Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-24 / 170. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 24. www.ujszo.com Duray Miklós, az MKP alelnöke három államnyelvet vezetne be. Pártja a nyelvtörvény elleni tiltakozásul szeptember 1 -jen tüntetést szervez Dunaszerdahelyen Egymásra nyelvel a két fél. Vollebaek lesz a békebíró? Pozsony/Budapest. Miután szerdán a magyar külügy bejelentette, hogy szeptember 15-én Budapestre érkezik Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa, a szlovák külügyi tárca is „bejelentkezett” a szakemberért. Budapesten már boldog-boldogtalan a nyelvtörvényt ragozza, idehaza pedig Duray Miklós egy helyett három államnyelv után kiált. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A magyar diplomácia kitart amellett, hogy háromoldalú - szlovák, magyar és EBESZ - tárgyalásokat kellene folytami a nyelvtörvényról. Peter Stano, a szlovák külügy szóvivője szerint a szlovák fél nem zárkózik el a konzultációs folyamat folytatása elől, de a „hármas felállás” nem tetszik neki. „Erről nincs megegyezés, Szlovákia továbbra is bizalmas, nem nyilvános konzultációkat kíván folytatni Magyarországgal és az EBESZ-szel” - mondta tegnap Stano, méghozzá külön-külön. Annak ellenére, hogy „bizalmasan” szeretnének konzultálni, éppen a szlovák diplomácia volt az, amely idő előtt beszélt Volle- baekjelentéséról, illetve szerda este azt nyilvánosságra hozta saját honlapján. A Lajčák-tárca elképzelései szerint a magyar féllel a kisebbségi vegyes bizottságon belül konzultálnának a jogszabályról, amely egy hete tárgyalt a kérdésről Budapesten. Akkor a felek elbeszéltek egymás mellett - az akkori tárgyalást legalábbis mindenki másképp értékelte, a hibát is a másikban kereste. A szlovákok szerint minden érvüket felsorolták, a magyar fél viszont úgy látta, csak félrebeszéltek szlovák partnereik. Egyelőre nem tudni, mikor folytatódnak a megbeszélések az EBESZ főbiztosával, illetve mikor ül össze - ha egyáltalán összeül - az ügyben a vegyes bizottság. Három államnyelv Szlovákiában legalább három államnyelvnek kellene lennie: a szlováknak, a magyarnak és a ruszinnak - véli Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke. „A szlovákok, magyarok és ruszinok ezer éven keresztül együtt éltek itt. Lényegében ezeknek a nyelveknek kellene államnyelvekként működniük“ - mondta a politikus. Duray szerint az államnyelv és a hivatalos nyelv két különböző dolog, amit sokat összekevernek. Az MKP alelnöke úgy véli, a hivatali érintkezés nyelve más dolog, azt törvénnyel kell szabályozni, tehát a köz- és államigazgatásban, a kereskedelem terén valamiféle rend alapján kell használni a nyelveket. Csáky Pál, az MKP elnöke tegnap megerősítette, a nyelvtörvény elleni tiltakozó akcióra - melyet pártja szervez - szeptember elsején, Dunaszerdahelyen kerül sor. Csáky elmondása szerint azért választották ezt az időpontot, mert aznap szabad nap van, így minden tiltakozni vágyó ember eljöhet a rendezvényre. Mindenki a nyelvtörvényről Közben Magyarországon továbbra is téma a nyelvtörvény, újabb közszereplők szólaltak meg az ügyben. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációvezetője levélben fordult a több- nyelvűségért felelős európai biztoshoz. ,A törvény szellemisége és intézkedései gyökeres ellentétben állnak a többnyelvűség és nyelvi sokszínűség uniós alapértékével” - írta levelében Tabajdi, aki emellett arra is rámutat, hogy a törvénymódosítással a kormány megszegte a kisebbségi jogok status quojára tett 2006-os ígéretét is. Ezzel párhuzamosan pártja, az MSZP is „felfedezte” a külhoni magyarságot. Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s alelnöke szerint pártja elképzelhetőnek tartaná a „külhoni magyar státus” törvénybe iktatását. „Az ügy és a világ is megváltozott” - válaszolta Kozma arra a kérdésre, hogy változott-e a 2004-es, a kettős állampolgárságról tartott népszavazás óta az MSZP álláspontja. Kaltenbach Jenő korábbi kisebbségi ombudsman ugyanakkor a magyarországi kisebbségek helyzete miatt kritizálta a magyar politikát, mely szerinte az elmúlt 20 évben nem tett eleget saját otthoni kisebbségeiért. „Magyarországon a kisebbségek helyzete elvileg, a jogi deklarációk szintjén rózsás, de a valóságban lesújtó” - mondta Kaltenbach Jenő. Az egykori ombudsman szerint a magyarországi kisebbségek kivétel nélkül mind az identitásvesztés végpontjára jutottak, tagjaik nem beszélik nyelvüket, nem ismerik saját múltjukat, alig-alig ápolják kisebbségi kultúrájukat. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy a szlovák partnerszervezettel karöltve „nyelvbékítő” konferenciát tartana az intézet. „Mély meggyőződésem, hogy a jogszabályt, ha most életbe lép, egy későbbi időpontban hatályon kívül kell helyezni, mert ellentétes az emberi kulturális viszonyulással“ - hangsúlyozta az MTA elnöke. Pálinkás József azt vallja, hogy csak akarat kérdése a konferencia augusztusi megrendezése. (MSz, sita, mti) RÖVIDEN Malév-buszok Kassáról és Pozsonyból Budapest. Menetrendszerinti buszjáratot indított a Malév Kassáról és Pozsonyból Budapestre, a légitársaság új járataira már foglalhatnak helyet az utasok - jelentette a Malév. A légitársaságnak a rövid távolság miatt nem éri meg repülőjáratot közlekedtetni a szlovákvárosokba. Mivel Ferihegyről sokkal több úti cél érhető el, mint Szlovákia repülőtereiről, ezért a Malév úgy döntött, hogy napi 4 buszjáratot üzemeltet Ferihegyre akétváros központjából. (MTI) Fico megtiltotta a vasúti áremelést Pozsony. Robert Fico nem ért egyet azzal, hogy a Szlovák Vasúttársaság ősztől emelje a személyi közlekedés díjszabását. Ezért a kormányfő felkérte Ľubomír Vážny közlekedési minisztert, hogy az áremelésről szóló javaslatot jegelje és ne vigye a kormány ülése elé. Stanislav Jurikovič, a szaktárca szóvivője szerint Vážny még egyeztetni kíván a kormányfővel, hogy fogadja el a minimális, inkább az árak kerekítését célzó drágítást. A vasút azzal védekezik, 2004 óta nem emeltek árat, és azóta legalább 10%-kal nőttek a költségei. (S) Pohoda: egy súlyos sérült otthon Trencsén. Hazaengedték a kórházból a trencséni Pohoda fesztivál egyik komoly sérültjét. A19 éves nő súlyos agyrázkódást szenvedett, de az operáció után már jobban van. Még hét személyt ápolnak kórházban, akik a szombati viharban a sátor összeomlása során súlyosan megsérültek, egy 19 éves nőt mesterséges álomban tartanak. A Szlovák Autóbusz-közlekedési Vállalat tegnap közzétett információi szerint a rendezvény helyszínéről a baleset után több mint 10 ezer embert evakuáltak, (s, akt) Valaki az adóbevallók adataira vadászik Besztercebánya. Telefonon keresztül próbál az adózók személyi adataihoz jutni egy ismeretlen személy- tájékoztatta lapunkat Miroslav Dobák, a központi