Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-22 / 168. szám, szerda
10 DlGlTÁLlA ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 22. www.ujszo.com A MySpace, a Bebo és a Twitter együttes felhasználói táboránál is népszerűbb 250 milliónyian vannak a Facebookon MTl-HÍR A világ legnépesebb közösségi portáljának számító Facebook alapítója szerint felhasználóik száma már negyedmilliárd felett jár. „250 millió felhasználó nem csupán lenyűgöző szám, hanem ettől lesz értelme mindenki számára, hogy csatlakozzon a portálhoz” - mondta Mark Zuckerberg, az oldal vezetője. A 2004-ben alapított Facebook tagjainak száma az utóbbi három hónap alatt mintegy 50 millióval emelkedett, és ezzel az oldal már a MySpace, a Bebo és a Twitter együttes felhasználói táboránál is népszerűbb. Az orosz Digital Sky Technologies hét elejei bejelentése szerint további 100 millió dollárértékben vásárolna részesedést a közösségi portál részvényeiből. Az orosz cég részvényenként jelenleg 14,77 dollárt fizetne, az üzlet sikere esetén a Facebook értéke 6,5 milliárd dollár körül alakulna. A CCS Insight kutatóintézet felmérésé szerint Nagy-Britanniában minden harmadik fiatal mobiltelefonról csatlakozik valamilyen közösségi portálhoz - és ezek között is a Facebook vezeti a népszerűségi listát. A CCS szerint az év végéig a mobiltulajdonosok 44 százaléka internet elérésére használja majd készülékét. Még túl drágák a konzolok, a potenciális vevők olcsóbb árakra várnak Komoly visszaesés a videojáték-piacon — A gazdasági válság az online szokásokat is átrendezheti (Képarchívum) Az elkövetkező évben szinte az összes portál elkezd pénzt kérni a tartalomért Fizetős lehet az online sajtó FELDOLGOZÁS 2000 óta idén júniusban esett vissza a legnagyobb mértékben a videojátékok eladása világszerte: a játékgépes hardverek és szoftverek eladása 31 százalékkal csökkent az elmúlt hónapban tavalyhoz képest - állítja az NPD piackutató cég. Júniusban 1,17 milliárd dollár értékben fogytak a konzolok és a játékprogramok, ami az utóbbi 9 év legnagyobb mértékű visszaesése az iparágban. A játékprogramok értékesítése az elmúlt hónapban 29 százalékkal esett vissza 2008-hoz képest, míg a hardvereké még számotteFELDOLGOZÁS A kéretlen reklámlevelek ellen küzdő Messaging Anti-Abuse Working Group csoport közzétette felmérésének eredményét a felhasználók spammel kapcsolatos szokásairól. A tanulmány választ ad arra a kérdésre, vajon hol éri meg a spammereknek zombi- hálózatokat létrehozni vagy bévőbb mértékben, 38 százalékkal, a hardveres kiegészítőké viszont „csak” 22 százalékkal lett kevesebb. A Reuters által megszólaltatott elemző, Michael Pachter szerint a konzolok terén bekövetkezett visszaesés azt jelzi, hogy a masinák még túl drágák, a potenciális vevők arra várnak, hogy olcsót* bak legyenek. A Wedbush Morgan szakértője egyébként arra számít, hogy az eladások szeptemberben állnak vissza az eredeti szintre - amikor egy sor nagynevű játék kerül a boltok polcaira. A játékkonzolok közül júniusban a Nintendo Wii-ből fogyott a legtöbb, 362 relni, és milliárd számra terjeszteni a reklámleveleiket, ha úgysincs a világon olyan hülye, aki ilyen e-mailek alapján áll neki Vi- agrát, biztosítást vagy tuti eredeti Rolexet venni. Az a helyzet, hogy van, méghozzá elég sok. A 800 felhasználóval folytatott interjúból összeállt adatok szerint az internetezők fele kattintott már olyan linkre, ezer darab, tavaly nyáron azonban még 45 százalékkal több fogyott ebből a modellből. A második legnépszerűbb a Microsoft Xbox 360 volt, ebből több fogyott, mint tavaly ilyenkor, a harmadik és negyedik helyet pedig a Sony PlayStation 3 és a PlayStation 2 foglalja el. Júniusban a legnépszerűbb program a Prototype című akciójáték volt 600 ezer darab eladott példánnyal, melyben a főhős bármüyen alakot képes felvenni, a játékosnak pedig általában hadseregnyi ellenfélen keresztül kell célba érnie, lekaszabolva az útjába kerülő ellenséget, (mti) amit spamben kapott, úgy, hogy tudatában volt annak hogy ez spam. Még rosszabb, hogy 12 százalék, vagyis minden nyolcadikkilencedik felhasználó vásárolt már spamben hirdetett terméket. Legalábbis ennyien vallják be, elképzelhető, hogy a valós arány még magasabb. A18-24 év közötti korosztály volt a legfogékonyabb a spamre. (i) Sokáig úgy volt, hogy a hirdetésalapú modell válik be az online sajtónak, de jött a gazdasági válság, a reklámbevételek elmaradnak a várttól, és most mindenki a fizetős tartalmat erőlteti a Financial Timestól a Valley Morning Starig. Vége az ingyennetnek? FELDOLGOZÁS Egy éven belül majdnem mindegyik híroldal pénzt fog kérni az online megjelenő tartalomért, állítja Lionel Barber, a brit Financial Times főszerkesztője, aki szerint a netes sajtó egyik legfontosabb feladata, hogy kidolgozza azokat a cikkalapú vagy előfizetéses modelleket, amelyek alapján bevételekre tehet szert az új rendszerben. „Azt még nem tudni pontosan, hogyan működnek majd ezek az online fizetési modellek, vagy hogy mennyi bevételt tudnak termelni. De azt nyugodtan megjósolhatom, hogy az elkövetkező 12 hónapban csaknem az összes hírszájt elkezd pénzt kérni a tartalomért” - mondta Barber a Brit Akadémián tartott beszédében a Guardian beszámolója szerint. Barber magabiztosságát jórész abból merítheti, hogy a Financial Times online verziójának, az ft.com-nak 1,3 millió ingyenolvasója mellett 110 ezer előfizetője is van, akik hetente legalább 3,50 eurót fizetnek a szájton megjelent cikkekért, illetve 6,30 eurót a mobiltelefonos hírolvasót és a Lex üzleti mellékletet is tartalmazó csomagért. „Folyamatosan áramló és növekvő bevételre teszünk szert azzal a stratégiával, hogy pénzt kérünk a minőségi, globális tartalomért, ami létfontosságú a csökkenő hirdetési bevételek idején” - mondta a lap főszerkesztője. A Financial Times nincs egyedül, hiszen több lap, így az amerikai New York Times is hasonló fizetős modell bevezetésére készül. Az újság egy kérdőívben éppen azt próbálja kipuhatolni, hajlandóak lennének-e az olvasók évi 30-60 dollár közötti összeget kifizetni a nyt.com-on közölt cikkekhez való hozzáférésért. A New York-i lap tervei szerint havi 5 dollárt kérne az online cikkekre előfizetőktől, és 2,50-et azoktól, akiknek jár a nyomtatott lap, de mellette a netes változathoz is szeretnének hozzáférni. A teljes képhez hozzátartozik, hogy ami a fizetős és a hirdetésalapú modellek közötti döntést illeti, a nyt.com az egyik legnagyobb köpönyegforgató. 2005-ben az ingyenes netes tartalom mellett elkötelezett olvasók felháborodása közepette bevezette a TimesSelect nevű programot, amelyben a napi hírek ingyen voltak ugyan, de a véleménycikkekért és az archívumhoz való hozzáférésért havi 8, illetve évi 50 dollárt kellett fizetni. Két évvel később a Times mégis úgy döntött, hogy ingyenessé teszi a teljes szájtot, mert bár 227 ezer előfizetőig sikerült eljutnia, az így elért évi tízmillió dolláros bevétel nem tűnt elég nagynak ahhoz képest, amilyen ütemben az online hirdetési piac nőtt. Csakhogy közben jött egy gazdasági válság, amely nemcsak a nyomtatott lapok, hanem az online sajtó hirdetési bevételeire is jelentős csapást mért, és ezt a csapást a legnagyobbak is megérezték. Idén májusban Rupert Murdoch médiacézár, a News Corp. tulajdonosa jelentette be, hogy pénzt fog kérni a webes tartalomhoz való hozzáférésért, mert, mint mondta, a mostani hirdetésalapú üzleti modell rosszul működik. Murdoch, akinek sajtóbi- ródalma a Fiji Timestól a 20th Century Foxig terjed, épp a Wall Street Journal, saját falkája köly- kének példájára hivatkozott, amely szerinte azt bizonyítja, hogy igenis lehet tartalomért pénzt kérni a neten. A wsj.com-on heti 2 dollárba kerül az online előfizetés, ezért a pénzért folyamatosan frissített híreket, piaci adatokat és értesítőt ad a lap. „Az internet mostani állapotának nemsokára vége” - mondta Murdoch, aki láthatóan kiábrándult a webkettes szemléletből. Négy évvel ezelőtt 580 millió dollárt fizetett a MySpace közösségi szájtért, vagy inkább a benne rejlő ígéretért, de nemrég már úgy nyilatkozott, hogy „nem követjük a Facebook-modellt, amely arról szól, hogy emberek százmillióit vonjuk be, akik semmilyen hirdetést nem hoznak magukkal”. A fizetős modell bevezetését egyébként nemcsak a legmagasabb státusú, legolvasottabb, globálisan is terjesztett lapok fontolgatják. Néhány napja a nagyviláginak jóindulattal sem nevezhető Valley Morning Star, egy hatvan-, ezres dél-texasi városka, Harlingen napilapja jelentette be, hogy a nyomtatott változat előfizetőinek ingyen jár a szájt, de aki csak a hétvégi kiadásra fizet elő, vagy egyáltalán nem, annak naponta 75 centet kell fizetnie az online tartalomért. (i) Jelenet a Prototype játékból (Képarchívum) A18-24 év közötti korosztály a legfogékonyabb a kéretlen reklámlevelekre A netezők fele kattint a spamben kapott linkre DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava
