Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-22 / 168. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 22. www.ujszo.com Tokaji bor: egyelőre esély sincs a megállapodásra Egy borvidék, két szempont ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Marek Madarič a sajtót támadta, holott az ő hivatalnokai tájékoztatták félre folyamatosan a médiát Az EBESZ állítólag Szlovákia oldalán Marek Madarič merev álláspontot képvisel (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Nem táplál illúziókat a szlovák földművelési minisztérium a Tokaji bor vitájának ügyében: szerinte esély sincs a megállapo­dásra a magyar féllel. „A közös bor­vidékről szóló, múlt heti tárgyalá­sok után elvesztettük utolsó illúzió­inkat is, hogy esetleg sikerül meg­egyezésre jutnunk” - tájékoztatta lapunkat Adriana Jobbiková, a mi­nisztérium szóvivője. Szerinte a magyar fél „választási gyűlésnek” nézte a tárgyalásokat, a tárgyalá­sok magyar vezetője meg akarta mutatni a magyar borosgazdák­nak, hogy hogyan tud „elbánni a szlovákokkal”. A tárgyalások múlt héten rekedtek meg, a magyar fél szerint ugyanis Szlovákia nem tar­totta be a 2004-ben, még Simon Zsolt szlovákiai és Németh Imre magyar mezőgazdasági miniszte­rek által kötött megállapodást, nem történt meg a jogszabályi harmonizáció, nem alakították ki a magyar hegyközségi rendszernek megfelelő szakmai szervezetet és a közös ellenőrzést. A szlovák mező- gazdasági tárca azonban úgy tudja, a magyar fél eddig nem kifogásolta ezeket a kérdéseket. „Már 2008 ja­nuárjában megkapták a Tokaji Tár­sulás alapszabályát, amely magyar mintára készült, és bemutattuk a szervezet elnökét is” - állítja Adria­na Jobbiková. Simon Zsolt (Híd) parlamenti képviselő szerint a leg­nagyobb akadály a tavasszal elfo­gadott bortörvény lehet, melyet a Híd képviselői nem szavaztak meg. A bortörvény értelmében az orszá­gon belül bárhová el lehet szállítani a szőlőt, és ott bort lehet belőle ké­szíteni, vagyis például a tokaji bor­vidéken szüretelt szőlőből Tokaji készíthető Pozsonyban is. Pozsony szerint viszont ez nem akadály, mi­vel szerinte elég megkötés az, hogy Tokajit csak a tokaji régió dűlőin szüretelt szőlőből szabad készíteni. A szaktárca ragaszkodik ahhoz is, hogy a szlovákiai területen össze­sen 908 hektárban határozzák meg a tokaji régiót, mivel szerintük ezt igazolják a kistoronyai nemesítő in­tézet kutatásai. (lpj, nsz) Pozsony. A szlovák diplo­mácia szerint a nyelvtör­vény ügyében a szlovák félnek adott igazat az EBESZ kisebbségi főbizto­sa, aki semmi kivetnivalót nem talált a jogszabályban. Ezt az információt tegnap sem a főbiztos hivatala, sem a magyar külügy nem kommentálta. MÓZES SZABOLCS A hírt tegnap rendkívüli sajtótá­jékoztatón bejelentő Miroslav Lajčák külügy- és Marek Madarič kulturális miniszterek nyomban a magyar felet és a sajtót támadták a jelentés állítólagos tartalma kap­csán. A magyar fél mindkettejük szerint „precedens nélküli módon” hazudott, mindenkit félre akart vezetni és rontotta a két ország kö­zötti kapcsolatokat, a média pedig nem állt a szlovák oldalon és szin­tén félretájékoztatta az embereket. Madarič ugyanakkor több, a nyelv­törvénnyel kapcsolatos konkrét kérdésre sem tudott vagy akart tegnap válaszolni. „Olvassák el a törvényt” - válaszolta a SITA hír- ügynökség azon kérdésére, hogy magyarázza el végre valaki - ez esetben a leghivatottabb, a minisz­ter -, mi az a „nyilvános érintkezés”. Arra az ismételt felve­tésre, hogy a félretájékoztatást az ő hivatalnokai kezdték, nem vála­szolt érdemben. „Az a lényeges, hogy ez a törvény megfelel a stan­dardoknak, de önök nyugodtan folytathatják a jogszabály támadá­sát, az embereknyugtalanítását, én mint miniszter azt üzenem a polgá­roknak, hogy