Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-25 / 171. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 25. www.ujszo.com RÖVIDEM Százmilliók a befektetőknek Pozsony. Szlovákia 2001 óta 83 beruházónak összesen 964,1 millió euró állami támogatást nyújtott, aminek köszönhetően 33 442 új munkahelyet hozhattak, hozhatnak létre az országban - derül ki a gazdasági tárca által kidolgozott elemzésből. A legtöbb beruházót Kassa és Trencsén megyében támogatták, mindkettőben 19-et, miközben az előbbibe 147,73, az utóbbiba 96,69 millió euró áramlott. Nyitra megyének 111,26, Besztercebányának 57,65, Zsolnának 275,9, Pozsonynak 24, Nagyszombatnak 234,28 millió euró jutott. A legkevesebb támogatás Eperjes megyébe áramlott, ahol négy beruházónak 16,43 millió eurót adtak. (SITA) Egyre több a fizetésképtelen cég Pozsony. Idén lényegesen nőhet a csődbe menő cégek száma, őszre ugyanis jelentősen romlik a hazai vállalatok fizetőképessége- állítja Tomáš Jurík, a Coface Slovakia vezérigazgatója. Szerinte Szlovákiában éves szinten már márciusban 27%-kal romlott a vállalkozók fizetőképességét mérő PI-index, és további romlásra számíthatunk ősszel is. Mivel a cégek egyre nehezebben jutnak hitelhez, Jurík szerint a beszállítóik rovására igyekeznek pénzhez jutni. A külföldről érkező pozitív jelzések ellenére Szlovákiában az elkövetkező időszakban még nem számíthatunk jelentősebb javulásra - vallotta be a Coface Slovakia vezérigazgatója. (TASR) Egészségbiztosítás: kisebb bevétel Pozsony. Csaknem 11 százalékkal csökkent az első félévben a magán-egészségbiztosítók bevétele. Eduard Kováč, a biztosítók társulásának elnöke szerint ennek egyik oka, hogy a válság következtében nő a munkanélküliek száma, így azok az állam biztosítottjaivá válnak, s az állam személyenként csak 32,7 eurót fizet, viszont a magánbiztosítók költsége egy ügyfél esetében 45,10 euró. A biztosítók erre az évre 3,6 milliárd euró bevételt terveztek, amely a tavalyihoz képest 13,6 százalékos emelkedést jelentett volna, ám az első félévben mindössze 2,9 százalékos volt a növekedés. Az év első hat hónapjában 510 millió euró bevételük volt, de a törvény értelmében egy részét át kell utalniuk az állami Általános Egészségbiztosítónak- így 468 millió eurójuk maradt, vagyis egy páciensre 45,10 euró. Eduard Kováé szerint az idén a csökkenő bevétel ellenére sem fizetnek kevesebbet az egészségügyi intézményeknek a szolgáltatásokért, ám nem zárta ki, hogy a jövőben ez változhat, ennek pedig elsősorban a betegek látják kárát, (-sán, s, t) Egyre nagyobb visszaesést jósolnak a pénzintézetek Kizökkent minket a krízis Több régi EU-országban hosszabb ideig jár a munkanélküli-segély, mint nálunk Vannak „szociálisabbak” is (Fotó: www.sxc.hu) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/London. A kereskedelmi bankok elemzői egyre söté- tebb színekben látják a szlovák gazdaság helyzetét - derül ki a jegybank legfrissebb elemzéséből. Két hónappal ezelőtt még azt állították, hogy a gazdaság teljesítménye idén 4 százalékkal marad el a tavalyitól, most azonban már 5,3 százalékos visszaesést jósolnak. Az idei második negyedév gazdasági teljesítményéről szóló hivatalos adatokat a statisztikai hivatal csak augusztus közepén teszi közzé, az elemzők várakozásai szerint azonban április és június között gazdaságunk még az első félévinél is nagyobb mértékben zuhant. Az első negyedévben 5,6 százalékos GDP- csöldcenést mértek, a másodikban ez a szakértők szerint elérte az 5,9%-ot. Fellendülésre csak jövőre számíthatunk, amikor a várakozások szerint 1,8%-kal nőhet a teljesítmény. Az elemzők nem módosítottak jelentősebb mértékben az inflációs előrejelzéseiken. Idén 0,9, jövőre 2,5%-os áremelkedésre számíthatunk. Szlovákia számára az eddigi legborúlátóbb előrejelzést a pénzügyminisztérium dolgozta ki, amely szerint az ország GDP-je idén 6,2 százalékkal zuhan az előző évihez képest. Az sem kizárt, hogy Európa feltörekvő gazdaságai a válság lecsengését követően már nem tudnak ugyanolyan lendületű fejlődést elérni, mint korábban, emellett „tőkevonzásuk” is kisebb lesz - közölte Thomas Mirow, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke. Előrejelzése alapján Közép- és Ke- let-Európa gazdasága idén 5%-kal esik vissza, és a krízis utóhatásait még évekig érezni fogja, (s, t) Pozsony. Hosszabb ideig folyósítják januártól a munkanélküli-segélyt, ám nem változik a támogatás nagysága: továbbra is a bruttó bér 50 százaléka. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mielőtt a javaslat további tárgyalásra kerül, jóvá kellene hagyniuk a munkáltatóknak is. Nekik azonban nem tetszik a változtatás, szerintük ugyanis negatív hatása lesz. Jfolyósítás bármüyen meghosszabbítása miatt az emberek csak az időszak vége felé kezdenek új munkahelyet keresni” - véli Martin Hošťák, a Munkáltatók Országos Uniójának titkára. Az ellenzék egyetért a javaslattal, ám kifogásolja a 2010 januári hatálybalépést. Iveta Radičová volt szociális ügyi miniszter szerint gyorsított törvényhozási eljárás révén akár már októbertől életbe léphet. Az ellenzék egyébként már hónapok óta szorgalmazza a segélyfolyósítás idejének meghosszabbítását, de Viera Tomanová miniszter ezt a múlt héten még cinikusnak nevezte. A kormány állandóan hangoztatott „szociális érzékenysége” ellenére Szlovákia azok közé az országok közé tartozik, ahol a legrövidebb ideig jár a munkanélküli-segély, még a tervezett hosszabbítás után is. Nyugat-Európában jóval kedvezőbb az állástalanok helyzete, mint a közép-európai régióban. A régi uniós tagállamok többségében sokkal magasabb a segély, és ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Petőcz Kálmán, a Fórum Intézet munkatársa, egykori ENSZ-nagykövet szerint a diplomáciai szokások goromba felrúgásával volt egyenlő az a rendkívüli sajtótájékoztató, melyen a két szlovák miniszter, Miroslav Lajčák, a külügyi és Marek Madarič, a kulturális tárca vezetője számolt be az EBESZ kisebbségi főbiztosának állítólagos véleményéről. Az MKP szerint is amatőr módon viselkedett a külügy, mely a jelentés egy részét el akarta hallgatni a közvélemény elől. A külügyi tárca tegnapi reakciójában azt írta, „nem kíván polemizálni” a párttal, mivel szerintük az MKP többször félrevezetőén és tévesen nyilatkozott a Ki többet, ki kevesebbet kap jóval hosszabb ideig jár, mint például nálunk, Magyarországon vagy Csehországban. „Legjobb” Dániában munkanélkülinek lenni: 48 hónapig, vagyis négy évig folyósítják a támogatást, amely az illettő korábbi bérének 90 százaléka is lehet. Norvégiában és Finnországban 500 napig, tehát csaknem másfél évig jár a segély, melynek összege a fizetés 87,5 százaléka. A skandináv államok közül Svédországban folyósítják a legrövidebb ideig a segélyt, de ott is 10 hónapig, és a bérük 80 százalékát kapják az érintettek. Belgiumban ugyancsak nem lehet oka a panaszra a munkanélkülinek. Korábbi bérének 60-85 százalékátkapja, legalább