Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-22 / 168. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 22. Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 17 Felkavarta a Balkánt az Európai Bizottság döntése Gettóba zárt bosnyákok? Egyik legfontosabb feladatának tartja véget vetni a régi és az új EU-tagok közötti megosztottságnak Inkább tudós, mint politikus EP-elnökként naponta állnia kell a sajtó rohamát (TASR/AP-felvétel) Strasbourg/Varsó. Meglepő kijelentést tett a minap az EP új elnöke: „Bármennyire is nehezemre esik kijelenteni, az Európai Parlamentben eddig eltöltött öt évet többre értékelem, mint lengyel miniszterelnöki karrieremet.” ÖSSZEFOGLALÓ Ennek fényében már nem meglepő, hogy 2006-ban a Parliament Magazine Jerzy Buzeket választotta az év legkiválóbb európai parlamenti képviselőjévé a tudományos kutatás és technológia kategóriában. Egy évvel később, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kihirdetésének 60. évfordulója alkalmából Hans-Gert Pottering, az Európai Parlament korábbi elnöke Békegalamb-szob- rocskával tüntette ki. Strasbourgban mindenki történelmijelentőségűnek tartja, hogy a volt keleti blokk egyik országából származik az EP új elnöke. Milyen ember Jerzy Buzek? Nyugodt és megfontolt, s politikai berkekben a kompromisszumkészség bajnokaként is emlegetik. Öröm és fanyalgás Varsóban A lengyelek többsége úgy tekint Buzek megválasztására, mint Varsó uniós befolyásának növekedésére. A politikai körökben és a sajtóban azonban megoszlanak a vélemények. Vannak, akik csalódottak, és azon csodálkoznak, miért csak a házelnöki székért - egy reprezentatív és szimbolikus tisztségért - küzdött a lengyel politikai elit. Szerintük inkább az unió kormányának nevezett Európai Bizottságban kellett volna kiharcolni egy sokkal több haszonnal járó kulcspozíciót. Olyan lengyel politikai elemzők is vannak, akik úgy vélik, hogy Jacek Saryusz- Wolski megfelelőbb ember lett volna a házelnöki poszton. Érveik szerint Saryusz-Wolski - aki Buzek kormányában államtitkári tisztséget töltött be - ,jobb szónok, többen ismerik és egy igazi nehézsúlyú politikus”. A másik tábor szerint Buzek megválasztásának szimbolikus ereje nem vész el, a reprezentatív posztok néha többet érnek a befolyásosaknál. Példaként hozzák fel, hogy akárhová ment, Hans- Gert Pötteringet mindenütt úgy üdvözölték, mint az EP német elnökét. Most az EP lengyel elnökéről lesz szó, és az EU állampolgárait jobban érdekli majd Lengyelország is, meg a többi új tagállam is. Maga Donald Tusk kormányfő károsnak nevezte azokat a véleményeket, amelyek szerint Buzek európai házelnöki poszlja gyengíti Lengyelország esélyeit az EB- tisztségek elosztásakor. Tusk úgy látja, hogy ennek pontosan az ellenkezője igaz. „Buzek megválasztása erősíti a lengyel pozíciókat, amikor más uniós vezetőkkel az EB »szuperállásairól« tárgyalunk”-mondta Buzek európai házelnökként a régi és az új tagállamok közötti megosztottság megszüntetését szeretné elérni. „Régen a vasfüggöny választotta el a régit és az újat. Bár napjainkban ez a megosztottság kevésbé látható, mégis létezik a régi és új tagállamok között” - nyilatkozta a Polska című lapnak. A választók hisznek neki A 69 éves Buzek 2004-ben került be az Európai Parlamentbe, ahol az egyik legaktívabb politikusként tartják számon. Idén júniusban az EP-választásokon a jobbközép Polgári Platform színeiben indult, s pártja előre jelezte, szívesen látna lengyel politikust az unió valamely vezető pozíciójában. Buzek a választásokon 58 százalékos többséget ért el, messze ő volt a legnépszerűbb a jelöltek között. Ez is mutatja, hogy a lengyel választók a volt kormányfőt az egyik legmegbízhatóbb politikusnak tartják, akinek a támogatottsága megegyezik a Szolidaritás mozgalom szimbólumává vált korábbi lengyel elnök, Lech Walesa népszerűségével. Hivatalos önéletrajz Jerzy Buzek 1940-ben született a cseh határ menti Smi- lowicében. A háború után családja a sziléziai Chorzówba költözött, a gliwicei műszaki főiskolán vegyésznek tanult. Megválasztása után elejtett egy félmondatot, amely szerint még most is inkább tudósnak érzi magát. A miértre az EP honlapján olvasható hivatalos önéletrajza ad választ: ,A műszaki tudományok professzora, a dortmundi, a szöuli és az is- partai egyetem, illetve a sziléziai és az opolei politechnikum díszdoktora. Egyetemi oktató az opolei, a gliwicei és a cz^stochowai egyetemen, a Lengyel Tudományos Akadémia Gliwicei Intézetének tudományos munkatársa. Kutatói gyakorlatot folytatott a Cambridge-i Egyetemen (1972), Lengyelország képviselője a Nemzetközi Energiaügynökség Üvegházhatás-kutatási Programjában (1992-1997). Energia- és környezetvédelemmel foglalkozó 19 intézmény nemzetközi hálózatának szervezője és elnöke (1996). 2002 és 2004 között a Cz^stochowai Polonia Egyetem rektorhelyettese és a Polonia Diplomáciai Iskola egyik alapítója. Mintegy 200 tudományos cikk, számos ismertető, valamint három szabvány szerzője a környezetvédelem, energetika és művelettan területén.” Kormányon tudott maradni A Szolidaritás mozgalom 1980-as megalakulása után Buzek létrehozta az ellenzéki szakszervezet sziléziai ágazatát, valamint a mozgalom nemzeti kongresszusán is elnökölt. Miután a kommunista katonai erők 1981-től illegalitásba kényszerítették a Szolidaritást, Buzek a szakszervezet titkos sziléziai szerveiben tevékenykedett tovább, Karol fedőnéven szervezte a mozgalmat. Az 1989-es rendszer- váltás után is részt vett a lengyel politikai életben, igaz, viszonylagos elszigeteltsége csak 1997-ben ért véget, amikor - a Szolidaritás választási győzelme után - ő lett a miniszterelnök. Négy évig kormányon maradt, ami a kommunizmus bukása után addig egyetlen lengyel kormányfőnek sem sikerült. Ezután pedig azzal tűnt ki, hogy akkori pártja, a Szolidaritás 2001-es választási veresége ellenére továbbra is helytállt a varsói parlamentben. Komoly reformok Miniszterelnöksége idején többen is a Szolidaritás szakszervezeti irányzata bábjának tartották. Azonban az ő nevéhez fűződik számos kulcsfontosságú reform megvalósítása az egészségügy, a társadalombiztosítás és az ön- kormányzatok területén. Mindemellett Lengyelország az ő hivatali ideje alatt csadakozott 1999-ben a NATO-hoz, és kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Buzek jól beszél angolul, németül és oroszul. Felesége, Ludgarda is vegyész, a lányuk, Agata színésznő, többek között Andrzej Wajda A bosszú című történelmi filmjében játszott Roman Polanski oldalán, (mtí, euractiv.hu, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Belgrád/Pristina/ Szarajevó. Az Európai Bizottság ma egy hete javasolta, hogy Macedónia, Szerbia és Montenegró állampolgárai január 1-jétől vízummentesen utazhassanak az Európai Unióba. Az indítványt még a tagországok kormányainak is jóvá kell hagyniuk, s ez őszre várható. A javaslattal rengeteg új problémát vett a nyakába az EU, a szakértők szerint pedig biztonsági kockázatai is vannak a dolognak. A kedvezményezett balkáni államok körének ily módon történt kiválasztása újabb torzsalkodáshoz is vezet. A koszovóiak sértve érzik magukat, és még a macedónok is, amiért egy kalapba rakták őket a szerbekkel. A bosnyákok pedig egyenesen azt állítják, hogy az unió gettóba zárta őket. Sven Alkalaj bosnyák külügyminiszter rögtön azzal érvelt, hogy Bosznia- Hercegovina horvát és szerb lakosai kettős állampolgárságuk miatt vízummentesen utazhatnak majd az EU-ba, s csak a magukat az ország meghatározó népének tartó muzulmán bosnyákok - akiknek nincs anyaországuk - számára marad érvényben a szigorú utazási szabályozás. A koszovói Koha Ditore kommentálja szerint a gonoszság rehabilitációját jelenti az Európai Bizottság döntése, amely Szerbiát is bevonja a vízumliberalizációba. Macedónia sajtója sem örült annak, hogy egy csomagba rakták őket Szerbiával, pedig az unió megkövetelte reformok végrehajtásában Szkopje sokkal előrébb tart. A Dnevnik úgy látja, a döntés azt bizonyítja, hogy Brüsszel sze: rint Macedónia Szerbia nélkül sehová sem juthat. „Macedónia 18 évet várt a vízummentességre, s az elnyerése fölött érzett öröm akkor volna teljes, ha kiszabadulhatna a csomagból, amelybe azzal a Szerbiával együtt tették, amelynek még meg kell oldania a Koszovóval és a boszniai Szerb Köztársasággal kapcsolatos politikai feladataid’ - írta a tekintélyes szkopjei lap. Egyelőre tehát zavarosnak tűnik a helyzet, s a belgrádi média is arról cikkezett, hogy Szerbiának több feltételt kell még teljesítenie annak érdekében, hogy állampolgárai valóban vízummentesen utazhassanak az EU-ba. Tényleg fura helyzet állt elő: az EU tagállamainak többsége Szerbia minden tiltakozása ellenére önállónak ismerte el Koszovót. De a vízummentességet nem akaija rá kiterjeszteni, s ezt az EB az illegális koszovói bevándorlástól, a bűnözőktől, a kábítószer-kereskedelemtől, a terrorizmustól való tagállami félelmekkel indokolta. Ezért a testület a vízumkérdés kapcsán Koszovót az ENSZ BT 1244-es határozata alá esőnek, vagyis nemzetközi igazgatás alatt állónak minősítette, holott ezt a határozatot a volt szerb tartomány önállóságát elismerő országok már idéjétmúltnak tartják, és nem fogadják el, ha a koszovói függetlenséget tagadó Belgrad hivatkozik rá. Szerbia azonban alkotmányba foglalta, hogy Koszovó az ország elidegeníthetetlen része, s alkotmánysértő lenne, ha megtagadná a szerb útlevelet a koszovói (szerb és albán) lakosoktól. Ezért - mint a Danas című újság megállapította - Szerbiának kettős vízumkiadási rendszert kell kialakítania: egyet a szerbiai, egy másikat pedig a koszovói szerb állampolgárok számára. Az EU nyomására, mint arról a szerb sajtó korábban már beszámolt, az utóbbiak részére olyan rendszert vezetnek be, amely nagyon megnehezíti az útlevélszerzést. Várható, hogy esetükben az útlevélkiadást Belgrádra korlátozzák. A Danas szerint a koszovóiak útlevelén ott lesz, hogy a Belgrádi Koordinációs Központ állította ki, s így meg lehet majd különböztetni őket a belügyminisztériumtól kapott új, biometrikus azonosítóval ellátott útlevelet használó szerbiai szerbektől. Mivel az unió a vízumliberalizálásról folytatott tárgyalások során azt is kifogásolta, hogy elégtelen az ellenőrzés Szerbia és Koszovó közigazgatási határán, Belgrad kénytelen lesz ezen változtatni. Ehhez muszáj kompromisszumot kötnie, szakítania kell azzal a korábbi álláspontjával, hogy semmilyen módon sem kíván együttműködni a koszovói rendőrséggel. A határőrizetet ugyanis annak a munkatársai látják el, az EU koszovói rendőri és igazságügyi missziójának, az EU- LEX-nek a munkatársai csak felügyelik őket. Ami a másik gondot, a boszniai Szerb Köztársaságban élő szerbeket illeti: ők egy 2003-as megállapodás alapján kettős állampolgárok, nekik tehát jár a szerb útlevél és a vízummentesség. ADanasviszontúgy tudja, hogy a boszniai szerbeknek sem lesz könnyű dolguk: Brüsszel nyomására ők is bonyolult, nehézkes útlevélkiadásra számíthatnak, akárcsak a koszovóiak. Jó lenne, ha a sok találgatás helyett az unió öntene tiszta vizet a pohárba. Mert tényleg fura volna, ha a boszniai háború kirobbantásáért fő felelősséget viselő boszniai szerbek - a katonai főparancsnokuk, Ratko Mladics még mindig bújkál - szabadon grasszálhatná- nak Európában, a legtöbbet szenvedett bosnyákoknak meg fityiszt mutatunk, (mti, -nák) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI HHHHHHHHjHHHj Magánnyugdíjpénztár Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap A hozamráta aktuális értéke (euró) A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%> A hozamráta aktuális értéke (euró) Anetté vagyon (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) Anetté vagyon (euró) A kezelési J költség* (%) AEGON Magánnyugdíjpénztár 0,038453 11 646 163,15 0,025 0,035040 62 315 628,24 0,025 0,033540 188 660 324,44 0,025 Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 0,038259 39 424 469,13 0,025 0,035704 248 092 205,33 0,025 0,035068 520 010 479,86 0,025 AXA Magánnyugdíjpénztár 0,037914 22 898 940,13 0,025 0,035200 172 063 704,42 0,025 0,034668 508 498 883,17 0,025 ČSOB Magánnyugdíjpénztár 0,038587 6 750 737,26 0,025 0,034449 41 340 550,45 0,025 0,034007 96 227 171,52 0,025 ING Magánnyugdíjpénztár 0,038244 10 034 177,89 0,025 0,034779 82 449 569,42 0,025 0,034101 192 459 539,88 0,025 VÚB Generali Magánnyugdöpénztár 0,037746 21 491 687,05 0,025 0,035050 133 874 212,86 0,025 0,034444 215 588 679,44 0,025 * az alap nettó havi vagyonából számítva Forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2009. július 17-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 Sk, vagyis 0.033194 euró volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 0.037713 ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett euró időközben már 0.037713 eurót ér. Ha a hozamráta 0,033194 alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió euró, a kisebbekben is több mint százmillió euró, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd eurós vagyont kezelnek majd.
