Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-21 / 167. szám, kedd
4 Vélemény És háttér ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 21. www.ujszo.cotn KOMMENTÁR Fogd rá a nyuszira! GÁLZSOLT Ha bármi komoly probléma merül fel, fogd rá a nyuszira, a mi esetünkben a gazdasági válságra. Ez a szlovák kabinet krédója, még évekig erre fog hivatkozni, miközben szinte kivétel nélkül csúsztat vagy egyenesen hazudik. Szlováldában ugrásszerűen megnőtt a költségvetési hiány, tömegesen szűnnek meg a munkahelyek, gondokkal küzdenek az állami cégek - minden a válság miatt van. A válság pedig az előző Dzu- rinda-kormány és a hozzá hasonló politikusok neoliberális gazdaságpolitikája miatt van, akik szegénységbe taszították a népet. Röviden ez Robert Fico és kormányának álláspontja, a megoldás pedig a szociális állam építése, bármi áron, hogy a kormány hősiesen védelmezze hőn szeretett népét. Csakhogy ebből a maszlagból így egy szó sem igaz. A válság elmélyüléséért ugyanis nagy felelősség terheli a Fico-kormány elhibázott gazdaságpolitikáját, és ha Szlovákia lemarad a belőle való kilábalásban, az már a kormány baklövéseinek következménye lesz. Akárcsak a költségvetési hiány és az államadósság drámai megugrása. Fico és csapata azzal érvelhet, hogy máshol is elképesztő lyukak tátongnak a költségvetésben, meg dagad az államadósság, ezért idén (és jövőre) várható a nemzeti össztermék 6-7 százalékára rúgó szlovák államháztartási deficit, s nem is olyan rossz eredmény. Csakhogy a hasonló vagy ennél nagyobb hiánnyal rendelkező országok többségében (például USA, Nagy-Britannia) az állam óriási pénzinjekciókkal kényszerült megmenteni a bankrendszert az összeomlástól. Szlovákiában jelenleg üyen mentőakcióra nem volt szükség, a bankkonszolidáció itt már lezajlott 1999 és 2001 között, és mintegy 200 milliárd koronájába került az adófizetőknek. (Ez jórészt Fico jelenlegi koalíciós partnere, Vladimír Mečiar kormányzásának és gazdaságpolitikájának „eredménye” volt.) A szlovák kormány a külföldiektől eltérően abban is ludas, hogy mostanáig nem írta át jelentősen azt a költségvetést, amely már megszületésének pillanatában, tavaly ősszel irreális volt, mert 6 százalék feletti gazdasági növekedéssel számolt, ehhez tervezte a rekordbevételeket és a még ezeket is meghaladó rekordkiadásokat. Az idei négymilliárd eurós lyuk az államháztartásban csak egy olyan folyamat ijesztő állomása, amely már a hatalomátvételkor megkezdődött. A Fico-kabmet a rendkívül gyors gazdasági növekedés idején (2007/08) sem tudta eltüntetni a költségvetési hiányt, aminek a veszélyeire e napilap hasábjain is többször figyelmeztettünk (ezt a szlovák jegybank legutóbbi tanulmánya is felrója neki). Ennek a költekezési folyamatnak a vége - ne áltassuk magunkat - az államcsőd, amely csak egy drasztikus megszorító csomaggal előzhető meg (lásd Szlovákia példáját 1999-ben, Magyar- országét 1995-ben és jelenleg). A külföldtől abban is különbözünk, hogy míg a nagy belső piaccal rendelkező államokban (például Amerika) az állami túlköltekezésnek legalább átmenetüeg komoly gazdaságélénkítő hatása van, a kis, szinte teljesen a kiviteltől függő Szlovákiában ez a hatás a nullához közelít (lásd a roncsprémium esetét). Az már csak hab a tortán, hogy a szociális állam építése egy nagy. kamu duma, a hatalom csak morzsákat lök a hatalmas kiadásokból a szegényebb rétegeknek, a pénz nagy részét elnyeli az állami struktúrák és vállalatok pazarló, nem hatékony és korrupcióval teli nagy fekete lyuka vagy egyenesen szétlopják őket. Ez utóbbinak köze sincs a válsághoz, ne tessék mindent a nyuszira fogni Fico elvtárs! TALLÓZÓ ROMÁN SAJTÓ Szövetségesre talált a második elnöki mandátumra pályázó Tra- ian Basescu román államfő Orbán Viktorszemélyében-írtaaromán sajtó, amely beszámolt a hét végén befejeződött XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborról. Aromán iapok azt emelték ki, hogy Orbán támogatta a román államfő újraválasztását az év végi elnökválasztáson. A Ziua megállapítja, hogy Basescu „Magyarország következő miniszterelnökével” együtt volt a tusnádfürdői táborban. Hozzáteszi, hogy az utóbbi „dicsőítő” szavakkal illette Basescut. Orbán kijelentette, örülne, ha a román államfőt újraválasztanák. A lap kitér arra is, hogy Basescut magyar hallgatósága kifütyülte, amikor az elnök kijelentette, hogy Cara- calnak és Székelyudvarhelynek egyforma autonómiát kell biztosítani, emlékeztette a közönséget, hogy Románia egységes, oszthatatlan, független, szuverén nemzetállam. A Ziua kommentátora szerint a fütty nemcsak Basescunak, hanem az egész román népnekszólt. Az Adevarul szerint Basescut a magyarok lehurrogták és megdicsérték. Az újság úgy véli, a magyar ellenzék Basescu szövetségeseién:. Az Evenimentul Züei napüap is azt emelte ki tudósításában, hogy Orbán Basescunak kampányolt Tusnádfürdőn, és „megmentette” az államfőt az autonómia híveitől, akik kifütyülték. Alap megállapítja, hogy a caracali autonómia nem tetszikSzékelyföldön, amitBases- cu a saját bőrén is tapasztalt, amikor többször lehurrogták. A lap szerint amikor úgy tűnt, hogy Basescu elveszíti a magyar radikális szavazókat, „az előnyt visszahozta” Basescu javára Orbán, aki Székelyföldön az egyik legnépszerűbb politikus. A volt magyar kormányfő szimbolikus szavazatát adta Basescura - írta a lap. Az Evenimentul Züei kommentárt is szentelt az eseménynek, melyben a szerző kifejti, Basescu a román és a magyar nacionalista szavazók voksait is be akarja gyűjteni, (mti) TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG A legnépszerűbb politikusok sorrendje júliusban nem változott: a Szonda Ipsos közvélemény-kutatása szerint továbbra is Sólyom László és Orbán Viktor a két legkedveltebb politikus, a harmadik Szili Katalin - olvasható a Nép- szabadságban. A lista új szereplői - Mes- terházy Attila és Vona Gábor - a középmezőnybe kerültek. Az elmúlt két hónap legnagyobb vesztese Dávid Ibolya, az MDF és Fodor Gábor, az SZDSZ volt elnöke. Az EP-választás nem forgatta fel a listát, de Fodor Gábor megsínylette pártja rossz szereplését. Az MDF sikerrel vette az EP-aka- dályt, Dávid Ibolya és Herényi Károly mégis visszaesett. (mti) A bővítés nem lehet kétutas, egyik a gazdag, a másik pedig a szegény országoknak Izland lekörözheti a tagjelölteket Izland elhúzhatazEU előszobájábanvárakozó tagjelölt ál- lamokmellett, és még előttük beléphet azEurópaiUnióba, ami lelassíthatná a reformokat, ésfelszíthatnáabővítéssel kapcsolatos elégedetlenséget. MTl-ELEAAZÉS Az északi szigetország parlamentje megszavazta a kormányjavaslatát, hogy Reykjavík kezdjen tárgyalásokat Brüsszellel a csatlakozásról. Izlandnak jó esélyei vannak a belépésre, hiszen hosszú demokratikus hagyományai vannak, tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak és az Európai Gazdasági Térségnek, már most megfelel az uniós csatlakozás számos követelményének. Ha a választópolgárok is így látják jónak, és a csatlakozási tárgyalások sikerrel haladnak előre, Izland akár 2011 júliusában felvételt nyerhet az EU-ba - tehát még Horvátország előtt. „Fennáll a lehetőség, hogy Izland megelőzi Horvátországot - vélekedett egy EU-diplomata Brüsszelben. -Az új helyzet rávilágít arra a problémára, hogy a nyugat-balkáni államok egyike sem halad túl gyorsan előre a csatlakozási feltételek teljesítése terén.” A Balkán többi állama közül Szerbia uniós ambícióit Hollandia fékezi. A holland kormány szerint Belgrad nem működik teljes mértékben együtt a balkáni háborúkban elkövetett bűncselekmények felderítését célzó nyomozásban. A szomszédos Macedónia felvételi kérelmét a Görögországgal 18 éve fennálló névvita akadályozza. Bosznia próbálkozása megfeneklik a két entitás belső harcain, Albánia kérelmét Németország küldte parkoló pályára. Törökország 2005 őszén kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Brüsszellel. Ambíciójára csapást mért a 25 éve megosztott Ciprus körüli huzavona, meg Párizs berzenkedése az ellen, hogy egy népes muzulmán ország bekerüljön az Európai Unióba. A nyugat-balkáni államok integrációjára az EU úgy tekinti, mint a stabüizálás eszközére egy olyan régióban, amelyet háborúk ziláltak szét a 90-es években. Törökország felvételében sokan a muzulmán világhoz fűződő kapcsolatok javításánaklehetőségétvéliklátni. Diplomatákszerintbárcsakkevés szakértő tart a harcok kiújulásától a volt Jugoszlávia területén, fennáll a kockázata annak, hogy erősödik az EU-ból való kiábrándulás azokban az országokban, amelyeknek lakossága nem lát érdemi haladást a csatlakozásipróbálkozás terén. „Olyan stádiumba érkeztünk, amelyben a reformok stagnálnak, miközben egyes országokban felüti a fejét a puha nacionalizmus - ez már megtörtént Boszniában és Macedóniában -, ráadásul nem mutatkozik a kormányzati munka minőségének olyan mértékű javulása, amelyet az EU-csadakozási folyamat hatására látni szeretnénk” - fogalmazott az EU-diplomata. Egy másik diplomata arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós tagállamoknak - Izland belépési szándékának mérlegelésekor - figyelembe kell venniük azoknak az államoknak az érzékenységét, amelyek már korábban benyújtották csadakozási kérelmüket. „Ügyelnünk kell, nehogy elszigeteljük vagy felbőszítsük a függőben levő kérelemmel rendelkező országokat. A bővítés nem lehet kétutas, egyik a gazdag, a másik a szegény országoknak. Ragaszkodnunk kell az egyenlő feltételekhez”- fogalmazott a diplomata. Izland - gazdasági és történelmi előnyei ellenére - nem veheti biztosra, hogy a Brüsszelbe vezető út sima lesz. Gondot okozhat a halászatijogokkal kapcsolatos nézetkülönbség, valamint az a vita, amely néhány EU-tagállammal keletkezett a csődbement izlandi bankoknál vezetettszámlákmiatt. „Ha az izlandi fél tartós mentesítést kér az EU közös halászati politikája alól, alighanem nagyon gyorsan zsákutcába juthatnak a csadakozási tárgyalások” - vélekedett az első diplomata. Az is bizonytalan, hogy Izland lakossága támogatni fogja-e a népszavazáson a belépést az EU-ba. Egy horvát diplomata nem izgatta fel magát az izlandi parlament döntése hallatán. Emlékeztetett Olli Rehn bővítési biztos megjegyzésére, hogy ha Izland is felvételét kérné az unióba, Horvátország és Izland feltehetőleg egyszerre válna az EU tagjává. A többi tagjelölt tisztában van azzal, hogy Izland náluk előbbre tart az uniós szabványok alkalmazásában, tehát természetes, hogy gyorsabban fog haladni a tárgyalásokon. „Nem aggódunk, mivel nem valószínű, hogy előbb fogják lezárni a csadakozási tárgyalásokat, mint Horvátország. Legföljebb együtt fogunk belépni az EU- ba” - mondta a horvát diplomata. ......................._ _ _ ... SZEMSZÖG Nyelvhasználatunk közönye A köztársasági elnök aláírta a nyelvtörvény módosítását. Az első belső és külső felhördülések után nem árt megnézni, hogy a szlovákiai magyarság milyen mértékben okozta a fejlemények üyen irányú alakulását. Már más hasonló események kapcsán - mint például az egyházmegyék újrarajzolása - felmerült, nem lehetett volna-e valamit korábban tenni, még a végleges döntés előtt? Az valóban igaz, hogy ebben az esetben a felvidéki magyar közélet már mind a törvény elfogadása, mind az elnöki aláírás előtt számtalanszor kifejezte elutasítását a változtatással kapcsolatban. A mostani eseményeket a háttérből inkább Magyarország követte. Szili Katalin például kijelentette, hogy végig bízott Pavol Paška szavában, mely szerint mindkét fél számára elfogadható megoldás születik. Nos, nem így történt. Azon túl, hogy a törvény szembe megy az általános emberi jogokkal és a kölcsönös megértés elveivel, egyelőre még talány, miként befolyásolja a mindennapokat. A benne előírtak szűkítik a nemzetiségek jogait, még kényelmetlenebbé tehetik azok életét. Másrészt viszont be kell vallani, hogy a törvény jelentős részét az itteni magyarság már több évtizede önkéntesen is alkalmazza. Gondoljuk csak meg, hány meg hány feliratot lehet látni csak szlovák nyelven? Cégtáblák, magán jellegű feliratok ezreivel találkozhatunk kizárólag szlovákul színmagyar településeken. Bizony az élő szó sem marad el ettől, a „tepláky”, „párky” és „faktúra” szinte már magyar szavakká váltak. Szlovák szavak belekeverése a magyar szövegbe, mintegy a mondanivaló színvonalátemelendő, része a társadalmi érintkezésünk minden szintjének, még a magyar intézmények esetében is, beleértve az iskolákat. A magyarul megszólalók közül sokan mintha kínosan ügyelnének arra, hogy valamilyen stilisztikai hibát kövessenek el. Aki a nyelvhelyességre hívja fel a figyelmet, arra mint valami csodabogárra vagy mint felesleges dolgon vitatkozóra tekintenek. A földrajzi nevek használata esetében ugyanezzel a tendenciával találkozunk. Sokszor a magyarok is szlovákul használják akár még azon települések nevét is, ahol a magyarok többségben vannak. Húsz évvel ezelőtt is csakbratislavázni meg Nové Zámkyzni lehetett, és akkor ezt többek között az Új Szóban keményen be is tartották. Végül nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a felvidéki diákok ötöde-negyede látogat szlovák iskolákat, azaz ennyiünk számára deklaráltan felesleges a magyar nyelv. Mi történik, ha a törvény életbe lép? Valószínűleg morgolódunk egy ideig. Hatékony támogatás külföldről bizonyára nem érkezik, legföljebb Magyarországról. Nem marad más hátra, mint várni egy megértőbb kormánykoalícióra, amelyet aztán megint egy nacionalista követ. Addig legfeljebb el „horčicázunk’ meg el„invalidozunk” egy kicsit. Horbulák Zsolt _____________I__ (Peter Gossányi rajza- Mit gondolsz, haver, a Híd-Most ránk, a híd alatt lakókra is gondol?
