Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-02 / 151. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 2. Külföld 9 Úszni sem tudott, tizenkét órát töltött a vízben egy roncsdarabba kapaszkodva, mígnem rátaláltak - kiemelik a feketedobozt A csoda neve: Baya Bakari, 14 éves A fotósok tegnap a kórházban csak az ablakon keresztül fényképezhet­ték Baya Bakarit, akit Alain Joyandet francia államtitkár is megláto­gatott (TASR/AP-felvétel) Párizs/AAoroni. Cáfolta tegnap délután egy francia illetékes, hogy második túlélője lenne a Comore-szigeteknél lezu­hant jemeni gép katasztrófá­jának. Nem a gép fekete do­bozát találták meg, hanem a helyét azonosították az Indi­ai-óceánban, s a franciák a térségbe küldtek egy hajót, hogy megkezdje a kiemelést. ÖSSZEFOGLALÓ A Comore-szigetek fővárosában, Móromban tartózkodó Alain Jo­yandet francia együttműködési ál­lamtitkár téves információnak mi­nősítette azt az egyébként szenzá­ciós hírt, hogy egy másik túlélője is lenne a katasztrófának. Korábban a legjelentősebb Comore-szigeteki kórház utasítást kapott: készüljön fel arra, hogy fogadja az újabb túl­élőt. Az eddigi egyeden túlélőt má­tól egy párizsi kórházban ápolják tovább, az államtitkár repülőgépén szállítják a francia fővárosba. Jo­yandet közölte: a 14 éves lány na­gyon fáradt, nagy sokk érte. Több mint tizenkét órán át hánykolódott a tengeren egy roncsba kapaszkod­va, mígnem észrevették. „Hihetet­len fizikai és lelki erőről tett tanúbizonyságod’ - mondta a fran­cia államtitkár. Az Airbus A310-es gép a jemeni fővárosból, Szaanából tartott Mó­romba. Rossz időjárási körülmé­nyek - száz km-es széllökések - kö­zepette zuhant le kedden hajnal­ban, a célállomástól nem messze. A fedélzetén 142 utas és 11 fős sze­mélyzet volt. A mentőalakulatok három holttestet és sok roncsdara­bot emeltek ki a tengerből. Megszólalt tegnap Baya Bakari is, az egyetlen túlélő. Az édesapjá­nak telefonon azt mondta, hogy jól van. A franciaországi Marseille-ben élő, a Comore-szigetekről szárma­zó 14 éves lány csodával határos módon élte túl a katasztrófát: életét annak köszönheti, hogy kirepült a zuhanó gépből. Baya Bakari az any­jával utazott nyári vakációra a ro­konokhoz. Az anya nem élte túl a szerencsétlenséget. „Megkérdeztem tőle, mi történt. Annyit mondott: Papa, fogalmam sincs, a repülő a vízbe esett, hallot­tam, hogy körülöttem emberek be­szélnek, de senkit nem láttam a sö­tétben. Megkapaszkodtam vala­miben, aztán jött egy mentőhajó” ­mondta a France Info hírrádióban az apa. Kassim Bakar hozzátette: nem hitte volna, hogy nagyon fé­lénk lánya, aki nem is tud úszni, túlélhet egy ilyen katasztrófát. Mi­vel 12 órát töltött a vízben, a szer­vezete nagyon lehűlt. Nem volt mentőmellénye, és már annyi ereje sem volt, hogy a feléje dobott men­tőövet elkapja. A mentőalakulat tagja ugrott be érte a vízbe. Ahajón a lány nagyon reszketett, de a tuda­tánál volt. Miután négy takaróba tekerték, és meleg cukros vízzel megitatták, a személyazonosságá­val kapcsolatos minden kérdésre válaszolni tudott. Az apa szerint lánya még nem tudja, hogy az anyja meghalt a ka­tasztrófában. Az ápolók azt mond­ták neki, hogy a szomszéd szobá­ban fekszik. Baya Bakarinak három fiatalabb, egy 10, egy 8 és egy 3 éves testvére van, akik az apjukkal Fran­ciaországban maradtak. Az apa kö­zölte, a Comore-szigetekre kíván utazni felesége holttestének felku­tatására. A Comore-szigetek alelnöke eközben azzal vádolta meg Pá­rizst, nem tájékoztatta a volt fran­cia gyarmat vezetését arról, hogy 2007-ben kitiltották a lezuhant- repülőgépet Franciaország légte­réből. A lezuhant Airbus A310-est tíz éve vásárolta meg a Yemenia légi- társaság, korábban az Air France kötelékébe tartozott. A jármű 2007-es franciaországi felülvizsgá­lata során sok hibát észleltek a francia hatóságok, és azóta a gép nem tért vissza újabb vizsgálatra. A France 2 közszolgálati televízió úgy tudja: a franciaországi comore-iak többször figyelmeztették a jemeni és a comore-i hatóságokat a bal­esetveszélyre, de nem kaptak vá­laszt. Franciaország és egykori gyarmata között egyedül a jemeni légitársaság biztosít rendszeres - heti két - járatot. Az út több mint 24 óra, a jegy átlagosan 1500 euróba kerül. A járat jemeni átszállással közlekedik, s Szanaában az uta­soknak repülőgépet is váltaniuk kell. Az onnan Moroniba továbbin­duló régi repülőgépeken a rokonok elmondása szerint már mindenki szabadon foglal helyet a kilazult üléseken, a csomagok rendszere­sen leesnek a felső tartókból, a vé­cék nem működnek. Joyandet államtitkár tegnap el­mondta, a lezuhant gép fekete do­bozának jeleit még kedden délután vette egy légi járőr negyven kilomé­terre a partoktól. A térségbe küld­ték a Rieuse francia hajót, hogy megkezdje a kiemelést. (MTI, s, ú) Madarak veszélyeztettek egy gépet New York. Ismét madarak veszélyeztettek New York felett közle­kedő utasszállító gépeket. Tegnap egy madár egy Boeing 737-es első futóművébe csapódott. A LaGuardián leszállni készülő repülő kiengedett futóművét ért sérülés következtében folyni kezdett a hidraulikaolaj, ennek ellenére a pilótának sikerült biztonságosan lehoznia a gépet. A fedélzeten tartózkodó 150 személynek nem esett baja. Az American Airlines gépével 350 méteres magasság­ban történt eseményből az utasok mindössze csak annyit érzékel­hettek, hogy a repülőt vontatni kellett a dokkoló kapuhoz. (MTI) Svédország átvette a soros elnöki posztot Teljesen visszavonul a politikai életből a népszerű horvát kormányfő Tapogatózó tárgyalások ivo Sanader váratlanul lemondott ÖSSZEFOGLALÓ Stockholm/Brüsszel. Svédor­szág tölti be tegnaptól az unió so­ros elnöki tisztét, s az ebből az al­kalomból tartott sajtótájékoztató­ján Fredrik Reinfeldt kormányfő egyebek között a horvát-szlovén határvita megoldását sürgette. Az Európai Unió új svéd elnök­sége ugyanis a szlovén vétó elle­nére július végén folytatná Hor­vátországgal a csatlakozási tár­gyalásokat, további fejezeteket nyitna meg Zágrábbal. A hírek szerint ez a döntés független Ivó Sanader horvát kormányfő teg­napi lemondásától, amelynek kapcsán egyébként Jósé Manuel Barroso, az EB elnöke megállapí­totta: Horvátország jó úton jár az EU-tagság felé. Olli Rehn bővítési biztos pedig arra biztatta Zágrábot, hogy mi­előbb oldja meg Sanader utódlá­sát, és folytassa az ország politikai és gazdasági reformjait. Reinfeldt ugyanis tegnap Stock­holmban egyeztette munkaprog­ramját az Európai Bizottsággal. Be­számolt arról, hogy konzultációt kezdett az Európai Parlamenttel az EB új elnökének megválasztásáról. E tárgyalásokon azt próbálja meg kideríteni, hogy az új EP tudja-e már júliusban támogatni Barroso újabb elnöki kinevezését, vagy pe­dig esetleg másik jelölt is van a posztra. Az EP liberális frakciójá­nak frissen megválasztott vezetője, Guy Verhofstadt tegnap bejelentet­te, hogy a csoport nem támogat gyors EP-szavazást Barroso bizott­sági elnöki mandátumának meg­újításáról. Leszögezte, előbb meg kell ismerniük az új jelölt ötéves programját, annak viszont megol­dást kell kínálnia a még csak készü­lő liberális EP-programban foglalt problémákrais. (MTI,ú) ÖSSZEFOGLALÓ Zágráb. Lemondott tisztéről tegnap Ivó Sanader horvát kor­mányfő. A konzervatív politikus egyben azt is bejelentette, hogy ki­vonul a politikai életből, és nem in­dul a decemberben esedékes el­nökválasztáson. Az 56 éves Sana­der távozott pártja, a Horvát De­mokratikus Közösség (HDZ) éléről is. A lemondását bejelentő sajtóér­tekezleten nem nevezte meg távo­zása okát, mindössze annyit közölt: megtette a magáét, politikai élete befejeződött. Sanader 2003-ban került a hor­vát kormány élére, majd miután 2007-ben pártja újból diadalmas­kodott a törvényhozási választáso­kon, ő maradt a kormányrúdnál, és megbízatása elméletileg a 2011­MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Tegucigalpa. Az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) 72 órás ultimátumot adott tegnap az átmeneti hondurasi kor­mánynak arra, hogy helyreállítsa a demokráciát az országban, külön­ben felfüggesztik Honduras tagsá­gát a szervezetben. Az AÁSZ elítélte - ezt tette az USA és az EU is - a kato­Ivo Sanader (TASR/AP) ben esedékes újabb választásokkal járt volna le. Kormányfői tevékeny­sége idején kezdte meg 2005-ben Horvátország az EU-val a csatlako­zási tárgyalásokat és lépett be a NATO-baazidén. nai hatalomátvételt, követelve Ma­nuel Zelaya elűzött elnök visszahe- lyezéséthivatalába. Zelaya hétfőn Managuában beje­lentette, hogy ma haza akar utazni Jósé Miguel Insulza AÁSZ-főtitkár