adóigazgatóság szóvivője, arra figyelmeztetve, hogy az adóhivatal Uletékesei üy módon sohasem gyűjtenek adatokat. A napokban többen is jelentették, hogy egy ismereden személy az adóhivatal munkatársaként mutatkozott be, s beszélgetés közben személyi jellegű információkat akart megtudni. Mivel azokkal visszaélhet, ezért mindenkit elővigyázatosságra intenek, (kor) Fico félfordulata a kvóták ügyében? Pozsony. Piszkos bizniszről tanúskodik a szén-dioxid kvóták eladásáról szóló jelentés, amelyet a környezetvédelmi tárca múlt héten adott át a parlamentnek-jelentette ki tegnap Pavol Frešo SDKÚ-kép- viselő. Szerinte már augusztusban parlamenti ülést kell összehívni a kvóták eladásának ügyében. Felháborítónak nevezte, hogy az Inter- blue Group cég, amely felvásárolta az ország kvótáit, nem kommunikál a környezetvédelmi tárcával, ráadásul az államnak még 15 mülió euróval tartozik. „Érdekel, müyen lépéseket foganatosít a kormányfő, ha a pénzt nem fizetik ki” - mondta Frešo. Robert Fico tegnap vá- radanul kijelentette, nem kizárt a szerződés felbontása. (dp,s) Tegnap 270 forint alá bukott az euró Budapest. A piaci környezet kedvezett a magyar fizetőeszköz erősödésének: tegnap este az eurót 268,22 forinton jegyezték, a szerda esti 271,98 forintos kurzus után. Kereskedők elmondása szerint a forint erősödését leginkább „a kedveződen hírek hiánya” segítette elő, ezértnőttapénzügyi befektetők hajlandósága. (FN) A cél előtt Dél-Szlovákia Szlovákiában évente átlagban 150-en fulladnak vízbe, ebből mintegy 20 gyerek Aki ivott, az csúnyán befürödhet ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Szlovákiában évente több halálos áldozata van a vízi baleseteknek, mint a tengerparti országokban - derül ki a statisztikákból. Az adatok riasztóak, az idei nyárnak is van már néhány halálos áldozata. „Nálunk évente átlagban 150-en fulladnak vízbe, ebből mintegy 20 gyerek” - közölte Samuel Hruškovic, a Rescue Team Slovakia, életmentéssel foglalkozó polgári társulás vezetője. Tavaly 115-en vesztették életüket a vízben, a legtöbben, 28-an 30 és 40 év közöttiek voltak. 25-en voltak 50 év felettiek, és 11 gyermeken sem tudtak már segíteni. A legtöbben a folyókba fulladnak bele (tavaly 58-an); állóvizekben, tavakban 28-an, ketten pedig a medencében lelték halálukat. A fulladások akkor a leggyakoribbak, ha valaki alkohol- fogyasztás után megy a vízbe, tavaly 55-en vesztették így életüket. Sok a halálos baleset annak következtében is, ha valaki túlzottan felhevült testtel, és hirtelen ugrik a vízbe - a szervezetet ez mintegy sokkhatásként éri, s ilyenkor még a teljesen egészséges embernél is felmondhatja a szolgálatot valamilyen létfontosságú szerv. Ezért rendkívül fontos néhány szabály betartása. Az első, hogy a gyerekeket víz mellett soha ne hagyjuk magukra, még a házi medence közelében sem. Magyarázzuk el nekik, hogy A gyerekeket víz mellett soha ne hagyjuk magukra, még a házi medence közelében sem (Peter Žákovič felvétele) nem szabad fejest ugrani, főleg ismereden vizeken, mert könnyen megsérülhet a nyakcsigolya, amely életre szóló következményekkel járhat, vagy halállal is végződhet. Nem szabad közvetlenül alkoholfogyasztás után a vízbe menni- ez a szakértők szerint éppoly veszélyes, mintha volán mögé ülne valaki ilyen állapotban. Egyedül lehetőleg sose menjünk vízbe, mert például izomgörcs bármikor felléphet, s ilyenkor le- hetedenné válik az úszás - intenek a szakemberek, (sán, t) Eddig jól halad az aratás Pozsony. A hétvégi viharok ellenére a repce és a gabona betakarítása idén gyorsabban halad, mint tavaly, néhány dél-szlovákiai régióban így akár már e héten befejezhetik az aratást - nyüatkozta Vladimír Chovan, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara elnöke. A szakmai érdekképviselet felmérése szerint e hét elejéig a repce közel háromnegyedét sikerült betakarítani. Az ádagos hektárhozam 2,371, vagyis 0,24 tonnával marad el a tavalyitól. A búza 380 ezer hektáros vetésterületének a 60%-áról ugyan még nem aratták le a termést, az eddigi adatok szerint azonban a hektárhozam 4,161 körüli, ami 15%-kal kevesebb a tavalyinál. Az őszi árpának csaknem a harmada, a tavaszinak a háromnegyede vár még az aratásra, miközben az árpa hektárhozama is mintegy 13%-kal marad el a tavalyitól. „Ha nem merülnek fel nagyobb problémák, akor több dél-szlovákiai szövetkezet már e héten befejezheti az aratást” - állítja Chovan, aki szerint a legtöbb fennakadást a keleti járásokból jelezték, ahol nem csak az időjárás, hanem az akut pénzhiány és az elöregedett kombájnok is késleltetik az aratást. A hektárhozamok csökkenése ellenére nem kell tartanunk a gabonaárak növekedésétől. A raktárakban még van elég tavalyi gabona, a takarmánygabona iránti kereslet pedig a leépülő szarvasmarha-állomány miatt csökken. (mi) Az oktatásügyi miniszter legújabb ötlete: felduzzasztott főiskolákkal csökkentsük a munkanélküliségét Csapdahelyzetet teremt Ján Mikolaj új javaslata ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter tegnap levélben kérte az összes hazai felsőoktatási intézmény vezetőjétől, szeptembertől nyissák tágabbra iskoláik kapuit. A miniszter szerint ötezerrel több jelentkezőt kellene felvenni az egyetemekre a tervezettnél, hogy ezzel is csökkenjen a gazdasági válság miatt amúgy is növekvő munkanélküliség. Ján Bújnák, a Szlovák Rektori Konferencia alelnöke szerint ez teljesíthető cél. „Ez az egyszeri intézkedés segíthetne a gazdaságon” - mondta Bujňák, aki a Zsolnai Egyetem rektora. Mikolaj is ennek az intézménynek a tanára, az egyetem pedig miniszterkedése alattfénykorátéli. A felsőoktatási intézmények vezetőinek nagy része valószínűleg nem lelkesedik az ötletért. Idén zárul ugyanis a felsőoktatási intézmények komplex akkreditációs folyamata, mely arról dönt, hogy megtarthatják-e egyetemi státuszukat. Az egyik legfontosabb kritérium az oktatói-hallgatói arány, magyarán az, hány diák jut egy tanárra. Több nagyobb egyetem pedig pont ezt a kritériumot nem teljesítette - sajtóértesülések szerint többek között a pozsonyi Közgazdasági Egyetem, a besztercebányai vagy a nyitrai egyetem -, így a következő akadémiai évben kevesebb elsőssel számol, hogyjavítson az arányon. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem például idén 15 százalékkal kevesebb hallgatót vesz fel, mint tavaly. Az intézmény rektora tegnap már jelezte is: csak abban az esetben nyitják tágabbra a kapukat, ha a minisztérium ga- rantálja, hogy nem szenvednek emiatt kárt az akkreditációs folyamat során. Ezzel viszont a minisztérium saját hosszabb távú célkitűzéseinek tenne keresztbe. Tavaly közel 143 ezer felvételi kérelem érkezett a főiskolákra és 60 ezer diákot vettek fel - sokan ugyanakkor több helyre is beadták jelentkezésüket. (MSz)