egy évig, de ez lényegében korlátlan ideig kitolható. Luxemburgban ha valaki elveszíti az állását, a korábbi keresetének 80 százalékát kapja, a felső határ a minimálbér 250 százaléka, ami jelenleg több mint 1300 euró. nyelvtörvényről. ,A minisztérium sosem titkolta, hogy a jelentésnek csak azt a részét hozta nyilvánosságra, amelyben a főbiztossal megegyezett“ - áll a tárca nyilatkozatában. A külügy ugyanakkor kedden, amikor honlapjára felkerült a Hollandiában a munkanélküli-segély napi 168 euró. Svájcban a korábbi fizetés 70-80 százaléka jár, és 400-tól 520 napig adják. Francia- országban a munkanélküli akkor számíthat segélyre - de akkor viszont akár három évig is -, ha az elmúlt 22 hónapból hatot dolgozott. Az átlagos segély 1100 euró. Magyarországon legfeljebb 270 napig jár a segély, s a minimálbérhez kötik, legalább a minimálbér 60 százaléka, de legfeljebb a kétszerese, tehát jelenleg 42 ezer és 85 ezer forint közötti összeg. Akkor jár, ha a munkanélkülivé válást megelőző négy évben legalább 200 napig volt munkaviszonyban az ü- lető. Csehországban a segélyfolyósításának ideje az életkortól függ: 50 év alatt 5 hónap, 50 és 55 év között 8 hónap, 55 felett 11 hónap. A segély az első két hónapban a nettó bér 65 százaléka, majd folyamatosancsökken. (sán,hn,or) „rövidített*’ verzió, ezt írta: „A minisztérium a kisebbségi főbiztos jelentésének eredeti szövegét hozza nyüvánosságra.” A javaslatok, melyeket a tárca kihagyott, viszont szintén az eredeti dokumentum ré- szétképezik. (MSz) Bőrfejűek bulija Jól eltitkolt helyszínen a szkinhedek Pozsony/Győr. Továbbra is titkos annak a rendezvénynek a helyszíne, amelyen ma este Győrben három szlovák nacionalista zenekar is fellép. Ferenc László, a koncert egyik szervezője lapunknak elmondta: a helyszínt a rendvédelmi szervek nagy érdeklődése miatt tartják titokban, mert nem akarnak bonyodalmakat. Meggyőződése, hogy akinek kell, az tudja, hol lesz a koncert. Ferenc László szerint ilyen akció segíthet javítani a konfliktusokkal terhelt magyar-szlovák viszonyon. Leegyszerűsítve: ha a szlovák és a magyar bőrfejűek megértik egymást, akkor miért ne érthetnék meg egymást mások is. „Mi, a hasonló nézetek szerint élő emberek képesek vagyunk összefogni és tenni a nagyobb, nemesebb cél érdekében. Ez az első lépés, hogy megállítsuk ezt a politikai ingyencirkuszt” - magyarázta az akció szervezője. Arra a kérdésre, hány résztvevőt várnak, már nem akart válaszolni, mondván: nem a számok az érdekesek, hanem az, hogy aki eljön, és átlépi a küszöböt, annak hasonló a hozzáállása és gondolkodásmódja. A koncertet saját honlapján egyébként a Slovenská pospolitosť (Szlovák Testvériség) is hirdeti. Szélsőséges eszmék terjesztése miatt tavaly a belügyminisztérium betiltotta a szervezetet, a Legfelsőbb Bíróság végül úgy döntött, ez az eljárás törvényellenes volt, így a Slovenská pospolitosť tagjai tovább tevékenykedhetnek az országban. Robert Kaliňák belügyminiszter szerint a legfelsőbb instancia csak formális okokra hivatkozott, ezért amint ezeket kijavítják, ismét betiltják a mozgalmat. Szlovákiában rendszeresen tart razziát a rendőrség nacionalista zenekarok koncertjein, a magyar hatóságok a szombati rendezvényt szintén figyelik. Három szlovák, három magyar, egy cseh és egy német nacionalista zenekar fellépését várják. És miért éppen Győrt választották helyszínül. „Szerettük volna megmutatni, hogy nem minden Budapestre koncentrálódik, hanem ott vagyunk az ország minden pontján” - mondta tegnap lapunknak Ferenc László, (dem) Tiltakoznak a nyugati magyarok is Budapest. A Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége is tiltakozik a szlovák nyelvtörvény miatt. ,A norma a XDC század tömény nacionalizmusát tükrözi, ezért anakronisztikus, elvakult egyoldalúsággal a szlovák nyelv korlátlan érvényesítése mellett határozottan a nemzeti kisebbségek beolvasztását célozza” - olvasható a szövetség közleményében. A szervezet felszólítja az Európai Unió illetékes szerveit: „hassanak oda”, hogy minél előbb rendeződjenek a nemzeti kisebbségek és a többségi társadalom együttélésének kérdései. (MTI) Nyelvtörvényügy: Petőcz Kálmán szerint Lajčákék goromba módon viselkedtek Félretájékoztatott a külügyi tárca Februárban és márciusban jelentősen csökkent a közlekedési balesetek száma, viszont április ismét negatív statisztikai mutatókkal zárult, ezért léptek a hatóságok Nem szabadulunk a közlekedésbiztonsági razziáktól - havonta lesznek Nem sértett szabályt - visszakapta az okmányokat (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Úgy tűnik, szokássá válik a rendőrségnél, hogy minden hónap utolsó napjaiban országos közlekedésbiztonsági akciót szerveznek. A júliusi már a harmadik ilyen ellenőrzés, és mivel éjfélkor véget ér, eredményeit a jövő hét elején már ismertetik is. Az akció során a sofőrök szokásos kihágásaira figyelnek-fi- gyeltek oda: az ittas vezetésre, gyorshajtásra, kábítószerek fogyasztására vezetés előtt. Martin Korch, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője szerint épp ezek miatt a szabálysértések miatt történik a legtöbb tragikus kimenetelű baleset. Köztudott, hogy a februárban hatályba lépett közúti közlekedési törvény jelentősen megemelte a bírságokat, a rendőr-főkapitányság pedig azóta külön rendeletben utasította az egyenruhásokat arra, hogy a szabálysértőknek a bírságok felső határán szereplő összegeket szabják ki. A jogszabály bevezetése után februárban és márciusban jelentősen csökkent a közúti balesetek száma. Viszont miután április ismét negatív statisztikai mutatókkal zárult, a rendőrség szigorú ellenőrzések bevezetése mellett döntött. A május végi akciónak, amelybe 2237 rendőr kapcsolódott be, már pozitív eredménye volt. „Az egyenruhások 4564 alkalommal gyorshajtás miatt büntettek, 164 sofőrt azért vontak felelősségre, mert ittasan ült volán mögé, 18 pedig elutasította az alkoholtesztet” - pontosított Korch. Június végén még nagyobb bevetés mellett döntöttek; az utakon akkor már 3300 rendőr volt, s az egyenruhások 8570 szabálysértést észleltek. 5442 esetben gyorshajtás, 104-ben ittas vezetés miatt róttak ki helyszíni bírságot, s 58 kerékpárosnak és gyalogosnak is fizetnie kellett a közúti szabályok megszegése miatt. Az előző hónapban tartott akció során 858 jogosítványt foglaltak le - az új törvény szerint annak, aki nem tudja kifizetni a helyszíni bírságot, elkobozzák a jogosítványát, ideiglenes gépjármű-vezetői engedélyt kap, s ha 15 napon belül kifizeti a bírságot, visszakapja okmányát. Az új jogszabály hatályba lépése után a féléves baleseti statisztikák is javultak. 2008 első hat hónapjában 227 személy halt meg, idén 177. A súlyos sérültek száma a tavalyi 812-ről 641-re csökkent. Robert Kaliňák belügyminiszter egyelőre elégedett a közlekedésbiztonsági helyzettel. Meggyőződése: ezek a részletes adatok is igazolják, hogy jó döntés volt a jogszabály elfogadása, (dem)
