Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-23 / 169. szám, csütörtök
14 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Verspiknik és emléktűra Murány. Július 25-én, szombaton a Gyöngyösi István születésének 380. évfordulója alkalmából szervezett emléktúra keretében megvalósuló verspikniken hazai költőink - Bettes István, Csehy Zoltán, Mizser Attila, Szászi Zoltán és Polgár Anikó - olvasnak fel költeményeikből. A túra gyalog Murányváralja (Muráň) községből a piros jelzés mentén kb. 1 óra 45 perc. Indulás: 10 órakor. (ű) XI. Fiatal írók Tábora Albár. Tegnap kezdődött és vasárnapig tart a községben a XI. Fiatal írók Tábora, melynek rendezője a Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT). A pályakezdő toliforgatókkal tapasztalt irodalmárok foglalkoznak, esténként pedig beszélgetések szerepelnek a programban: A SZMÍT jelenét és jövőjét a társaság elnöke, Hodossy Gyula vázolja fel, H. Nagy Péter az OPUS folyóiratot mutatja be, s találkozhatnak a táborlakók Elek Tiborral, a Bárka fő- szerkesztőjével és Beke Zsolt irodalomkritikussal, a Kalligram szerkesztőjével is. (ú) Szerbül is olvasható A Vörös Oroszlán Belgrád. Szerdától már szerb nyelven is olvasható A Vörös Oroszlán - az örök élet itala, a világszerte egyik legnagyobb példányszámban megjelent magyar irodalmi alkotás. Szepes Mária regényét, amely először 1946-ban jelent meg, a nagybecskereki (zren- janini) Agora adta ki. A 2007-ben 99 éves korában elhunyt író műve megjelenésekor nagy vihart kavart, s a róla folyó vita - mint erre a szerb kiadó is felhívta a figyelmet - mindmáig tart. Alaptémája egy elixír, az örök élet itala, amely halhatadanná teszi fogyasztóját, és képessé teszi arra, hogy emlékezzen előző életeire. Olvasói többsége azt mondja, hogy kezdetben egy letehetetlen, négy évszázadot átfogó, izgalmas történet, később azonban alkimista, a keleti filozófia mélyébe vezető beavatássá alakul át. Az írónő - nem utolsósorban A Vörös Oroszlán miatt bekövetkezett - „irodalmi karanténba” helyezése után Pöttyös Panni-regényeivel bűvölte el a múlt század hatvanas éveiben főleg lány olvasóit, majd újból az ezoterika nagyasszonyaként folytatta alkotói pályáját, (mti) Elhunyt Fenyvessy Éva színművész Budapest. Életének 98. évében elhunyt Benedek Andomé Fenyvessy Éva színművésznő, a Hyppolit, a lakáj című film Terká-. ja, a Köszönöm, hogy imádott kezdetű sláger legendás előadója. Fenyvessy Éva Zomboron született 1911-ben. Pályáját Pécsett kezdte gyermekszínészként, majd 1930-ban elvégezte Rákosi Szi- di színiiskoláját. 1933-ig a Király Színházban játszott, később szerepekre szerződött a Magyar, illetve az Andrássy úti Színházba. 1950-től nyugdíjazásáig, 1969-ig a Fővárosi Operettszínház művésznője volt, de még 1979-ig fellépett. Főként zenés vígjátékokban és operettek primadonna szerepeiben tűnt fel. Számtalan magyar filmben szerepelt, emlékezetes alakítása volt a Hyppolit, a lakájban Schneiderék Terkájának szerepe. 1940-ben forgatta az Erzsébet királyné című filmet, amelyben Micit, a színésznőt alakította. (mti) Július 30-tól Aba-Novák-kiállítás Esztergomban Új fényben az életmű MTl-JELENTÉS Esztergom. Aba-Novák Vilmos, a „barbár zseni” életművének gyűjteményes kiállítása nyílik Esztergomban, az Északi Kanonoksoron július 30-án. A csaknem félszáz Aba-Novák-olajképet és száz grafikát bemutató tárlaton a művész unokájának köszönhetően olyan ritka családi fotók és eredeti vázlatok is láthatók, melyek még sohasem szerepeltek a nyilvánosság előtt. Az anyag magángyűjtemények képeiből áll, de a Magyar Nemzeti Galériában őrzött „Aba-Novákok” is Esztergomba jönnek. A kiállításon új fényben tűnik fel az életmű: leghíresebb korszakai mellett a középpontba kerül Aba-Novák arc- és tájkaraktereinek sorozata. Jelen lesznek a talán leghíresebb, „cirkuszi korszak” olajfestményei és a vallásos témájú képek is. Helyet kapott néhány igazi különlegesség, a korai időszak most előkerült kettős aktja és több akttanulmánya. A kiállítás további ritkaságai a karikatúrák, a vázlatok és a gyermekkori rajzok. A tárlat bővelkedik grafikákban, nyolc rézkarc eredeti nyomólemezét is láthatjuk. A grafikák Aba-Novák életpályáján nagyon fontos szerepet játszottak, elismertségét a magyar kiállítási életben grafikáival alapozta meg. A tárlat létrejöttéhez kiemelkedő támogatást nyújtott Kováts Kristóf, a művész unokája, aki ritka családi fotókat és eredeti vázlatokat adott át a rendezőknek. Az Aba-Novák-kiállítás október 16- ig látható; az augusztus 16-iAl di Meola-koncert, az augusztus 17- i ExperiDance-előadás, valamint a 19-i tűzijáték és a Ghymes koncert közönségét éjszakai tárlatvezetéssel is várják Esztergomban. Aba-Novák Vümos (1894-1941) a modem magyar festészet egyik legeredetibb tehetsége volt. Festészetének egyik legfőbb értéke a rendkívüli dinamikájú, erőteljes ábrázolókészség. Festményeken kívül grafikákat, freskókat, táblaképeket is készített. Ő festette a szegedi Szent Demeter-templom faliképéit és a jászszentandrási római katolikus templom freskóit. 1937-ben a párizsi világkiállításon és 1940-ben a Velencei Biennálén nagydíjat nyert. 1939-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanított. A Zsákszínház harminc évének néhány pillanata (Schnelzer Zoltán felvételei) Harmincéves a füleki Zsákszínház, amely lehetett volna a harmadik szlovákiai magyar profi társulat is A Vértestvérekkel ünnepelnek A füleki Zsákszínház pár hete immár sokadszor megnyerte a Jókai Napok fődíját, s a napokban új bemutatóra készül, amellyel egy újabb jelentős jubüeumot ünnepel. A társulás az idén harmincéves. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS S ha már az első bemutató 1979-ben zenés volt, s egy rockbandát is elindított, harminc év múltán a választás egy musicalre esett, amelyhez ismét jól jött egy fiatal tehetségekből álló rockbanda. A Hu-rock és a FUNC-ROCK együttesek így fonják egybe a Zsákszínház harmincéves történetét. Solténszky Tibor az idei Jókai Napokon sokadszor mondta el, hogy a Zsákszínház nem illik a szlovákiai magyar amatőr színjátszás mezőnyébe, s nemcsak azért, mert alkalmanként ún. profikkal is dolgozik. A társulat az elmúlt három évtizedben nem egy, később a kassai, a komáromi vagy magyarországi társulatokban is helytállt művészt indított el a színészi pályán, gondoljunk csak Kovács Ildikóra, Mikula Róbertre, Danyi Irénre, Nagy Andrásra vagy Mokány Csabára, akik közül többen is visszajöttek egy-egy szerep erejéig. A Csirkefej című előadáshoz pedig a kassai társulatból szerződtettek színészt László Géza személyében. De több olyan oszlopos tagja is volt/van a társulatnak, mint Mede Gabriella vagy Gulyás László, akiket sokszor próbáltak elcsábítani, mégsem álltak kötélnek. A csoport alapítója, vezetője annak idején maga is a hivatásos színészi pályával kacérkodott, sikerrel is felvételizett a színművészetin, de az egyik jóakarója tudatta a felsőbb hatóságokkal, hogy édesapja ideológiai szempontból feketelistán szerepel. Mázik István pár évadot a Magyar Területi Színház Thália Színpadánál is eltöltött. 1979-ben Füleken vendégeskedett a szüleinél, amikor egy helyi gimnazista, Mikula Róbert kereste meg azzal a gondolattal, hogy szeretne színkört alapítani, s ehhez kér segítséget. Mázik erre azt találta mondani, hogy ha szerez legalább 80 embert, akkor a nyáron megpróbálhatnak összehozni egy előadást, s ki is választották a Ludas Matyit erre a célra. Legnagyobb meglepetésére két hét múlva az állomáson 80 ember várta őt, s így elkezdődhettek a próbák, amelyek nem voltak zökkenőmentesek. Az akkori Csema- dok-elnök, Kómár Tibor elszántságának köszönhető, hogy eljutottak a bemutatóig, amely nemcsak színháztörténeti esemény, hanem igazi kultúrbotrány is lett, még a Szabad Európa is tudósított róla. A vörös ruhába öltöztetett Döbrögit, Ludas Matyi piros-fehér-zöld pántlikás táskáját, valamint a Pink Floyd zenéjét a hatalom nem tudta félreérteni, s bizony 80 ember akár már a lázadás szinonimáját is jelenthette a mindig, mindenhol ellenséget szimatoló kommunista gépezetnek. 21 előadást ért meg a Roky Matyi, a díszletek annyira elhasználódtak, hogy a gömörsídi előadáson már három embernek kellett tartania, nehogy szétdőljenek. S még egy véleüen. Mázik akkor kapott egy súlyos fertőzést, amely után kétéves diétát írt elő a kezelőorvosa, így maradt Füleken. Elvállalta a népművelődési intézet vezetői állását, s következhetett a Kényszerleszállás, Danyi Irénnel a főszerepben, és az előadás tarolt a Jókai Napokon. Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy Mázik lemondott a profi pályáról, de ahogy mondja, nem szívesen játszott volna egy társulatban olyanokkal, akik névtelen levéllel pecsételték meg a pályáját. Hogy utólag megbánta-e, erre nem tud válaszolni. A folytatás évente legalább egy bemutató, számtalan díj, felejthetetlen erdélyi vendégszereplések, s az állandó kétely: vajon amatőr vagy profi vonalon működjön-e tovább a társulat. Többször tűnt úgy, semmi sem mentheti meg a csoportot a profivá válástól, honi politikusaink többször látták a Zsákszínházat a harmadik szlovákiai magyar társulat szerepében, de a fellángolást mindig a kijózanító realitás követte. Jelenleg polgári társulásként működnek, s ahogy Mázik számolgatja, legalább 8-10 millió korona kellene évadonként egy apró kőszínház működtetéséhez, amelyre se a szlovákiai magyar közösségnek, se a régiónak (gondolok itt Losoncra, Salgótarjánra vagy Rimaszombatra is), se a városnak nincs kerete. A kezdetek során személyekre kerestek darabokat, később már tudatosan nyúltak egy-egy szerzőhöz vagy műfajhoz, s elsősorban a szociális jellegű témák ragadták meg őket. Eleinte a közönség is nehezen vette a lapot, mivel Schwaj- da (A szent család, Csoda) és Spiró (Csirkefej) nyelvezete sokszor nem tűrt nyomdafestéket, de Mázik egyik legnagyobb sikerének tartja, hogy volt olyan nézője a Csirkefejnek, aki az első tíz percben hangosan fújok, majd az előadás végén felállva bravózott. A kortárs szerzők darabjai közül szívesen emlékszik vissza Egressy Zoltán Portugáljára is, amelynek a bemutatóját a szerző is megtekintette, s később a Duna Televízióban úgy nyüatko- zott róla, hogy mind közül ez volt számára a legkedvesebb előadás. 1997-ben próbálkoztak először ún. klasszikussal, méghozzá Moliere Képzelt beteg című vígjátékával, s bár Mázik István még a legjobb férfialakítás díját is elnyerte Komáromban, nem tudott megbarátkozni ezzel a vüággal. Pár évvel ezelőtt ismét összefutott Nagy Andrással, aki annak idején szintén Fülekről indult, majd a főiskola elvégzése után Egerbe szerződött, és az elmúlt évek előadásait közösen készítették. Az Anya, az Elveszett erkölcsök című előadások után harmadik közös munkájuk a Willy Russel Vértestvérek című musicalje alapján készülő Mrs. Johnstone története című előadás lesz. A címszerepet Danyi Irén alakítja, s az olyan oszlopos tagok mellett, mint Gulyás László és Bódi Andrea, fiatalok is szerepet vállaltak, így a megasztá- ros Génya Ferenc kelti életre Sammy figuráját, és az előadás apropóján alakult meg a FUNC- ROCK zenekar, amelyben huszonéves roma fiatalok játszanak. S ha már a darabválasztásnál tartunk, a Zsákszínház szellemiségéhez - amely arról kapta a nevét a nézőktől, hogy a Roky Matyi jelmezei zsákvászonból készültek - közelebb állnak a kamara jellegű előadások, de jövőre például a várossal közösen Balassi Szép magyar komédiáját szeretnék színre vinni korhű jelmezekben és zenével, amelyhez ideális díszlet a monumentálisvár. Bár a társulat még mindig amatőr vonalon működik, kiemelkedő sikerük egyik titka Mázik szerint az, hogy mindig alázattal közelítettek egy-egy darabhoz, ars poeticájuk pedig az: ahhoz, hogy tükröt tudjanak tartani a néző elé, előbb önmaguknak kell tükörbe nézniük. Az oszlopos tagok mellett a fiatalok is szerepet kaptak az előadásban