a nyelvtörvény a ki­sebbségi főbiztos szerint rendben van” - válaszolta lapunk kérdésére ingerülten a kulturális miniszter. Tegnap a Magyar Koalíció Párt­ja bejelentette, szeptemberben a nyelvtörvény elleni tiltakozó meg­mozdulásokat szervez, részleteket viszont még nem kívánt elárulni a párt, mert még egyeztetni szeretne ez ügyben a civü szervezetekkel. Az MKP úgy látja, Dél-Szlovákiá- ban a hivatalokban, a hivatalos érintkezésben éppen a magyar nyelv van visszaszorulóban. .................. RÖVIDEN Ellenzéki megyei koalíció Pozsonyban Pozsony. Koalícióban indul a novemberi megyei választáson Pozsony megyében az SDKÚ-DS, a KDH, az MKP és az OKS. Erről írtak alá tegnap megállapodást a négy párt képviselői - Lucia Žitňanská (SDKÚ-DS), Dušan Pekár (KDH), Pavol Vlček (OKS) és Duray Rezső (MKP). A megállapodásban szerepel, hogy együttműködnek a választások után is. A koalíció Pavol Frešót (SDKÚ-DS) jelöli a megyefőnöki posztra. A KDH legutóbb Vladi­mír Bajant támogatta, de a párt szerint nem minden elvárásukat teljesítette, így az őszi választásokon már a kereszténydemokraták is Frešóra szavaznak. A koalíciós szerződés értelmében az SDKÚ- DS 18, a KDH 15, az MKP 6 és az OKS 5 jelöltet indíthat. A koalíci­óhoz csatlakozhatnak további pártok is. Nem tárgyaltak a koalí­ciókötésről a Bugár Béla-féle Híddal. Lucia Žitňanská szerint azért, mert a párt nemrég alakult, és nem ismerik eléggé. (SITA) Mától 1 centtel olcsóbb a gázolaj Pozsony. A kőolaj vüágpiaci árának növekedése ellenére, Szlo­vákiában mától 1 centtel (0,30 Sk) lesz olcsóbb a gázolaj literje, a benzin ára ezúttal nem változik. A tankovanie.sk hírportál elemzé­se szerint a gázolaj literje mától átlagosan 1,102 euróba kerül. (T) Vásárlással harcoljunk a válság ellen Pozsony. A válság megrettentette a polgárokat, ezért a nagyobb vásárlásaikat sokszor indokolatlanul későbbre halasztják. Ezért a cégeknek visszaesik a forgalma, ami elbocsátást von maga után, és így ördögi kör alakul ki - mondta Juraj Vaculík, a hazai reklámügy­nökségek szövetségének elnöke. Ezért a fogyasztás felpörgetése ér­dekében az ügynökségek intenzív médiakampányt hirdetnek. A Harcosok a válság ellen akció keretében a köztéri hirdetményeken, az újságokban és a tévében zajló kampány azt sugallja: mindenki a maga fogyasztói viselkedésével befolyásolja a krízis mélységét, (ű) A Szlovák Rádió szerint vége a konszolidáció korának Pátria: itt a fejlesztés ideje ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Szlovák Rádió veze­tősége szerint az intézmény anyagi jellegű konszolidációja az elmúlt hónapokban sikeresen lezárult, és végre eljött a rádió fejlesztésének ideje. Ezt Ľuboš Machaj program- igazgató mondta a rádió működését felügyelő rádiótanács múlt heti ülésén, ahol ígéretet tett, hogy a fejlesztés minden adóra - így a magyarul sugárzó Pátria rádi­óra - is vonatkozni fog. A magyar adás több hónapos „süket” időszak után májusban, illetve júniusban újra fogható a rövidhullámú adók által eddig lefedetlen nyugat-csal­lóközi és Kassa környéki régióban. ,Azóta üzembe helyeztük közép- hullámú adóinkat Nyitrán és Tizsi- tén (Čižatice), amelyek az FM- adókkal együtt lefedik a magyarok lakta régiót” - nyilatkozta lapunk­nak Both Enikő, a Pátria igazgatója. Az egyetlen megoldatlan kérdés Pozsony teljes lefedése. A rádió és a magyar adás vezető­sége szerint eljött a fejlesztések ideje, mely a Pátriát is érinti. „A szerkesztőség munkatársainak egyik fele már új, modem, a kor el­várásainak megfelelő laptoppal dolgozik, és a riporteri rögzítő be­rendezéseket is folyamatosan cseréljük” - mondta Both Enikő. A fejlesztések Both szerint nem csak a műszaki felszereltséget érintik. „Jövőre el szeretnénk jutni addig, hogy zsánerileg