és más latin-amerikai vezetők kísé­retében. Honduras senki által el nem ismert új kormányának külügymi­nisztere viszont azzal reagált, hogy Insulza beléphet az országba, Zela­Távozása meglepetésnek szá­mít, mivel honfitársai körében népszerű politikus. Igaz, az utóbbi időben Horvátországban is jelent­keztek a világgazdasági válság kö­vetkezményei. Az idei első negye­dévben a GDP 6,7 százalékkal esett, az elmúlt évtizedben ez volt a leg­nagyobb mértékű zuhanás. Sanader közölte, hogy Stipe Mesic elnöknek a helyettesét, Jadranka Kosort javasolja a kor­mányfői posztra. Ha az államfő választása is Kosorra esik, akkor először lesz női kormányfője a nyugat-balkáni országnak. A hor­vát törvények értelmében a mi­niszterelnök lemondása automa­tikusan maga után vonja az egész kormány távozását is. A zágrábi média tegnap előrehozott válasz­tásokat jósolt. (MTI, ú) ya azonban nem, és Insulza sem avatkozhat be a belügyekbe. Luis Alberto Rubí, Honduras főügyésze pedig letartóztatással fenyegette meg és óva intette Zelayát a hazaté­réstől. Ha mégis hazatérne, zavar­gások, összecsapások törhetnének ki a két tábor között. Zelayát 18 bűncselekménnyel, pl. hazaárulás­sal is vádolják, amiért akár 20 évig terjedő börtönnel is sújthatják. Hazatérne a száműzött hondurasi elnök, de otthon börtönnel fenyegetik Nem enyhül a latin-amerikai feszültség Októberben választanak a csehek Prága. Csehországban október 9-én és 10-én - pénteken és szom­baton - lesznek az előrehozott képviselőházi választások. A vokso­lás időpontjáról tegnap döntött Václav Klaus államfő - közölte szóvivője, Radim Ochvat. Azért szólítják hamarabb az urnákhoz a választókat, mert március végén megbukott a Mirek Topolánek vezette jobbközép koalíciós kabinet. Jelenleg Jan Fischer vezeté­sével átmeneti, szakértői kormány irányítja az országot. Csehor­szágban legutóbb 2006 júniusában voltak parlamenti választások, a következő rendes voksolás 2010-ben lett volna esedékes, (-kés) RÖVIDEN Karubi nem hátrál meg Teherán. Mehdi Karubi re­formpárti iráni elnökjelölt nem ismeri el Mahmúd Ah- madinezsád hivatalban lévő elnök győzelmét, illegitimnek tartja a kormányt, és folytatja küzdelmét a június 12-i vá­lasztás eredményének meg­semmisítéséért. Ezt ő maga fogalmazta meg egy levélben, amely a honlapján jelent meg tegnap hajnalban. Hozzátet­te, hogy nem vesz részt Ah- madinezsád beiktatásán sem. Beszámolt arról is, hogy betil­tották napilapját, az Etemad Maliit, mert közöltetni akarta benne ezt a levelet. (MTI) Tisztogatás Törökországban Isztambul. Törökország­ban őrizetbe vettek egy tábor­nokot, aki a kormányzó, isz­lám gyökerű Igazság és Fejlő­dés Pártja (AKP), valamint a világi állam letéteményesé­nek tekintett hadsereg között kialakult feszültség közép­pontjában áll. Dursun Cicek tábornokot letartóztatása előtt egy isztambuli ügyész kihallgatta. Az ügyész egy tit­kos dokumentum ügyében nyomoz, amely a sajtóban je­lent meg. Ebben egy állítóla­gos katonai összeesküvésről van szó, amelynek célja az or­szágot politikai káoszba so­dorni - írta a hivatalos török hírügynökség. (MTI) Kényelmes többség Washington. Nyolc hó­napja tartó idegjáték ért vé­get kedden, amikor Minneso­ta Legfelsőbb Bírósága a de­mokrata A1 Frankent, az is­mert komikust egyhangú szavazattal a szövetségi ál­lam szenátorává nyilvánítot­ta. A vesztes, a republikánus Norm Coleman korábbi sze­nátor elismerte vereségét. Mindennek az az országos je­lentősége, hogy a szenátus 58 demokrata tagja, kiegészülve a képviselőcsoportjukkal sza­vazó két függetlennel, 60:40 arányú minősített többségbe került, és így meg tudja aka­dályozni a republikánus obšt­rukciou (MTI) Hongkong elégedetlen Hongkong. Több tízezren vettek részt tegnap Hong­kongban azon a felvonulá­son, amelyet minden évben megrendeznek a demokrácia védelmében. Ekkor van az évfordulója annak, hogy a volt brit gyarmat 1997-ben ismét kínai fennhatóság alá került. A tüntetők követelték, hogy már a következő, 2012- es választásokon a polgárok közvetlenül választhassák meg a különleges közigazga­tási terület kormányzóját és teljes parlamentjét. A pekingi kormány ugyanis csak 2017-től teszi lehetővé, hogy a kormányzót közvetlenül vá­lasszák meg. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents