyarországról tudósító újságírója, Reinhard Olt cikkének bevezetőjében arra emlékeztetett, hogy Pozsonyban - minden belső és külső intést, illetve tiltakozást figyelmen kívül hagyva - fogadták el a törvényt, amit Ivan Gašparovič államfő már alá is írt. Mindez - mint az újság írta- a magyar parlament külügyi bizottsága elnökének, Németh Zsoltnak, továbbá valamennyi magyar párt parlamenti képviselőinek heves felháborodását váltotta ki, kudarcot vallott ugyanis minden kísérletük arra, hogy a szlovák felet a törvény rendkívüi szigorú rendelkezéseinek módosítására bírják. Bár Szlovákia a tervezettel kapcsolatos viták során megígérte, hogy módosítja a Budapest, továbbá a szlovákiai magyar kisebbség parlamenti képviselői által egyaránt kifogásolt cikkelyeket. Reinhard Olt szerint a magyar európai parlamenti képviselők Brüsz- szelben és Strasbourgban is napirendre kívánják tűzni az ügyet, meggyőződésük, hogy nemzetállami hatásait tekintve a törvény nemcsak a kisebbségi jogokat sérti a legdurvábban, hanem azokat a nemzetközi megállapodásokat is, amelyeknek éppen ezeket a jogokat kell védeniük. És a magyar képviselők mindezt pártállástól függetlenül teszik, ami a kormányzó szocialisták és a (nemzeti) konzervatív ellenzék között évek óta mérgezett légkör miatt szinte csodának számít. A magyarparlamentben elfogadottközös tiltakozó nyilatkozat különösen a nyelvtörvényben foglalt azon alapelv ellen irányul, amely szerint az állami nyelv használata nemcsak a hivatalos hatósági kommunikáció során, hanem a közélet valamennyi területén kötelező, és megszegése jelentős pénzbüntetéssel jár. Ez főként a Szlovákia déli részén élő, a lakosság 10%-át kitevő 560 ezer magyart sújtja- mutatott rá a cikkíró. A FÁZ tudósítója szerint a vitatott paragrafusok diszkriminatív rendelkezéseket tartalmaznak. Ennek kapcsán Reinhard Olt megemlítette: a kórházakban, illetve az egészségügyi és szociális intézményekben a magyarok csak ott beszélhet- neksaját nyelvükön a személyzettel, ahol az adott körzetben legkevesebb 20 százalék magyar él. Ezen kívül a nyelvtörvény korlátozza a földrajzi nevek használatát. A térképeken a földrajzi elnevezések feltüntetése a kisebbségi lakosság nyelvén kifejezetten tilos. Ez a tilalom összhangban áll azzal a 2008 decemberében elfogadott törvénnyel, amely a kisebbségi tankönyvekben való nyelvhasználatot szabályozta. A Szlovákiában élő magyarok parlamenti képviselőinek csak nehéz csatározások után sikerült elérniük azt, hogy a magyar népcsoport tankönyveiben a helységneveket a szlovák megnevezés után legalább zárójelben magyar nyelven is feltüntethessék- emlékeztetett a tudósító, majd beszámolt arról: a most elfogadott nyelvtörvényben előírtak megszegése 100-tól 5000 euróig terjedő pénzbüntetéssel sújtható. Németh Zsolt és politikustársai számára elfogadhatatlan az is, hogy a nyelvtörvény nem csupán a magánszférába avatkozik be, hanem az állami szerveket, a városokat és a községeket kifejezetten aktív szereppel ruházza fel a nyelvhasználat ellenőrzésében - írta a lap. Szlovákiában (a szakadást megélt) Magyar Koalíció Pártja az alkotmánybíróságon szeretné elérni a „nyelvi rendőrség betiltását”, mert a törvény „nyíltan megsérti az EU alapelveiť’. Ha az EU vagy az Európai Bizottság nem lép közbe, Gál Kinga európai parlamenti képviselőnek feltétlenül az Európai Bírósághoz kell fordulnia - idézte Németh Zsoltot a tudósító, utalva arra: ez egyébként egybecseng az egyházak és a zsidó hitközség állás- foglalásával is, amelynek lényege, hogy Szlovákiában súlyosan megsértik az etnikai kisebbségekjogait. Ha az EU elfogadná ezt a törvényt, akkor az már nem a szabadság Európája lenne. Az unió létezésének az értelme ugyanis ma is polgárai szabadságának védelme - idézte a lap Németh Zsoltot. JEGYZET Félelem az őrültségtől JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Nem tudom, tudják-e, mitjelenta csucskavagyatücskiszó. Réghalott szomszédasszonyom repertoárjából idéztem, aki kiszucai echte szlovák asszonyként érkezett falunkba, miután kalauznőként dolgozott errefelé az ötvenes években, s a szerelem nem engedte vissza szülőfalujába. Megtanult ugyan magyarul, de élete végéig keverte a magyar és a szlovák szót, s talán már ő maga sem tudta volna megmondani, milyen nyelven álmodik. Falunkban viszont ez volt a kivételes példa, azok többsége (nemvoltaksokan), akikbeházasodtak, az eltelt harminc-negyven év alatt sem tanultak meg magyarul. Deennekaz önként vállalt köteléknek a hátrányait nemigen érezhették, hiszen a fontosabb, ún. életbevágó híreket a hangosbemondó szlovákul is közvetítette, kultúrműsor magyar sem igen sok akadt, a boltban és a postán pedig szlovákul is megérttettékmagukat. Gondolom én, ha ennyi idő nem volt elég arra, hogy elsajátítsákaz itteni többség nyelvét. De még egy közelebbi példát is tudnék mondani, ismerekolyankétnyelvű családot, ahol az anya magyar, az apa szlovák, a gyerekek magyar iskolába járnak (mert a faluban csak az van), de anyanyelvi szinten beszélik mind a magyar, mind a szlovák nyelvet. S így van ez rendjén. Mindez nem is a most elfogadott államnyelvtörvénymódosítása utánjutott eszembe, hanem a hivatalos magyarázatok kapcsán, hiszen mind az államfő, mind a miniszterelnök azzal érvelt, hogy a törvényt a Dél-Szlovákiában kisebbségben élő szlovákok védelme érdekében kellett elfogadni. Ugyanis miféle dolog az, hogy a szlovákoktanuljákmegakisebb- ség nyelvét? Nem hiszem, hogy kommentárt kellene hozzá fűznöm, beszél az önmagában is zsigeri félelemről, no megburikó- ságról is ebben a határtalannak nevezett új Európában, ahol inkább büszkén vállalhatná valaki azt, hogy többes kulturális közegben él, és az anyanyelve mellett egy más nép kultúrájában is otthonosan mozog, ami nem feltétlenüljelent asszimüációt, a nyelv elvesztését. Nemrég készítettem beszélgetést egy szlovák írónővel, aki szlovákszakos, és feltettem a kérdést, vajon gimnáziumi irodalomórán (vegyes tannyelvű gimnáziumban tanít) kik azok a magyar írók, akikkel foglalkozik. Nos, elakadtunk Petőfi Sándornál. Azokról a magyar írókról, akik több szállal is kötődtek a városhoz, sőt szobrukvagy emléktáblájuk is van a városban, nem tud a tanrend, s nem is esüt szó róluk. A nyelvtörvény ugyan csak szeptemberben lép életbe, de nem árt az óvatosság. Bemutatót tart az egyik magyar színtársulat a környéken, de a plakátok már szlovákváltozatban is elkészültek, sőt a csoportvezetője felhívja a figyelmem, hogy amikor kiragasztom őket, ne felejtsem el a magyar mellé a szlovákot is odabiggyeszteni. Nehogy már a nyelvtörvény miatt megbüntessék őket. Ahogy egyik polgármester ismerősöm is aggódik, hogy mi lesz azzal az emléktáblával, amit két éve állítottak, s csak magyar nyelvű szövege áll rajta. Neki is Székely Jánossal üzenném, hogyha egy őrült őrülteknek parancsol, még megbocsátható. De akik ezeket az őrültségeket betartják, mind gazemberek. A félelem nem lehet az őrültség ellenszere. Ja, és a válasz az első mondatomban feltettkérdésemre: csutka és tuskó. Ugye, nem gondolták volna?