tudjuk szélesíteni a Pátria kínálatát. Hiányzanak még a rádiójátékok, a nagyobb lélegzetű komolyzenei műsorok, az irodalmi felolvasások, többet szeretnénk foglalkozni gazdasági és EU-s témákkal” - jegyezte meg az igazgatónő. Ezzel szemben A. Nagy László (Híd) képviselő, akinek vezetése alatt az utóbbi 3 évben a parlament emberjogi bizottságában többször is terítékre kerültek a Pátria ügyei, kritikusan látja a magyar adás hely­zetét. „A magyar adásból a szakmai szerkesztők nagy részét elbo­csátották” - mondta lapunknak A. Nagy, aki szerint emellett csökkent az adás hírszínvonala is a zene javá­ra. „Ha ez a stabilitás, akkor furcsa a rádió értékrendje, mert ez közszol­gálati adó” - jegyezte meg a képvi­selő. Both Enikő visszautasítja a vádakat. „Néhány szót a tényekről: a Pátria 2008 februárjában napi 8 órát szólt, 2009 februárjától napi 12 órát. Két 30 perces krónika he­lyett most hármat sugárzunk, a reggeli bővített adásban is minden fél órában vannak rövid hírek” - mondta az igazgatónő. (MSz) Máig homályos a környezetvédelmi kvóta eladása Jelentéktelen Turský-jelentés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Viliam Turský kör­nyezetvédelmi miniszter nem tett eleget a parlament határozatának, állítja Pavol Frešo (SDKÚ). A tör­vényhozás a legutóbbi ülésén Frešo javaslatára határozatban kö­telezte a környezetvédelmi mi­nisztert, hogy számoljon be a kör- nyezetvédelmikvóta-eladásokról. A jelentést a napokban kapta meg a képviselő. „Objektív és megbíz­ható jelentést vártam, mely bebi­zonyítja, hogy a kvótát előnyösen adták el, ez nem az a jelentés” - je­lentette ki Frešo. Szerinte ugyanis amit látott, az az ellenkezőjét bi­zonyítja. „A jelentés nem magya­rázza meg, hogy meleg levegő he­lyett miért zöld kvótákat adtak el” - magyarázta álláspontját a képvi­selő. A minisztérium szerint azon­ban a jelentés kimerítő, minden kérdésre választ ad, és tartalmaz minden olyan információt, melyet nyilvánosságra lehetett hozni a je­lenlegi törvények szerint. Sajtóértesülések szerint a jelen­tés kiemeli, hogy az Interblue Gro­up mutatta fel a legerősebb fizetési garanciát, jogi szakértők szerint viszont a szerződés alapján ez a „garázsban” bejegyzett ismeretlen cég nyújtotta a legkisebb garanci­át. A cég a valódi tulajdonosainak a nevét sem hajlandó elárulni. A minisztérium nem magyarázta meg, hogy az első forduló után mi­ért nem tárgyalt tovább a japán ál­lami NEDO ügynökséggel, mely a cseh kvótákért legalább kétszer annyit fizetett, mint Szlovákiának az Interblue Group. A jelentésben szereplő magyarázat, mely szerint a NEDO megkövetelte a zöld beru­házási rendszer kiépítését, szakér­tők szerint nem állja meg a helyét, hiszen ezt az Interblue Group is kikötötte a szerződésben. A kvóták eladásából származó pénzt ugyan­is környezetvédelmi projektek megvalósítására kell fordítani. Az Interblue Group 5,05 euró tonnánkénti áron vette meg a lég­szennyezési kvótát, és a szerződés szerint az első 15 millió tonnához a környezetvédelmi projektek meg­hirdetése esetén további egy eurót fizet tonnánként. A környező or­szágok - Csehország, Magyaror­szág és Ukrajna- ennél sokkal jobb, mintegy kétszeres árat tudtak elér­ni. Az ellenzék szerint a kormány akár 75 millió euróval (2,26 milli­árd korona) is jobb árat kaphatott volna, vagyis ennyivel megkárosí­totta a lakosságot. A jelentésről várhatóan ősszel tárgyal a parla­ment. (lpjjSme) Sem a minimálbér újbóli emelésének nagyságáról, sem a munkanélküli segély megítélési feltételeinek módosításáról nem született mindmáig megegyezés A munkaadók szerint válság idején indokolatlan a minimálbér növelése ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem sikerült meg­egyezniük a munkáltatóknak és a szakszervezeteknek a minimálbér emelésének nagyságáról. A mun­káltatók nem fogadták el a szak- szervezetek javaslatát, hogy janu­ártól 9 százalékkal emelkedjen a jelenleg 295,5 eurós (8902 koro­na) minimálbér. Miroslav Kiraľvarga, a Munkáltatók Orszá­gos Uniójának (RÚZ) alelnöke sze­rint a minimálbér 9%-os emelése sok munkaadót két vállra fektetne. „Az aránytalan emelés munkahe­lyek megszűnéséhez vezet, s egy­úttal akadályozza újak létrehozá­sát. Ma, amikor csökken a munka­termelékenység és az átlagbér is, semmi sem indokolja a minimál­bér emelését” - véli a RÚZ képvise­lője. Az eddig mért 5,6%-os gazda­sági visszaesés, amely idén a becs­lések szerint akár 6,2%-os is lehet, valamint a fél év alatt közel 100 ezerrel emelkedő munkanélküli­ség idején felelőtlenség, hogy a szakszervezetek nem akarnak le­mondani elképzeléseikről, amely sok vállalat számára elfogadhatat­lan - szögezte le a RÚZ alelnöke. Dönthet a kormány A törvény értelmében a feleknek július 15-ig kell egyezségre jutniuk a minimálbér emelésének nagysá­gáról. Ha ez nem sikerül, a kor­mány van soron, amelyik sajátja­vaslattal áll elő. Viera Tomanová munka-, szociális és családügyi miniszter már jelezte, augusztus­ban a tárca előterjeszti a saját ter­vezetét. A törvény csak az alsó ha­tárát szabja meg a minimálbérnek, a felső határt nem, tehát a végleges összeg megállapítása a kormány kezében van. Michal Stuška, a mi­nisztérium szóvivője szerint egye­lőre csak a törvény által megsza­bott valorizációt javasolják. A jog­szabály úgy rendelkezik, hogy a minimálbér annyival lesz maga­sabb, amennyivel nőtt az országos átlagbér 2008-ban. Ez 8,1%-os emelést jelentene, tehát valamivel kevesebbet, mint amennyit a Szak- szervezetek Konföderációja (KOZ) szeretne elérni. Tavaly hasonló volt a helyzet. Akkor sem sikerült egyezségre jutniuk a munkálta­tóknak és a szakszervezeteknek, az előbbi 288,5 eurós (8690korona), az utóbbi 300 eurós (9040 korona) minimálbért szorgalmazott. A kormány először 298,8 eurót (9000 korona) javasolt, végül kompromisszumként 295,5 eurót (8902 korona) fogadott el, ennyi tehát a jelenlegi, jövő januárig ér­vényes legalacsonyabb bér. Mekkora legyen a segély? Nem jutottak dűlőre a szakszer­vezetek a szociális minisztérium­mal a munkanélküli segély megíté­lési feltételeinek módosításáról sem. A Szakszervezetek Konföde­rációja szerint a gazdasági válság hatásainak enyhítése végett mér­sékelni kell a megítélés feltételeit, és meg kellene hosszabbítani a munkanélküli segély folyósításá­nak idejét is. Vladimír Mojš alel- nök kifejtette, a jelenlegi hat hó­nap helyett legalább 9 hónapig in­dokolt, hogy járjon a támogatás, attól függően, mennyi ideig dol­gozott a kérelmező, mennyi ideig fizette a munkanélküli-biztosítást. A jelenlegi jogszabály szerint a munkanélküli segély akkor jár, ha a munkahivatalban nyilvántartott személy a kérelmezést megelőző négy évben legalább 3 évig dolgo­zott, határozott idejű szerződés esetén pedig legalább két évig. Ezt változtatná meg a KOZ úgy, hogy elegendő legyen a megelőző 3 év­ből egy évig fizetni a munkanélkü­li-biztosítást. Michal Stuška sze­rint a tárgyalás a két fél között to­vább folytatódik. Viera Tomanová miniszter elképzelhetőnek tartja a segély folyósításának meghosz- szabbítását. Azt nem részletezte, hogy mindenki számára, vagy csak egyes csoportok esetében hosz- szabbodik az időtartam. Pedig né­hány nappal ezelőtt cinikusnak nevezte az ellenzékiek javaslatát, amelyek szintén szeretnék elérni, hogy a jelenlegi 6 hónap helyett 12 hónapig járjon a munkanélküli se­gély. Tomanová szerint épp a je­lenlegi ellenzék kormányzásakor csökkent az egy évig járó segély 6 hónapra, (sán, t, s)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents